Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

Egyperces kommentár Politikai szemlélet „Artista vagyok. De sokat utazom, és nyitott szemmel járom a világot. Törökor­szágban, Iránban százaik és százak alszanak földre terí­tett újságpapírokon. A cso­dálatos görög városokban csapatokban őgyelegnek a munkanélküliek és az elha­nyagolt gyerekek. Nyugaton, ha egy artista hosszabb ideig beteg, valósággal tönkre­megy. Mit is mondhatok minderre? Magyarország ne­kem jó hazám.” Így vall az Élet és Iro­dalom legújabb számának egyik riportjában az orosz­­lánszelidítő arra a kérdésre, hogy milyen a politikai szemlélete. Egyszerű, becsületes állás­­foglalás. Egyszerű szavakkal fejezi ki személyes tapaszta­latain nyugvó gondolatát, és rokonszenves módon tesz hi­tet hazája mellett. Ehhez nem szükséges a párttagsági könyvecske, elég a becsület. Az a becsület, amelyet nél­külöz egynéhány ember, akik mit sem törődve mindazzal, amit hazájuktól kaptak, hűt­lenül hátat fordítanak neki. Az építészmérnök, a szülész­­orvos, a személyzeti vezető, a gépészmérnök, a tévészere­lő, az ügyvéd. Magyarok, akik itt kapott tudásukat, szellemi tőkéjüket más orszá­gokban kívánják kamatoz­tatni. S legtöbbször a bizony­talanban. Ezek az emberek már valószínűleg nem olvassák az Élet és Irodalmat, nem talál­kozhatnak az idézett sorok­kal, amelyekben az általá­nos iskolai végzettségű em­ber oktathatná őket. Az az ember, akinek talán a legin­­ternacionálisabb a szakmá­ja, az aki nem 1800 forintos bécsi IBUSZ-úton kerül ki nyugatra. De olvassák még az Élet és Irodalmat azok, akik itt­hon vannak, és legtitkosabb vágyuk, hogy valamifélén odakinn próbálhassanak sze­rencsét. Ezek az emberek ol­vassák el többször is egymás után az oroszlánszelídítő mondatait! (Csiszka) tti magyar flm: KITÖRÉS meggyőződés, s Laci ebbe is belebukik, akár a disznóhiz­­lalásiba. A film egy sor időszerű társadalmi politikai gondiba vonja be nézőjét, mégpedig a továbbgondolkodtatás ered­ményével ; némely kérdéssel egyet tudunk érteni, néme­lyik vitára ingerel. Megaján­dékoz néhány őszinte pilla­nattal és jó színészt alakítás­sal. Mégsem olyan igaz a si­ker, a gondolatnak és a for­mának olyan szerencsés egy­sége, mint például a Fejlövés volt. Ennek legfőképpen az az oka, hogy míg a Fejlövés­ben maga a történet hordoz­ta egészében és minden rész­letében a gondolatot — hogy ne mondjuk: a tanulságot —, addig a kitörésben a törté­net gyakran hozzáidomul az előre megfogalmazott filozó­fiához; egy-egy epizód vagy a hős életének úja­bb fejezete mintha úja­bb filozófiai, szo­ciológiai tételt illusztrálna. Túl sok ilyen igazolásra vá­ró tétel zsúfolódott össze a filmben, s ha a történet nem roppan is össze alattuk, meg­­z­ajlik kifordul természetes vonalaiból, így aztán hol egyik tolakszik előtérbe, hol a másik, a kettő ritkán hat ránk egyszerre. A főszereplő Fónyad Laci a Győrből indult, még főisko­lás Oszter Sándor, aki itt, az irodalmi színpadon tette meg első lépéseit. Tehetségesen, rokonszenvesen mutatkozott be első filmfőszerepében — bár nem mentesen a kezdők pózaitól. Jegyezzük még fel Lendvai Katalin nevét az igazgató lányának