Kisalföld, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

Szlovén küldöttség az MVG-ben Képünkön balról Sztane Kavcsics és Czöndör János Dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására kedden szlovén delegáció érkezett baráti látogatásra hazánkba. A Szlovén Szocialista Köz­társaság elnökének, Sztane Kavcsicsnak a vezetésével tegnap a küldöttség egy szű- kebb csoportja a Magyar Va­gon- és Gépgyárba látoga­tott. A szlovén miniszterel­nököt elkísérte útjára Mirko Zslender, a Szlovén Gazdasá­gi Kamara elnöke és Marko Koszin, a kormány külügyi hivatalának vezetője. A vendégek fogadására a Vagongyárba érkezett dr. Ko­csis József, a kohó. és gép­ipari miniszter első helyette­se és Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete. A szlovén kül­döttséget dr. Kocsis József üdvözölte, majd tájékoztatta őket a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeméről, a Vagongyárról. Mint a minisz­terhelyettes elmondotta, 1975- ben hazánk már 10 000 autó­busz gyártását tervezi, és ezekhez a járművekhez Győ­rött készítik majd a motoro­kat. A magas rangú szlovén de­legációnak azután Czöndör János, a Magyar Vagon- és Gépgyár termelési igazgatója és Wurtzinger Ernő kereske­delmi igazgató adott rövid át­tekintést az üzem szervezeti felépítéséről és munkájáról. Ahogy elmondták, az üzem rövidesen eléri az évi 47 000 futómű gyártását. Részlete­sen ismertették az MVG-nek a jugoszláv vállalatokkal folytatott gazdasági és keres­kedelmi együttműködését. Jelenleg az MVG Rába— MAN-motorokat és nagy te­herbírású gépkocsikat szállít Jugoszláviának. Tavaly pél­dául 50 kamiont rendeltek szomszédaink a győri üzem­től. A Vagongyár kereskedői már a jövő évi szállításokról tárgyalnak a jugoszláv part­nerekkel. A győri szállítások ellentételeként a Vagongyár motoralkatrészeket és acél­öntvényeket kap Jugoszlá­viából. A szlovén delegáció tagjai a baráti beszélgetés után megtekintették a Vagongyár motor-, hátsóhíd. és autóüze­meit, és végül a szerszám­gyáregységet nézték meg. Vendégeink elismeréssel szól­tak a látottakról. FIDEL CASTRO kitüntetése Tudósítás a 2. oldalon. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEK! ARA: 80 FILLER AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1972. JÜNIUS 1- CSÜTÖRTÖK ★ XXVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM NAGYCENK JÖVÖJE Állok a nagycenki kastély erkélyén, nézem az Európa- hírű hársfasort, és arra gon­dolok, hogy a legnagyobb magyar valaha talán itt el­mélkedett nemzetének sorsa felett. Itt írta naplójába a következőket: „Én mindent el fogok követni hazámért, amit szívem s eszem su­gall.” Alattam az építők egy gyönyörű faragott oszlopot — véletlenül maradt meg — ál­lítanak helyére. Strobl Lőrinc brigád vezető mondja: „Ezt talán még ő is érintette.” Ott jobbra, az egykori lovar­da még romokban hever. A vörös kastély ablaktalan épü­letén pedig átfúj a szeszélyes májusi szél... Kiránduló diákok az épületet* figyelik. Tanár magyaráz nekik. Ide föl csak szófoszlányokat hoz a szél: Hitel, Világ, Stádium, A lovakrul. A múlt A nagycenki kastélyt a leg­nagyobb magyar 1820-ban örökölte. Egyik angliai útjá­nak naplójában sokat emle­geti az ottani kastélyokat. Minden valószínűség szerint elképzelései alapján építet­ték át 1833-ban, s 1840-ben alakult ki végleges képe. Ta­valy Széchenyi születésnap­ján, szeptember 21-én dr. Csanádi György ellátogatott Ma délután négy órakor megkezdődik Győrött, a me­gyei kórház Zrínyi utcai elő­adótermében az audiológus szakemberek országos tanács­kozása. Dr. Czigány Jenőtől, a me­gyei kórház fül-, orr- és gé­geosztályának vezető főorvo­sától kértünk tájékoztatót: — Meddig tart a tudomá­nyos tanácskozás és miről tárgyalnak a szakemberek? — A háromnapos konferen­cián általában a zajártalom­ról, a halláskárosodásról és a különféle típusú nagyot- hallásoknál alkalmazott vizs­gáló eljárásokról^ és a gyó­gyításukról tárgyalunk. Több előadás foglalkozik majd a halláskárosodásban szenve­dők rehabilitációjával. A ki­Nagycenkre, megkoszorúzta Széchenyi sírját, s beszédé­ben méltatta életét, munká­ját, s annak jelentőségét. Út­mutatása alapján lesz Nagy- cenk Széchenyi emlékének központja. Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Győr-Sopron megyei Tanács, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Ezért jött el szerdán dél­előtt Nagycenkre dr. Czére Béla, a Közlekedési Múzeum főigazgatóia, dr. Tamási Ist­ván, a Magyar Nemzeti Mú­zeum főigazgatójának helyet­tese, Gönyei Antal, a Mű­velődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának ve­zetője, dr. Berlász Jenő, az MTA osztályvezetője, Lovas Gyula vasúttörténész, Újvári Rudolf műépítész, Fábián La­jos, a megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Jankovits György és Szabó János, a megyei tanács osztályvezetői. Kriszt György, az OMF fő­előadója ismertette az épít­kezés történetét. A kastély külseje már eredeti pompá­jában díszük. A belső épít­kezéseken az utolsó simításo­kat végzik. A padozat bolgár fehérmárványból, az ajtók, a ' burkolatok diófából készül­nek. Most faragják az első váló szakelőadók minden bi­zonnyal sokat segítenek majd ebben a témában a gyakor­lati munka megoldásánál. — Tudományos előadást tart a többi között dr. Ho- chenburger Emil a hallóké­szülékkel ellátott nagyothal­lók gondjairól és a készülék­kel kapcsolatos tapasztala­tokról. Dr. Petneházy Attila a nagyothalló-készülékek vi­selőinek egyéni fülillesztékei- ről beszél. Papocsy Agnes gyógypedagógus a hallóké­szülék használatával kapcso­latos intelligenciavizsgálatok eredményeit ismerteti. Dr. Ke­lemen István a KÖJÁLL mé­rései alapján a zajexpozíció alatt álló dolgozókról, dr. Szo- molányi Károly a szövőüze­mekben levő zaj károsító ha­közös erőfeszítéseivel 1969- ben megkezdődtek a kastély főépületének helyreállítási munkálatai. Itt lesz a Széche­nyi Emlékmúzeum. Az épít­kezések nagyszerűen halad­nak, s az építők minden való­színűség szerint az idén augusztus 20-án elvonulnak erről a helyről, s átadják he­lyüket a muzeológusoknak. emeletre vezető díszlépcső­sort. Az erkély kovácsoltvas díszrácsa is feállításra vár. Az első emeleten gyönyörű, egymásba nyíló, hatalmas termek pompáznak. A föld­szinten, az az egykori sala terrana lesz az előcsarnok, jobbról és balról is kisebb helyiségek adnak helyet a múzeumnak. A fűtőtestek a helyükön vannak. Az ország­ban itt volt először fürdő­szoba és angol W. C., vala­mint gázvilágítás. Mindeze­ket csodálta 1840. augusztus 20-án Deák Ferenc, Klauzál és Eötvös, akik névnapján az országgyűlés küldötteiként köszöntötték Széchenyit. (A krónikások feljegyezték azt is, hogy a bécsi Burgba csak 1854-ben, Erzsébet királyné kérésére építtetett egy fürdő­szobát Ferenc József.) (Folytatás a 2. oldalon.) találkozója fásáról tart előadást. Sárváry László és Varjai Tamás, a KÖJÁLL zajmérő csoportjá­nak munkáját ismertetik, majd audiovizuális bemuta­tót tartanak. — A háromnapos tudomá­nyos ülés alkalmával bemu­tató kiállítást is rendezünk Osztrák, dán és angol cégek hallókészülékeit és hallás- vizsgáló műszereit láthatják a szakemberek. — A bemutatott nyugati hallókészülékeket kaphat­ják-e majd a magyar bete­gek? — Természetesen. Erről az Egészségügyi Minisztérium gondoskodik — fejezte be tá­jékoztatóját dr. Czigány Jenő vezető főorvos. (ksa) Tréfásan a biztonságról A Szakszervezetek Országos Tanácsának művészeti együt­tese ma Győrbe érkezik. A kitűnő és népszerű együttes mától kezdve június 20-ig összesen 17 előadást tart majd Győr-Sopron megyében. Az együttes egy szokványosnak egyáltalán nem nevezhető tréfás darabot tűzött műsorá­ra. Egy baleset történetét játsz- szák el majd a SZOT együt­tesének tagjai, tréfás karikí- rozással. Így akarnak figyel­meztetni a munkahelyi fi­gyelmetlenségekre és fegyel­mezetlenségekre, segítséget nyújtani a balesetek elkerülé­séhez. r> rr i* I rr • dovuI a győri Merkur-telep Tavaly augusztusban nyílt