Kisalföld, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

2 Ziatal nő, reflektorfényben Már a külsőségek is jelzik: nem közönséges ügyről van­­ szó. A tárgyalóterem előtt kettőzött őrség áll és a hír­ügynökségek értesülései sze­rint vagy, félmillió dollárt fordítottak arra, hogy a „biz­tonsági követelmények” min­den igényt kielégítsenek. A megkettőzött őrség, a belé­pőknél fegyvereket kutató ultramodern berendezések és speciális televíziós kamerák sora különös kettősséget ér- s­zékeltet: egyrészt valódi aggo­dalmat, másrészt azt, hogy ennek a tárgyalásnak a meg­­rendezői továbbra sem haj­landók lemondani a maguk céljairól és eszközeiről. A kaliforniai San Joséban megkezdődött Angela Davis pere. A vádlott, aki most aligha elfogulatlan bírái elé áll, amúgy is nyúlánk alkat, de még karcsúbbá tette a fog­ságban eltöltött tizenhat hó­nap. A vádlottra reflektorfé­nyek irányulnak, méghozzá a szó minden értelmében — nemcsak a tárgyalóteremben, nem is csak Amerikában, ha­nem öt kontinensen pásztáz­zák a nemzetközi érdeklődés reflektorai. Az érdeklődés mind embe­ri, mind politikai vonatkozás­ban érthető, ha ez a két kate­gória egyáltalán elválaszt­ható: az elkövetkező hetek­ben nemcsak annak kell el­dőlnie, mi lesz ennek a rend­kívül rokonszenves embernek az egyéni sorsa, hanem an­nak is, hogyan végződik ez a per a hivatalos Amerika számára. Aligha felelőtlen jósolgatás azt állítani, hogy a második kérdésre könnyebb a felelet, mint az elsőre. Arra ugyanis, hogy mit várhatnak e per megkonstruálói a tárgyalás­tól, többé-kevésbé máris vá­laszt kaptunk. Angela néger is, kommunista is, de az al­kotmány szerint egyikért sem lehet elítélni. Bűnügyért vi­szont igen, tehát belekever­ték egy emberrablási és gyil­kossági ügybe, amelynek szín­­­­helyétől sok száz kilométerre volt. A per célja nem keve­sebb volt, mint az, hogy a néger kommunista filozófus­nőt köztörvényes bűnözőként ítéltessék el először a hazai és a nemzetközi közvélemény­nyel, aztán a bírósággal. Csakhogy azóta Ameriká­ban is, másutt is tízmilliók mozdultak meg Angela Davis és az igazság védelmében. Az igazság, a letagadhatatlan, színtiszta valóság pedig az, hogy az ügy, amelynek tár­gyalását megkezdték a nap­fényes Kaliforniában , tö­mény politikai per, amelynek vádlottját eszméiért ültették a vádlottak padjára. Olyan eszmékért, amelye­ket a kaliforniai bíróságnál nagyobb erőknek sem sike­rült legyőzniük. Párizsi provokációk Ultrabalos, magukat maois­táknak valló csoportok hétfőn este Párizsban, a metró Cha­­ronne nevű állomása közelé­ben tüntetést rendeztek. A tüntetés szervezői előző­leg azt hangoztatták, hogy annak célja a Boulogne-Bil­­lancourtban pénteken lezaj­lott véres incidens miatti til­takozás lesz, a tüntetés során azonban a felvonulók első­sorban kommunistaellenes jelszavakat hangoztattak. Egyes szélsőbaloldali cso­portok hétfőn a Renault-mű­­vekben is megkísérelték, hogy tüntetéseket, sztrájkot szervezzenek, az üzem dolgo­zói azonban, az FKP és a CGT éberségre intő felhívásait kö­vetve, visszautasították a pro­vokációs kísérleteket. Az üzem 34 000 dolgozója közül csak néhány száz szüntette be rövi­­debb időre a munkát. Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kárhelyettese kijelentette, hogy a Renault-művek dolgo­zóinak fegyelmezett, hidegvé­rű magatartása, amellyel meg­hiúsították egy felelőtlen sztrájk kirobbantását, meg­mutatta az ultrabalos csopor­tok elszigeteltségét. „A pénte­ki incidens során hidegvérrel meggyilkolt fiatalember halá­la azonban nem hagy közöm­bösen bennünket — tette hozzá. — A vérontásért azo­kat terheli az igazi felelős­ség, akik politikai spekulá­cióikat arra építik, hogy ultra­balos csoportokkal harcolja­nak a kommunista párt el­len.” KISALFÖLD 1972. március 1., szerda Rahman Moszkvába utazik Dacca Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla­desh Népi Köztársa­ság miniszterelnöke kedden, egy delegáció élén, négyna­pos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A de­legáció tagjai még Abousz Szamad Azad külügyminisz­ter, Nurul Iszlám, az állami tervbizottság alelnöke, továb­bá a pénzügy- és kereskedel­mi minisztérium államtitká­rai, szakértők és újságírók. A különrepülőgép útban Moszkva felé, üzemanyagot vesz fel Bombayban és Tbili­sziben, majd szerdán reggel érkezik a szovjet fővárosba. A miniszterelnök programjá­ban a moszkvai tárgyaláso­kon kívül szerepel még egy leningrádi látogatás is, visz­­szaútban pedig egy napot tölt Taskentben. Esti táviratok BUDAPEST A Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti néphadseregének napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisz­ter táviratban köszöntötte Karl- Heinz Hoffmann hadseregtábor­nokot, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterét. SAIGON Az amerikai légierő hétfőn is­mét bombázta a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terüle­tét. A saigoni amerikai parancs­nokság kedden közölte, hogy egy vadászbombázó támadást inté­zett a fegyvermentes övezettől 64 kilométernyire északra fekvő Dong Hai város mellett lévő lég­védelmi állás ellen. PEKING Az Új Kína hírügynökség je­lentése szerint a Kínai Népköz­­társaság és a Ghánai Köztársa­ság kormánya sajtóközlemény­ben jelentette be, hogy a két or­szág helyreállítja a diplomátat­ kapcsolatot. A Kínai Népköztár­saság 1966 októberében hívta vissza nagykövetét Ghánából, hi­vatkozással a ghánai kormány „ellenséges magatartására”. WASHINGTON Nixon elnök kedden délelőtt kormányának tagjait és a kong­resszus vezetőit tájékoztatta a kí­nai látogatásról. Az elnök haza­térésekor mondott h­étfő esti be­szédében nyomatékosan köszö­netet mondott ugyan a „béke­utazását kísérő kétpárti támoga­tásért”, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy héttel a New Hampshire államban lezajló első próbaválasztás előtt a Feh­ér Ház lakói számára rendkívüli korteselőnyt biztosít a kínai lá­togatását körülvevő óriási publi­citás. A demokratapárti elnökje­lölt-pályázók többsége, különö­sebb lelkesedés nélkül ugyan, de elismeréssel adózott Nixon elnök­nek „békeerőfeszítéseiért”. Ed­ward Kennedy szenátor, aki rit­kán talál dicsérő szavakat Nixon elnökre, most kijelentette, hogy „a Pekinghez kiépített híd tartós emlékműve lesz Richards Nixon elnökségének”. A New York Ti­mes, egy meg nem nevezett re­publikánus szenátort idéz, aki kijelentette: „Az elnök sokkal jobb lókupec annál, semhogy minden ellenérték nélkül oda­adná Tajvant. Következésképpen, kell valami olyan megállapodás­nak is lennie, amiről nincs tudo­másunk”. Marvin Kalb, a CBS diplomáciai tudósítója szerint meglehetősen általános az a fel­tevés, hogy Nixon a Tajvanon levő amerikai erők „fokozatos ki­vonását” attól tette függővé, mi­lyen segítséget kap Pekingtől egy számára elfogadható „indokínai rendezéshez”.­ GENF Kedden Genfben —a hosszabb téli szünet után — folytatta mun­káját a 25 tagú leszerelési érte­kezlet. A részvevőket a megnyi­tó ülésen üdvözölte Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára. A fő szónokok az értekezlet társelnö­kei, Alekszej Roscsin szovjet és Joseph Martin, az új amerikai fődelegátus voltak. Felszólalt még Mexikó képviselője is. MOSZKVA A szocialista közösség országai közötti­­üzleti kapcsolatok elmé­lyítésének problémáit vitatják meg a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága 32. ülésén, amely kedden kezdte meg munkáját Moszkvában. Az elmúlt esztendő­ben a Szovjetunió külkereskedel­mi forgalma a KGST országaival — az előző évhez viszonyítva — 1 százalékkal nőtt és értéke meg­haladta a 13 milliárd rubelt. A Szovjetunió külkereskedelmi for­galmának kétharmad részét a szocialista országokkal bonyolítja le. LA PAZ­­. Beate Klarsfeldet, aki Klaus Barbie náci háborús bűnös fel­kutatására utazott Bolíviába ked­den La Pazban letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. WASHINGTON összesen 14 bányászfalut sodort­ el a nyugat-virginiai Lorado-ban bekövetkezett meddőhányó-om­lás, illetve gátszakadás, s miköz­ben számlálják a halálos és se­besült áldozatokat (eddigi adatok szerint 66 a halottak és 112 a se­besültek száma), keresik a becs­lések szerinti 300­-350 eltűntet és próbálják elhelyezni a hajlékta­lanná vált ezreket, az állami szer­vek és a bányaigazgatóság egy­mást vádolják. Ben Tudor, a Buffalo Bányatársaság lorado­i üzemének felügyelőhelyettese saj­tóértekezleten közölte: már jóval a tragédia előtt felfedezték, hogy a meddőhányó veszélyes és java­solták a vízlevezetőre, illetve a gátra nehezedő nyomás enyhíté­sét, azonban az állami szervek ezt elutasították. „Aggódtak a piszt­rángpatakok szennyeződése miatt. A választás akkor ez volt: vagy az emberek, vagy a pisztrángok. Most azután ezeket is, azokat is elvesztettük” — mondotta Tudor. VARSÓ Varsóban kedden megtartották a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának és a Len­gyel Népköztársaság kormánya elnökségének együttes ülését, s ezen megvitatták és jóváhagyták az új 5 éves terv tervezetének fő irányait és feladatait. A LEMP Politikai Bizottsága elhatározta, hogy az 5 éves terv tervezetének megvitatása végett március végé­re összehívja a LEMP Központig, Bizottságának plénumát. (MTI) Több ezer ember vonult Párizsban amiatt, hogy a múlt héten egy Renault-gyári összecsapáskor egy titkosrendőr agyonlőtte Pierre Overney-t, egy szélsőbaloldali szervezet tagját. (Telefo­­v — AP—MTI — RS) Mezőgazdasági gépek árváltozása A hazai gépgyártás — mint ismeretes — jelentős színes­fém és műanyagimportra szo­rul. Az elmúlt években emel­kedett ezeknek­­az anyagok­nak a világpiaci ára, amit ed­dig nem hárítottak tovább a felhasználókra, hanem a költ­ségvetésből térítettek meg. A felhasználók, értékítéletének reálisabb kialakítására és a költségvetési­ terhek mérséke­lése miatt vált szükségessé, h­ogy most a világpiaci ár­emelkedéseket a hazai árak­ban is érvényesítsék. A mezőgazdasági gépárak emelésénél a realitásoknak jobban megfelelő forgalmazá­si költségeket is figyelembe vették, valamint azt is, hogy 1968 óta nem változtak a me­zőgazdasági gépek üzemi be­szerzési árai, annak ellenére, hogy az ipar több gép terme­lői árát felemelte. Emiatt vált szükségessé a mezőgazdasági gépek árainak mintegy 8 százalékos átlagos emelése. Az áremelés mérté­ke géptípusonként — a szí­nesfém- és műanyagtartalom nagyságától függően — válto­zó. Az árváltozás a mezőgazda­sági üzemek számára költség­­növekedést jelent, ezt azon­ban a közelmúltban hozott felvásárlási áremeléseknél már figyelembe vették. Az új árak 1972. március 1-től érvényesek. SZATO Közeledés Kínához A japán parlament kedden Nixon amerikai elnök kínai látogatásának várható hatá­saival foglalkozott. A vitát Szato miniszterel­­nök állásfoglalása nyitotta meg. Kijelentette, hogy ,,Taj­­van a Kínai Népköztársaság része” s hogy kész elfogadni a japán—kínai kapcsolatok rendezésére vonatkozó kínai feltételeket. A japán kormányfő már a parlament egyik­­bizottsága­,­nak hétfői ülésén is úgy nyi­latkozott, hogy hajlandó en­gedményeket tenni a népi Kí­nának, s Tajvant a Kínai Népköztársaság részének te­kinteni. Fukuda külügyminiszter egy lépéssel még tovább ment. Parlamenti nyilatkoza­tában azt mondotta, a japán kormánynak őszintén bocsá­natot kellene kérnie a kínai néptől mindazért, amit a ja­pánok a harmincas években Kína ellen elkövettek. Remé­nyét fejezte ki, hogy a két országnak „békeszerződés vagy közös békenyilatkozat útján” sikerül helyreállítania a békét, de nyomban hozzá­­fűzte, hogy a tokiói kormány­nak nincs közvetlen terve a csangkajsekista Kínával kö­tött szerződés hatálytalanítá­sára. .. A japán kormány kedden úgy döntött, hogy a népi Kí­nával folytatott kereskede­lemben engedélyezi­ hivatalos hitelek felhasználását. A japán kormány egyik szóvivője a döntéssel kapcso­latban megjegyezte, hogy az ország export-import bankja kész „bármikor, amikor a Kínai Népköztársaság óhajt­ja’'', alacsony kamatú és hosz­­szú lejáratú hitelt nyújtani. Krómozott füllentés Valamennyi világlap vezető helyen közölte az ENSZ Bizton­sági Tanácsának legújabb ha­tározatát. A döntés lényege: változatlanul érvényben van a világszervezet minden szank­ciója a fajüldöző rhodesiai rendszer és mindazok ellen, akik ezt a rezsimet akár gazdasági, akár politikai, akár más eszkö­zökkel támogatják. A Biztonsági Tanács azonban már lassan négy esztendeje, 1968-ban is hozott egy Rhode­siával kapcsolatos határozatot, amely nemcsak szellemében, hanem betűjében is jórészt meg­egyezik a mostanival. Jogos a kérdés: akkor miért volt szük­ség erre a néhány órája meg­született döntésre, illetve egy már régebbi elvi-gyakorlati ál­­lásfoglalás megismétlésére? Kezdjük azzal, hogy erre az ismétlésre feltétlenül szükség volt. A világszervezet egyik leg­tekintélyesebb testületének az a határozata, hogy fenntartja 1968-as döntését, ezúttal látvá­nyos politikai gesztusként és az egyik állandó BT-tag, Nagy- Britannia súlyos vereségeként értékelendő. Egy m­­ásik tag, az Egyesült Államok számára pe­dig vereségként, legfeljebb a „súlyos” jelző nélkül. A Biztonsági Tanácsnak azért kellett megismételnie 1968-as döntését, mert azóta a helyzet megváltozott. 