Kisalföld, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: SO FILLÉR A2 MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR. 1972. MÁRCIUS 1., SZERDA ★ XXVIII. ÉVFOLYAM SÍ. SZÁM fttlagoscan 11 napi részesedés Fejlődés a közúti járműiparban Dr. Horgos Gyula miniszter sajtótájékoztatója Tegtmp az Országház Gobe- Hn-termében sajtótájékoztatót tartott dr. Horgos Gyula, ko­hó- és gépipari miniszter az 1971. év eredményeiről, az 1972-es főbb tennivalókról. A KGM felügyelete alá tartozó kohászati vállalatok termelése a múlt évben 3,2 százalékkal emelkedett 1970- hez képest. Változatlanul munkaerőgondok jellemezték a kohászati ipart, a foglalkoz­tatottak száma egy százalék­kal csökkent. A válla1..': ok év végi részesedése mintegy 8« millió forint, ez átlagosan M napi bérnek felel meg. Okos türelmetlenség Közösen formálják • « ■ rr m a jovot Lesznek azonban olyan ko­hászati vállalatok is, ahol nyereséget nem fizetnek. A gépipar teljes termelé­se, az ipari átlagot jóval meg­haladta, 8,7 seázalékkal nőtt. Az elmúlt évben a legdina­mikusabban a közúti jármű- gyártás, a híradástechnika és a műszeripar termelése fejlő­dött. (A győri Magyar Vagon- és Gépgyár a múlt évben 21 százalékos termelési érték­I többletet ért el. Szerk.) A miniszter elismerően szólt ar­ról, hogy a közúti járműprog­ramban részt vevő vállalatok lényegében teljesítették az 1971. évre előirányzott terme­lési feladataikat. Az IKA- RUS-gyár 6360 autóbuszt gyártott. Megkezdte a 200-as autóbuszcsalád legújabb tí­pusainak kifejlesztését és gyártásba vételét Egyes tí­pusai jelentős nemzetközi el­ismerést váltottak ki. (Lip­csei aranyérem, monacói nagydíj.) A gépiparban is 11 napi bérnek megfelelő nye­reséget osztanak, bár az egyes vállalatok között meglehető­sen nagyok az eltérések. (Ti­zenkettőben nem fizetnek ré­szesedést.) Kedvezően alakult a gép­ipar exportja: a szocialista országokba 6, a tőkés piacra csaknem 13 százalékkal nőtt a kivitel. A kívánatosnál azonban nagyobb mértékben emelkedett a dollárért vásá­rolt gép és alkatrész aránya. A termelés egyenetlenségét jelzi, hogy 1971 utolsó negye­dében a gépipari volumen több mint egyharmadát ál­lították elő. A kohó- és gépipari kivitel 1972-re 16—17 százalékkal nő. A leggyorsabban a Szov­jetunióba irányuló gépkivi­tel fejlődik. Horgos elvtárs külön hangsúlyozta a hátsó- hídgyártás fejlődését, amely­ben nagy feladat hárul az MVG kollektívájára. Már 1972. évi célkitűzés az 1974-re előirányzott emelkedés eléré­se a tőkés országokba irá­nyuló kivitelben. A forgalom bővítését az utóbbi években kötött kormányközi megálla­podások, a hitel- és műszaki­tudományos egyezmények és a közös vállalkozásokra vo­natkozó szerződések támaszt­ják alá. A januári rendelés­ellátottság e tekintetben biz­tató. A gazdálkodás fő feladatai 1972-ben a készletek csökken­tése, valamint a vállalati munkaerőgazdálkodás megja­vítása. Elkerülhetetlen az olyan belső vállalati intézke­dés, mint a célirányos mun­kaerőátképzés és -átcsoporto­sítás, a munka szervezettsé­gének lényeges javítása, a belső tartalékok feltárása. Gazdag tartalék a szocialista munkaverseny — hangsúlyoz­ta Horgos elvtárs. — Kom­munista vezetőnek az tekint­hető, aki épít, számít a dol­gozók kezdeményező, alkotó készségére, aki a szocialista munkaverseny legjobbjait, és a törzsgárdát a vezetés leg­erősebb bázisának tekinti — mondotta, s bejelentette, hogy a vezetők minősítésénél meg­határozó, hogy mennyire fog­lalkoznak, jelentőségének megfelelően a szocialista munkaverseny irányításával. JL-nc GYÉKÉNYBŐL VALUTA. — Nemzedékek hagyománya Bősárkány­ban a gyékényfeldolgozás. A Háziipari Szövetkezet díszes kosarai és fonott dísztárgyai eljutottok Európa számos országába. Most francia és holland megrendelésre székfonatot készítenek. (MTI Foto — Bajkor József fel». — KS) Tízen már befizették a felajánlást i Tükörgyártó berendezést készít Vietnamnak megyénk szövetkezeti ipara — Ne vegyénk rossz néven, hogy túlteng bennünk a lel­kesedés, hogy sokat akarunk és türelmetlenek vagyunk. Ilyenné formálja az embert a mozgalom, csak így