Kisalföld, 1972. április (17. évfolyam, 79-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

Éljen felszabadulásunk 27. évfordulója! Wb*6 PRQfjEMRiAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1972. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP ★ XXVin. ÉVFOLYAM 79. SZÁM ÁRA: ti— FORINT Erdőn, hegyen, hegy alatt A TUDOMÁNY Sporttudósítások Szövetség a történelemmel A z eddig ismert legszörnyűbb háborút még el kellett szen­vednünk, hogy nemzeti létünk mélypontjára süllyedjünk, és onnan elindulván, új alapokon építsük fel romba dőlt hazánkat és lerombolt lelkeinket. Felszabadulni mámorító ér­zés volt, de zavarba ejtő is. Sejtettük, hogy véglegesen elsül­lyedt egy minden emberi értéket meggyalázó, milliókat ki­zsákmányoló és elnyomásban tartó társadalmi rendszer. Za­varunkat az okozta, hogy szabadságunk világra jövetelénél az a nép bábáskodott, amellyel szemben uralkodó osztályaink jó­voltából igazságtalan, véres háborút folytattunk. Igaz, hogy kormányzati rendszereink aljasságáért nem a népet terhelte a felelősség, mégis a megtévesztett tömegek jogos bosszúra, megtorlásra számítottak. Ehelyett felszabadítók érkeztek. Népünk legjobbjai a felszabadító szovjet hadsereggel együtt­működve gyorsan megértették az oly gyakran porba sújtott magyar társadalommal, hogy most, a történelem minden ed­digi hadviselésétől eltérően, a kihívott és orvul megtámadott ország katonái békét, szabadságot és a nemzeti felemelkedés lehetőségét hozzák magukkal. A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme, hogy szétzúzta a fa­siszta rendszert, amely minden elképzelést felülmúló szenve­déseket zúdított az emberiségre, szétzúzta azt a politikai rendszert, amely a történelemben példátlanul' először emelte a hivatalos kormányzati politika rangjára a bűnözést. A fa­sizmus alóli felszabadítás tette lehetővé népünk számára a részvételt a társadalmi haladásért folytatott harcban. Ezt a harcot a Szovjetunió által felszabadított népek közösségével együttműködve, sikeresen vívtuk meg. Ilyenkor, április 4-én, az ünnep hangulatában szóhoz jut­nak a történelmi emlékek, a személyes élmények, összege­zik a megtett út eredményeit, és jogos büszkeséggel emlegetik a szocializmus sikereit. Azt hiszem, ehhez az ünnepi számve­téshez hozzátartozik annak felmutatása is, hogy a felszabadu­lás és az azóta eltelt évtizedek szervesen beleépültek népünk történelmi tudatába. Az 1945 óta eltelt 27 esztendő azt je­lenti, hogy népünk végérvényesen berendezkedett az épülő szocializmusban, és a szocializmus otthonra talált a nép tu­datában. Társadalmi intézményeink a párt irányításával a nemzet által elfogadott és támogatott szocialista intézmények­ké váltak. Ez annyira igaz, hogy a még előforduló elégedet­lenségeinkben is a szocialista normák következetesebb ér­vényesítésének igénye fogalmazódik meg. Jól teszi, aki a felszabadulásra emlékezvén, az anyagi javak termelésében elért sikereinken mutatja be a haladást. Hiszen ennek az országnak, de főleg dolgozó emberének egy ezredév alatt annyi nyomorúságot, nélkülözést kellett elviselnie, hogy a létbiztonságot és az anyagi boldogulást emiatt ma is a leg­nagyobb értékek között tartja nyilván. Az is jó, ha valaki a közműveltséget, társadalmunk szellemi felemelkedését nagy sikereink között emlegeti, hiszen múltbeli nyomorúságunk egyik legszomorúbb megnyilvánulása a szellemi mizéria volt. Mégis, azt hiszem, hogy e két területen elért nagyszerű ha­ladásunk együttes hatására, emberségben való emelkedésünk­re érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Arra a tényre, hogy hazánk állampolgárai, amilyen mértékben előreléptek a társadalmi haladás lépcsőfokain, olyan mértékben váltak ma­guk is tudatos résztvevőivé és cselekvőivé a történelmi fo­lyamatnak. Népgazdaságunk és társadalmi életünk felfelé ívelő fejlő­dése bizonyítja, történelmi tapasztalataink igazolják, hogy a hatalmon levő, párt vezette munkásosztálynak és dolgozó tö­megeknek* néhány évtized alatt sikerült ipari, gazdasági és kulturális területen olyan fejlődést elérniük, amihez a kapi­talizmusnak évszázadokra volt szüksége. A jövőben is arra törekszünk, hogy történelmileg minél rö- videbb idő alatt oldjunk meg fontos társadalmi problémákat és nehéz feladatokat. Ebben a vállalkozásban ahhoz a marxi— lenini útmutatáshoz igazodunk, amely szerint, noha az em­berek történelmüket az adott és a múltból örökölt körülmé­nyek között alakítják, mégis ők maguk alakítják. F elszabadulásunk ünnepe ezért számunkra a feladatok ünnepe, a történelmi jelenlét ünnepe. 1945. április 4-e sorsdöntő fordulat volt népünk életében. A Szovjet­unió dicsőséges tettei megadták nekünk a politikai szabadsá­got, és a testvérnépek intenacionalista közösségének tagjává emeltek bennünket. Egyúttal hozzákezdhettünk társadalmi felszabadulásunk megszervezéséhez, és ebben olyan mérték­ben haladunk előre, amilyen mértékben a termelés eszkö­zeivel és szellemi képességeinkkel uralmunk alá hajtjuk tár­sadalmi viszonyainkat. A felszabadulás számunkra azt jelen­tette, hogy szövetségre léptünk a történelemmel, és a társa­dalmi fejlődés bonyolult törvényeiből saját kezünkkel há­mozzuk ki a jövőt. Pozsgay Imre I s. Versenyfelhívás termelőszövetkezeteknek Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére az öttevényi Kossuth Termelő­szövetkezet éves, termelési versenyre hívja a Kisalföldi Tsz-szövetség tagszövetkeze­teit A verseny célkitűzései: — A halmozatlan terme­lési érték és a szövetkezeti bruttó jövedelem növelése. — A kukorica és a cukor­répa vetésterületének és ter­mésátlagának növelése. — A zöldségtermelés foko­zása. — A hústermelés és érté­kesítés növelése. — A tehénlétszám és a tejtermelés emelése. — A szocialista brigádmoz­galom kiszélesítése, megerő­sítése. Az öttevényi szövetkezet az 1972. gazdasági évben a kö­vetkezőket vállalja: 1. A kukorica vetésterüle­tét az 1971. évi 350 holdról 360 holdra (szántóterület 17,4 százaléka) emeljük. A múlt évi 25 mázsás átlagtermés helyett 26 mázsa termést ta­karítunk be holdanként. 2. Tavaly 70 holdon ter­meltünk cukorrépát, ,.z idén» 85 holdra vetünk (szántóte­rület 4 százaléka). Öntözés nélkül 220 mázsa átlagter­mést szeretnénk elérni. 3. Értékesítünk 3469 mázsa élő állatot, amely egv hold szántóra 159- kiló, egy hold termőterületre pedig 147 kiló húsértékesítésnek felel meg. 4. A tehénlétszámot az év eleji 125-ről 133-ra (6 szá­zalékkal) növeljük. 5. A múlt évi 3350 literes tehenenkénti tejhozamot 3500 literre növeljük. 6. A termésátlagok növe­lése mellett csökkentjük a termelési költségeket, a nö­vekvő állatállomány takar­mányszükségletét saját ter­mésből látjuk el. 7. A szövetkezetben jelen­leg hat szocialista brigád dolgozik, a brigádok jó mun­kájához, valamint a nőbi­zottság tevékenységéhez meg­adunk minden politikai és gazdasági feltételt. Felké/rftük■ a Kisalföldi Tsz- szövetséget, hogy a verseny szervezésével kapcsolatos fel­adatokat lássa el, dolgozza ki az értékelés módszereit, va­lamint az 1972. évi zárszá­madások után értékelje az eredményeket, és jutalmazza a legjobbakat. Kossuth Termelőszövetkezet, öttevény. ★ A szövetség versenyfelhí­vása minden bizonnyal több és jobb termelésre serkenti a gazdaságokat. Jó verseny lesz, hasznos a népgazdaság­nak. A szövetkezetek közötti verseny mellett azonban, ép­pen a verseny lendületessége céljából ne feledkezzenek meg a gai—aságok az üzemen belüli verseny fontosságáról. a szocialista brigádok egymás közötti versenyé: 1 se, sőt ad­janak lehetőséget a gazdaság párt- és szakvezetői az egyé­ni verseny kibontakozására' A versenyek napire: ' nvalc tartásához természetesen el­engedhetetlen a rendszeres értékelés, a példamutatók népszerűsítése. Szövetkezete­ken belül erre mindenkép­pen módot szükséges találni. PÉK IMRE: Tfö&L l Hol lehet? Szánt most vagy a legmagasabb fórumon a Központi Bizottságban dönt államügyekről vitatja a nemzetközi helyzetet talán esztergagép engedelmeskedik akaratának , vagy elesett valahol vállán gitár övében kukoricagránát és pirosabb lett vérétől a pipacsvirág nem tudom hol lehet csak jött magában s hogy nyemecki nyet állt a szalmakazal tetején zászlóval jelzett az árnyékos erdőnek ahonnan hurrá kiáltás zengett hoqy kékebb lett a.hon«tői az ég ő meg ugrott közénk a kazal tételéről csak azt láttam hoav oloíos és ooros övÁhen '""t'oricagránát vállán nitár hallattam vada és elaludt mélyen a temolomban — naavszombat volt — fölzengett az alleluia. ünnepköszöntő fények a győri városközpontban. — Az 1972. évi felszabadulási pályázaton díjat nyert kép. (Dr. Jamnitzky Nándor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents