Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. január 13., szerda Köszönet az eladóknak Elmúltak az ünnepek. A boltokban már lezajlott a „visszacserélési” forgalom. Legtöbb helyen már befejezték a szokásos év eleji leltárt is. Emlékezünk még mindnyájan azokra a decemberi napokra, amikor kora reggeltől késő estig tolongtak a vevők a boltokban. A pult mögött pedig fáradtan, nemegyszer erejüket megfeszítve dolgoztak az eladók, és elégítették ki a nem is mindig kedves és türelmes vásárlók igényeit." Milliós bevételekről adtunk hírt egy-egy kiskereskedelmi vállalat boltjaiból. Csak pár kiragadott példa: a győri Centrum Áruháziban volt olyan nap, amikor 1,5 millió forintért adtak el árut. A győri Csemege Ábc-áruház is ért el az ünnepek előtti napon milliós forgalmat. Mindezt a bolti eladók áldozatos munkája tette lehetővé. Figyeltem december 24-én este a győri utcákat. Már csak a gyermekeiket sétáltató apák vagy nagyszülők mentek otthonuk felé. Egyegy lakás ablakában már kigyulladtak a karácsonyfák fényei. A boltokból azonban még csak akkor jöttek ki fáradtan, és siettek haza a második, vagy ki tudja, hányadik műszakot elvégezni, vagy az anyai szeretet melegét vinni a családba az eladók. Sokszor bíráltuk azokat a bolti eladókat, akik nem a kereskedelmünk hírnevéhez méltóan dolgoztak. Most, az új év kezdetén csak az elismerés hangján szólunk róluk, mindazokról a lányokról, asszonyokról és férfiakról, akik a pult túlsó oldalán mindent megtettek, hogy a szeretet ünnepén ajándék kerüljön minden családban az örökzöld fenyő alá, és az új évben is fogadhassák vásárlóikat az üzletek. (1.) Legfőbb teendő: a felvilágosítás, az eszmei nevelés Pezsgést a tata pártszervezete!: életébe! A győri járási pártértekezleten a rábapatonai községi alapszervezet titkára, Mező Jenő mellett ültem. A szünetben beszélgettünk, véleményt cseréltünk. — Jó a beszámoló — mondta a titkár —, tükrözi eredményeinket, gondjainkat, feladatunkat. Biztató, hogy több útmutatást, segítséget ígér a járási pártbizottság a falusi pártszervezeteknek. A hozzászólók keveset politizálnak a pártéletről. Pedig szívesen hallgatnánk néhány példát az agitációs, felvilágosító vagy pártoktató munka tapasztalatairól — mondotta —, mert úgy érzem, nálunk is sok e tekintetben a javítanivaló. Valóban, a küldöttek több sége főleg a gazdasági munka eredményeiről , szólt, és kevesebbet a falu, a termelőszövetkezet vagy üzemek politikai hangulatáról, nézetéről és arról, hogy hatott a rendszeres felvilágosító, tudatformáló tevékenység a munka végzésére, a közösségi szellem javítására. A munkáról munka közben Nemrégen, munkahelyén kerestem meg az áfész darálójában dolgozó titkárt. Kukoricaliszttel belepett asztalán ott voltak a kongresszusról kiadott tudósítások, a határozat jegyzetei. — Ezen a kongresszuson a beszámoló, minden hozzászólás a szívemből szólt. Emlékszik? — és idézett a kongresszusról hozzászólásokat. — Bátor, harcos és határozott volt. A legjobban az tetszett, hogy a kommunisták legfelső fórumán őszintén megfogalmazódtak társadalmi életünk ellentmondásai és pártpolitikai munkánk fogyatékossága, úgy, mint az az élet valóságában van. Az elhangzott vélemények, javaslatok sok erőt és biztatást adnak a következő négy évben a határozat megvalósításához. A falusi pártszervezetben dolgozó kommunistáktól jó felkészültséget, sokoldalú szervező és odaadó munkát kíván, hogy a politikai és társadalmi életben érvényesítsék a párt vezető szerepét. Hogyan sikerült ez Rábapatonán ? — Kétéves munkánk legfőbb eredménye, hogy terveink megvalósultak. A IX. kongresszus szellemében politizáltunk, és rendszeres szervezeti életet éltünk. Segítségünkkel jól dolgoznak a tömegszervezetek. Eredményünk, hogy megteremtettük az önálló pedagógus alapszervezet megalakulásának feltételeit. Szívesen politizál a falu — A politikai eseményekről, gazdasági eredményekről tájékoztattunk. Különösen jó volt ez a külpolitikáról. De