Kisalföld, 1971. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GTÖR, 1971. MÁRCIUS 2., KEDD * XXVII. ÉVFOLYAM 51. SZÁM TIT ELNÖKSÉGI ÜLÉS Húsz szakosztályban ezer értelmiségi Tanácskozás a magyar filmrül — Májusban vándorgyűlés Reneszánsz farsang Még két küldöttértekezlet Befejeződtek Györ-Sopron megyében a megyei küldött- értekezletek. Háromszázhét alapszervezeti vezetőséget vá­lasztottak újjá, megtörtént a kilenc, megyei szakmai bi­zottság és az egy területi, a postás bizottság újjáválasz- tása is. Szombaton lesz a Magyar Vagon -és Gépgyár szakszer­vezeti bizottságának az újjá- választása, és a jövő hét keddjén lesz a Szakszerveze­tek Györ-Sopron megyei Ta­nácsának küldöttértekezlete. Mától; Osztják a tiizeloutalványt Hivatalosan csak április 1-étől, de gyakorlatban már ma megkezdik Györ-Sopron megyében a tüzelőutalványok szétosztását. A Györ-Sopron megyei TÜZEP Vállalat szep­tember 30-áig várhatóan mintegy 17 000 utalványt ad át az üzemek rendelésére. A «00—900 forintos utalványok­ra mindennemű szilárd tüze­lőanyagot kiszolgáltatnak. Egy-egy dolgozó akár több utalványt is igényelhet. A TÜZÉP különösen előnyös­nek tartja a nyári vásárláso­kat. mert olyankor még min­denféle igényt ki tud elégí­teni. Tavaly tavasszal a szövet­kezet két brigáddal szerző­dést kötött, traktorosokkal és állattenyésztőkkel, a szocia­lista cím elnyeréséért. Nem­rég értékelték a szerződésben foglaltakat, és úgy határoz­tak, hogy javasolják a köz­gyűlésnek a megtisztelő cím odaítélését. Mert jutalom csakis a címmel együtt jár, márpedig ezek a brigádok számottevő többlet forintot hoztak a gazdaságnak, ami­ből megérdemelten kaphat­nak részt. A traktorosok például meg­takarítottak 144 mázsa gáz­olajat, aminek az értéke több mint 34 000 forint. Alkatrészt csaknem 63 000 forint érték­ben takarítottak meg. Mond­ják a szövetkezetben, hogy a gazdaság leghatékonyabb ter­melőereje a gépes brigád, s ez így igaz, a számok is bizo­nyítják. De mitől lett a bri­gád szocialista? Attól-e, hogy a gazdasági vállalásokon kí­vül megtartották a tűzren­dészet! előírásokat (jó pont­ként említik a brigádnál, pe­dig ez munkaköri köteles­ség), vagy attól-e, hogy a to­vábbképzés cim alatt sze­mély gépkocsi-vezetői vizsgát tesznek, már akik kocsit akarnak vásárolni. Vagy at­tól-e, hogy egyes gépek ke­zelésekor átadják egymásnak a tapasztalataikat? Ha nem dolgoznának a szocialista címért, akkor hátat fordíta­na egyik traktoros a másik­nak? Nem hiszem. Ez a köl­csönös munkamegbeszélés is alapvető, természetes dolog a szövetkezeti gépes brigádok­nál. Ugyancsak figyelemre mél­tók az állattenyésztésben dol­gozók gazdasági eredményei. Növelték a súlygyarapodást, csökkentették az elhullást. Bírálható talán a takarmá- nyoßok vállalása, hogy az ab­rakot és a szálas takarmányt naponta rendszeresen a hely­_____________________________ A legutóbbi — múlt heti — ülésén a TIT megyei elnök­sége a X. kongresszus határo­zataiból következő társulati teendőkről és kiemelkedő je­lentőségű rendezvényekről tanácskozott. Takács János megyei titkár szóbeli tájékoztatóban adott összefoglalót a kongresszust megelőző pártértekezletek, il­letve a kongresszusi határo­zatok termékeny hatásáról. — Az ismeretterjesztő munkát végző értelmiségiek, a mintegy ezer TIT-tag hat­van százaléka párttag, küldött is volt közülük