Kisalföld, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ARA; 1.— FORINT Régi házak, és lakóik ERŐS KÉZ Köimvi tettek-c a nők terhein ? A munkaerő tervezésével világosabban kirajzolódnak a megye társadalmi, gazdasági folyamatai, fő tendenciái. A munkaerő alakulása hosszú távon Kádár János köszöntötte a tervezésben dolgozókat Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartot­tak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kádár Janos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, Balint József, a Központi Bizottság osztályvezetője, l.ázár György munkaügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Terv­hivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd PÁRDI IMRE, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi be­szédet. A megyei párt-végrehaj tóbizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron me­gyei Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésére je­lentés készült megyénk mostani munkaerejéről és hosz- szabb távon való alakulásáról. Az Írásos jelentést a megyei tanács munkaügyi osztályának, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak és számos vállalat gazdasági szakemberének véleménye alapján a pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztálya készítette. Az írásos jelentés és a vb vitája egyebek között a következőket tartalmazza: A lakosság növekedése — A városi és falusi mun­kaerőnek hosszú távon vár­ható alakulását — olvasható a jelentésben — két alapvető tényező határozza meg. Egy­részt a népesség számának alakulása, növekedése, más­részt a népesség életkor sze­rinti változása és a foglalkoz­tatottság aránya. Megyénk népessége az el­múlt 20 esztendő alatt 370 200-ról 403 800-ra növe­kedett, ez 9 százalékos fejlő­désnek felel meg. Az 1970-től 1980-ig terjedő időszakban a népesség várhatóan 426 000 lesz. A népesség kor szerinti összetétele a hosszú távú terv időszakában kedvezően ala­kul. A munkaképes korú la­kosság aránya 2 százalékkal növekszik. A népesség abszo­lút növekedésének kor sze­rinti összetétele is elfogadha­tóan alakul. A növekedés a munkaképes korú lakosságnál lesz a legnagyobb (8.47 %). A központi állami intézke­désekkel együtt a szakszerve­zeti bizottságoknak, vállala­toknak és a. helyi tanácsok­nak olyan szociálpolitikai fel­adatokat kell megvalósíta­niuk, amelyek a születések számának növekedéséhez a feltételeket kedvezővé teszik. A népesedés növekedésében a lakásellátás fejlődésének kü­lönösen nagy a szerepe. A foglalkoztatási politiká­nak fő elveit az eddigieknél megfontoltabban szükséges alkalmazni és fejleszteni. Me­gyénk munkaképes korú la­kosságán belül a foglalkozta­tottak növekedési aránya az iskolai tanulmányi idő növe­kedése miatt csökkenő ten­denciát mutat. Az összes munkaképes korú lakosság- bál a munkaerőmérleg szerint a foglalkoztatottság 1980-ban 75,4 lesz, az 1970. évi 75 6 szá­zalékkal szemben. Az összes foglalkoztatottak számának növekedése ilyen módon a tervidőszak végére csak 3—4 százalékos lesz. Az 1970. évi 195 000-ről 1980-ra 203 000-re növekszik a dolgozók száma. A foglalkoztatottság növe­kedési arányának csökkené­sét az is okozza, hogy a me­gye gazdaságilag nem cse­lekvő, munkaképes korú né­pessége 57 300-ról 1980-ra fel­tételezhetően 62 600-ra fog emelkedni. Ebben a kategó­riában a nők száma és aránya A szak­munkások aránya Az elmúlt időszak tenden­ciái és a jelenlegi prognózis alapján megállapítható a fog­lalkoztatottság ágazati szer­kezetének jelentős változása. Az ágazati foglalkoztatási struktúra változásának egyik fő iránya a jövőben is a me­zőgazdasági dolgozók számá ­nak és arányának csökkenése lesz. Győr-Sopron megyében 1949-ben a mezőgazdasági dolgozók aránya az összes foglalkoztatottaknak 58,1960- ban 38. és 1970-ben 25 száza­lék volt. A hosszú távú