Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

2 Kisalföld Miniszterek látogattak megyénkbe rák a tárcához tartozó me­gyei vállalatok vezetői. Először a vállalatok igaz­gatói adtak rövid áttekintést ez évi tevékenységükről, ter­veikről. A Közúti Építő Vállalat jó évet zárhat, biztatók a há­romnegyed év eredményei. A MÁV szombathelyi igazgató­ságának vezetője arról szólt, hogy ebben az évben több, mint 20 millió forinttal gaz­dagodott Győr-Sopr­on megye vasúti hálózatának állóesz­­közkészlete. A GYSEV-igaz­­gató bizonyos tranzit-forga­lom csökkenésről beszélt, de ezt a bevételi kiesést más te­rületen pótolni tudja az igaz­gatóság. A Volán 19-es vál­lala is jó évzárásnak néz elébe, mert az áruszállítási tervet teljesíti a vállalat kö­zössége, a személyszállítási feladatait pedig túl is telje­sítheti. A KPM győri Közúti Igazgatóságának vezetője azt jelentette, hogy a vállalat szeptember 20-án teljesítette ez évi előirányzatát. A posta soproni igazgatóságának kép­viselője némi nyereségterv­lemaradásról beszélt, de azt is elmondta, hogy a bérintézke­dések nyomán csökkent a munkaerő-gond. Az A­FIT soproni Autófelszerelési Vál­lalatának vezetője ugyancsak jó eredményekről adott szá­mot. Az AFIT XV-ös Autó­javító Vállalat főkönyvelője a bővülő szolgáltatásról tájé­­koztatta a közlekedés és pos­­taü­gyi minisztert. A beszámolók meghallgatá­sa után dr. Csanádi György örömét fejezte ki a hallottak felett, majd a közlekedés fej­lesztésének programjáról be­szélt. Egyebek között elmondta, hogy az 1980-ig tervezett közlekedési koncepció idősza­kának egyharmadában meg­vont mérleg azt mutatja, hogy jónak bizonyultak az alapelvek. A vasútra tovább­ra is nagy szükség van, s a kisforgalmú szárnyvonalak megszüntetése mellett, a ge­rinchálózat rekonstrukcióját szükséges szorgalmazni. Szólt ezután a közúti közlekedés­ről: a vasút, a közhasznú autóközlekedés, a hajózás és légiközlekedés területén — mivel azok jól irányíthatók — nincs akkora gond, mint a hatalmas mértékben fejlődő "'-'kocsi for­galom szabályo­zásában, a felduzzadt já­rmű­­park kiszolgálásában. Ezután a tárca egyéb ágazatainak helyzetét taglalta dr. Csanádi György, kiemelve, hogy min­den területen hangsúlyozot­tan szükséges foglalkozni a műszaki fejlesztéssel, mert e nélkül nem lehet a szép célo­kat megvalósítani! A nagy figyelemmel kísért bőadás után a miniszter szál­lására hajtatott, majd este a győri Kisfaludy Színházban megtekintette a Hawaii ró­zsája c. operettet. V. Gy. — Cs. A. A magasrangú küldöttség megtekintette a főiskola különleges technológiával épülő tanulmányi épületét. A képen előtérben dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi, és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. (P. Z. felv.) 1974-ben Győrben kezdődik a tanítás Megyénk magasrangú ven­dégeinek különvonata 14 óra után néhány perccel gördült be a győri vasútállomásra. A miniszterek, és a kíséretük­ben utazó személyiségek a megyei tanács épületében tá­jékoztatót "Hallgattak meg a győri Távközlési és Műszaki Főiskola építkezésének je­lenlegi állásáról. Először dr. Hegedűs Gyula főigazgató számolt be az ok­tatás helyzetéről, elmondta, hogy a munka tárgyi feltéte­lei nem a legjobbak, éppen a sokfelé működő karok és ta­gozatok miatt. A főiskola ok­tatói az építőktől nyert tájé­koztatás szerint 1974-re vár­ják, hogy az első két kar munkája beindulhasson. Ezután Sárosi János, a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója be­szélt az alapkőletétel óta el­telt 16 hónap munkájáról. Elmondta, hogy az úgyneve­zett redukált terv (néhány épülettel kevesebb épül majd) szerint, a meghatáro­zott ütemben haladnak az építők. Jó az összhang a ter­vezőkkel és a beruházókkal, s a megfelelő