Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLER AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1971. SZEPTEMBER 1., SZERDA ★ XXVII ÉVFOLYAM 205. SZÁM A mezőgazdaság-tudomány művelői találkoztak Új módszereket mutattak be Mosonmagyaróváron Neves szaktekintélyek, száznál több elméleti és gya­korlati szakember részvételé­vel kezdődött tegnap délelőtt Mosonmagyaróváron, az egyetemi kar dísztermében a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társasága és az Állattenyész­tők Társasága összevont ülé­se. Az állattenyésztő szakem­berek képzésében az egyete­mi karnak vezető szerep ju­tott a szakintézmények kö­zött. A mosonmagyaróvári kísérleteknek az iparszerű ál. i lattenyésztésben és -tartásban, ' valamint a korszerű takar- i mánytermesztésben és -tartó­sításban már eddig is kiváló eredményei vannak. A teg­napi tanácskozás a szárazta­karmányok tartósításának legújabb módszereit ismer­tette elsősorban, és bemutat­ta gyakorlati alkalmazásukat is. Dr. Szües Kálmánnak, a MÉM főosztályvezetőjének, a Növénytermesztési Társaság elnökének megnyitó szavai után dr. Varga János egye­temi tanár, dékán szólt a kar eredményeiről a takarmány­termesztésben és a - tartósítás­ban, majd Erdős István, a Lajta-Hansági Állami Gaz­daság igazgatója arról tájé­koztatta a hallgatóságot, mi­ként értékesül az egyetemi kar tudományos segítése a termelésben, és ismertette az ország legnagyobb szántóte­rületű gazdaságának fonto­sabb számadatait, termelési eredményeit. A tanácskozás második felében dr. Galambos János tanszékvezető egyetemi tanár a gépészeti tanszéken bemu­tatta azokat a kísérleteket, amelyeket aí országos kuta­tási fői feladat keretében vé­gez a tanszék. Közöttük is jelenleg a legfontosabbak a mechanikai dehidrálás, a mo- nodietikus takarmányegysé­gek műszaki megalapozása és a szárítástechnikai alapkuta­tások. Az állattenyésztési tanszék kísérleti telepén dr. Szajkó László tanszékvezető egye­temi tanár, dékánhelyettes általános tájékoztatója után az országos hírű szakember, dr. Baintner Károly egyetemi tanár a pillangós zöldtakar­mányok fonnyasztás nélküli silózásával ismertette meg a szakembereket, A módszer szerint a zöldtakarmányt olyan abrakkeverékkel állít­ják elő a kívánt szárazanyag­tartalomra, amely egyszer­smind kielégíti az állat min­den táplálóanyag-igényét. Ez a keverék kitűnően erjed, könnyen tömöríthető, az er­jedésnél hő alig keletkezik. A tápanyagveszteség ennél a módszernél a számítások sze­rint mindössze 5 százalék. A bemutató következő ál­lomása a mosonmagyaróvári Duna menti Tsz egyik üzem­egysége volt, ahol dr. László László tudományos munka­társ ismertette az egydugóso- ros, szerfavázas szellőztetéses szárítást. A szénaszárításnak ezt a kísérletét Vámosi Jenő tudományos főmunkatárs irá­nyításával vitték sikerre a szakemberek. Az országos rendezvény résztvevői ezután a Lajta- Hansági Állami Gazdaság 400 hold hagymájának egyik tábláját tekintették meg. So­kan alig hitték, hogy ilyen nagy eredményeket is el le­het érni a hagymatermesztés­ben. A szakemberek becslése szerint holdanként 150—200 mázsa termés várható. Onnan az ország legna­gyobb és legkorszerűbb tehe­nészetébe, a gazdaság 1000 férőhelyes kombinátjához ve­zetett a vendégek útja, ahol Csukli István agrármérnök adott tájékoztatást, majd a takarmánybetakarítás leg­újabb gépeivel, a takarmá­nyok korszerű nagyüzemi szárításával és a silózással ismertette meg a mezőgazda- sági szakembereket dr. Ko­csis Sándor gépesítési fő­mérnök és Sághy Kálmán üzemvezető-helyettes. Az összevont ülésen és be­mutatón részt vett dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem rektora is. (Dömötör) Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Je­nőnek, a Minisztertanács el­nökének társaságában ked­den felkereste a Vadászati Világkiállítást. A vendégeket a világkiállítás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter fogadta. A vendégek a kiállítás köz­pontjában tájékozódtak a nagyszabású vadászati-ter­mészetvédelmi bemutató szakmai részleteiről, adatai­ról, majd körsétára indultak a díszcsarnokba, a Szovjet­unió és más