tudunk dolgozni, pezsgőn, lángolva. A Hazafias Népfront teg­nap megtartott, mosonma­gyaróvári városi küldöttgyű­lésén mondta ezeket az egyik hozzászóló, Horváth Imre. Legjobban az ő beszédével le­hetne jellemezni a város éle­iében ünnepnek számító ese­mény hangulatát. Mert hisz ünnep volt: az elmúlt négy év gazdagodásáról, a Hazafias Népfront szervezte számos társadalmi eseményről adott számot az értekezlet. Délelőtt 9 órakor kezdte meg Czencz József a Hazafias Népfront Mosonmagyaróvár városi bi­zottságának elnöke a beszá­molóját, és elmúlt déli egy óra, mire a több száz részt­vevő megválasztotta új tiszt­ségviselőit. Milyenek a lelkes, türel­metlen mosonmagyaróváriak, a népfront önkéntes munká­sai? Ahogy a lelkes tanácstag fogalmazta — sokat akarnak. A türelmetlenségük szorgal­mazta őket, hogy sok-sok ezer órát dolgozzanak a városu­kért. Hogy kedvükre formál­ják a városközpontot, hogy kilerebélyesítsék a termálfür­dő környékét, fákat ültesse­nek, parkosítsanak. A szebbet és jobbat aka­rás irányította szándékukat, amikor megszervezték a szi­getközi napokat. A Mosonma­gyaróváron meghonosított ze­ne- és irodalombarátok köré­re megye- és országszerte fel­figyeltek. A Lajtá-parti vá­rosban szerkesztették meg a Daloló Szigetköz című, figyel­met érdemlő kiadványt. Alig van az országban ma olyan népművelő, aki ne tudna lé­tezéséről, ne példálózna vele szükebb hazájában. A Hazafias Népfront mo­sonmagyaróvári városi bizott­sága olyan célokat tűzött ki a város polgárai elé, amelye­kért úgy tudtak lelkesedni, mint saját ügyükért. A város peremkerületében, a majo­rokban lakók például a mi­nap vizet vittek otthonaik elé, maguk ásták az árkokat, mint ahogy annak idején az iskolaépítéshez is ők készí­tették az alapot. Most 100 000 Jerint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a ma­joriak. Ha a tanács megsza­vaz nekik 25 000 forintot ce­mentre, kavicsra, 1000 négy­zetméter járdát építenek. S ahogy a kerület küldötte fo­galmazta, abból a szándékból cselekednek így, mert: „a Hazafias Népfront a cement szerepét akarja betölteni a lakosság és a tanács között. Mi pedig arra vállalkozunk, hogy kemény és szilárd ösz- szekötök leszünk, ahogy a jó cementnek kötelessége.” A népfront munkájának, fo­rintban alig kifejezhető hasz­na az a sok-sok törődés, gond, amit az emberek magukra vállaltak a front hívó szavá­ra; a négy év alatt végzett 4 és fél millió forint társadalmi munkám kívül a számos hasz­nos javaslat, a tudományos szervezetekben való tevé­kenység, a városért kifejtett jó szolgálati munka. Mennyivel több azonban az összesíthető adatoknál a nép­front munkájának az a hasz­na, amely az emberek át­formálásában jelentkezett. Czencz József így fogalmazta ezt: „A Hazafias Népfront — valljuk — a legszélesebb po­litikai tömörülés és tömeg- mozgalom, amelynek az az alapja, hogy egyetértünk ab­ban: hazánk felemelkedését, függetlenségét és békéjét csu­pán a szocializmus biztosít­hatja. Egyetértünk abban pár­tunkkal, hogy hazánkban a szocializmus felépítése a leg­alapvetőbb nemzeti érdek.” Ennek az elvnek a szelle­mében tevékenykedett a vá­rosban a népfront, s így vál­hatott a lakosság és a tanács nélkülözhetetlen összekötőjé­vé, így tudta betölteni poli­tikai célkitűzését. A tegnapi gazdag, tartalmas tanácskozáson arról tettek hi­tet a felszólalók, hogy a jö­vendő munkájuk sikere az eddigiekhez hasonlóan az ösz- szefogásukban rejlik. A küldöttértekezleten meg­jelent, a városban nagy sze­retettel fogadott Nagy József- né, nyugalmazott miniszter­asszony, Mosonmagyaróvár országgyűlési képviselője. A résztvevők megválasztották a városi népfront új tisztségvi­selőit. Elnöknek továbbra is Czencz Józsefet választották, a titkár dr. Marton Géza lett F. J. Vietnamban járt tavaly egy szövetkezeti jószolgálati kül­döttséggel Fürst Ferenc, a Győr-Sopron megyei KI- SZÖV elnöke. Már a látogatás idején megszületett az. ötlet: megyénk ipari szövetkezetei adják össze egyévi 50 000 négyzetméter kapacitású tü­körgyártó berendezés árát és ezt készítsék is el. A KI- SZÖV-közgyűlés egyhangú­lag elfogadta