a kongresszu­son, tehát közvetlen, élő kap­csolat, részvétel alapján ka­pott a társulat elvi, ideoló­giai útmutatást a munka jö- vőjéhez. — E szilárd szellemi irány­vonal határozta meg a társu­lat időszerű feladatának újra­fogalmazását: az új ismere­tek nagyon gyors terjesztése, a fizikai dolgozókkal való kapcsolat szélesítése. — Az előttünk álló legfon­tosabb feladat ma — hangsú­lyozta Takács János — az ér­telmiség egymás közti politi­zálásának irányítása, a kong­resszus szellemének érvényre juttatása, az értelmiség és az egész dolgozó nép közeledésé­nek elősegítése, A húsz szak­osztály megfelelő fórum ah- höz, hogy az értelmiség a leg­frissebb tudományos értesülé­sek birtokában végezze mun­szinre szállítják, és szálast csakis a kijelölt kazalból vesznek? Ez is olyan alapve­tő munkaköri kötelesség, anünek az elmulasztása a munkafegyelem megsértése. A politikai látókör szélesí­tésé céljából vállalták ugyan a pártoktatáson való rész­vételt az állattenyésztő bri­gád tagjai, de nem tudtak megjelenni, érthető, hiszen a pártoktatás is 6 órakor kez­dődött, meg az etetés is 6 órakor. S újra csak a kérdés, mi­től szocialista a két brigád? Azon túl, hogy becsületes, szorgalmas munkásemberek, mi az, ami megkülönbözteti őket a szövetkezet többi be­csületes, szorgalmas tagjá­tól? A szövetkezet vezetői­nek véleménye, hogy mind a két brigád eredménye szá­mottevően mutatkozik a gaz­daság pénzügyi gyarapodásá­ban. Ez így igaz, s ezért a brigádok tagjai meg is érde­melnének év végén, vagy akár havonta jutalmat. De ha csak ezen mérik a szo­cialista címet, ha csak ettől lesz szocialista a brigád, túl­zottan anyagias a szemlélet a szövetkezetben. Itt és más szövetkezetekben is. A szo­cialista brigádmozgalom nemcsak az anyagi javak gyarapításara korlátozódik, hanem megcsillogtat olyan emberi tulajdonságokat is, amik a hétköznapi életben nem gyakoriak, amik lelke­sítők, és nem az átlagembe­rek tulajdonságai. Azt mondhatnónk ennek és még jó néhány hasonló szö­vetkezetnek, hogy a brigád­mozgalomnál emeljék fel­jebb a mércét? Nem feljebb emelni kell, hanem a helyé­re rakni, és a hármas köve­telményt egyértelművé tenni. Nemcsak a számokra és a mutatókra figyelni, hanem az emberre is. gszm kaját, hogy szakmai, ideoló­giai, politikai továbbképzése hiánytalan legyen. — Értelmiségünk elégedett a párt politikájával, a kong­resszus határozataivaL De né- hányam megjegyezték, hogy a közművelődés, a népműve­lés nem kapott arányos hang­súlyt a pártértekezleteken. A titkárság — mert nem látja megalapozottnak — tisztázni akarja ezt a nézetet Hisz ép­pen ellenkezőleg, a pártérte­kezleteken és a kongresszusi tézisek minden témakörében előtérbe került a tudatformá­lás. a szakmai képzés mint a továbblépés, a fejlődés har­móniájának biztosítéka, felté­tele. Nem vitás azonban, nem örülhetünk annak, hogy nincs korszerű színházunk, nincs hangversenyterme Győrnek, hogy a megyei könyvtár „szükségszálláson” dolgozik stb. Az elnökség megbeszélte a 17. soproni nyári egyetem programját, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi választmány vándorgyűlése előkészítésével kapcsolatos teendőket. A soproni nyári egyetem hagyományos profrarnja az idén — július első felében — kiegészül a magyar filmről rendezendő ismeretterjesztő programmal. Kilenc nap alatt, mintegy 18 magyar film