pénzalapok is rendelkezésre állnak. Az építőkön nem múlik az 1974- es kezdés! A beszámolók elhangzása után a miniszterek kérdeztek. Dr. Csanádi György és Ilku Pál arról érdeklődött, hogy nem lehetne-e egy évvel előbbre hozni a kezdést? A válasz „nem” volt. Az építési költségekről, a tanári laká­sokról és a tanárok Győrbe való áttelepüléséről faggat­ták az érdekelteket a vendé­gek, majd a főiskola építke­zésére mentek. Ott Hoffer Miklós, Ybl-díjas építész, a főiskola tervezője, és Magyar Vilmos, az építkezés vezetője kalauzolta a minisztereket és kíséretüket. A vendégek elra­gadtatással szóltak a látot­takról, talán dr. Csanádi György véleménye fejezte ki legjobban a közös véleményt: — Nagyon jól szervezett, jól előkészített munkát lát­tunk. Tudunk mi, magyarok is érinteni, ha nagyon aka­runk! (Folytatás az 1. oldalról.) Örvendetes beszámoló-sorozat Délután négy órakor el­utaztak megyénk magasran­gú vendégei. Dr. Csanádi György és kísérete Győrben maradt. A közlekedés- és postaügyi miniszter a Köz­úti Építő Vállalat győri szék­házába ment, ahol már vár­ Kormányalakítás Chilében A chilei népi egység kormá­nya közösen, benyújtotta le­mondását — jelentették be kedden hivatalosan Santia­­goban. Salvador Ailende köztár­sasági elnök kedden a lemon­dott koalíciós kormányban részt vett pártok vezetőivel találkozott, hogy az új kor­mány megalakításával kap­csolatos kérdésekről tanács­kozzék. A kormány szóvivő­je közölte: a Népi Akció For­radalmi Pártja javaslatot ter­jesztett elő, hogy a rend hely­reállítása érdekében két ka­tonatisztet vegyenek be az új kormányba. A javaslatot­­Sal­vador Allende, valamint a kommunista és a radikális párt vezetői kedvezően fo­gadták, de a szocialista párt és a keresztény baloldali mozgalom vezetői elutasítot­ták. LOSONCZI PÁL fogadta Bangla Desh külügyminiszterét Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden a parla­mentben fogadta Abdusz Sza­m­ád Azadot, a Bangla Desh Népi Köztársaság hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszte­rét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Puja Frigyes, a külügyminiszter el­ső helyettese is. A nap folyamán megkez­dődtek Abdusz Szamad Azad tárgyalásai a Külügyminisz­tériumban. (MTI) Egy halott és egy sebesült A Centropress kedd esti kommentárja. A múlt­­hét csütörtökjén, azaz október 26-án hozta nyilvánosságra a VNA hír­­ügynökség a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között kötött megegyezés szövegét a vietnami háború befejezésé­ről. Hozzáfűzték Hanoiban, hogy a megállapodás lénye­gében megtörtént, csupán aláírásra vár a szerződés, az aláírás időpontjául pedig ok­tóber 31-ét jelölték meg. Elmúlt a kedd, október harmincegyedbe és Wa­shington nem írta alá a szer­ződést, továbbra is a halo­gatás taktikáját választja, az­zal az ürüggyel, hogy még mindig szükség van néhány megbeszélésre. Ugyanezen a napon, kedden jelentette a VNA hírügynökség, hogy a VDK elleni vasárnapi légi­támadás során egy lelőtt USA gép pilótája életét vesz­tette, egy másik jenki pilóta pedig, aki sebesülten kapitu­lált, fogságba esett. Most nem beszélünk arról, milyen esztelen volt ez az egész háború amerikai rész­ről, mennyire nem volt szük­sége az USA-nak 45 ezer ha­lottra. Most csak erről a két emberről beszélünk, mert ezeknek halálára illetve fog­ságba, esésére már igazán nem volt szükség. Washingtonban most talál­gatások folynak arról, hogy felújítsák a titkos tárgyalá­­sokat Kissinger és Le Duc Tho között. Ha ezt az októ­ber 31-i dátumot elmulasz­totta is az USA a békeegyez­­mény aláírására sokáig, úgy tűnik, már nem halogathatja a dolgot.. Hiszen a szerződés napvilágra kerülése új erőt adott a békeszerető emberi­ségnek az egész világon, hogy a háború befejezését az eddi­ginél is erőteljesebben köve­telje. Ám minden nap halo­gatás újabb pilóták, újabb katonák, újabb polgári sze­­mélyek, asszonyok, gyerme­kek öregek halálát hozza. És ezért most már az égési, vi­lág színe előtt is a megbe­szélt békeeevezmény aláírá­sát hívaható am­erikai politi­ka a felelős. (RS) Beinduló új gépekre gépkezelői munkakörbe, érettségivel rendelkező, férfi munkavállalókat, VALAMINT férfi segédmunkásokat keres felvételre, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Jelentkezés a felvételi irodán Győr, Fehérvári út 16. 1972. NOVEMBER 1., SZERDA Baráti szeretettel köszöntjük a lengyel államfőt. (Folytatás az 1. oldalról.) lengyel légió dicsőséges szereplése Bem apóval és Dembinsz­­kivel az élen, s az 1939 szeptemberében Magyarországra me­nekült lengyel hazafiak, befogadása. Szabadságunkat is majdnem egy időben nyertük el. 1943. tavasza óta összefűz bennünket a történelmi hagyományokon túl az a nagyszerű érzés, hogy Lengyelország is, hazánk is tagja a szocialista országok nagy családjának, a Varsói Szer­ződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Mindez új tartalmat és újabb lehetőségeket adott a gyümöl­csöző, a két nép boldogulását, fölemelkedését szolgáló együttműködésünknek. Szocialista társadalmi rendszerünk nagyszerű távlatokat nyitott a lengyel és a magyar nép két- és sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális stb. kapcsolatai­nak elmélyítéséhez, erősítéséhez. Együtt veszünk részt a KGST 25. ülésszakán elfogadott Komplex Program megvalósításában, összehangoljuk, egyez­tetjük ötéves és távlati népgazdasági tervünket, közös vál­lalatokat alakítunk, fejlesztjük az ipari kooperációt. Különö­sen figyelemre méltó például a gazdasági együttműködésünk­ben az alumínium- és timföldegyezmény; a lengyel alumi­­niumkohók kétharmad részt magyar timföldet használnak föl. A magyar vegyipar lengyel­ként dolgoz föl, hosszú lejá­ratú szerződés szerint 1985-ig lengyel rezet használ a magyar elektromosipar. Nagyszerű eredményekkel dicsekedhet a járműipari terme­lés szakosítása és együttdolgozása, reményeben fejlődik a magyar—lengyel szerszámgépipari, elektronikai, műszál- és gyógyszeripari gyártásszakosítás. Kulturális kapcsolataink ugyancsak régi keletűek: már a XV. század végén sok magyar fiatal tanult a krakkói egye­temen Mikola­j Kopernikusz társaságában, akinek 500. szüle­tésnapját jövőre ünnepli a világ. A magyar és lengyel egye­temek, tudományos és kulturális intézmények napjainkban is gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak egymással. Szentem-. berben megalakult a kulturális és tudományos együttműkö­dési lengyel—magyar vegyesbizottság. . . Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt napi figyelem­mel, elvtársi segítőkészséggel értékeli a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai, ideológiai, gazdaságszervező tevékeny­ségét, amely 1970 decembere óta különösen megélénkült. Mindkét ország párt- és állami vezetése azon fáradozik, hogy a nép javára kamatoztassa a nemzetgazdasági eredményeket, emelje a béreket, javítsa az áruellátást, szilárdítsa a szocia­lista társadalmi tudatot, javítsa az emberek egymás közti kapcsolatait, ápolja a proletár internacionalizmust, a nemzeti és nemzetközi forradalmi hagyományokat. Példának állítja Petőfit, Mickiewiczet, Kun Bélát, Dzserzsingszkit; nemzeti büszkeséggel emlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban harcolt magyar és lengyel internacionalistákra, azokra a lengyel munkásokra és parasztokra, akik részt vet­tek a Magyar Tanácsköztársaság védelmében, összetűz bennünket barátságunk és hálánk, a Szovjetunió, iránt, aki felszabadította Magyarországot és Lengyelországot is hitleri fasizmus jármáből, és azóta is őrködik Európa tör­ténelme eddigi leghosszabb békés fejlődésén. Mindkét nép, az összes szocialista ország érdekelt abban, hogy tovább csök­­kenjen a feszültség Európában; magyar és lengyel politiku­sok, államférfiak számos javaslatot terjesztettek elő nemzet­közi fórumokon a különböző tarsad­almi rendszerű országok­ békés egymás mellett élésének szolgálatában. Emlékezzünk csak az Adam Rapacki, néhai lengyel külügyminiszter nevé­hez fűződő tervre, a Budapesti Felhívásra... A közös történelmi hagyományok, közös céljaink, munkánk és ideáljaink összekötnek bennünket, magyarokat és lengye­leket, a holnapok még gyümölcsözőbb együttműködésére is sarkallnak mindnyéjunkat, hiszen nem, elégedhetünk meg eddigi — kétségkívül — nagyszerű, példás eredményeinkkel Együttműködésünk, népeink barátsága vezetőink személye kapcsolatai, elmélyült eszmecseréi, találkozásai megsokszo­rozzák erőieket. A lengyel államfő mostani látogatási, is e­ P a nemes célt szolgálja. (Kulcsár" Kedves vendégünk, a baráti Len­gyelország államfője 1909. decem­ber 27-én Waliszewben, munkás­­család gyermekeként született. A Varsói Tudományegyetem huma­­nisztikai szakának elvégzése után történelmi kutatásokat folytatott, és 1934-ben megszerezte a törté­nelemtudományok doktora címet. Huszonkét esztendős korában belépett a Lengyel Szocialista Pártba. A második világháború idején részt vett az 1939. szep­temberi harcokban, majd a Pod­­halai Brigád soraiban Narviknál harcolt. Ezt követően külföldre távozott, Franciaországban be­kapcsolódott az ellenállási moz­galomnak a hitleri megszállók ellen folytatott küzdelmeibe. Hazatérése után, 1945-ben fele­lős munkát vállalt a lengyel po­litikai életben, az Országos Nem­zeti Tanács, majd a szejm kép­viselője lett. 1946—48 között a Lengyel Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952 óta nemzetgyűlési (szejm) kép­viselő. Henryk Jablonski a len­gyel kommunista és szocialista párt egyesülése óta a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagja. Felelős politikai tisztségeinek, megbízatásainak betöltésével párhuzamosan folytatta tudomá­nyos tevékenységét. Történelmi tanulmányokat írt a XIX. szá­zad, az első világháború és a két háború közötti időszakról. Mű­vei közül emlékezetes „A Len­gyel Szocialista Párt politikája az 1914—18-i világháború idején” és „A Második Köztársaság lét­rejötte” című munkája. A Po­ litikai Tudományok Akadémiájé­nak, majd pedig a Varsói Egye­temnek a professzora volt. 195° ben lett a Lengyel Tudományos Akadémia levelező tagja, 1956 ban az akadémia rendes tagjáv választották. 1955—65 között Lengyel Tudományos Akadém­ tudományos titkáraként, illett az akadémia alelnökeként fej­­tette ki tudományos munkáját Tagja a szovjet, a csehszlovák s a román tudományos akadémiá­nak. Henryk Jablonski 1947—53 kö­zött a művelődésügyi minisz**­ rium államtitkára volt. 1965-ben felsőoktatási, egy évvel kés** köz- és felsőoktatási miniszterré nevezték ki. Vezetésével dolgoz­ták ki és valósították meg az oktatási reformot. A Lengyel Egyesült M­unkás­párt 1971. december 20-i plénu­ma a politikai bizottság póttag­jává választotta; a Z­EMP új kongresszusán, 1971. decemberé­ben a központi bizottság bevá­lasztotta a párt politikai bizott­ságába. Az újonnan megválasztot szejm 1972. március 28—29-i ülés­­szakán Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának javas­latára Henryk Jablonskit, az ad­digi köz- és felsőoktatási minisz­tert az államtanács elnöki tisz­tévé megválasztotta. — Henry Jablonski a Népi Lengyelország Építő Érdemrendjének, a Mitnic Zászlórend I. fokozatának, a Lengyelország Újjászületése Ér­demrend Parancsnoki Kereszté­nek és a Grunwald Kereszt V tüntetésnek a tulajdonosa.

Next