a javaslatot. Sokan tán mosolyognak azon, hogy a súlyos háborús gondoktól gyötört országnak éppen tükörgyártó berende­zést adunk. Aki viszont figye­lemmel kíséri a hős nép küz­delmét, filmekből, újságcik­kekből értesülhetett arról, hogy a hallatlan nehézségek­kel küszködő ország népe a bombázások ellenére is meny­nyire élni akar, milyen kü­lönleges intézkedésekkel őrzi meg a békés termelőmunka feltételeit. Vietnamban egyéb­ként eddig nem- volt tükör­gyártás, s a mindennapi élet­hez mégis csak hozzá tartozó közszükségleti cikket impor­tálnia kellett. A tükörgyártó berendezés üzembe helyezése után az eddig tükörbehozatal­ra költött pénzt más, hasznos cikkek vásárlására fordíthat­ja a vietnami népgazdaság. Vízminta Indokínából A tükörgyártó berendezés elkészítésében legtöbb feladat Gunyhó Károlynálc, a Győri Üvegfeldolgozó Ksz elnökének jutott. Az ő elgondolásai, irá­nyítása mellett készülnek a berendezések. Melyek ezek? — Csiszológépek, egy-egy polírozó- és kagylózógép, két (Folytatás a 2. oldalon.) — Hercegi birtok volt. — Mária Terézia is járt itt. — Özvegy Cziráky Béláné is bírta. — Ó, még előtte Ná­dasdy-hitbizomány volt. Volt, volt, mi maradt belőle? Csak a föld, a kicsi kápolna a fenyők között, ahova minden hónap második vasár­napján jön misézni a pap Kecölből, néhány régi épület és Csorba József, aki itt született 1904-ben, cselédek 12 gyereke közül az egyik, s lett cseléd ő is, mi­vel akkortájt semmi nagy erő nem emelhet­te ki, szigorú törvényei lévén a majorbéli cse­lédéletnek. Csorbáék felé az úton. A postással ta­lálkozunk először. — Hány család lakik Miklósmajorban ? — ötven-ötvenkettö. — Iskola? — Csak alsó tagozat. Rábakecölbe, Beledre járnak a felsősök. — Sok levelet hoz? — Inkább több újsá­got. — Televízió mennyi van? — Több mint har­minc. A kápolnától nem messze kastély stílusú épület, még a Petöházi Cukorgyár emelte, most a Répcelaki Álla­mi Gazdaság kerületi irodája. Üj, korszerű sertésszállások. Ala­csony, több ajtós ház, mint régente a cseléd­lakások, itt van a ve­gyesbolt, a vendéglő és a kultúrterem, ami jobbára a munkások ebédlője. Aztán házak, takarosak, frissen ásott kertekkel, és a széles ablakokon bőredős csipkefüggönyök. Csorbáék csaknem a major szélén laknak, közel az országúthoz. — Mikor került ide a szélre, Csorba bácsi? — Negyvenöt után. Kaptam nyolc hold föl­det, és negyvennyolc­ban épültem ezt a há­zat. Csak az volt a baj, hogy akkor már ötven felé jártam, s addig meg csak úgy elmúlt az élet. — Nem kívánkozott el? — Soha. Pedig ré­gebben a grófék el akartak vinni Kenyé­ribe. — Merre járt az or­szágban? — Negyvenöt után sokfele. — Mi nehéz a major­ban? — Semmi. Villany van, posta van, autó­busz jár. A gyerekeket kocsival viszik az is­kolába, de hallom, hogy most vesznek ne­kik kisbuszt. Az jó len­ne. Körbekerékpározza az udvart az unoka, két kutya ficánkol a nyo­mába. A nagyapja meg csak figyeli nagy gyö­nyörűséggel. — Ennek mindene vaif.... — Miből él, Csorba bácsi? — Nyugdíjból, meg mellette őrködöm a sertésszállásoktiál. — A nyugdíj sok vagy kevés? — Az én korombéli­eknél ezt kétfélekép­pen lehet nézni. Sok­szor számolom, hogy ebben a majorban használódtam, koptam meg, s mi végre vit­tem? Amire vittem, azzal csak huszonhét év óta bírtam. Egy életért kevés, fél élet­ért bőven elég. Szép házam van, több mint 800 forint nyugdijam, fheg q.z éjjeliőrködés is hoz pénzt. Nem kell féfnem az öregségtől, nem kell, hogy eltart­sanak. A gyerekeim- nek még jobb. Négy fi­am van. Az unokáim­nak, azoknak lesz a legjobb, ha ilyen béké­ben megmaradunk. Hát igy összességében jó, jól van ahogy van. — Nézze csak, meg­jött a félkettes busz, jönnek a diákok. Ezt a bekötő utat felönthetné a gazdaság, ne copá- koljunk már a sárban. Azt kérdezte, válto­zott-e sokat a major? Azelőtt is lakások vol­tak és istállók. Most is lakások vannak és is­tállók. Mert major ez. De még a levegője is más lett, mintha a szél­járás fordult volna. G. Szabó Jó íitík meg rossz fiúk Pislogó fény Tudomány és teciinika jelent* Mintha a szét járás volna

Next

/
Thumbnails
Contents