Vetí­tésére kerül sor, öt témakörre osztva: Élő múlt (Jancsó Sze­génylegények, Csillagosok, katonák, Várkonyi: Szemtől szembe, Szabó: Apa, Makk: A harminckilences dandár), a szocialista társadalom ki­alakulása felé (Fábri: Húsz óm, Kosa: Tízezer nap, Sára: Feldobott kő, Gaál: Zöldár), hétköznapok konfliktusai (Ko­vács: Falak, Gaáí: Sodrásban, Bacsó: Nyár a hegyen, Gábor Pál: Tiltott terület, Simó: Szemüvegesek), a szatíra fegyverével (Máriássy: Füge­falevél. Hintsch: A veréb is madár, Sándor Pál: Bohóc a falon, Gyarmati Lívia: Isme­ri a szandi-mandit?) és a rö­pidfümek művészete (a Nyi­tánytól a Gusztáv-sorozatig). Alkalmanként négy-öt film megvitatására kerül sor ren­dezők, operatőrök, dramatur­gok, kritikusok jelenlétében. A rendezőség 40—50 kül­földi művész. elsősorban francia filmszakember, illet­ve fimklubvezetö részvételé­re számít, a Kultúrkapcsola- tok Intézetén keresztül már megállapodtak a francia ven­dégek és a nyári egyetem kölcsönös igényeiben. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi választmány ván­dorgyűlésének előkészítésé­ről dr. Soós Gábor minisz­terhelyettes a nemrég tett látogatása alkalmával foly­tatott részletes megbeszélést a titkárság. Május 26-án dél­után a választmány plenáris ülésével kezdődik a program, a vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója 27-én reggel lesz Győrött. A városi tanács nagy tanácstermében dr. Soós Gá­bor tart előadást. „A negye­dik ötéves terv husprograrrr ,ia” címmel. Ezután a részt­vevők látogatást tesznek a Lajta-Hansági Állami Gaz­daságban és a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem mo­sonmagyaróvári mezőgazda- sag-tudományi karán. Május 28-án dr. Ortutay Gyula tai l előadást „Az ismeretterjesz­tés helye és szerepe a falu közművelődésében’’ címmel. — mi — n kirándulók 1968-ban határozta el a Győr-Sopron megyei Idegen­forgalmi Hivatal, hogy a sop­roni Károly-kilátón, a íertő- ráikosi kőfejtőben és az otta­ni turistaszállóban, valamint a íertóbozi és a győri turis­taszállókban büfét létesít. A vendégek a reggelin, hűsítő italokon kívül képeslapokat Az ifjú muzsikusok feszti­váljának megnyitó hangver­senyét szombaton délután tartották a győri Zeneművé­szeti Szakközépiskolában. Az előadássorozatot Nagy Miklós, a Győr városi Tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője nyitotta meg. A fesztiválnak már hagyo­mánya van Győrött éppen 10 évvel ezelőtt, 1961-ben ren­dezték az első, ilyen zenei szemlét. Fiatal zenészek, új tehetségek kerülnek dobogó­ra, a közönség megismerked­het a zenei utánpótlással. A műsorban megelevene­dett a hercegi, grófi udvarok világa, amelyek a 16., 17. szá­zad zenei életének központ­jai voltak. A korhű ruhákba öltözött mesélő elkalauzolta a közönséget Sopronba, ott komponált Rauch András or­gonista és zeneszerző. Dalait A legtöbb embernek van valamilyen szenvedélye, kedvtelése. Olyan kedvtelé­sek is vannak, amelyek az egyéni hasznos időtöltésen, szórakozáson kívül jól szol­gálják a népgazdaság érde­keit is. Ilyen hasznos hobby a méhészkedés, bár nem mindenki foglalkozik a boga­rakkal csupán szórakozásból. Érdemes megjegyezni, hogy hazánk első méhészegyesüle- le éppen Győrött alakult meg 1855-ben. Az alapító Kozma Sándor, az 1848-as szabadságharc győri születé­sű országgyűlési képviselője volt. A harcot honvédhad­nagyként