terv­időszak végére előrelátható­an 20 százalék alá süllyed. Az ipar a társadalmi ter­melésben nem csak jelenleg, hanem a jövőben is döntő jelentőségű. A termelőerők nagy része ebben a népgaz­dasági ágban helyezkedik el. A koncentráció itt a legna­gyobb. Az összes foglalkozta­tottaknak 1970-ben 42, 1980- ban pedig már 44 százaléka fog az iparban dolgozni. Az 1970. évi 81 500-ról 1980-ra 89 000-re emelkedik. A fog­lalkoztatás-politikának tehát továbbra is alapvetően ipar­központúnak kell lennie. A szolgáltatási ágazatoknak foglalkoztatottsági színvona­lát is úgy kell alakítani, hogy az az ipar termelőerő­it hatékonyabban szolgálja. Ez a mezőgazdaság intenzív fejlődését is szerteágazóan tá­mogatja. A foglalkoztatottság lénye­ges jellemzője a szakmunká­sok arányának növekedése. E tendencia nemcsak az ipar­ban, hanem a többi ágazat­ban is érvényesül. A szak­(Folytatása a 6. oldalon.) — Ügy történt, hogy reg­gel jött hozzánk az elnök, a főagronómus meg a párttit­kár — mondja Szarka Tibor esztergályos. — Mutatták a rábapatonaiak felhívását, ol­vassuk el. Együtt voltunk. — Mondtuk, rajtunk nem múlik — beszéli Pákozdi Fe­renc gépszerelő. — Ha kell, — A tervgazdálkodás jubi­leumi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megemlékezést — mondotta —, mert a tervgazdálkodás bevezetésének jubileuma egyben az Országos Tervhi­vatal létrehozásának is év­fordulója. Az Országos Tervhivatal megalakításával 25 évvel ezelőtt új típusú, a már meglévő közigazgatási szervektől eltérő központi szervezet jött létre, amely működése kezdetétől vé­delmezte és erősítette az államigazgatásban a mun­káshatalmat. A Tervhivatal munkája min­denkor a párt ideológiája, társadalmi vezető szerepe és a tervgazdálkodás közötti szoros kapcsolaton alapult, és éjszaka is dolgozunk, hogy minden gépünk bírja a mun­kát. — A traktorosok, kombáj- nosok is azt mondták, hogy győzzük a munkát — szól közbe Pákozdi Pál lakatos. — Hát így fogadtuk el a fel­hívást. Vigh György és Takács Pál ez lesz az alapja továbbra is. A magas politikai követel­ményeknek egyre alaposabb szakmai tudással igyekeznek eleget tenni a Tervhivatal dolgozói. — Szocialista gazdaságunk­ban — hangsúlyozta a továb­biakban Fárdi Imre —a nép- gazdasági terv állami terv, amely aktív hatást gyakorol a gazdaság fejlesztésére. Ezért nagy felelősséggel tar­tozunk azért, hogy terveink a gazdasági szabályozás szá­mára világos útmutatást ad­janak. Az Országos Tervhivatal elnöke szólt a csütörtökön zárult tervezési tudományos ülésszak tapasztalatairól, az ott elhangzott számos értékes javaslatról, a tervezés töké­(Folytatása a 2. oldalon.) szerelők egy Beloruszt javí­tanak. — Csak alkatrész legyen — mondja egyikük —, akkor rajtunk nem múlik. Ne tör­ténjen meg, mint a múltkor is, hogy az elnöknek Kapos­várra kellett menni alkat­részért. (Folytatása a 2. oldalon.) A tápszentmlklósi termelőszövetkezet ne­héz adottságok között dolgozik. A dombos, vízmosta talajon megtalálható a kötött agyag, a kavics, a homok. Evekig gyenge gazdaság volt a .ápszentmiklósi termelő- szövetkezet. Az új vezetőség megtalálta a módját a felemelkedésnek, a tagság ad a vezetők szavára, fgy vállalkozott a terme­lőszövetkezet a versenyben való részvétel­re, melyet a íábapatonai téesz hirdetett meg. IDŐBEN^ ÉS JÓJU A dombokon is helytállnak Pótmamák MIMIÉT M§®lll!»fc A gyerekek meglátják a lányokat és repdesnek feléjük. — Ügy vártunk, Márta néni! — mondja egy' csöppség. — Mit hoztál? Ezt kérdi Zsolti, a sok kis Kati, Peti. Mit hoztál? Mit hoztatok? Mit hát? Szeretetet, a megfizethetet­len, parancsra, sokszor még a vér sza­vára sem jövő, csak szívből fakadó sze­retetet. A Győri Anyás Csecsemőotthonban vagyunk. Az elhagyatott gyerekek ottho­nában. A kinyílatlanul elhervadt sze­relmek, kettétört házasságok semmiről sem