Kisalföld, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának a beszámolóját, vitáját, zárszavát, határozatát a sajtó, rá­dió és televízió segítségével gyorsan megismerte a leg­szélesebb közvélemény. A legfontosabb beszédeket a város és a falu lakossága a küldöttekkel együtt, a rádió és televízió egyenes adásaiból hallhatták. A kongresszus és a szocializmust építő lakosság közötti közvetlen kapcsolatot mégsem annyira a gyors tájékoztatás adta, mint az, hogy a beszámoló, a vita és a határozat egyszerű, világos szavakkal a dolgozó nép gondola­tait, vágyait, törekvéseit igyekezett kifejezni. Az elmúlt négy esztendő marxista—leninista elemzése tudo­mányos alapossággal tárta fel a városok és falvak lakosságá­nak sikeres erőfeszítéseit. „Továbbfejlődtek a szocialista terme­lési viszonyok, erősítve rendszerünk gazdasági alapjait és a munkáshatalmat” — állapítja meg a kongresszus határozata. Az ipar, a mezőgazdaság, az értékesítés, a tudomány és a kultúra azért tudta 1966 és 1970 között a felszabadulás óta a legnagyobb fejlődést elérni, mert pártunk jól bevált politiká­ját a munkás, paraszt és értelmiségi egyaránt meggyőződéssel támogatta. A párt fejlődő, irányító tevékenységét nagyszerűen egészítette ki az üzemek, földek, laboratóriumok és a tudomány dolgozóinak tudatos szocialista aktivitása. Az MSZMP sohasem feledkezett meg arról, hogy kommunista élcsapat szerepét oly módon tölti be maradéktalanul, ha a ten­nivalók elemzése és szüntelen magyarázása közben figyelme­sen meghallgatja a nép legegyszerűbb fiait is, és bölcs észrevé­teleikből 'anulni is tud. És aki meghallgatta, vagy elolvasta a kongresszusi tájékoztatást, az meggyőződhetett arról, hogy a párt a legszélesebb közvéleményt érdeklő problémákkal foglal­kozott. A beszámolók és a határozat már a kongresszus napjai­ban is ezért talált széles körű egyetértésre, mert a valóságos kérdéseket a tömegek észrevételeinek felhasználásával, tanul­mányozásával válaszolták meg. Az üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi pártszervezetek augusztusi és szeptemberi taggyűlésein a dolgozók kritikai ész­revételei alapján közvetítették egészen a kongresszusig azt, hogy a szocializmus egészséges fejlődését néhol gátolja a kispolgári életszemlélet, amely egyebek között a munkahelyi fegyelmezet­lenségben, és a káros ügyeskedésben jut kifejezésre. A becsü­letes dolgozók jogos bírálatával egyetértve a kongresszus is fel­emelte szavát a szocializmustól idegen jelenségek ellen. H atározott fellépésre kérte az állami, gazdasági és moz­galmi szerveket a párt legfelső fóruma az előforduló la­zaság és harácsolás ellen. A fogyatékosságok kritikájá­val és megszüntetésével együtt pártunk szükségesnek tartja a jó munka fokozottabb elismerését. „Az élenjáró dolgozók, a na­gyobb teljesítményt nyújtó szocialista brigádok, a törzsgárdatagok — hangsúlyozza a X. kongresszus határozata — fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljenek. ' Az_ erkölcsi és anyagi elismerésnek együttes alkalmazása fontos ösztönző ahhoz is, hogy a dolgozók alkotókedve tovább erősödjék, mert az ipar és a mezőgazdaság magas szintű termelékenységének fontos feltétele. A szocializmus építésének feladatait akkor lehet a legsike­resebben teljesíteni, ha o gazdasági, kulturális és ideológiai fejlődés együttesen valósul meg, egymás haladását kölcsönö­sen támogatják. Erre azért is szükség van, mert az új társa- rlnlnm tudatos építése egyszersmind erősíti a munkásosztály ha­talmát, és hatásosan szolgálja pártunk szövetségi politikájának érvényesítését. „A magyar nép — olvasható a kongresszusi ha­tározatban — szilárdabb alapokon és magasabb szinten mun­kálkodhat tovább