küzdötte végig, bu­kása után pedig évekig nyúli szőlőjében rejtőzött üldözői elöl, s csak 1851-ben telepe­dett le Győrött. Érdekes véletlen, hogy a Kozma Sándor alapította mé­hészegyesületnek is éppen 84 tagja volt, mint a mostani győri társulásnak. kényelmére is vásárolhatnak ott. Tavaly a büfék forgalma 1 320 000 forint volt. Az előzetes fel­mérések pedig további for­galomnövekedést mutatnak. Az Idegenforgalmi Hivatal vezetőd tovább növelik a bü­fék áruválasztékát olcsó, táj­jellegű emléktárgyakkal, gondolva a diákok szűkre szalbobt zsebpénzére is. a szakközépiskola fiúkorusa adta elő Jancsovics Antal „udvari karmester” vezetésé­vel. Szépen zengő, telt hangok énekelték a több kórus os technikára komponált dalo­kat: az Őszt, az Agglegény kesergőjét és a Menyasszony- dicsérőt. A következő állomás Velence volt. A híres Lassus- tanítvány, G. Gabrieli rézfú­vós hangszerekre írt művei­ből játszottak a diákok. Majd díszes, hosszú ruhák­ban, elegáns fej díszben meg­jelentek a „hölgvek”, és a németalföldi Lassus művei­ből játszottak. Az utolsó állo­más Buda volt. Stolczer Ta­más négy fantáziáját adták elő a szakközépiskola fafúvó­sai. A kellemes hangulatú, kosztümös megnyitó hangver­senyt a vegyeskar Lassus- és Celtan-dalokkal zárta. m. zs. i Az egykori leírások szerint . Kozma Sándor kertje legin­kább botanikus kerthez ha- : sonlított. Főleg a mézelő bok­rokat és fákat szaporította. Vizsgálódásainak eredmé­nyeiről kötetszárnra készített r jegyzeteket, az egyesület ösz­i szejövetelein továbbadta tu­dását az egyesület tag­jainak. A korabeli külföldi i sajtóban számos írás tanúsít­ja tudományos képzettségét. I Méhészeti könyvtára az ak­j kori időkben ritkaságszámba s ment, mintegy száz kötetből állt. Az egyesületnek saját : házában nyújtott szépen be­rendezett helyiséget. A sze­gény méhészeknek niéhcsa- i ládokat, kaptárakat ajándé­i kozott, még a tagdíjukat is maga fizette az egyesület pénztárába. ' Kozma Sándor egyesületé­nek alapítása óta az idén f immár 116-odszor várják a 1 győri méhésztársulás tagjai a mézillatú májust. Addig is " serényen készülnek. Dacolva a metsző szélviharral, vasár­nap a MÉSZÖV győri szék­hazában jöttek össze mintegy ötvenen. Az állategészség­ügyről, a virágpor és a lépes- ■ méz szakszerű gyűjtéséről I hallgatlak előadást két, fő­városi szakembertől. A megyében összesen 34 társulásban körülbelül 900 l méhész tömörült. Tavaly 24 vagon mézet adtak át a fel­vásárlónak, a méz 90 száza­léka külföldi fogyasztókhoz ’ került, és számottevő valutát ' hozott a népgazdaságnak. D, T. Az utak visszatalálnak (I.) Emberség emberségből Az emberség szavunk maga az em­ber, jó szándékával, jó akaratával, se- gitökészségével. De emberi is az ember­ség fogalma! Az emberség nem tűri a számítást, a mérlegelést, mi jó, mi hasz­nos nekem. Csak az ember, az igaz em­ber képes emberséges lenni. Elhagytuk Nyékládházát, ember vájta tavak és kavicshegyek mellett suhanunk el, az útmenti táblák Leninváros köze­ledtét jelzik. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat megbizottaivál Sza- bolcs-Szatmár megyébe igyekszünk, és az emberség dolgain töprengek. Réti Jenő, a vállalat titkára és Nagy Tivadar építésvezető a munkások meg­bízásából küldöttségbe megy Szabolcs- Szatmárba. Egy-egy magnetofont visz­nek Kisvárdára és Nyíregyházára aján­dékba azoknak a gimnazistáknak és ipari tanulóknak, akik a nyáron segí­tettek a cipckedésben a soproni és győri kőműveseknek. Lám, az utak, amelyek egy éve lábra kellek, és vitték számolatlanul a ho­mokzsákot, aztán az élelmet, takarót, sátrat, majd a téglát, kavicsot, cemen­tet Szatmarba, most újra visszatalálnak a begyógyított sebű falvakba. Ez hát az önzetlen, egyszerű emberség. Éppen három hónapja, hogy elbú­csúztak a kisalföldi mesterek Szatmár­tól, megkönnyebbülve, hogy mégis tel­jesítették, amire fogadkoztak, és felsza­badultan is, hogy végre hazamehetnek a családjukhoz, elfelejthetik a megpró­báltatásokat, és megszokott életüket él­hetik. Most mégis Szatmár felé tart az építők kocsija. Mi dolguk most a győ­rieknek Nábráddal, a nyírségiekkel? Semmi olyasmi már, amit a kötelesség szóval jelölnek. De: jó volt, amikor a nyáron meg­jelent a nábrádi főutcán három, diá­itokkal zsúfolt teherkocsi. Kétszáz kéz adogatta egyszerre a téglát, hordta a maltert. De kellettek akkor a gyere­kek, amikor megállt a levegő a Tisza és a Szamos partján, amikor az emberek már eltikkadtak! Hogy előremozdult ak­kor a mesterek dolga! Pedig gyermek­izmok lalicskáztak, és csak párosával járt a tégla az állványokra, De ott vol­tak ők is, csinálni akartak valamit. Ma is hálával gondolnak rájuk az ácsok, a kétkezi emberek, kőművesek. Akkor sem számolták, milyen értéket termel­tek a fiúk, most sem arra emlékeznek, mennyi hasznot hajtottak a diákok, ha­nem hogy szívből akartak segíteni. Ezekhez a fiúkhoz igyekszünk mos! 550 kilométeres távolságra. Nyíregyhá­záról ebéd után indultunk, és fél kettő­kor találjuk meg Kisvárdán a Berzse­nyi Gimnáziumot. Nagy, komótos épü­let, 750 diák háza, és egy kicsit otthona is, mert az iskolához építették a kollé­giumot. A kapuban egyenruhás KISZ- esek, az igazgatói irodában rövidke kö­szöntés. — És most menjünk a díszterembe — mondja az igazgató —, várnak ben­nünket a gyerekek. — Majd hozzáteszi magyarázatképpen: — Nem hiszik a. elvtársak, hogy várták önöket a tanú tóink. Emlékezetessé kell tenni számuk­ra ezt a napot. Ez pedagógia. — Aztán már lent ülünk a szépen feldíszített nagyteremben, az építők küldöttei át­adják a gyerekeknek a magnetofont, aztán az igazgató beszél. — Látjátok, a becsületességre emlé­keznek az emberek, aki rendes, azt nem felejtik el. Jó hallani, hogy az ország másik felében is emlékeznek munká­tokra. Büszke vagyok rátok, fiúk! Még két-három óra a tanárokkal, sok szives szó. Egy vékony arcú, lángoló sze­mű férfit ugratnak a többiek. — Carlos, te még nem mondtad cl az élményeidet! — Még nem ismerem elég jól a nyel­vet ahhoz — válaszolja a férfi. Carlos spanyol emigráns, három éve él Ma­gyarországon, három éve tanítja anya­nyelvét a szabolcsi parasztgyerekeknek. Kabátja hajtókáján embléma: Espanien. A nyáron ö is ott rakta a téglát a töb­biekkel Panyolán, Nábrádon. Mit is mondana Carlos? — Még egy kupicával abból a szat­mári szilvából — fordul oda hozzám —, az majd melegít az úton. Az már igaz, de semmi sem melegít úgy, mint a barátság kovácsolta ember­ség. Fercnczi József--------------------------------------------------------------------------------------------­Mitől szocialista? Hazánkban először Győrött alakult Tavaszra készülnek a győri méhészek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents