Kisalföld, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

7 U THANT: Bízom az emberiségbe NEW YORK Optimista vagyok, bízom az Egyesült Nemzetek Szer­vezete és az emberiség jövő­jében” — mondotta újság­íróknak U Thant, a világ­­szervezet leköszönő főtitká­ra, aki tíz esztendeig állt az ENSZ élén és most az óévvel együtt búcsúzik hivatalától. Az elmúlt néhány év ese­ményeiről és tanulságairól szólva a burmai diplomata megállapította, hogy örven­detes mértékben érvényesült az egyetemesség elve, bár egyes fejlődő országok még sajnálatos módon nem tagjai az ENSZ-nek. Hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a két német állam a jövő évben a világszervezet tagja lesz. Reményt keltő az európai légkör javulása, ugyanakkor aggodalomra ad okot az ázsiai helyzet — mondotta U Thant. A volt főtitkár — egy ENSZ-szóvivő szerint — egy könyv megírását tervezi és már számos állásajánlatot ka­pott különféle egyetemektől és más intézményektől. (UPI, MTI) KISALFÖLD 1972. január 1., szombat Táviratok a világból BUDAPEST A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány, valamint az egész ma­gyar nép nevében forró hangú táviratot küldött Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Fock Jenő a kormány el­nöke dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai KB Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, dr. Osvaldo Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökének, a test­véri kubai népnek. — Szívből kí­vánjuk, hogy további sikerek gazdagítsák a kubai nép életét, érjenek el újabb nagy eredmé­nyeket hazájuk felvirágoztatásá­ban, közös szocialista célkitűzé­seink megvalósításában, a népek közötti testvéri kapcsolatok erő­sítésében — hangzik befejezésül a távirat. KAIRO Ahmed el-Khatib elnökletével ma tartja első ülését Kairóban az Arab Köztársaságok Szövetségé­nek nyolctagú kormánya, amely­ben a szíriai miniszterelnökön kívül négy egyiptomi, két szíriai és egy líbiai miniszter kapott tár­cát. Ma hivatalos ünnepségen Szadat egyiptomi államfő fel­vonja az­ Arab Államszövetség zászlaját a köztársasági palota épületére. Hasonló zászlófelvo­­nási ünnepséget rendeznek Tri­­poliban és Damaszkuszban is. VARSÓ Mától nagy horderejű rendele­­tek lépnek életbe Lengyelország­ban. Közülük a parasztság álta­lános társadalom biztosításának a bevezetése a legjelentősebb: 6,5 millió falusi dolgozót érint. A me­zőgazdaságban újévtől megszű­nik a kötelező terménybeszol­­gáltatási rendszer. Teljes táp­pénzt kap minden olyan dolgo­zó anya, aki kisgyermeke ápolá­sa miatt hiányzik a munkából. A féléves szülési szabadság le­járta után a nők 3 évi, fizetés nélküli szabadságot kérhetnek. A nemrég elfogadott 1972. évi lengyel népgazdasági terv fő cél­kitűzése az életszínvonal továb­bi emelése, a piaci ellátás és egyensúly, a teljes foglalkozta­tottság biztosítása, a népgazda­sági arányok fokozatos helyre­­állítása az egyenletes, gyors fej­lődés tartósítása. Ez a program valóban reményekre jogosító ígéretes távlatokat ad a társa­dalomnak. TRIPOLI Líbia együttérzéséről és támo­gatásáról biztosította Máltát a brit katonai támaszpontok ügyé­ben. Mintoff, máltai miniszter­elnök és Kadhafi, líbiai elnök tripoli tárgyalásairól pénteken közleményt adtak ki, amely ki­fejezésre juttatja a tárgyaló felek készségét országaik gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kap­csolatainak erősítésére. Az egyip­tomi hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Mintoff líbiai villám­látogatására közvetlenül a máltai brit támaszpontok felszámolását bejelentő nyilatkozat után került sor. SAIGON Pénteken éjszaka, helyi idő szerint egy órakor (közép-euró­pai idő: csütörtök 18 óra) életbe lépett a DNFF által kihirdetett háromnapos újévi tűzszünet. A saigoni katonai parancsnokság szóvivője kijelentette, hogy a reggeli órákig nem érkezett je­lentés akciókról. A saigoni és az amerikai hadsereg ugyanúgy, mint karácsonykor, ezúttal is csak 24 órás tűzszünethez já­rult hozzá. HANOI A Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány külügyminisz­tériuma csütörtökön kiadott nyi­latkozatában erélyesen megbé­­lyegzi a Vietnami Demokratikus Köztársaságot sújtó légitámadá­sokat. ★ Az Egyesült Államok vietna­mi bűntetteit vizsgáló bizottság pénteken sajtóértekezletet ren­dezett a Hanoiban akkreditált vietnami és külföldi újságírók részére. Az egybegyűlteknek bi­zonyítékokat adtak át a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakott területei ellen végrehajtott ame­rikai bűntettekről. A fényképfel­vételek szétrombolt vietnami la­kóházakat, iskolákat kórháza­két és az áldozatok dühtől vagy fájdalomtól eltorzult arcát mu­tatják. Az újságírók előtt lefor­gatták a Thanh Hoa tartományt ért bombatámadás után készített filmet. BONN A Frankfurter Rundschau jel­lemző adatokat közöl a Viet­namban bevetett amerikai „szu­perbombáról”. Az elmúlt hóna­pokba több mint százszor alkal­mazott „szuperfegyver” hivata­­los elnevezése: blue 82/b légnyo­másbomba”. Első alkalommal áprilisban vetették be. A bom­ba ejtőernyőn ereszkedik alá és a föld­felszínén robban. Detor­­nációja nyomán kétezer méter magas felhő keletkezik. Másfél kilométeres körzetben még a ta­lajban lévő rovarok is elpusz­tulnak Hatását csak az atom­bomba múlja felül. Méretei: ke­rülete 150 centiméter, hossza 365 centiméter, súlya 7,5 tonna. Bel­sejében 5,6 tonna ammónium­­nitrátot és alumíniub­otort tar­talmazó kocsonyás pép van. A bomba krátert nem üt, viszont a keletkező légnyomás „leradí­rozza,” a föld felszínét. (MTI) Mi várható 1972-ben a világpolitikában?­ ­ A világpolitikával is úgy van, mint a gyarló emberi gya­korlattal: az új esztendővel nem lehet új életet is kezdeni. A múlt batyuját tovább kell vinni. A csoda módra végbe­menő, hirtelen változások helyett a megérett történelmi szük­ségletek érvényesülésében, a szívós, céltudatos és többnyire csak araszolva, sőt visszaesésekkel tarkított előrejutásban lehet bízni. 1971 egyébként nem búcsúzik rosszul. Ha a pluszokat, mí­nuszokat összevetjük, mikutifá-mirícia­ egy árnyalattal enyhül­­tebb, biztatóbb volna a nemzetközi horizont, mint amikor 1970-ről 1971-re ugrott át az óra mutatója. Igaz, több esemény és folyamat bonyolultabbá teszi a világot, s ezeket — bizony­talansági tényezőikkel együtt — az új évbe is átvisszük, de hát inkább legyen bonyodalmasabb, mint élesebb a helyzet... Egyesült Államok 1973-ról beszél, így 1972 mindenkép­pen a konferenciáért folyó szívós harc éve lesz. S e küz­delemben a diplomáciai esz­közökön kívül az európai közvélemény támogatására is számítunk. Mindenesetre rendkívül fontos — nem utolsósorban az amerikai politikai hegemónia elleni lá­zadás jeleként —, hogy nő azoknak a polgári kormá­nyoknak a száma, amelyek a mielőbbi megtartást sürgetik. Ennek az akaratnak Francia­­ország, Norvégia, Dánia a leg­utóbbi NATO-tanácskozáson Washingtonnal szemben is nyíltan hangot adott. 1972 egyik legfigyelemre­méltóbb és legkülönösebb je­lenete lesz, amikor Nixon márciusban Pekingben egy asztalhoz ül a kínai vezetők­kel. Elvileg a békés egymás mellett élés politikájába ugyanúgy beletartozik a kí­nai—amerikai találkozó, mint a szovjet—amerikai párbe­széd. Csak az nem természe­tes, hogy miközben a kínaiak az amerikaiakkal ilyen ma­gas szinten és tüntetően tár­gyalnak, ugyanakkor a Szov­jetunióval szemben ezzel tö­kéletesen ellentétes politikát folytatnak. 1972 egyébként is Nixon nagy korteskedésének éve lesz. Nixon mindent aláren­del újraválasztása érdekei­nek. E pillanatban ez nagyon valószínű, egyebek között, mert nincs posszibilis ellen­jelöltje. Hogy ez milyen ha­tással lesz a Egyesült Álla­mok külpolitikájára, azt majd az 1973-as előrejelzés­ben elemezhetjük, de kevés­sé feltételezhető törekvései­ben alapvető változás. A szovjet—amerikai érint­kezésben is fontos események várhatók ez évben. Minde­nekelőtt Nixon májusra ter­vezett moszkvai útja. Ebből a szempontból is, de főleg a vi­lág biztonsága miatt rendkí­vül fontosak a tovább folyó szovjet—amerikai megbeszélé­sek a védő és támadó straté­giai fegyverrendszerek korlá­tozásáról. Ezek a tárgyalá­sok már több mint két éve folynak, zárt formában. De legutóbb, Kanadában, Koszi­gin miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen legalábbis részleges megállapodásra le­het jutni. Ilyen életbevágó témák te­szik a szovjet—amerikai esz­mecseréket az 1972-es év fon­tos és bizonyos reményekre jogosító eseményeivé. Ilyen elképzelésekkel, reményekkel lépünk az új eszten­dőbe. Ami a magyar külpolitikát illeti: erőnkhöz, lehetősé­geinkhez képest mis is cselekvő részt vállalunk a Szovjet­unió és a többi szövetségesünk összehangolt külpolitikai és diplomáciai kezdeményezéseiből. Így leszünk segítői annak a szocialista akciósorozatnak, amely 1971-ben sok sikert hozott a világpolitikában és amelyet 1972-ben még céltudatosabban folytatni akarunk. Nemes János Az 1971-es külpolitikai „batyuban” kétségtelenül az SZKP XXIV. kongresszusán kialakított globális nemzet­közi program a legmaradan­dóbb érték. Ebből nőtt ki az a páratlan intenzitású kül­politikai akciósorozat — a polgári sajtó „diplomáciai pergőtűzről” ír, — amely a világ minden térségében alapvetően meghatározta e politika szövetségeseinek — mindenekelőtt a szocialista országoknak, — el nem köte­lezett támogatóinak és ellen­feleinek lépéseit. Külön is megemlítendő leglátványo­sabb siker a nyugat-berlini rendezés, amely az egész európai fejlődésre áldásos hatással volt. A másik — már nagyon el­lentmondásos, az antiimpe­­rialista egységfrontot bontó tendenciái miatt túlnyomóan kifejezetten káros — fontos jelenség a Kínai Népköztár­saság külpolitikai aktivizáló­dása volt. Ez hozta meg az év legvaskosabb világpoliti­kai meglepetését: az ameri­kai—kínai eszmecserét és Nixon pekingi meghívását, valamint a Kínai Népköztár­saságnak az ENSZ-ben való megjelenését is. Ez utóbbi, mint a szocialista országok több mint két évtizedes har­cának gyümölcse és történel­mi igazságtevés, még akkor is korszakos jelentőségű, ha a kínai vezetők az ENSZ fó­rumát e pillanatban olykor, egyenesen Washingtonnal való összjátékban, a szovjet­­ellenes rágalmazások eszkö­zeként használják fel. Az egész éven végighúzó­dott a dollár és a tőkés világ valutarendszerének mélyre­ható válsága. Ez, valamint az amerikai vereségek Indokí­nában tovább mélyítették a repedéseket az amerikai szö­vetségi rendszeren, önállóbb, a békés egymás mellett élés lehetőségeit kihasználó poli­tikára bátorították a nyugati partnereiket, kedvezőbb vi­szonyokat teremtettek az an­­tiimperialista erők előrenyo­mulásához. S ezek, mint ál­landóan ható tényezők még akkor is meghatározóak, ha Nixon „személyi diplomáciá­jával” mindenekelőtt kínai vonatkozásban, kétségtelenül sikereket is könyvelhetett el. S végül a világ egyik fon­tos térségének, az indiai szubkontinensnek jövője, de a három nagyhatalom — a Szovjetunió, Kína és az Egye­sült Államok — egymáshoz való viszonya, valamint a szövetségi rendszerek erővi­szonyainak alakulása szem­pontjából is az év nagy ese­ménye volt az indiai—pa­kisztáni fegyveres konfliktus. Az indiai sikeres akció, amely lehetővé tette a ban­gár nép nemzeti, demokra­tikus választásokon is kinyil­vánított jogainak érvényesí­tését, a hazájukból elűzött milliók visszatértét és éle­tüknek új alapokon való fel­építését — egyben az igaz­ságos rendezésért síkra­­szálló szovjet külpolitikának is eredménye­­s kudarca az önző, csupán nagyhatalmi meggondolásoktól vezetett amerikai, valamint ha más érdekekből is vezérelt, de ve­le mégis egybecsendülő kínai politikának. Az itt említett események folytatásával találkozunk majd az új évben is. Amint sajnos — minden bizonnyal — együtt kell élnünk 1972- ben is a már hosszú évek óta az emberiséget olyannyira nyugtalanító két nagy vál­sággal: a vietnamival, ponto­sabban az indokínaival és a közel-keletivel is. Vietnamban és Indokíná­ban a helyzetet az határozza meg 1972-ben is, hogy Nixon láthatóan továbbra sem akar­ja levonni az eddigi kudar­cok következményeit, sőt ab­­ban reménykedik, hogy lát­ványos politikai és diplomá­ciai lépésekkel — mint pél­dául a pekingi úttal­ — va­lamint különböző manipulá­ciókkal végül is a vietnamiak feje felett olyan megegye­zéshez juthat, amely meg­menti és így vagy úgy Indo­kínában tartja az amerikai pozíciókat. Minthogy azon­ban a hős vietnami nép az ilyenfajta megoldást soha nem fogadná el, s álláspont­ját feltétel nélkül támogatja a Szovjetunió és a szocialista országok, a harc tovább fo­lyik katonai, politikai és dip­lomáciai fronton egyaránt. Hasolóan kevés optimiz­musra jogosít 1972-ben is a közel-keleti helyzet. Itt is mindenekelőtt az Egyesült Államokon múlna a politikai rendezés lehetősége, hiszen Izrael csak azért tagadhatja meg a Biztonsági Tanács ha­tározatát, mert Washington katonailag, politikailag és diplomáciailag támogatja. S bár Egyiptom újra és újra keresi a politikai kibontako­zás útján, ez a helyzet — kü­lönösen az arab országokban ebből fakadó belső feszültsé­gek miatt is — azzal fenye­get, hogy újra megszólalnal­ a fegyverek. 1972-ben várhatóan Európa lesz a legmozgalmasabb kül­politikai színtér. A menet­rend nagyjából ez lehet: az év első felében a szovjet— NSZK és a lengyel—NSZK szerződések ratifikálása a bonni parlamentben. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor a nyugat-berlini egyezmények szentesítésére a nagyhatal­mak által. S közben termé­szetesen az e szellem ál­tal diktált, az európai országok együttműködését szolgáló két és többoldalú tár­gyalások, akciók is tovább folynak, hihetőleg az eddigi­nél is nagyobb intenzitással. Mindez így együtt az euró­pai biztonsági értekezlet felé mutat, azt viszi előre. Való­színűleg e tárgyban is sor ke­rül nagyköveti, külügyminisz­ter-helyettesi vagy talán még magasabb fokon is előkészí­tő tanácskozásokra Helsinki­ben. Hogy 1972 magának a konferenciának az éve lesz-e ? A Szovjetunió és a szocialis­ta országok ezt szeretnék. Az Lombos Ferenc újévi nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) — A kalászosok termésát­laga kitűnő, 27,7 százalékkal nagyobb a múlt évinél. A bú­za minősége, hektolitersúlya, sikértartalma kiváló. Az évi kalászos termésből 15 700 va­gon felvásárlás történt. Nem is olyan régen még gond­jaink voltak a lakosság ke­nyérgabona-ellátásával. Ma országosan 50 000 vagon ga­bonát exportálunk, amihez megyénk is szépen hozzájá­rul.­­ Az állatállomány létszá­mának és termelésének nö­vekedését célzó szabályozók nem egyformán érvényesül­tek a szarvasmarha- és a ser­téstenyésztésben. Jelenleg 121 129 szarvasmarhát és 413 872 sertést tartanak me­gyénkben. Javult a lakosság húsellátása. A tehéntejter­melés mintegy 95 millió liter volt. — Mi jellemzi a kulturá­lis ellátottság fejlődését? — Az óvodák iránti igény az előző évekhez hasonlóan növekedett. A tanácsok jelen­tős erőfeszítéseket tettek az óvodai helyek számának nö­velésére. Külön meg kell em­lítenem Győr várost, ahol kü­lönösen a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a textil­üzemek segítségével 145 óvo­dai hely létesült. Segítséget nyújtott a soproni GYSEV- igazgatóság is 50 új, óvodai hely létrehozására. A társa­dalmi igények fokozódó nö­vekedése szükségessé teszi, hogy 1972-ben is jelentős tá­mogatást igényeljünk a ter­melőüzemektől, annál is in­kább, mert segítségük új munkaerő-felvételt, valamint az ott dolgozó anyák gyerme­keinek elhelyezését is lehető­vé teszi. 1971-ben a megyé­ben összesen 450 új óvodai hely létesült.­­ Növekedett az általános iskolai tantermek száma is. Tavaly 44 tanterem épült, és több mint 30 millió forintot költöttek rá a tanácsok. A korszerűen berendezett tan­termek segítik az iskolai ok­tató-nevelő munka eredmé­nyességét. Győrrévfaluban 8 tantermes, Sopronban az új lakónegyedben ugyancsak 8 tantermes iskola épült. Nyúl község is egy 8 tantermes , korszerű iskolával gazdago­dott. Máriakálnok és Bősár­kány községben 4 tantermes iskolák épültek. Külön ki kell emelni a lakosság nagy se­gítségét. Két tantermes iskola épült Hanságligeten és Bo­­gyoszló községben is. A gya­korlati foglalkozásokat mű­helytermek létesítésével tá­mogatjuk. Gyakorlati foglal­kozási műhely épült Sopron­ban, Kény, Veszkény és Ci­cák­ községben. — 1971-ben megyénk álta­lános iskoláinak napközi ott­honaiban 240-nel több gyer­meket tudtunk elhelyezni, mint 1970-ben. Koroncó köz­ségben egy általános iskolai diákotthont is létesítettünk. A jövőben ezt a típusú intéz­ményt kívánjuk növelni, hogy minél több fizikai dolgozó gyermekének jusson megfele­lő tanulási lehetőség. — A szakközépiskolai ok­tatást új tanműhelyek létesí­tésével segítettük. Győrött a Bercsényi Szakközépiskolá­ban 6 milliós költséggel hat tantermes, korszerű műhely­rész készült el. Megkezdő­dött Mosonmagyaróváron egy korszerű, 150 személyes kö­zépiskolai diákotthon építése is. — Hogyan fejlődött a megye kereskedelme és vendéglátóipara 1971-ben? — Jelentősen. Különösen Győrött, Sopronban és Bele­den. Győrött a Tanácsköztár­saság úti Park étteremmel és a Nyugat-magyarországi Ven­déglátó Vállalat kezelésében lévő „Vaskakas” étteremmel bővült a vendéglátóipari há­lózat. A Tanácsköztársaság úton megnyílt önkiszolgáló élelmiszer- és papírbolt nagy­mértékben enyhítette a bel­városi üzletek zsúfoltságát. A Bartók Béla úton megnyílt Kis-Duna áruházzal a ruhá­zati és iparcikkszakma háló­zata bővült lényegesen. Az Adyváros ellátását javította, a két ABC-áruház és két zöldség-gyümölcsös bolt. A jelenlegi vásárlási igényeket kielégíti. A rohamos lakás­­építkezés következtében jö­vőre is jelentős feladatok há­rulnak Adyvárosban a keres­kedelemre.­­ Sopronban a Kőfaragó téri lakótelephez megépült az ABC-áruház. Jelentős a sop­roni vásárcsarnok megnyitá­sa is, ahol kisebb szakosított boltok állnak a vásárlók ren­delkezésére. A fejlődés jele volt a beledi áruház megnyi­tása is. Az említetteken kí­vül is sok üzletet átalakítás­sal korszerűsítettünk. Elmon­dom azonban, hogy a lakos­ság egyre növekvő, sokirányú igényének még jobb kielégí­téséhez javítani kell a kis- és nagykereskedelem, valamint a kereskedelem és a termelő­üzemek munkakapcsolatát.­­ A múlt esztendő ered­ményei után, elnök elvtárs, kérem, szóljon az 1972. év megyei fejlesztéseiről is. — Újból az életszínvonal­lal kezdem. A párt és a kor­mány határozatainak megfe­lelően, megyénk lakosságá­nak életszínvonalát tovább emeljük. Terveink szerint az idén 1306 állami és szövetke­zeti lakás épül fel Győr- Sopron megyében. Újabb 500 óvodai hely létesül. Huszon­négy általános iskolai tanter­met építünk. Az általános is­kolai napközi otthonos he­lyek számát 440-nel növel­jük. Továbbra is fontosnak tartjuk az óvodai helyek szá­mának növelését. Ezért javít­juk a vállalatok és a taná­csok együttműködését. Az ed­digi tapasztalatok biztatók, mert a közeli jövőben mint­egy 15 vállalat több mint 2,5 milliós hozzájárulással 400 óvodai helyet épít. Fertő­­szentmiklóson új általános iskolai diákotthon létesül 50 diák részére. . . ........ — Az elmúlt években egy­re növekedett a középiskolás diákok­ száma. Azonban so­kuknak indokolt kérésük el­lenére sem tudtunk helyet adni diákotthonban. Ezért Győrött Nádorvárosban meg­kezdődik egy 250 személyes, a Kazinczy Gimnázium mel­lett pedig egy 70 személyes diákotthon építése. Folytat­ják a mosonmagyaróvári 150 személyes diákotthon építé­sét is. Végre elkezdődik a győri színház építése, melyre 1972-ben 9 milliót költünk. — Az új győri kórház ter­vezése is megkezdődik az idén. A megyei kórház kony­hájának és a nővérszállásnál­ építése is szerepel terveink­ben. Jogos a lakosság állan­dó panasza a kenyér és a péksütemény rossz minőségé­re. Megyénk sütőiparának fejlesztésére 6 milliót szándé­kozunk fordítani. — Tudatában vagyunk, tör­ténelmi értékeink jelentősé­gének. Ezért Pannonhalma rekonstrukciójára, valamint a nagycenki Széchenyi-kas­­tély felújítására egy, illetve 2,5 millió forintot költünk. — A községek vízellátásá­nak javítására, regionális víz­­művek felépítésére 7 milliót. Helyszűke miatt nem töre­kedhettem teljességre, csak az érdekesebb, és a fontosabb adatokat említettem. — Terveink, célkitűzéseink valósak. Végrehajtásuk fon­tos feltétele megyénk vala­mennyi dolgozójának, szor­galmas, fegyelmezett munká­­­ra. — Köszönjük a beszélge­tést. Az új esztendő első napján bizonyára közvet­len mondandója is van el­nök elvtársnak Győr-Sop­­ron megye lakosságához! — Megköszönöm mindenki­nek 1971. évi felelősségteljes és fáradságos munkáját, munkásnak, parasztnak, ér­telmiségi dolgozónak egya­ránt. A múlt évi sikerek az idén még jobb munka végzé­sére köteleznek. Amikor ké­rem további jó munkájukat, jó egészséget, eredmények­ben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok megyénk minden lakosának a Győr- Sopron megyei Tanács és a magam nevében is. IMRE BÉLA

Next