most a kongresszus után tudjuk, hogy a belpolitikai és gazdasági eredményekről többször és jobban kell tájékoztatni. Feltételei ? — A tapasztalat, hogy a tagság várja a jobb és a rendszeresebb tájékoztatást. A község lakossága is szívesen politizál eredményeinkről, a tervekről, országépítő és helyi gondjainkról. Annak, hogy ezt jól tegyük, több feltétele is van. A rendszeresebb, gyorsabb tájékoztatás a felsőbb pártszervről, úgy mint például a csehszlovákiai események idején, vagy a vietnami nép harcáról. Esetenként jó lenne a segítség a politikai, felvilágosító és tudatformáló munkában. A pártszervezet törekszik a nagyobb öntevékenységre, a sajtó, a különböző írásos propagandaanyagok felhasználásával. E feladathoz azonban kevesen vagyunk, főként olyanok, akik gazdasági eredményeinket, terveinket, pártunk politikáját jól ismerik, és amellett helyesen tudnak érvelni. A kommunista nevelők például sokat segíthetnének az ateista propagandamunkában, vagy a fiatalokkal való beszélgetésekkel. Kevés az agitációs munkához a tájékoztató anyagunk is. Az újságból feldolgoztuk az ötéves terv célkitűzéseit, jó lenne, ha megkapnánk egyrészt eddigi eredményeinket, másrészt a terveinket a megyére lebontva. A kongresszus határozata megvalósításához.apapatonán az agitációs és felvilágosító munkában várnak segítséget a kommunisták, hogy mindenkihez eljusson a város és falu felemelkedéséért küzdő politika. Tervlexikon (9.) árkiegészítés, forgalmi adó Az árrendszer a gazdasági szabályozás egyik eszköze, termelői és fogyasztói árak a vállalatok nyereségét alapvetően befolyásoló tényezők. A kialakult fogyasztói árak egy része — főként az élelmiszereknél és bizonyos szolgáltatásoknál (például a lakbérnél) — nem fedezi a társadalmilag indokolt ráfordtnrtásokat, ezért e termékek, szolgáltatások előállítóinak, forgalmazóinak költségvetési dotációt nyújt, árkiegészítést fizet az állam, hogy kiadásaik megtérüljenek, s még valami szolid nyereségük is keletkezzék. Tartósan csak így oldható meg, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az egyes termékekért, mint amennyibe ténylegesen kerültek. Más fogyasztási cikkekért — főként a ruházati termékekért — viszont magasabb árat fizet a vevő, mint amibe azok előállítása ténylegesen kerül. Az ilyen áruk után a kereskedelem forgalmi adót fizet a költségvetésbe. A végső cél az, hogy a fogyasztó ne fizessen indokolatlanul adót és alaptalanul ne is élvezzen állami támogatást vásárlásainál. Az értékarányos árak kialakítása, a milliárdokra rúgó árkiegészítések és a nagyjából hasonló összegű forgalmi adók felszámolása részben a negyedik ötéves tervidőszaknak is feladata. Ám az áremeléseket és az árcsökkentéseket — végeredményükben hiába képviselnek azonos összeget — csak úgy szabad végrehajtani, hogy egyetlen jelentős réteg életszínvonala se csökkenjen. A hatósági áremeléseidet nem mindig lehet hasonló mértékű árcsökkentésekkel ellensúlyozni, mivel az egyes cikkek részaránya más és más a lakosság különböző rétegeinek fogyasztásában a jövedelem nagyságától, az életmódtól függően. A szükséges hatósági árváltozásoknál gyakran — ahogy ezt az 1971. július 1-én életbe lépő új lakbéreknél is tapasztalhatjuk — jövedelempolitikai intézkedésekre is szükség van A fogyasztói árak nagy aránytalanságai egy egész korszak történelmi, gazdasági fejlődésének következményei. Felszámolásuk is hoszszú időszakot kíván. Gyakorlatilag elkezdődött már a III. ötéves tervidőszakban, és 1975-ig sem fejeződik be teljesen. De tovább lépünk abba az irányba, hogy az árak közbülső áttételek nélkül is helyesen ösztönözzék, tájékoztassák mind a termelést, mind a fogyasztást. Valamennyi termék ártámogatása, illetve forgalmi adója persze még ideális viszonyok között sem szűnik meg teljesen. Az állami árpolitika a későbbi jövőben is eltéríti majd bizonyos termékek árát a társadalmilag szükséges ráfordításoktól, ha azt gazdasági okok és