Kisalföld, 1972. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
7 Lerombolt barikádok A Centropress hétfő esti kommentárja: „ANGLIA VIETNAMJA” — mind gyakrabban szerepel a világsajtóban ez a nem éppen új, de még nemrég is csak ritkán használt kifejezés. Ez a fogalmazás több okból még mindig túlzás. De — sajnos — mind kevésbé lehet csodálkozni azon, hogy ezt a különös hasonlatot felkapták és divatossá tették a kommentátorok. Az ulsteri dilemma nem kerül annyi angol vagy észak-ír emberéletbe, mint a vietnami háború amerikai és vietnami áldozatainak száma — ennyiben túlzott a hasonlat. De London számára van azért egy kísérteties hasonlóság: Ulster angol vonatkozásban éppen olyan ingoványnak bizonyul, mint Washington számára Vietnam; minden mozdulatra mélyebbre merül el benne a brit politika, ahelyett, hogy kikerülne belőle. Ha egyáltalán lehet jósolni az ulsteri ingovánnyal kapcsolatban, körülbelül ez lehet a prognózis a legutóbbi angol monstre-akció, a nagyszabású barikádelbontás után. Hétfőn hajnalban ugyanis szabályos katonai hadművelet kezdődött Észak-Írország két legnagyobb városában, Belfastban és Londonderryben az immár világszerte ismert katolikus negyedek, a Bogside, Cregod, New Lodge, Ardoyne, Ballymurphy és Andersonstown barikádjai ellen. Az angol hadsereg nagy erőkkel, páncélosok fedezete mellett vonult be ezekbe a kerületekbe, és a szórványos ellenállást felszámolva, lerombolta a katolikusok által épített barikádokat. William Whitelaw, London teljhatalmú ulsteri helytartója ismét hangsúlyozta, hogy a művelet „mindkét fél szélsőségesei” ellen irányul, és pusztán adminisztratív, közigazgatási szempontból érthető is ez az intézkedés. Csakhogy az eddigi brit lépésekhez hasonlóan, sőt, hasonló okból, ez sem old meg semmit. Anglia ismét tisztán katonai eszközökhöz folyamodott egy alapvetően politikai probléma darázsfészkében. RÁADÁSUL a pártatlanság póza is erősen vitatható. A barikádok ugyanis jórészt az UDA nevű, protestáns szélsőséges alakulat terroralakulatai ellen jelentettek védelmet a katolikus lakosságnak. Nagy kérdés, Whitelaw meg tudja-e tartani azt az ígéretét, amely szerint a brit csapatok pótolják majd a barikádok védelmét. — És ha meg tudja irtani, meg akarja-e tartani?... (RS) KISALFÖLD ommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója Moszkva (TASZSZ) Krímben, 1972. július 31-én találkozót tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői, akik rövid üdülésre érkeztek a Szovjetunióba. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Gustav Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző véleménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építés menetéről és a szocialista államok sokoldalú együttműködésének további fejlesztéséről. Megvitatták továbbá az időszerű nemzetközi kérdéseket. A kommunista és munkáspártok vezetőinek találkozóján megmutatkozott a teljes kölcsönös megértés és a nézetek egysége minden megvitatott kérdésben. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban folyt le. A találkozón részt vett még: K. F. Katusen, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, és K. V. Kuszákon, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, A. I. Blatov, az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársa, R. Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, M. Balev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, C. Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, W. Eberlein, a Német Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottságának tagja. ★ Az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. (TASSZ—MTI) Pusztító légitámadások Fogják le az agresszor kezét! Hanoi (MTI) Az amerikai légierő hétfőn nagyarányú légitámadást hajtott végre a VDK legnagyobb kikötővárosa, Haiphong ellen. A légvédelem a város fölött megsemmisített egy Phantom típusú vadászbombázót. A VDK külügyminisztériuma hétfőn közleményben számolt be arról, hogy az amerikai légierő július 26-a óta naponta intézett szőnyegbombázást a kikötőváros ellen: sok száz tonnányi robbanó- és roncsolóbombát, valamint rakétákat lőttek ki a támadó repülőgépek a városközpontra és a sűrűn lakott külvárosokra egyaránt. A csaknem egy hete tartó támadássorozatnak igen sok halálos és sebesült polgári áldozata van, közöttük többen a kínai negyed lakói; a bombák egész utcákat tüntettek el, a lakóházakon kívül iskolákat, kórházakat, gyárakat és egyéb gazdasági, valamint kulturális létesítményeket romboltak le. Nam Dinh és Vinh városok, Hon Gai, Ha Tinh és Dong Hai községek és még más település elpusztítása után az amerikai légierő most Haiphong kikötőváros ellen indított pusztító támadásokat, s ezzel ismét rácáfolt arra a washingtoni állításra, amely szerint nem támadnak lakott területeket: „A VDK kormánya a világközvéleményhez fordulva, erélyesen elítéli a Nixon-kormányzat háborús bűntetteit, és felkéri a szocialista országok kormányait és népeit, valamint más béke- és igazságszerető országok kormányait és népeit, a nemzetközi szervezeteket és az amerikai népet, hogy határozottan és még idejében cselekedve lógják le az amerikai imperialista agresszorok véres kezét, és támogassák még erősebben a vietnami népet egészen a teljes győzelemig az amerikai agreszszió ellen, a nemzet megmentéséért vívott harcban” — hangzik a külügyminisztérium nyilatkozata. (VNA) ír Hongkong Az AFP francia hírügynökség a VDK sajtóirodájának közlésére hivatkozva hétfőn jelentette, hogy a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány megbélyegezte az Egyesült Államokat a délvietnami Quang Tri történelmi nevezetességű fellegvárának szőnyegbombázása miatt. ★ Saigon Lezuhant Thaiföldön az amerikai légierő egyik 5—52- es típusú légierődje. A fedélzetén tartózkodó hatfőnyi legénység tagjai közül öten életüket vesztették. ★ A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai expedíciós hadsereg létszáma július 27-én 85 000 fő volt — közölte a saigoni amerikai katonai parancsnokság. Az amerikai parancsnokság közlése szerint az Egyesült Államok vadászbombázóit március óta 3000-szer vetették be a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A VDK-ban folytatódnak a szünet nélküli légitámadások különös „katonai célpontok” ellen. A képen: Nam Dinh város lebombázott középiskolája. (Telefoto — ap-mticks) Táviratok — A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS RUANDA KÖZTÁRSASÁG kormányai a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének óhajától vezéreltetve, a nemzetközi téren és a kétoldalú kapcsolatokban megnyilvánuló fokozott együttműködés érdekében elhatározták diplomáciai kapcsolat létesítését a két ország között nagyköveti szinten. — HELSINKIBEN a kormányépület tárgyalótermében hétfőn nagyköveti szinten megkezdődtek a finn—NDK tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. — A LÍBIAI TOBRUKBAN megkezdődött Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök több napra tervezett tárgyalássorozata. A líbiai hírügynökség szerint lelkes tömegek indultak Tobruk városa felé, hogy az este folyamán Egyiptom és Líbia — Kadhafi által javasolt — teljes uniója mellett tüntessenek. Hasonló rokonszenv megnyilatkozások várhatók Líbia más városaiban is. SZÁZÁVAL vesztegelnek a hajók Nagy-Britannia partjainál a tizedik napja folyó dokkmunkás-sztrájk következtében. A hét végén a kikötői bizalmiak országos bizottsága Birminghamben elhatározta, hogy folytatja a sztrájkot a munkaalkalmak intézményes biztosításáért, a nagyobb álláspénzért. A RÓMÁBAN hétfőn ötödik hetébe lépett az újságírók és nyomdászok sztrájkja. Ezúttal a hétfő reggeli lapok nem jelentek meg a sztrájk miatt. Még mindig folyik a távközlési dolgozók sztrájkja, és hétfőn este 21 órától 24 órára beszüntetik a munkát az olasz vasutasok is. — A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS Köztársaság kormánya nyilatkozatban támogatja számos állam ENSZ-képviseletének azt az indítványát, hogy a közgyűlés küszöbönálló ülésszaakának napirendjére vegyék fel a . ..Korea mielőbbi békés újraegyesítését elősegítő feltételek megteremtéséről” szóló pontot. (MTI) GYORSLISTA az 1972. július 31-én megtartott lottó-jutalomsorsolásról, amelyen a 27. heti lottószelvények vettek részt. szám: nyeremény: szám: nyeremény: szám: nyeremény: szám: nyeremény: 0007:10 hűtőgép 141 614 utasv. 429 497 OFOTÉRT ut. 1 409 852 éléskamra ut. 010 422 kimit vál. 143 146 tv 437 026 háztart. g. 2 004 402 éléskamra ut. 018 072 mosógép 158 799 utalv. 447 385 utalv. 2 008 678 háztart. g. 026 379 utalv. 174 424 éléskamra ut. 458 821 utalv. 2 014 377 ki mit vál. 034 625 éléskamra ut. 192 614 magnó 460 693 írógép 2 018 770 utalv. 035 266 rádió 193 994 utalv. 472 822 ruházati cikk. 2 030 710 kült. társasut. 035 864 magnó 199 801 méteráru 474 876 háztart. v. 2 032 084 magnó 037 716 utalv. 231 720 méteráru 479 880 OFOTÉRT ut. 2 036 567 ki mit vál. 038 748 írógép 240 302 magnó 484 577 bútor-lakbér. 2 037 500 éléskamra ut. 049 102 ki mit vál. 263 631 éléskamra ut. 485 767 utalv. 2 043 021 bútor lakbér. 050 054 mosógép 272 710 ruházati cikk. 489 907 laktex. 2 048 191 tv 071 868 utalv. 285 018 tv 494 881 utalv. 2 055 252 táskarádió 072 281 éléskamra ut. 285 271 éléskamra ut. 504 851 éléskamra ut. 2 057 457 utalv. 091 911 háztart.s. 285 692 utalv. 508 920 motorkerékpár 2 058 236 rádió 093 919 hűtőgép 280 490 rádió 515 595 ki mit vál. 2 059 448 laktex. 101 172 ruházati cikk 290 291 éléskamra ut. 516 421 ki mit vál. 2 068 927 varrógép 106 134 írógép 311 778 hűtőgép 523 525 utalv. 2 082 195 ki mit vál. 119 050 éléskamra ut. 316 139 tv 546 071 hűtőgép 2 084 457 éléskamra ut. 120 466 éléskamra ut. 320 510 utalv. 555 482 utalv. 3 222 917 éléskamra ut. 124 754 rádió 325 376 utalv. 557 642 laktex. 3 261 597 mosógép 128 201 éléskamra ut. 334 378 hűtőgép 1 200 821 rádió 3 276 002 utalv. 134 420 rádió 378 836 utalv. 1 202 488 kimit vál. 3 277 120 ki mit vál. 135 826 ki mit vál. 392 478 Utalv. 1 359 987 varrógép 3 279 466 ki mit vál. 137 314 éléskamra ut. 393 787 utalv. 1 370 883 utalv. 3 283 143 éléskamra ut. 141 314 fényképező?. 393 624 ki mit vál. 1 375 128 háztart. 9. 3 294 630 ruházati cikk szám: nyeremény: 4 205 952 éléskamra ut. 4 215 834 mosógép 4 396 505 tv 4 402 264 kimit vál. 4 403 712 Utasv. 4 414 653 éléskamra ut. ★ A nyertes szelvényeket 1972. augusztus 20-ig kell a Totó- és Lottókirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz (Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) 1972. augusztus 1., kedd Töprengő finnek Kártyajáték - kénekkkel Rafael Paasio kormányát annak idején nem fogadta bizalmatlanul a finn közvélemény, de ennek a szociáldemokrata kisebbségnek „tizenkilencre kell húznia” a gazdaságpolitikai kártyajátékban ahhoz, hogy „kivághassa a huszonegyet”, így összegezte egy finn újságíró 1972 júliusában azt a beszélgetést, amelyet Helsinkiben folytattunk késő estétől kora éjszakáig. Hűsítő italok, alkoholmentes sör mellett, kérdést kérdésre halmozva, s „talonba téve” a válaszok, a várható válaszok aduit. És Rafael Paasio kormánya másfélszáz napi ténykedés után „letette a tizenkilencet”, nem mert újabb lapot húzni. Lemondásuk közölt oka a Közös Piaccal kötendő szabadkereskedelmi társulási megállapodástól való félelem. Ennyi a hivatalos indoklás. A kávéházakban, szerkesztőségekben, hivatalokban és bankokban azonban többet vélnek tudni azokról a gondokról, amelyek Finnország gazdasági életében lassan-lassan megkövesednek, s amelyek immár kormányokat kényszerítenek meghátrálásra. Mert ott van például a japán tőke! A tőke minden sajátosságával. Élni akar, gyarapodni, s a finnek pillanatnyilag nem tudják, hogy honnan és mivel kell holnap, vagy holnapután fizetniük? Pillanatnyilag és látszólag ,jó, hogy az autószalonok és lassan már az autópályák is tele vannak Toyotákkal, hogy a Sanyo magnetofonok és rádiók aránylag hozzáférhető áron és nagy tömegben megtalálhatók a piacon, Helsinkitől Roveniemiig, s az északi sarkkörön túl is. Jó, hogy olcsó, és jó minőségű japán kerékpárok között válogathatnak, hogy japán pulóverek és kilométerszámlálók, japán játékok és műanyagféleségek, magnószalagok és lehetne sorolni tovább, mi minden kapható még — és már —, ami Japánból származik, és jó, hogy a japán bankok megkönnyítik, meggyorsítják a pénzpiac forgalmát. De miből, mikor, mivel fognak fizetni? Kérdések, kérdések. Válasz nélküli kérdések. S a válaszokat csak találgatások révén fogalmazzák még meg. Hiszen azt tudják, hogy gazdaságpolitikai stratégiát nem, vagy csak kismértékben építhetik a finn papíriparra, s a faipar sem érdemel meg olyan nagy tétet, amivel Japán, a japán tőke leült a helsinki gazdaságpolitikai asztalhoz „játszani”. És azt is tudják — aggódva mondják is —, hogy csak eladói piacnak túlságosan kis ország az „északi hölgy” Japán számára. Ám, van egy terület, ahol a tőkeerős partnernek még „tizenkilencre is érdemes húzni” s ez — még ha finn vitapartnereim képtelenségnek tartják is! — a hajóipar. Japán ma már világelső a hajógyártásban. Mind bruttó regisztertonnában kifejezve az éves termelést, mind a hajók választékában, felszereltségében, specializáltságában Ám, Japánnak ez ideig nem sikerült az egyébként nagy munka, és anyagigényes hajógyártását „áthonosítania” a hazai partok mentéről egyik kontinens partjaira sem. Eddig. De mi lesz, ha egyszer Finnországnak fizetnie kell? Ha a beáramoltatott tőkét és annak kamatait meg kell kezdeni törleszteniük? Lehet, hogy újabb „lehetőségekkel” egyenlítik ki a számlát? Például a hajóipar zsilipjeit lesznek kénytelenek felhúzni a japán tőke előtt? Lehet. Finn barátaim még a lehetőségét is tagadják. De egyben ők is biztosak: Paasio kormánya nemcsak a Közös Piactól rettent meg, amikor július 18-án benyújtotta a lemondást. Kátay Antal NAPVÁRÓBAN (Folytatás az 1. oldalról.) dekázhatták a zsíros kenyeret, ittak, amikor volt mit és a csomagtartóban aludtak. (Pénteken úgy tudták, hogy 9—10 óra alatt a Kisalföldön lesznek.) Itt tart a két szabolcsi a nehéz napok elmondásában, amikor Tóth Pál komájuk érkezik. Kapésan bosszankodik. — Éppen borotválkozni akartam — mondja. — Kedden sima képpel akarom elkezdeni a munkát. — Nevetnek, egy éjszakát végigaludtak, most már bármi következhet... Épp hogy elállt az eső, ők már sürgölődnek. Dolgozni jöttek, segíteni. Hárman hatvanévesek, kicsattan belőlük a tenni akarás. — A gépeik? — kérdezem. Micsoda? — néznek rám, hát nem láttam őket?. Otthon 800—1000 holdat arattak velük egyenként. Az egyik masina kétéves, a másik vadonatúj. — Ilyen kombájnt erre még nem is láttak — hetvenkedik kicsit Palencsas Miklós. — Ahogy ez dolgozik! — Felnézek az égre, makacsul tartják magukat a felhők, ebből is megértenek. — A felhőket pedig elfújjuk. A mi vonatunkkal 52 szabolcsi érkezett, jó kis csapat. Azt mondják Itt az emberek, majd megtudjuk, más errefelé a határ. De meg ám! Amint a földre lehet menni, talán kedden délelőtt, kezdünk, aztán majd meglát -juk. Ebben bizakodhatunk. Hogy a Győr-Sopron megyeiek és a segítségükre érkezett szabolcsiak, szolnokiak végül is kifognak az idén, összefogással, hasznos vetélkedéssel elaratják előle a jövő évi kenyerünket. (Ferenczi)