tehető „termései” ezek az aprósá­gok, a társadalom, az állam karolta fel őket. Azt mondjuk: ÁLLAM. Mennyi for­mában képes megjelenni! Meghitt, virá­gos, meleg, játékokkal teli kis fészek, gondozó nők. teli éléskamra. Mit tudnak ezek az apróságok még az egészből? Gyönyörűen gyarapodnak, létük a még fel nem fogott kis tragédiájuknak derítő ellentétele. Ezeknek a gyerekeknek csakugyan megvan itt mindenük, talán úgy igaz. ahogy mondják: sokuknak az igazi ott­honban, szülőik mellett sem lenne jobb — Ügy vártalak! — mondja a gye­rek. — Szegénykém. ... — feleli rá Hódo- si Márta. (Frauliammer JL felv.) dolga — a szeretet azonban minden­képpen hiányzik nekik. Nem az a gondos­kodás, melyet a lelkiismeretes gondozó­nőktől meg lehet kapni. Az a féle tö­rődés, melyet gyerek csak édesanyjától kaphat, a neki szóló beszélgetések, az anyai szó, csak az anvától várható sze­retet, az egyes-egyedüli, semmivel sem pótolható, szül ' ház. Ezeket szomjazzák tudatlanul is az „állam gyermekei”. Ezért csüngnek most Hódosi Mártán, Arany Júlián, Hi­das Lénárdnén. — Te olyan kedves vagy, bácsi! — mondja egyik gyerek a fényképező Frauhammer Lászlónak. — Legyél, kérlek, az apukám! — A sze­mek megtelnek könnyel. A szeretet követeli a szeretetet. De hát azért vannak itt a Győri Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgáltató Válla­lat gépi adatfeldolgozó részlegében dol­gozó Angela Davis brigád tagjai, hogy próbálják pótolni a pótolhatatlant. Cso­koládét, cukorkát hoztak a gyerekeknek. Kihímezték a térítőikét, a hőmérőtartó­kat, ami csak volt. Egy bő éve járnak az otthonba a me­zőgépes lányok, és persze most már nem csak lányok, hiszen azóta öten férjhez mentek a brigádtagok közül. Különösen kezdődött barátságuk az ott­honnal. Annak idején telefonon beszél­tek dr. Mosolánszky Ferencnével, az otthon vezetőjével. Szeretnének társa­dalmi munkában valamit tenni a gye- ' rekekért. Köszönjük, volt a válasz, de igazán nem tudunk már munkát adni. A mezőgépesek nem nyugodtak bele, személyesen mentek az otthonba. Ott tudódott ki, hogy mind a nyolcán szé­pen hímeznek. Öltöztessék hát csalá­dias díszbe : otthon asztalait és éjje­liszekrényeit, készítsenek fali hímzése­ket. Hetente újabb és újabb térítők ké­szüllek el. Nemrég pedig éppen csak tudtak a lányok a csecsemőotthonról. A minap még csupán intézetet jelentett számukra, és közben az önként vállalt munkájuk, a találkozások észrevétlenül közelhozta őket azokkal a gyerekekkel, akikkel és akikért szövetkeztek. Már akkor is mentek hozzájuk, amikor ép­pen nem készült újabb hímzés. Benyi­tottak télen és tavasszal, húsvétkor és mert éppen jó iaő volt. Mindig jókor, mindig örömre, nem várt, oly édes bol­dogságra. Ilyen hát a szeretet. Elhullik a mag­ja az emberben és észrevétlenül ki tere­bélyesedik, ha érzékeny „talajra” talál. Es hány emberben él már ez a felelős­ség, a mások helyett való gondoskodás kicsalta szeretet! Se szeri, se száma az Anyás Csecsemőotthon pótmamáinak. Mennek gyermekes édesanyák, viszik nem fogyó szeretetük megannyi jelét, és mennek a szocialista brigádtagok leány tagjai, akik még szunnyadó ösz­tönükkel megérezték valamit. Megérez­ték a szeretetadás nagyszerűségét. (Ecrcnczi) A2 MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1972. OKTOBER 1„ VASARNAP * XXVIII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM Az Országos Tervhivatal jubileumi ünnepsége a legjelentősebb. Az anyasági segély hatására ugyanis a 3 éves gyermekgondozási sza­badságon lévő nők száma folytonosan növekedik. A munkaerő vizsgálatakor nem elhanyagolható az 55, 60, illetve 65 évet meghala­dó, termelő tevékenységre még alkalmas lakosság figye­lembe vétele. A nyugdíjasok önkéntes foglalkoztatása kü­lönösen a mezőgazdaságban szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents