Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ÄRA: 1 FORINT AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1970. NOVEMBER 1, VASÁRNAP * XXVI. ÉVFOLYAM 257. SZÁM Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Újjáválasztották a vezető szerveket Szombaton reggel ZÁMBÓ JÓZSEF elnökletével folytatta tanácskozását a megyei pártértekezlet. A vitában huszon­heten mondták el tapasztalataikat, észrevételeiket az MSZMP politikájának gyakorlati megvalósításáról. A munkások nagyra érté­kelik az utóbbi 4 esztendő kedvező változásait — kezdte felszólalását UZICZAI MIK- LOS győri küldött — Az eredmények szemmel látha­tóak, kézzel foghatóak, tanú­sítják, hogy a párt IX. kong­resszusának határozatai va­lósak voltak, mert a dolgozók létérdekeit érintő célok rend­re megvalósultak. Ezért is fo­gadták nagy figyelemmel a X. kongresszus Irányelveit, s például a Győr városi párt- értekezlet megállapításai na­pokig beszédtémát szolgáltat­tak a Vagongyárban. Az em­berek tapasztalataik alapján bíznak a X. kongresszus által megjelölt célok realitásában — jelentette a párbértekez- letnek Liziczai elvtársi. — Tudjuk, hogy értünk és ál­talunk valósulnak meg. Eh­hez javítanunk kell a mun­kát, a felvilágosító, nevelő te­vékenységet. Egyebek között az üzemi demokrácia helyes értelmezésére is törekednünk kell. Tudatosítanunk, hogy a centralizmus a demokrácia lényeges eleme. SIPÖCZ MÁRTONNÉ, győ­ri járási küldött hangoztatta, hogy a 4 év alatt elért fejlő­dés a megye szorgalmas la­kóinak dicsőségére válik. Be­számolt a töltéstavai tsz erő­södéséről, különösen az állat- tenyésztés fejlődéséről. Bí­rálta a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak a baromfi- fogyasztással kapcsolatos, elégtelen propagandáját. — Az éttermekben alig és indo­kolatlanul magas áron szol­gálnak fel baromfiból készült ételeket — mondotta, majd a tsz-beruházási hitelpolitika, valamint a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás javítását sürgette. A párt-alapszervezetek munkamódszerének lényeges javulásáról adott számot AS- BÖTH GYULA, a LATEX soproni gyárának párttítkána. A pártonkívüliek a pártcso­portokhoz tartozó kommunis­ták közvetítésével megismer­kedtek a Kongresszusi Irány­elvekkel, azokat a legtelje­sebb egyetértéssel fogadták. Közösségi és egyéni . érdek — Az MSZMP IX. kong­resszusának agrárpolitikai célkitűzései a mosonmagyar­óvári járásban megvalósultak — jelentette PRIBRÁNSZKl PÁL, a járási pártbizottság első titkára. — Különösen örvendetes az állattenyésztés fejlődése. Ennek termelési ér­téke 1969-ben a növényter- mesztéséét meghaladta. A felvásárlás 66 százalékkal múlja felül a 4 év előttit, a termelőszövetkezetek tiszta vagyona 85 százalékkal nőtt. A tagok jövedelméhez ké­pest azonban igen alacsony a fejlesztésre fordított beru­házási hányad — ismerte el a járási pártbizottság első titkára. — Ennek oka a ki­vitelezési kapacitás hiánya, a hitelfeltételek gyakori és gyors változása, valamint né­mely tez-vezetőség és -tagság mának élésl törekvése. Ez utóbbi gyakran összeütközik a társadalmi érdekkel — mondotta a felszólaló, majd bejelentette, hogy a moson­Liziczat Miklós: Az emberek bíznak a párt politikájában magyaróvári járásban teg­nap a kenyérgabona vetését befejezték. FARKAS MIHÁLY, a csor­nai járásból jelentette a me­zőgazdasági termelés örven­detes fejlődését. A kukorica­termelés átlaga például két­szerese az 1945 előttinek. Üjabb, nagy erőforrás a ter­melőszövetkezetek egyesülé­se. A termelőszövetkezetek­nél az egyesülés első évében mégszilárdult a vezetés, ja­vult a szakemberellátás. Le­hetővé vált az anyagi és szellemi erők összpontosítása. Az eddiginél is gyorsabb ha­ladáshoz sok, jó mezőgazda- sági gép kell — mondotta a felszólaló. Kapuvár küldötte, SZABÓ M. KAROLYNÉ arról szólt, hogy az emberek a párt sza­vában bíznak, a Kongresszusi Irányelvekből gyaiuan csak­nem szó szerint idéznek. A húsgyár munkásnője ezután a nők helyzetével kapcsolatos KB-határozatról mondotta el véleményét. — A nőpolitika jó, de en­nek megfelelő gyakorlat is kellene — hangoztatta. — Miként tiszta utca is csak úgy lesz, ha mindenki elsö­pör a maga háza előtt, a nő­kérdés is akkor szűnik meg. ha szavak helyett otthon, a munkahelyen, az élet min­den megnyilvánulásában ér­vényesül a női egyenjogúság — mondotta a felszólaló. Munkahelyén jó sokáig csak szakképzett férfiak dolgoz­tak, a nők sepregették. Most a szaktudást kívánó munkát nagyrészt nők végzik, a fér­fiakénál alacsonyabb bérért. „Ne csak a munkában, a fo­rintban is legyünk egyen­lők” — hangoztatta Szabóné elvtársnő. is szükséges tovább javíta­ni a tanácsi tevékenységet. Egyszerűbbé, mindenki szá­mára érthetővé kell tenni a határozatokat, döntéseket DR. MAJOR JENÓ mél­tatta azt a tényt, hogy ha­zánk az egészségügyi kul­túra alapján a világon az első tíz ország között van. — Az egyes ember azonban nem az átfogó statisztikák, hanem saját tapasztalatai alapján alakítja ki az érték­rendet — mondotta, s úgy vélte, a kiemelkedő gazdasá­gi eredményekkel nem tart lépést az egészségügy fejlesz­tése. Megemlítette, hogy az idős, beteges nyugdíjasoknak nagy anyagi teher a 15 szá­zalékos gyógyszertérítés, ugyanakkor az állam pénze fecsérlődik sok „gyógyszer- gyűjtögető” szenvedélye kö­vetkeztében. A felszólaló kevesellte a IV. ötéves terv Győr-Sopron me­gyei előirányzatát az egész­ségügy fejlesztésére, s han­goztatta annak szükségessé­gét, hogy az egészségügy kul­turáltsága tekintetében is azt a helyet vívja ki magának megyénk, amelyet a gazdasá­gi eredményeivel már elért — Jó érzés összehasonlí­tani a 4 évvel ezelőtti álla­potokat a maival — kezdte felszólalását JANKOVITS ISTVÁN, a Győr városi Párt- bizottság első titkára. Szá­mokkal, tényekkel bizonyítot­ta a beszámolási időszak len­dületes fejlődését és méltat­ta a számokban ugyan ki nem mutatható, de kétségte­lenül meglevő és ható bizal­mat, odaadást a párt politi­kája iránt a lakosság többsé­génél. Magasfokú politikai érettség, és felelősségtudat nyilvánult meg a taggyűlé­seken a kongresszusi doku­mentumok megvitatásában, a vezető szervek választásakor. PESZLER JÓZSEF a sop­roni járásból jelentette, hogy a párt-alapszervezetekben nőtt a kommunisták eszmei, poli­tikai és cselekvési egysége. vezető szerepének érvényesí­téséért — Ma még előfordul — mutatott rá Nebehaj elvtárs — az indokolatlan operatív vezetési módszerek alkalma­zása, de hatásos segítségadás­sal az elvi irányítási tevé­kenységet mindenütt megle­het honosítani. A vitában részt vett DR. HAJÓS VILMOS, a Hazafias Népfront megyei titkára. El­sőnek méltatta a múlt négy év politikai, társadalmi, gaz­dasági fejlődését. A szocialista demokratiz­mussal foglalkozva Hajós elv-, társ utalt arra, hogy az 1971 tavaszán időszerűvé váló or­szággyűlési és tanácsi válasz­tásokon a Hazafias Népfront­nak milyen feladatai lesz­nek. A jövőben is törekszik a Hazafias Népfront arra, hogy a párt útmutatásai alap­ján a lakosság szocialista tu­data, társadalmi kötelesség­érzete fejlődjék. A pénteki tanácskozás utolsó hozzászólója DÖMÖ­TÖR FERENC győri nyugdí­jas volt. — A Szervezeti Szabályzat pártunk életében mindig fon­tos szerepet töltött be — hangsúlyozta. A párt alkot-; mánya, egyebek között min­den kommunista számára fontos feladatként adja a példás, szocialista erkölcs szerint való példás életet. A kommunista erkölcsiség alap­ján történő tevékenykedés szükséges ahhoz, hagy a párt vezető szerepe mindenütt kö­vetkezetesen érvényesüljön. Szombaton folytatódott a vita TERN AM JÓZSEFFÉ, a Richards Finom-posztógyár győri telepéről ugyancsak a tagfelvételi korhatár leszállí­tását helyeselte, s beszélt ez­zel kapcsolatban a kommu­nisták megnőtt felelősségéről, a fiatalok politikai nevelésé- ben. FŰZI ISTVÁN, a soproni járási pártbizottság titkára is egyebek között a pártszer­vezetek fiatalításának fon­tosságáról szólt Y. Nagy Lukács az ifjúság politikai nevelé­séről szólt Az ifjúság nevelésének gondjaival foglalkozott DR. V. NAGY LUKACS, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem mosonmagyaróvári me­(Folytatás az 5. oldalon.) Nagy utal tettek meg a tanácsok LOMBOS FERENC, a me­gyei tanács vb-elnöke szá­mot adott az államigazgatás­ban dolgozó kommunisták felelősségteljes munkájáról, a párt-alapsaervezetek munká­jának hatékonyságáról, s ezek eredményéről. •— A tanácsok a 4 év alatt nagy utat tettek meg — ál­lapította meg Lombos elvtárs. — Nagy gondot fordítottak a közérdekű javaslatok össze­gyűjtésére, ezeknek mintegy 80 százalékát a tervekbe épí­tették. Az átgondolt telepü­léspolitikai tevékenység kö­vetkeztében épülnek a város- központok Győrött és Moson­magyaróváron, számottevően javult a falusi lakosság ivó­víz-ellátása. A gazdaságirányítás új rendszerében nőtt a tanácsok önállósága, lehetősége arra, hogy az üzemekkel a város, illetőleg községfejlesztési ter­veket összehangolják. Külö­nösen eredményes ez a tevé­kenység Győrött, ahol a vá­rosfejlesztési terveit megvaló­sításához az üzemek tetemes anyagiakkal járulnak hozzá. Kívánatos ennek fokozása az önerőből történő lakásépítés támogatására is. Szükséges a szolgáltatások fejlesztése is. Sokat tettünk a kultúra fejlesztéséért. A megyei ta­nács a művelődésügy fejlesz­tésére a múlt 4 esztendőben kétszer annyit költött, mint azt megelőzően. Bővíteni szük­séges azonban különösen az általános iskolai napközi ott­Lombos Ferenc, a megyei tanács vb elnöke honokat, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulási felté­teleit. Erre sarkall a közép­iskolában továbbtanulók kö­zött a termelésben közvetle­nül részvevő dolgozók gyer­mekeinek csökkenő aránya is. A felszólaló ezután arról szólt, hogy a fejlődés mellett Egészséges türelmetlenség A tartalomból: Tovább vinni a tüzet Milyen lakása van? A szemléltetés • Induló mozgalom Megváltozott élet Értünk, általunk Az ifjúságról; az ifjúságért munka révén rendszeresen erősödjék a kommunista ne­velés. ■— A mai magyar ifjúság — mondotta — alkalmas ar­ra, hogy a szocializmus sike­res építésében alkotóan részt vegyen. E cél eléréséért az if­júságot a vállalati és intéz­ményi vezetők rendszeresen tájékoztassák a feladatokról. Az üzemi, állami, társadalmi vezetők törekedjenek arra is, hogy a KISZ-szervezetek tag­jai vállaljanak közéleti sze­repet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak az ifjúságról szóló hatá­rozatának megvalósításáért —■ mutatott rá a felszólaló — minden kommunistának rendszeresen szükséges fára­doznia. A következő felszólaló NEBEHAJ FERENC, a csor­nai járási pártbizottság első titkára a falusi pártalapszer- vezetek megnövekedett fel­adatával foglalkozott. — Arra törekszünk — mondotta —, hogy az alap­szervezetek vezetési stílusa fejlődjék. Az is fontos, hogy növeljék önállóságukat, és minden párttag rendszeresen munkálkodjék az MSZMP DR. PANKOTAI GÁBOR, a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetemen végzett ok- tató-nevelőmunká eredmé­nyeiről, gondjairól adott szá­mot. Beszámolt arról, hogy ott is csökkent e tanévben a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya, s azokat az erő­feszítéseket ismertette, me­lyekkel az egyetem pártszer­vezete, oktató-nevelői kara a hátránnyal indult hallgatók tanulását segíti. A tagfelvé­teli korhatár csökkentése mellett foglalt állást a fel­szólaló, majd az MSZMP Tu­dománypolitikai Irányelvei­ből az egyetem vezetőire, dol­gozóira háruló tennivalókról szólt MAKKOS ANTALNÉ, a Mosonmagyaróvári Kötött­árugyár pártbizottságának titkára egyebek között a vál­lalati dolgozók minőségi munkájának fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy eb­ben a fontos tevékenységben a pártalapszervezetekre na­gyon fontos feladat vár. A Győr-Sopron megyei KISZ-bizottság első titkára, KOLLÁR TIBOR a pártérte- kezleti beszámolónak azzal a részével foglalkozott, amely azt a feladatot adja, hogy az ifjúsági szervezetben tudatos A Győr városi kommunis­ták küldöttértekezletének résztvevői teljes egyetértésü­ket fejezték ki az eddig foly­tatott politika iránt, a kong­resszustól annak töretlen folytatását kérték, s azt: a kongresszusi határozat jut­tassa kifejezésre a Szovjet­unió népeinek felbecsülhetet­len szerepét abban, hogy a. világpolitikai élet megráz­kódtatásai közepette is za­vartalanul, biztonságban folytathattuk szocializmust építő tevékenységünket. Jan- kovits elvtárs végezetül arról szólt, hogy a kommunistákra fontos feladat vár a X. kong­resszus határozatainak ismer­tetésében, abban, hogy jogos kritikai észrevételeket a munkahelyeken megszívlel­jék, a munkában hasznosít­sák. A kajárpéci tsz erősödésé­ről adott számot KOVÁCS TIBOR. GÖLÖNCSÉR GÁ­BORNAK, a mandátumvizs­gáló bizottság elnökének je­lentése után SÁROSI JÁNOS, a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója szólt azokról a feladatokról, ame­lyek a IV. ötéves tervben az építők előtt állnak. Ezeknek értéke az ötmilliárd forintot meghaladja. Megemlített né­hány visszásságot a tsz- melléküzemágak és az állami ipar bérezési arányaiban, melyek odavezetnek, hogy a fejlett állami nagyiparból az alacsonyabb fokú termelési ágakba vándorolnak a leg­jobb szakmunkások. Végeze­tül Sárosi elvtárs szót emelt az építőipari dolgozók mél­tóbb anyagi és erkölcsi meg­becsüléséért,

Next

/
Thumbnails
Contents