meg Győrött a Merkur Sze­mélygépkocsi-értékesítő Vál­lalat 2. számú győri telepe, amely használt gépkocsik vé­telével és eladásával foglal­kozik. A nyitás óta napjaink­ig 531 gépkocsit adták el a telepen. Az állami gépkocsik csök­kentésére vonatkozó rendelet, valamint az egyre nagyobb számban beérkező új gépko­csik átadásának gyorsítása most újabb feladatot rótt a vállalatra. Mintegy kétmillió forint értékben nagyobbítja a telepet, s az eddig 6600 négy­zetméteren elterülő egységet őszig 28 000 négyzetméter alapterületűre bővítik. A terület nagyobbítását leg­főképpen az indokolja, hogy az állami vállalatoktól le­adott személygépkocsik miatt várhatóan felduzzad a forga­lom. A telep vezetőjének tá­jékoztatása szerint néhány vállalat már megkezdte a „fe­leslegessé” vált autók leadá­sát. Jó lenne, ha más válla­latok se hagynák a rendelet hatálybalépése előtti utolsó pillanatra az eladást, mert óhatatlanul Is torlódást okoz­nak. (Folytatás a 2. oldalon.) A jelen Tudományos tanácskozás Győrött Audiológus szakemberek Az erősebb paprika nyer Versenyben komival Markota versenyben van. „Nem hivatalos versenyben” — mondja a helyi tsz-üzemegység kertészeti brigádveze­tője. Csak „úgy” le akarják pipálni a híres kónyi paprikát. Igyeke­zetük egybevág a köz­ponti irányelvekkel, mert mindez üzemen belül történik: Marko- tabödöge a kónyi téesz üzemegysége. Németh Ferenc bri­gádvezető az imént szállt le a palántázó- gépről. Fénylő arca, nagykockás inge, szal­makalapja festeni való jelenség. — Az a nagy helyzet — kezdi a mondókáját —, az idén 40 holdon termelünk paprikát. Ebből 4 hold cecei, a többi soroksári. Az utóbbiból 5 holdat magnak hagyunk a so­roksári kutatóintézet részére. Hatvanhatban tíz helyre adták kísér­let céljára a soroksárit, köztük ide hozzánk is. Nagyszerűen bevált. Tavaly holdanként 200 mázsát adott. A jöve­delem 54 000 forint volt holdanként. — Mióta kertészke­dik? — 1925 óta. A győri székeskáptalannál vol­tam kertész. Ismerem a paprika csínját-bínját. Az ültetés nem ment mindig ilyen gyorsan. Azelőtt 70 ember haj­ladozott a táblán ülte­tőfával. Most húszán se vagyunk. A csornai gépállomás kapott egy gépet, mi próbáltuk ki. Bementünk a tábla kö­zepébe, hogy ne lássák, mit csinálunk. Ez tíz éve volt. Egy gépet nyolc em­ber szolgál ki. Négy a vetősoron ül, másik négy kíséri a gépet. Gajer Gyuláné ülve eteti a mohó tárcsát, a keze szaporán jár. — Nem történt még baleset? — Három éve va­gyok itt, még nem. Szakmunkás nincs a brigádban, ellenben van egy szakmunkásje­lölt, Csapó Zita: — Február óta az üzemi gyakorlatomat töltöm a téeszben, a jö­vő hónapban lesznek a vizsgák. — Utána? — Visszajövök Mar- kotabödögére, szerződé­sem van a gazdasággal. A traktor lassan ha­lad, de a gépkísérők irama ellenkező látsza­tot kelt. Mi is a „gya­logosok” feladata? Fo­gatlan, idős ember ál­lapodik meg a külső soron, Kovács Vince: — Ültetőfával pótol­juk az üresen hagyott helyeket, s menet köz­ben * palánta tövébe tiporjuk a földet. — Hány éves a bá­csi? — Hetvenkettő. A rendőrségtől mentem nyugdíjba negyvenhét­ben, ötvenegyben beáll­tam a téeszbe. — Mit dolgozott? — Arattunk, kötöz­tünk, egyszóval min­dent, ami jött. — Mennyi a nyug­díj? — Nyolcszáztíz fo­rint, és keresek hozzá egy keveset. — Az egészsége? — Csak annyit mondhatok, még ilyen maradjon húsz évig! — Elengedett kor­mánnyal kerékpározik és a fejállást is tudja — toldják meg vidá­man a gépen ülő bri­gádtagok. P. M. SZAKCSOPORTOS EGÉSZSÉGÜGYI KÉPZÉS GYŐRÖTT. — A Győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évek óta képez egészségügyi középkádereket. Az itt végzett hallgatókból asszisztensek, ápolónők, gondozók, szülésznők és diétásnővérek lehetnek majd. Jelenleg 260 ta­nuló sajátíthatja el az egészségügyi alapismereteket. Képün­kön: Fekete Terézia és Vagács Gabriella a csecsemő öltözte­tését gyakorolja. (MTI foto: Hadas János felvétele - KS) Ügyeletes riportereink jelentik

Next

/
Thumbnails
Contents