1968-ban London — bár titokban üzleteket kötött a Salisbury-i rezsimmel — hiva­talosan még zendülő­nek, áruló­nak tekintette Ian Smith-t és telepeskormányát. Néhány hé­tel ezelőtt azonban rendkívül lényeges fordulat történt, amely már a konzervatívok választási győzelmének pillanatában előre vetette árnyékát. A London és Salisbury közötti tárgyalások eredményre vezettek:­Anglia — ötmillió elnyomott afrikai háta mögött és ■ rovására — meg­egyezett a kétszázezer főnyi kisebbség fasisztáid vezetőivel. A megállapodás annyit jelen­tett, hogy London szemében egyenrangú partnerként lépett elő a minapi zendülő. Csakhogy a világ szemében nem és ezt a fontos tényt rögzítette a BT- határozat. Ezt a határozatot a tanács 13 szavazattal fogadta el. Két tartózkodó volt, természetesen London és Washington. Az amerikai képviselő ráadásul megjegyezte: elkerülhetetlen, hogy az USA Rhodesiából im­portálja a krómot. Erre nem a Pravda, vagy valamelyik nyu­gati kommunista lap, hanem a New York Times mutatta ki, hogy erre az importra nincs szükség, hogy a vásárlás lénye­ge Smithék támogatása. A füllentést az sem szépíti meg, ha csillogó krómmal von­ják be. Tízen már befizették a felajánlást (Folytatás az 1. oldalról.) élfényező: egy tüköröntő asz­tal és egy ioncserélős víztisz­tító berendezés. Ezek a gépek nemcsak a tükörgyártó sort adják ki, hanem egyúttal egy kis kapacitású síküvegcsiszoló műhelyt is be lehet velük rendezni. — Okoz-e nehézséget az ég­hajlati adottságokra különle­gesen érzékeny tükörgyártás­ban a vietnami, rendkívül nedves levegő? — A kilencven százalék fe­letti légnedvesség kellemetlen ugyan, de a nagyobb gond a vietnami víz minősége. Éppen ezért vízmintát hozatunk az indokínai országból, ugyanis csak ennek ismeretében tud­juk a víztisztításhoz legmeg­felelőbb műgyantaféleséget kiválasztani — magyarázza az elnök. A tervek szerint négy viet­nami dolgozó magyarországi utazását fedezi az OKISZ. A leendő tükörkészítő szakem­berek a Győri Üvegfeldolgo­zó Kft-ben tanulják majd a szakmát. A berendezés üzem­be helyezésére valószínűleg néhány magyar szakember is elutazik Vietnamba. Gyűlik a pénz A KISZÖV-közgyűlés szö­vetkezeti tagonként negyven forint hozzájárulást szavazott meg a tükörmozgalomhoz. (A győri üvegesek tíz forinttal megtoldották saját befizetésü­ket.) Eddig tíz szövetkezet fi­zette be a gyűjtött pénzt, a többiek a közeledő mérlegzá­ró közgyűlések után teszik meg ezt. A KISZÖV nyolc­ezer díszes emléklapot készít­tetett, minden adományozó­nak ezzel köszöni meg a segít­séget. A több mint 300 000 fo­rint elég lesz a tükörgyártó berendezés előállítására, amit nagy részben a győri szövet­kezetek, elsősorban a Laka­tos Ksz vállalt. Nemsokára megkezdődik a gépek tervezése, és ha min­den úgy megy, ahogy elgon­dolták, az év végére elkészül a „tükörgyár”. A megállapo­dás szerint a magyar határig a győriek szállítják a beren­dezést, onnan pedig a vietna­miak viszik tovább. A gépek mellé vegyszereket is csoma­golnak az adományozók, hogy ezzel is segítsék a munka kez­dését. Cs. A. A RÉPCELAKI ÁLLAMI GAZDASÁG azonnal felvesz gyakorlattal rendelkező­­ GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT. JELENTKEZÉS a gazdaság központjában, Répcelak, Petőfi u. 10.

Next