testvérországok, végül nyugati és afrikai ki­állítók csarnokaiba. A körséta után Kádár Já­nos és Fock Jenő megtekin­tette a kiállítás lovaspályá­jának keddi versenyeit és be­mutatóit. A Vadászati Világkiállítás megtekintése után Jumzsa­gijn Cedenbal nyilatkozott benyomásairól az MTI mun­katársának : — Nagy érdeklődéssel fi­gyeltem a világkiállítást, s úgy gondolom, sikerül hatá­sosan kifejeznie legfontosabb mondanivalóját, azt, hogy óv­juk, védjük a természetet. Véleményem szerint részt vállalt ez a világkiállítás a népek közötti béke és ba­rátság ügyében is, mert hoz­zájárul ahhoz, hogy az em­berek jobban megismerjék más népek életét, körülmé­nyeit, s így előmozdítja a né­pek közötti jobb, kölcsönös megértést. — örülünk annak, hogy a Mongol Népköztársaság részt vesz ezen a világtalálkozón. Egyúttal megragadom az al­kalmat, hogy köszönetünket fejezzem ki a mongol kiállí­tás megszervezéséhez nyúj­tott értékes segítségükért, amelyet úgy értékelünk, mint a magyar és a mongol népek közötti megbonthatatlan ba­rátság újabb jelét (MTI) SZEPTEMBER ELSEJE a z előkészületekhez, a tanszerek beszerzéséhez, a /§ gyerek felkészítéséhez sok örömöt kívánunk — így fejeződik be az iskola értesítője, amely felsorolja, mit kell beszereznem első osztályba induló fiamnak. Min­den szülő nevében köszönöm a figyelmességet, jókíván­ságot. Es biztosan minden szülő nevében mondhatom; öröm volt táskát választani, és füzeteket, tolltartót, szí­nest, ecsetet, sötétkék köpenykét venni. S mindnyájan büszkén-boldogan indulunk ma reggel ünneplőbe öltöztetett gyermekünkkel az iskolák felé. Gyermekünkkel, aki ezt a szeptember elsejét nem fogja elfelejteni soha. Mint ahogy mi se feledtük, mi se feledjük az elsőt. Amikor bennünket vitt anyánk vagy apánk, és nem tud­tuk, hogy ő is izgul, neki is nagy dolog, neki is megdob­ban a szive, amikor belépünk az iskola kapuján. Ekt csak most tudjuk, ahogy átvettük a szerepet. Most lettünk egé­szen és igazán felnőttek. Először is szeptember elsején éreztük ezt: a második felejthetetlen szeptember volt ez — amikor nekünk már nem csengettek. Nyolc év után, vagy tizenkét év után, vagy tizenhét év után — kinek hogy alakult az élete. Ez a szeptemberi emlék inkább szomorkás, de nem kevésbé felejthetetlen, mint az első, vagy a harmadik: amikor a gyerek kezdi... Eletek indulnak ma, most még nem látható, nem is nagyon sejthető célok felé. Ezrével, falun, városon. Tanító nénik, tanító bácsik várják őket. Szeretettel. Ök, és mi tud­juk előre, hogy szeretni fogják a gyerekeinket, hogy értük munkálkodnak. Köszönjük nekik előre is, soha eléggé meg nem köszönhetően. A most hatévesek még nem tud­ják, hogy milyen őszintén, milyen ragaszkodó rajongással fogják megszeretni azt, aki megtanítja őket írni és ol­vasni. Pedig ez a szép, tiszta érzés is ebben az évben vár rájuk. Mert az első tanítót ugyanúgy nem lehet elfe­lejteni, mint az első szeptember elsejét. M ég sok tanárt szeretnek meg majd felejthetetlenül a kis és nagyobb diákok: azokat, akiktől azt kap­ják, amit senki nem vehet el — a tudást. Köszönt­jük őket gyermekeink nevében is mi, akik már csak vol­tunk diákok. M. I. Ügyeletes riportereink jelentik Módos takarékszövetkezet Kunszigeten a falu köz­pontjában, a volt kovácsmű­hely helyén új, tetszetős épü­let vonja magára a figyel­met: a kunszigeti takarék­szövetkezet székháza. A na­pokban fejeződött be az épít­kezés, a műszaki átadás meg­történt, s a héten átköltöz­hetnek a takarékszövetkezet dolgozói az új székházba, amelyet a falu bankja 360 000 forintból épített részben saját erőből, részben a MÉSZÖV kölcsönös támogatási alapjá­ból. A takarékszövetkezet, mely­hez Abda, Börcs, öttevény és Kunsziget tartozik, évente gyarapszik. Fiókot létesítet­tek Abdán, Öttevényen, az idén pedig felépült az új székház. A négy falu bankjá­nak betétállománya 7 100 000 forint, egymillió forinttal több, mint tavaly volt. A ta­karékszövetkezet az idén ed­dig 4,5 millió forint kölcsönt adott ki, s 15 000 forinttal nö­velte részjegyalapját. Önliizési tanulmányút • Ma reggel indul útnak Győrből Jugoszláviába az az autóbusz, amely a megye ter­melőszövetkezeteiből 44 ag­rárszakembert és tsz-elnököt visz Jugoszláviába, hogy Új­vidék környékén tanulmá­nyozzák az öntözőfürtös gaz­dálkodást. A megye termelőszövetke­zetei közül sok gazdaságban létesítenek a IV. ötéves terv időszakában öntözőfürtöket. Hogy minél sikeresebben valósuljanak meg a tervek, ezért szervezte meg a tízna­pos jugoszláviai utat a me­I gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Agrártudományi Egyesület, a tsz-szövetségek és a Biztosí­tási és önsegélyező Csoport megyei központja. A szakemberek útközben megtekintik a kalocsai ön­tözőfürtöt, majd Újvidék kör­nyékén öt állami gazdaság­ban és két közös gazdaságban tanulmányozzák az öntözéses gazdálkodás legkorszerűbb módozatait. Divatos szakma Ma megnyitják kapuikat a megye mezőgazdasági szak­munkásképző intézetei is. Sopronban és Győrött ma tar­tanak ünnepélyes tanévnyitót, j és holnap megkezdődik a ta­nítás. A soproni Lippai Já­nos Szakmunkásképző Inté­zetben az idén hét osztályban 204, a győri intézetben pedig 536 diák tanul. A győri inté­zetnek Kapuváron két kihe­lyezett osztálya is van. A két intézetben az idén összesen 259 hallgató jelent­kezett a termelőszövetkeze­tekből az első osztályokba, a vépi gépészképző iskolába pe­dig százan kérték felvételü­ket. Még divatos a dísznö­vénykertész szakma; az első­sök közül 62-en választották ezt a szakmát, viszont még mindig kevesen jelentkeznek zöldség-, szőlő- és gyümölcs^ kertésznek, örvendetes, hogy egyre több fiatal tanul állat- tenyésztőnek. Tavalyelőtt például a két intézetben je­lentkezők hiányában nem le­hetett osztályt szervezni, ta­valy már egy osztályban ta­nultak állattenyésztő szak­munkástanulók, az idén két osztályban már 52-en tanul­nak állattenyésztőnek. p— i— Egyéves a Győri Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat hőkezelő­üzeme. Tizenkét em­ber dolgozik benne három műszakban. A munka neheze a gépeké. ★ Korszerű és hasz­nos berendezés az NDK gyártmányú, nagyfrekvenciás hő­kezelő. Az ötvözött acélokból készült al­katrészek felületi hőkezelését végzi. Képünkön Fazekas József fejlesztőmér­nök egy nagy telje­sítményű sajtológép fogaskerekének ed­zését vizsgálja. ★ Izotermikus eljá­rás közben kemé- nyedik az acél. A 800—800 fokig felhe­vített ciános oldat­ban a cián-hidrogén beépül az acél mo­lekulái közé. II munkahely hossza: 382 kilométer Fertőszentmiklós Kapuvár felölj határában az út bal ol­dalán terül el a Győri Közúti Igazgatóság 5-ös számú út- mestersége. A csaknem hat­van ott dolgozó — gépkocsi- vezetők, útőrök, útépítő mun­kások — az egész soproni já­rás, valamint a csornai járás egytizedének útjait gyógyíl- gatják. Nagy a terület, és út­jainak hossza 382 kilométer. Télen a hatvan ember fő tevékenysége, hogy a felügye­letük alá tartozó utakat a le­hetőséghez képest járható ál­lapotban tartsák. Tavasszal a jégtől, hótól meggyötört utak javításával, az úgyne­vezett kikátyúzással kezdő­dik a munka. Ezzel általá­ban május végére végeznek. Az idén is így történt... Ezután sürgősségi sorrend­ben kerülnek lapát, csákány és henger alá az utak, egyéb­ként pedig ütemterv szerint folyik a felújítás. A fő idény természetesen a nyár, amikor az időjárási kö­rülmények is kedveznek az útépítőknek. Olyankor új zá­rórétegek, kötőzúzalékos fol­tozások készülnek, portala­nítás és az elkészült utak utókezelése a munka. Ugyan­csak a nyári útkarbantartás­hoz tartozik az esztétikai út­fenntartás, az útszéli gaz le­kaszálása, útfelfestés és a jel­zőtáblák átfestése. A munkát 10 brigád végzi szerte a járásban. A dolgo­zókat az útmesterség gépko­csijai szállítják a helyszínre. A nagyobb munkák helyszí­neit rádiótelefon köti össze a központtal, így gyors intézke­désekre nyílik lehetőség, ha bárhol fennakadás történik. A fertőszentmiklósiak most azon igyekeznek, hogy a rossz idő beálltáig befejezzék a ki­tűzött feladatokat. Mint azt Fodoróczy Péter útmester el­mondta, jelenleg a legsürgő­sebb tennivalójuk az egész járásban az új községfeloldó táblák kihelyezése. Aztán jöhet az ősz! — ci — A Vadászati Világkiállítás magas rangú vendégei *

Next

/
Thumbnails
Contents