a szocializmus teljes felépítésén.” A szocia­lizmus építésének magasabb szinten való folytatásához ösztönző légkört ad a párt és a társadalmi demokrácia növekedése. A párt útmutatásai alapján helyesen értelmezett demokra­tizmus erősíti a tudatos fegyelmet és a magas színvonalú vezetéstől áthatott centralizmust. A marxista-leninista demok­ratikus centralizmus biztosítja az előremutató vitát, segít fel­tárni a hiányosságokat, megmutatja a valóságos, önbizalmat odó eredményeket, és kollektív bölcsességgel kialakítja a tenni­valókat. A jövő feladatainak megjelölésében pártunk felhasználja a múlt minden tapasztalatát. E munkamódszer alkalmazásában sokat segít az, hogy pártunkban és a X. kongresszuson is meg­található a három generáció. A három nemzedék forradalmi áll­hatatossága, növekvő marxista—leninista tudása táplálója an­nak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista sze­rénységgel, tudományos vezetői stílusával betölti történelmi hi­vatását. B efejezte munkáját a kongresszus, Megkezdődik a határo­zatok teljesítéséért való tevékenység. A napi fegyelme­zett, szorgalmas munka közben az új, előre nem látható feladatokat is biztonsággal megoldjuk, mert hűséggel követjük a X. kongresszus minden útmutatását és fő jelszavát: „Tovább, a lenini úton!” LÓNYAI SÁNDOR il LENINI ÚTON Termékeivel fizet az MMG Előnyös adónak, kapónak Szerződést írt alá a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda­sági Gépgyár az NSZK- beli Weiste Mezőgazdasági Gépgyárral az Accord pneu­matikus függesztett sorvető­gép licencének megvásárlá­sára. A szerződést Köhidi Ferenc műszaki igazgató és dr. Zalka Ferenc, az MMG gazdasági igazgatója írta alá. A szer­ződés érdekessége, hogy a hasznos berendezés licencé­nek áráért a mosonmagyar­óvári üzem nem valutával fizet, hanem az osztrák REIDL-cég közbeiktatásával, termékeivel egyenlíti ki az összeget, Főleg szürkeöntvé­nyeket szállít majd az oszt­rák cégnek. Az új vetőgép. melynek li- cencét megvásárolta az MMG. formájában is eltér a hagyo­mányos berendezésektől. Ap­ró magra és gabonára, vala­mint nagy magvak vetésére egyaránt, alkalmas. A vető­gép működési elve: a mag- tartálvból egy központi ada­goló által ventillátor fúvó­csövébe juttatott vetőmagot a légáramlat szállítja a cso- roszlváirba. A vetőmag csn- roszlvánkénti elosztását a fú­vócsövekbe iktatott fő és mel­lékelosztófejek végzik. A ve­tőgép óránként 8—12 kilo­métert halad. Munkaszélessé­ge 5—15 méter. Súlya a hagyományos gé­pek súlyánál egyharmaddal könnyebb. A nagyüzemi me­zőgazdaságban való alkalma­zásával csökken a vetésido és növekszik a termésered­mény. Egy ilyen berendezés ki­fejlesztéséhez a mosonma­gyaróvári üzemnek 5—6 évre lett volna szüksége, s most a licencvásárlással azonnal hozzájut a világszínvonalon álló berendezéshez. A licenc- eladás hasznos a nyugatné­met cégnek is, hiszen már meglevő szellemi „tőkéjét” kamatoztathat j a. A mosonmagyaróvári gyár jövőre elkészíti az Accord- féle vetőgép nulla-sorozatát és megismerteti a hazai szak­embereket új termékével. A sorozatgyártás 1972-ben kez­dődik. A szerződés szerint a vetőgépet az MMG korlátla­nul értékesítheti a szocialis­ta országokban és a nyugat' piac nagy részén is. —fi— Betonoznak Árpáson Sopronba látogatott a Koreai Munkapárt küldöttsége ve hetven méter hosszú ár­téri hidak. Előbb a meder hi­dat építik meg az építők és jövőre kezdik meg az árterü­leteket átívelő szakaszok épí­tését. A munkálatok tízmillió forintba kerülnek. Vasárnap délelőtt érkezett Sopronba a Koreai Munka­párt küldöttsége, élén Han Ik Szu elvtárssal, a politikai bi­Az udvari tartástól a nemzetközi színvonalig Csak ülő munkahely lesz a BOV