szerepé­ben és Liska Tiborét, aki „ci­vilként” már játszott Kovács András filmjében. A­­film operatőre Zsombolyai János volt, Bacsó társa a forgató­­könyvírásban Konrád György, akinek nevét két év­vel ezelőtt a nagy sikert ara­tott A látogató című kisregé­nyéből ismertük meg. (g. b.) Emlékszünk ezek­re a filmekre? Nyá­ron egyszerű, Sze­relmes biciklisták, Nyár a hegyen, Fej­lövés. Mindegyük­ben az elmúlt évti­zed tize­n- és hu­szonévesei keresik helyüket a világ­ban: szembekerül­nek apáik idejét­­múlta erkölcsi nor­máival, szabadulni­­ akarnak az előíté­letektől, mítoszokat rombolnak és míto­szokat, előítéleteket teremtenek maguk is. Bacsó Péter ren­dező mesterségbeli tudása, nagyfokú politikai érzékeny­sége és morális fe­lelősségérzete gyak­ran vitát provokáló, de kétségtelenül je­lentős alkotásokat teremtett. Témavá­lasztását tekintve eb­be a sorba illik a kitörés is. A Kitörés hőse Fónyad Laci, egy fiatal munkás. Szűknek érzi azokat a kereteket, ame­lyek közt él: az ott­hont a munkásból éppen kispolgárrá váló bátyja család­jában, és az­­üzemet is, ahol szervezet­lenség nehezíti a munkát, kicsinyes személyes­kedések rontják a munkások közérzetét. Laci ki akar tör­ni innen, ,,robbantani” akar. Társául szegődik ebben egy tehetséges, hasonlóképpen fészkalódó mérnöknek, hogy aztán utcára kerüljenek, és a film utolsó jelenetében né­mi kiábrándultsággal jegyez­zék meg a nagy tanulságot: „élni nem kell, hajózni mu­száj”. Vagyis taktikázni, ma­nőverezni, helyezkedni, apró csalásokkal és kis megalku­vásokkal kikötőbe jutni. Közben persze Laci élete bonyolódik: véletlenül ugyan, de bekerül igazgatója család­jába, s éppen a lánya révén: előbb akaratlanul, majd egy­re tudatosabban használja ki helyzetét. Csakhogy a lány lázadása inkább póz, mint Lendvai Katalin és Oszter Sándor. 38 négyes találat A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 8. játékhéten öttalálatos szel­vény nem volt. Négy talála­tot 38 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 108 322 fo­rint. A háromtalálatos szel­vények egyenként 523 forin­tot, a kéttalálatosok 20 forin­tot érnek. A nyereményössze­gek a nyereményilleték levo­nása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) KISZ-ESEK ÉS KOMSZOMOLISTÁK A Vörös Hadsereg meg­alakulásának 53. évforduló­jára emlékeztek 20-án dél­után Kapuváron a Kapuvári Szabó Ksz KISZ-fiataljai a szövetkezet klubhelyiségé­ben. Az ünnepségre meghív­ták a KISZ-esek az ideigle­nesen hazánkban tartózkodó szovjet egység hét komszo­­molista fiatalját. Ünnepi megemlékezőt, a vendégek­nek baráti köszöntőt mondott Lengyel Erzsébet KISZ-tag. A fiatalok ezután fehér asz­tal mellett barátkoztak, is­merkedtek. Hasonló komszo­­molista találkozóval egybe­kötött ünnepséget rendez 23-án a Kapuvári Gimná­zium KISZ-szervezete is. Testvérlapunk, a Dolgozók Lapja írja: Virágkarantén Tatán A Komárom megyei Ker­tészeti és Parképítő Vállalat tatai központi telephelyén az üvegházak polcain számos, messze földről származó vi­rág díszeleg. Ezeknek a tar­ka szirmú ritkaságoknak az „egészségvédelmére” féltőn ügyelnek. Valamennyi külföldi virág hosszú út után érkezik Tatá­ra. Ezért attól függetlenül, hogy a határállomáson a nö­vényvédő szakemberek meg­vizsgálják a szállítmányokat, helyenként még fennállhat a fertőzés veszélye. Azzal, hogy a külföldi virágszállítmányt meghatározott ideig állandó megfigyelés alatt tartják, lé­nyegében az egész állományt megóvják a bajtól. A „vesz­tegzár” alatt levő virágok ápolásának eszközei mind sterilek, így az esetleges fer­tőzésnek eredményesen gátat vetnek. Legutóbb a fokföldi ibolya volt „vesztegzár” alatt. Ezút­tal felesleges vol­t ugyan az óvintézkedés, előtte­­azonban éppen a karanténnak kö­­szönhették, hogy a külföldi teodfzssövényekkel behurcolt betegség lokalizálásával sok százezer forintot érő virág­­állományt mentettek meg a pusztulástól. Krimi — Hogyan fogták el a miskolci ápolónő gyilkosát? Mit vall a gyilkos? Erről olvas­hat a most megjelent magazinban! Csak három forint! — csi­­gázta a Budapesti Keleti pályaudvarról Győr felé tartó uta­sok fantáziáját a mi­nap egy buzgó hír­lapárus. Az utazók gyorsan a pénztárcá­juk után nyúltak, ne­hogy lemaradjanak a szenzációról, így tet­tem magam is. Az újságárus adott egyet a bal karjára borí­tott, hátlapjával fel­felé fordított újságok közül, és serényen el­hagyta a fülkét. Nem csodálom. Az újság ugyanis, amit a fenti ajánlással árult, a Szovjet—­Magyar Ba­ráti Társaság lapja, a Fáklya volt. Félreértés ne essék, a csalódást nem a színvonalas lap tar­talma okozta, hanem a tisztességtelen el­adási módszer, hiszen egyetlen szó sem volt benne a miskolci gyilkosról. Zenés felár Minden állomáson és megállóhelyen meg­áll a személyvonat. Lassan múlik az idő. Sűrűn raj­zálnak a sörre szomjas utasok a büfé kis fülkéjéhez. Koccannak a sörös­üvegek, az­­italozófül­két elégedett hangok halk zsivaja veszi kö­rül. Egyszerre fel­­csattan egy férfi­karig: „Nyolc-hetve­­nért vegyek meg egy üveg világos Kini­zsit? Hi­szen öt-har­minc az üzletben! Csak nem fizetek „ze­nés felárat?” mondta a férfi, majd dühö­sen, sör nélkül ül le a helyére. Veszélyes séta Nyílik a fülkeajtó. Húsos arcú, rendesen öltözött, negyvenes férfi lép be kissé bi­cegve, hosszú kabát­ja térd alá ér. Egyik kezében két kalmpós­­bot. Kémlelen körül­­pillant, majd halkan megkezdi a mondó­­káját: — Szerencsétlen rokkant ember va­gyok, egy fillér se­gélyt sem kapok. Há­lás tisztelettel foga­dok minden fillért. Az utasok közül senki sem keresd a pénztárcáját. A bicegő ember­ do­hogva távozik. Bizo­nyára végigmegy a zsúfolt vonaton, át a kocsikat egybekap­csoló, keskeny átjá­rókon. Veszélyes sé­ta... — la —’ VONATON Kiállítás a magyar—francia ipari együttműködésről A budapesti Francia Mű­szaki és Tudományos Tájé­koztatási Központ, kiállítást rendez „Magyar—francia ipaé­rt együttműködés” címmel a győri Rába Városi Művelő­dési Ház­ban. A kiállítást Romvári Ferenc, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigaz­gató-helyettese nyitja meg kedden délután 3 órakor. Az ünnepélyes megnyitót francia műszaki filmvetítés követi. Bemutatják „A magyar­­francia együttműködés, 1967”, „A Sovitel robbanásmentes tv-képcső”, az „Egy pod­ain­­exportellenőr Skandináviá­ban”, az „Outinord alagút­zsaluzat”, „A Renault—4. gép­kocsi próbaútja a Tűzföldtől Alaszkáig” és „A Loire menti kastélyok” című filmeket. —3&sa£föttL A KIS GYANAKVÓ Charles Aznavourtól származik a következő történet: Az apa térdére ülteti a fiát, és komoly hangon így szól hozzá: — Nagy újságot fogok közölni veled, fiacskám. Tegnap egy angyal járt nálunk, és hozott neked egy húgocskát! Szeretnéd látni? — Nem — válaszolt a gyanakvó fiú —, inkább az angyallal szeretnék találkozni (Vitai) MA: 1971. február 21., vasárnap. Farsangvasárnap. A Nap kél: 6.41, nyugszik: 17.15 órakor. A Hold kél: 4.91, nyugszik: 19.00 órakor. TÍZ ÉVVEL ezelőtt, 1961. feb­­ruár 21-én halt meg — 75 éves korában Herczeg Jenő, a népszerű pesti színész. Herczeg 1907-ben Budapesten a Thália-társaság együttesében kezdte pályafutását. A Teréz körúti Színpadon alakította elő­ször — Vadnai László népszerű jelenetében — Hacsek szerepét, amely később teljesen összefor­rott alakjával. Hacsek és Sajó évtizedek óta a pesti kispolgár megszemélyesítői, s egyes sike­res bemondásaik valósággal át­mentek a köztudatba. Herczeg Jenő a felszabadulás után a Pódium Kabaré tagja volt, majd 1951-től haláláig a Vi­dám Színpad társulatában mű­ködött. Holnap, 1971. február 22., hétfő. Gerzson napja. A Nap kél: 6.39, nyugszik: 17.17 órakor. A Hold kél: 5.06, nyugszik: 13.19 órakor. SZÁZTÍZ ÉVVEL ezelőtt, 1661. február 22-én született a 71 éves korában elhunyt Ambrus Zoltán író, esztéta és műfordító. Hamar feltámadt érdeklődése az irodalom iránt. Már pesti joghallgató korában több fővá­rosi lap közölte kritikáit, cik­keit. A Földhitelintézet tisztvi­­selőjeként sem adta fel irodalmi ambícióit. Arany László figyelt fel írásaira, s egyengette útját az irodalomban. Franciaországi tanulmányútja után az akkor alakult A HÉT főmunkatársa lett, s ettől kezdve számos no­vellája, tárcája jelent meg. Har­mincéves volt, amikor napvilá­got látott leg­jelentősebb műve, Midás király című regénye. Iro­dalmi tevékenysége elismeréséül 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává vá­lasztották. A későbben megalakult Nyu­gat köre is magához tartozónak érezte, s helyet biztosított neki lapjában. Már régebben drama­­turgja volt a Nemzeti Színház­nak, amikor 1917-ben a vezeté­sét is megkapta. Választékos íz­lése ötesztendős színházigazga­tása alatt magas művészi szín­vonalat adott az ország első kulturális intézménye műsorá­nak. ★ Koreáról a klubban Kedves vendégek jártak tegnap délután a Richards Finomposztógyár KISZ-bi­­zottságának „Gőcze Géza” if­júsági klubjában. An-Min- Szu, a KNDK nagykövetségi titkára és Kim-Sze-Zong saj­tóattasé hazájukról tartottak vetítettképes előadást, majd elbeszélgettek a fiatalokkal. — Negyvenezer beteget szállítottak kórházba az el­múlt négy év alatt Győr- Sopron megye mentőállomá­sai. A 18 gépkocsi, amelynek egy része URH-készülékkel van felszerelve, több mint 800 000 kilométert tett meg. — Győr a IV. ötéves terv­ben címmel előadást tart Cziglényi László főmérnök a győrszabadhegyi József Atti­la Művelődési és Ifjúsági Házban február 22-én, hétfőn este 6 órakor. — A „Szóljatok, szép sza­vak!” Győr városi elődöntője ma délután 2 órakor kezdő­dik a Rába Városi Művelődé­si Központban. MOSONMAGYARÓVÁRI autó­sok, figyelem: Február 24-én este 6 órakor a KIOSZ helyisé­gében (Templom u. 14. sz.) Kadó Sándor, a Volán 1­0-es vállala­tának forgalmi igazgatója a gép­kocsi műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos tennivalókat ismer­teti.— Ankétet rendez február 24-én délelőtt 9 órai kezdet­tel Győrött a BM klubban a Győr—Vas és Komárom megyei MÉH Vállalat. Az an­­kéton „Az úttörők az árvíz­károsult iskolákért” gyűjtő­akció eredményeit értékelik. — A Győri Filharmonikus Zenek­ar 22-én, hétfőn este a budapesti Egyetemi Színpa­don vendégszerepel. Husza­dik századi szerzők műveit adják elő Sándor János ve­zényletével. Várható időjárás ma estig: változóan felhős, párás, haj­nalban és reggel helyenként ködös idő. Egy-két helyen hóstóringózós, kisebb eső. Mérsékelt, napközben meg­élénkülő északi, északkeleti szél. Enyhe marad az idő. Legmagasabb nappali hőmér­séklet ma: 5—10 fok között. (MTI) ★ AUSZTRIÁBAN átfutó fel­hőzet, a reggeli órákban kö­dös idő. Mérsékelt északnyu­gati széllel. ★ A DUNA vízállása Duna­­remeténél szombaton 291 cen­timéter volt, a RÁBA Győr­­nél 208 centiméter, apadó jellegű. ★ KONCERT: Az Állami Lit­ván Vonósnégyes 22-én, hét­főn este 8 órakor hangver­senyt ad a győri Rába Városi Művelődési Házban. Előad­ják Haydn: D-dúr vonósné­gyesét, Juzentjunasz: Harma­dik vonósnégyesét és Brahms: c-moll vonósnégyesét. — A ZENEBARÁTOK KÖRE ma délelőtt tartja soron követ­kező ülését a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskola nagytermé­ben. A foglalkozást Nagy Mik­lós vezeti. OLASZ NYELVKLUB. A tavalyi sikeres kezdeménye­zés folytatásaként a győri Kék Duna presszóban ma délelőtt 11 órakor olasz nyelvklubot tart a Rába Városi Művelődési Központ. PÁRTHÍREK Hétfőn délután 5 órakor havi rendes taggyűlését tart­ja az MSZMP győr-szigeti alapszervezete (a párthelyi­ségben), az MSZMP győr­­újvárosi alapszervezete (a párthelyiségben) és az MSZMP Győr-Nádorváros SL alapszervezete (a Lemezáru­­gyár kultúrtermében). Az alapszervezetek vezetősége kéri a tagok pontos megjele­nését. ★ ★ ★ Változékony A Győr 2., pályaudvari postahivatal NÉGY CSOMAGRAKODÓT felvesz, váltott műszakra. Felvesz két NYUGDÍJAST is, háromórás munkára, MÁVAUT-pályaudvari cso­magrakodónak, naponta 5,30—8,30-ig tartó munka­időre. Felelős kiadó: UGRÓCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. Szerkesztőség: GYŐR, Tanács­­köztársaság útja 3., H. emelet. Telefon: 11—234. 11—503. Délutáni szerkesztés:­­5 órától 12—271. Éjszakai szerkesztés: 11—167. SOPRON. Előkapu II. telefon: 12—266. KISALFÖLD Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: LÓNYAI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Kiadó: Győr, Tanácsköztársaság útja 3., 2. emelet. Telefon: 12—104. Hirdetésfelvétel: 13—109. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalok­nál és a kézbesítőnél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.). Elő­fizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomda­­válalat, Győr, Árpád út 39. Telefon: 12—026. 12—027. Fnyv.: Mentler Endre igazgató. INDEX: 2506­.

Next