társadalompolitikai célok indokolják. így valószínűleg forgalmi adó terheli később is a különböző luxus- és élvezeti cikkeket, s árkiegészítéssel ösztönözhetik a népegészségügyi célokat szolgáló termékek fogyasztását. Gazdaságilag indokolt az árkiegészítés akkor is, ha az adott termék az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételek között, drágábban készül, de a társadalomnak szüksége van rá. Az árak alakulását alapvetően a társadalmilag indokolt előállítási költségek kell, hogy befolyásolják. Az állami árpolitika viszont ettől tudatosan eltérítheti, a forgalmi adóval megdrágíthatja, az árukiegészítéssel olcsóbbá teheti a terméket, céljainak megfelelően. Végül mindezeken túl hat még a fogyasztók értékítélete is az árakra. S ahogy az árukínálat nő, s a piaci egyensúly javul, úgy téríti majd el egyre inkább a fogyasztó ízlése, igénye, választása is az árakat a társadalmilag szükséges ráfordításoktól felfelé és lefelé egyaránt. K. J. KISALFÖLD A tudás,gazdagodás A pártszervezet fontos feladata tagjainak politikai képzése. A pártoktatásban részt vehetnek pártonkívüliek. Természetesen azokat a társadalmi munkásokat hívják, köztük fiatalokat, akikre a pártépítés, az agitációs munka végzésében számíthatnak. Az oktatás színvonala javításán is fáradozunk, gondokkal küzdünk. Szeretnénk elérni a kommunisták jobb hozzáállását a tanuláshoz, másrészt az összes résztvevő nagyobb aktivitását. Az oktatás színvonalának javítása is szorosan összefügg a tudatformálással. A pártoktatás formája, módszere is néhány változtatást kívánna, mint sok hozzászólásban elhangzott a győri járás küldöttértekezletén. Az érdeklődés szerint differenciált oktatás szervezése, amely jobban vegye figyelembe az alapképzettséget. Az oktatásban a fokozatos fejlődés lehetőségének biztosítása, mert van olyan párttag, aki 10—16 éven át tanult a pártoktatásban, még sincs kellő politikai képzettsége. És végül, a pártban és a munkahelyen is nagyobb követelményt, elismerést kapjon a politikai képzettség! De mindenekelőtt a legfőbb feladat, jól felkészült, képzett propagandistából többet nevelni és küldeni falura. Akik nemcsak felvértezik a lenini eszme igazságával a hallgatókat, hanem tettekre mozgósítanak. Ez hozna pezsgést a falusi pártszervezetek életébe, munkájába. Segítene kizökkenni a néhány helyen már öncélúvá vált tervezgetésből, összejövetelek, tanácskozások légköréből. Horváth Irma Meleg a Technika Házában kezdődhet a tanítás a győri gépipariban A múlt hét péntekén jelent meg lapunkban a Miért nem taníthatnak a győri gépipariban? című írás. Közöltük, hogy a Tanácsköztársaság úti 139 lakásos szövetkezeti tömböt a győri Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolával összekötő fűtővezeték még októberre elkészült ugyan, de az akkori Közmű- és Mélyépítő Vállalat győri főépítésvezetősége nem végezte el a vezeték nyomáspróbáját, emiatt nem fűthetik a Tanácsköztársaság úti épület kazánjáról a gépiparit. Közöltük, hogy a téli szünet végeztével a gépipariban nem kezdődhetett meg a tanítás, s hogy az iskola vezetősége egyhetes rendkívüli szünetet rendelt el a 2000 hallgatónak. A múlt hét végén még nagyon is kérdéses volt, lesz-e fűtés az iskolában. A vezeték nyomáspróbájának elvégzése ugyanis a januári időjárási viszonyok mellett nehezen oldható meg. A gépipari arra készült, hogy beszünteti az iskolában a rajzoktatást, és az iskola vezetősége azt tervezte: a kályhával fűthető osztálytermekbe csoportosítja a tanulókat. Lapunk csupán a tények rögzítésére szorítkozott, a szakemberek véleményét közöltük. A január 1-ével alakult Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat vezetőit mégis kellemetlenül érintette a közlés. A kívülállók a névhasonlóság alapján őket is hibáztathatták a vezeték nyomáspróbájának elmulasztásáért, és amiért ilyen helyzet alakulhatott ki az iskolában. Valójában, ahogy ezt közöltük is, az új vállalatba olvadt győri főépítésvezetőség mulasztotta el a késznél mondott vezeték kipróbálását. Mégis, az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói a kedvezőtlen időjárás ellenére is elvégezték a vezeték nyomáspróbáját. Most már bizonyos, hogy a vezeték használható, és a gyári Technika Háza tegnap már erről a vezetékről kapott meleget. Holnap ismét megkezdődik a tanítás a gépipariban. A fagyos napokon egy-két fűtőtest elfagyott az osztálytermekben, ezeket ki kell cserélni, de most már nincs akadálya annak, hogy az iskolának meleget adjon a Győri Hőszolgáltató Vállalat. Egy mondatot azért idéznénk a Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskola hallgatóinak hozzánkküldött leveléből. „A szocializmust nem úgy kell építeni, hogy mindenki a másik félre hárítja a felelősséget; tanáraink ezt nekünk nem így tanították.” Igazuk van a 16—13 éves fiataloknak? Mi tanítjuk őket ar'ia, hogy becsületesen dolgozzanak, s hogy mindenkor vállalják munkájukért a felelősséget. Ezek a fiatalok elvárják, hogyha hibáz valaki, ne magyarázkodással kezdje, hanem azzal, hogy jóvá tegye mulasztását. De ami még természetesebb igényünk lehet: ne fordulhassanak most már elő a vezeték próbájának elmulasztásához hasonló hibák. Ne engedje meg munkaerkölcsünk az ilyen és ehhez hasonló tévedéseket, mert joggal várjuk el egymástól, hogy igazabb, tisztább és főleg hasznosabb munkával szolgáljuk egymást. Mindenki a maga posztján. F. J. Az idén 46 000 személygépkocsi kerül forgalomba Elkészült az ország 1970. évi iparcikk-kiskereskedelmi mérlege. Az összes forgalom 13 százalékkal növekedett. Ezen belül a vegyes iparcikkeké 20, a ruházati cikkeké 12 százalékkal. Az áruellátás javulásában nagy szerepe volt az importnak. A forgalomba került szintetikus felső kötöttáruk, pulóverek, kardigánok 56 százalékát, a függönyök és szőnyegek 40 százalékát szereztük be külföldről. Az új esztendőben 30 milliárdos árualappal kezdte meg munkáját az iparcikk-kiskereskedelem. Az idén a vegyes iparcikkkiskereskedelemben 15—16 százalékos növekedéssel 40— 41 milliárdos forgalomra számítanak. A vas- és műszaki cikkek értékesítése 20 százalékkal növekszik. Olajkályhából például 380 000 kerül az üzletekbe. Fürdőkádból az idén kielégítik az igényeket, megszüntetik a gázcsőhiányt is. Személygépkocsiból 1971- ben 46 000-et hoz forgalomba a MERKUR Vállalat. Ezt a mennyiséget növelni szeretnék, ami azonban a szovjet Zsiguli szállításától függ, amelyből a második félévijén már 13 000-et várnak. Motorkerékpárból és mopedből nem tud többet adni a kereskedelem, mint tavaly. A kerékpár-ellátásban is várható még fennakadás. Rádióból és televíziókészülékből kielégítik az igényeket. A ruházati kereskedelem mérsékeltebb, mindössze 8 százalékos forgalomnövekedést tervez. Az igények kielégítésére 24 millió pár ci- T3D kerül az üzletekbe. A „góliát“ - profilból A teherszállító járművek fejlesztésében alkalmazkodni kell a sokoldalú igényekhez, így alakul ki egy-egy ország jellegzetes járműparkja, beleértve a fürge kis tehertaxikat és az olyan óriásokat, mint amilyen a képen is látható (a kerekek között ,,megbúvó” Volga gépkocsi jól érzékelteti az arányokat). E tizkerekű szovjet „góliát” tervezői érdekes megoldást alkalmaztak az erőforrás kialakításánál. Egy nagy teljesítményű Dieselmotort, egy generátort és egy elektromotort építettek be a járműbe. A villanymotor vagy a Diesel-motorral meghajtott generátor áramával üzemelhet, vagy pedig a városi trolibuszok felső vezetékéhez csatlakozva (az elöl elhelyezett áramszedők segítségével) juthat elektromos energiához. A villanymotoros hajtásnak az az előnye, hogy nagy indítónyomaték kifejtését teszi lehetővé, egyenletesen, megbízhatóan üzemel. A járműóriást ere-, szén- és építőanyag-szállításra használják. Hatalmas rakodószekrénye — puttonya — a vezetőfülkéből irányított hidraulikus karokkal billenthető, így mindössze egy ember, maga a gépkocsivezető, elláthat minden feladatot a rakodásnál. 3