győri gyárában Visszapillantásra ösztönöz az a nagy, 22 millió forint értékű építkezés, korszerűsí­tés, amelyet a Baromfiipari Országos Vállalat, a BOV győri gyárának udvarán ész­lelt a látogató. Tíz évet pász­táz végig a gondolat 1960-ig. mikor a tapasztalatokkal még alig rendelkező termelőszö­vetkezetek hozzáfogtak a nagyüzemi baromfitenyész­téshez. A tartásnak akkor még csak a neve volt nagy­üzemi, hiszen se korszerű épületek, se nagyüzemi tar­tásra alkalmas baromfi nem volt a gazdaságokban. Háztá­ji módon történt a nevelés, s hogy ma már a (negye ba­romfitartó gazdaságainak 70 százalékában nemzetközi Üres Kataron ül a köd A Dutra már a répa föld­jét szántja, és beíogyolt a ha­tárból a kukorica is. Nyugvó mezőre permetez az őszi köd, virágot takaró üvegházak és mormoló kályhák tartják me­legen a várakozó kedvet. , Nemsokára közgyűlés lesz, itt ez a szokás, zárszámadás előtt is tartanak tájékoztató jelleggel az év nagyobb gond­jairól és eredményeiről, és ilyenkor osztják a cukorré­páért járó pénzt is. Jól jön az karácsony előtt, még ak­kor is, ha a lipóti bsz-tag kap havi fizetést és nem is keve­set. Az irodában azt mondják: „Az idén is öntöztük a ré­pát, mint minden évben, de az idén különösen jól fize­tett. Végleges összesítő még nincs róla, de ahogy vissza­érkeznek a papírok az átve­vőtől, eddig holdanként több mint 310 mázsa az átlag (!).” A tsz-tagok a majorban és főleg az asszonyok az üveg- házaknál így szólnak a répá­ról: „Jaj, de nehéz volt az idén a betakarítás, különösen a ré­pa! Sokat esett az eső, és minden munka összejött. Sürgős lett egyszerre a krumpli, a cikória, a répa, éj­jelente forgolódtunk csak az ágyban álmatlanul, mert annyira kínzott bennünket a fáradtság, és annyira fájt a kezünk.” Mi adott a legtöbbet? Az irodán mondják: „Általában a sok nehézség ellenére sincs ok a panaszra, de a répa mellett a kerté­szet megint remekelt, több mint 5 millió forinttal eddig, és még várunk év végéig egy­millió forintot. Mindez a me­leg vízzel fűtött üvegházak­ból és az összesen 15 holdról. Rengeteg kell szegfűből, he­tente 20 000 szál utazik a tsz- ből, de ha lenne több, az is elkelne.'’ Akkor a hetvenes esztendő számadása is ünnep lesz Li- póton? A tsz-tagok mondják: „Várunk annyit, mint ta­valy, talán valamivel többet.” Megszokták a sokat? „Meg. De azt is, hogy sokat tegyünk érte.” Ez viszont igaz. (Folytatás a 3. oldalon.) színvonalon nevelik a szár­nyas jószágot — nagyrészt a BOV győri gyárának az érde­me. Ezt az érdemet jelzi a valóság: Európa országaiban kedvelik a győri baromfit jó minősége, tetszetős csomago­lása miatt. Az útkeresés Számokat hívok segítségül, hogy a fejlődést szemléltes­sem. Tíz esztendővel ezelőtt 110 vagon baromfit vásárolt fel az akkor még Baromfifel­dolgozó Vállalat néven sze­replő gyár. Az idén már majdnem 800 vagon szár­nyas érkezik az üzembe év vegéig. Tíz évvel ezelőtt 15 millió tojást adott az ipar­nak a megye mezőgazdasága, uz idén már 54 milliót. Kez­detben a szárnyasnak és a tojásnak a zömét a háztáji állította elő, ma a nagyüzem. S hogy a számok mögött, mennyi a munka, erről Fi- czek Imre igazgató beszél. — Tíz évvel ezelőtt mo­torkerékpárral jártuk napon­ta a termelőszövetkezeteket. Szerveztük a nagyüzemi ba- romfitartást, szaktanácsot ad­tunk, terveket ajánlottunk, szállítottuk a nagyüzemi tar­tásra alkalmas jószágot. Le kellett küzdenünk a szemlé­letet, hogy a baromfi csak az udvaron nőhet fel. Tíz évvel ezelőtt az 500 helyes barom­finevelő még kombinálnak számított. A munkatársaim­nak szenvedélyévé vált az agitáció, a tenyésztés meg­szervezése és a felvásárlás. És az eredmény: az útke­resés időszakában 135 gazda­ság foglalkozott a megyében nagyüzemi baromfi tartással, zottság tagjával, a központi bizottság titkárával. A ven­dégeket elkísérte Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka is. A küldöttség ellátogatott az MSZMP Sopron városi Bi­zottságára. ahol a vendége­ket a Határőrség országos pa­rancsnoka, a munkásőrség megbízott megyei parancsno­ka. valamint a város párt-, állami és fegyveres alakula­tainak vezetői fogadták. Zárai Károly, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkára köszöntötte a ba­ráti Korea vendégeit, sok si­kert kívánt a magunkéhoz hasonló pártfeladatok el­végzéséhez. Vázolta Sopron ipari, kulturális körülménye­it, iskola- és üdülőváros vol­tát. Han Ik Szu elvtárs tol­mácsolta Kim ír Szem-nek. a Koreai Munkapárt első titká­rának üdvözletét és kéréséi: erősítsük a két nép kapcso­latát. A delegációt ezután a ha­tárőr-laktanyában várták a felsorakozott díszelgő egysé­gek. Onnan a város környéki dombra mentek, ahol tiszte­letükre a Magyar Néphadse­reg kijelölt alegysége, a ha­tárőrség és a munkásőrség soproni alakulatai együttmű­ködési csapatgyakorlatol mu­lattak be. A határőrség főtisztje is­mertette az akciót, térképen megmutatta a támadási he­lyeket. A” domboldalon az éberen figyelő határőrök, a rajtra várakozó teherautók, a gépkocsizó lövész zászlóalj, valamint a helikopterek és katonai sátrak valódi harc- szín teret formáztak, izgalmas akciót ígértek. A lel tételezett feladat sze­rint riasztott őrsön riadót rendeltek el. A helikopterek parancsnokai figyelték az „ellenséges” fegyveres cso­port tevékenységét, és rádión jelentették a határőrterület parancsnokának, hogy a di- verzánsok a szalmakazlak irányába menekültek. Az őr segítségére sietett a munkás- őr-alakulat, majd az egyre növekedő támadás újabb erő­(Folytatás u 2. oldalon.) AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYÖK, 1970. DECEMBER 1„ KEDD ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Han Ik Szu baráti beszélgetésen a Sopron városi Pártbizott­ságon. Mellette Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka. A Hídépítő Vállalat győri fő-építésvezetőségének dolgo­zói betonozzák az árpási Rá- ba-hidat. A híd meder feletti szakasza 70 méter hosszú lesz, és hozzá csatlakoznak két oldalról a negyven, illeí­ma 46 partnerrel tart kap­csolatot a vállalat. Koncent­rálódott tehát a nevelés, és ma már 800 000 férőhelyről szállítják a gyárnak a ba­romfit a gazdaságok. Sürgős feladat A visszapillantás örömet okoz, és az eredmények fém­jelzik egy vállalatnak és a gazdaságoknak az együttmű­ködését, jó kapcsolatát. Ezen a kapcsolaton az sem ejt csor­bát, hogy gondokkal küzd a gyár. A gondokról hadd idéz­zem Ficzek Imre igazgatót: — A tenyésztés fejlődésé­vel a feldolgozás fejlesztése vem tudott lépést tartani. Ki­nőttünk a régi ruhából. Kor­szerűek ugyan a feldolgozó­termek, de kicsik. Óránként 2000 csibét vagy 1100 kacsát tudunk csak feldolgozni. Ar­ra kényszerültünk, hogy a felvásárolt szárnyas jószág­ból 70 vagonnal társegysé­geinkhez küldtünk az idén, feldolgozásra. Orosháza és Sárvár fogadta a 70 vagon baromfit. Hűtőkapacitásunk is gyenge, a hűtőiparnál kell elhelyeznünk a feldolgozott áru zömét. Időszerű tehát a rekonstrukció, a fejlesztés. Szorult helyzetében is meg­kereste módját a feldolgo­zásnak a vállalat. Vállalta a többletköltségei, mely a társ­egységhez való szállításbúi ered. Hogy ne legyen fenn­akadás a felvásárlásban, és az elégtelen feldolgozókapa­citás ne csökkentse a te­nyésztői kedvet, hozzáfogott a gyár a fejlesztéshez. Az építkezést a Sokoróalji Ter­melőszövetkezetek Építői pari Vállalata vállalta. A töváll (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents