Kisalföld, 1973. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

wuw mxmnam. BOfguuewi m*mmm AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1*7». FEBRUÁR * CSÜTÖRTÖK * XXIX ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM NAPIRE­NDEIV: A tanácsválasztások előkészítése Ülést tartott a győri népfront-elnökség Két év telt el azóta, hogy an­nak elé járult az ország né­pe, s most újra választásokra készülődünk. Szavazatainkkal azt fogjuk eldönteni, kik kép­viseljék érdekeinket a taná­csokban. A megyeszékhelyen a választásokat előkészítő munka már tavaly október­ben megkezdődött: a Hazafi­as Népfront Győr városi bi­zottságának megbízottai elbe­­szélgettek a város tanácstag­jaival. Munkájukról kérdez­ték őket: a lakosság kérései közül a tanácstagok közben­járásával mit sikerült elin­tézni, ha valami nem valósul­hatott meg, annak mi volt az­­ oka, melyek azok a közérde­kű gondok, amelyek legin­kább foglalkoztatják az em­bereket Az említett elbeszélgetések hasznos tapasztalatokkal jár­tak. Általában jónak, ered­ményesnek értékelhető a ta­nácstagok munkája Ezt bi­zonyítja az is, hogy a város 136 tanácstagja közül csupán négynek a tevékenységét ítél­ték elégtelennek, helyettük — a lakosság érdekében — másokat javasolnak a válasz­tói jelölőgyűlésekre. Az érté­kelés megállapította, hogy javult a tanács testületi munkája az elmúlt két év alatt A Kerületi Hivatal lét­rehozásával közvetlenebbé, gyorsabbá, és főleg eredmé­nyesebbé vált a lakosság ügyeinek intézése. Külön em­lítést érdemel az információs iroda, ahol az emberek hely­ben, „hivatali kilincselés" nélkül választ kapnak kérdé­seikre. Ezekről beszélt kedden a Hazafias Népfront városi el­nökségének idei első ülésén Horváth Ferenc, a HNF vá­rosi bizottságának titkára. Jelen volt, és felszólalt az ülésen Perger Lajos, az MSZMP Győr városi Bizott­ságának titkára. Elsősorban a tanácsi választások politikai jelentőségéről beszélt. El­mondta, hogy a jelölőgyűlé­seken, s majd a választáson is hármas irányelvet szüksé­ges szem előtt tartani. Ez pe­dig, a lehetőség szerint több fizikai munkás, nő és fiatal legyen a tanácstagok sorá­ban. A városi nőbizottság 1972-ben végzett munkájáról Végh Imréné titkár számolt be. Győrött 12 helyen működik nőbizottsági szervezet, leg­többje eredményesen. Tavaly az áruellátásról készítettek általános felmérést, majd ez­után kereskedelmi vezetők­kel rendeztek kerekasztal-be­­szélgetést. Az eredmény nem maradt el. A nőbizottság tag­jainak jó kapcsolatuk van a kerületek iskoláival, így pél­dául anyagi segítségben is részesítették a nehéz szociális körülmények között élő ta­nulókat A nőbizottság idei legfontosabb munkája: a ta­nács szociálpolitikai osztá­lyával közösen felmérést ké­szítenek a városban élő öre­gek helyzetéről. E felmérés természetesen meghatározza a tennivalókat is. Érdekes javaslatot mon­dott el Végh Imréné. A nőbi­zottsági munkában aránylag kevés fiatalasszony vesz részt nemritkán tapasztalható, hogy a férjek nem engedik el feleségüket, mondván: a klubfoglalkozáson feleslege­sen töltik idejüket Nos, a férjeket most úgy próbálják jobb belátásra bírni, hogy őket is meghívják. Perger Lajos arról beszélt hogy a kórházi pár­talapszer­vezet nemrég hasznos moz­galmat indított el. Az orvo­sok elbeszélgettek a textil­gyári nőkkel a káros dagana­tokról, a rákszűrés fontossá­gáról , majd a legmoder­nebb hazai műszerekkel rák­szűrést végeztek. Az orvosok vállalták, hogy ezt a munkát városi méretekben is elvég­zik. A nőbizottság titkára vállalta, hogy még a napok­ban kapcsolatot teremt az or­vosokkal. Meghívják őket a klubfoglalkozásokra, hogy agitatív felvilágosító előadá­suk nyomán minél több nő jelentkezzék rákszűrésre. A HNF városi bizottsága ehhez minden segítséget megad, a tanács pedig az orvosok ren­delkezésére bocsátja az össze­írás során gyűjtött címeket, adatokat. A nők egészsége érdekében induló, s remélhe­tően előbb város-, majd me­­gyeszerte elterjedő mozgalom fontos állomás a párt egész­ségügyi, nőpolitikai célkitű­zéseinek megvalósításában.­ ­) Számítógépről az iskolában Szocialista szerződést kötött tavaly év végén a Kazinczy Ferenc Gimná­zium és Egészségügyi Szakközépiskola KISZ- szervezete a Magyar Va­gon- és Gépgyár rend­szerszervezési és ellenőr­zési főosztályán dolgozó System szocialista bri­gáddal, amelynek értel­mében a vagongyáriak segítenek a fiatalok pá­lyaválasztásában. Ennek alapján kezdődött el tegnap délután egy há­rom előadásból álló, is­meretterjesztő sorozat, amelyen a számítógépek működésének alapelveit, a számítástechnika alap­jait ismerhetik meg az e szakma iránt érdeklődő diákok. A legközelebbi elő­adáson a Vagongyárban lévő IBM számítógépen végzendő munkákat mu­tatják be a fiataloknak, majd a gyakorlatban is megismerkednek az ot­tani feladatokkal Halaszereset, nevelés, vetélkedő Az MHSZ jubileumi éve Tegnap tartotta meg ülését a Magyar Honvédelmi Szövet­ség megyei agitációs és pro­pagandabizottsága. Az idei év munkatervét Tarr János, a bizottság elnö­ke terjesztette elő, majd Bo­ros István megyei agitációs és propaganda-főelőadó is­mertette a „Hazaszeretet, honvédelem, technika” cím­mel megrendezendő vetélke­dő szervezési feladatait A propagandának különö­sen nagy jelentősége van az MHSZ, illetve annak jogelőd­je, a Magyar Szabadsághar­cos Szövetség megalakulásá­nak 25. évében. A munkaterv elsősorban a politikai oktató­nevelő munka és a sajtópro­paganda fokozását tűzte ki célul és természetesen a szö­vetség népszerűsítését Az MHSZ városi és járási bizott­­■ágai részt vesznek a szövet­­ség megalakulásának 25. és Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára megyénk­ben szervezett játékos szelle­mi vetélkedő lebonyolításá­ban, amelyre eddig mintegy 200 nevezés érkezett. Németh Kálmán, az MHSZ megyei titkárának helyettese előadásában az ifjúság neve­lésének feladatairól szólt. Be­mutatta a már elért eredmé­nyeket és hiányosságokat, végül rámutatott a nevelési lehetőségekre. A tagok fel­adatául tűzte ki, hogy haté­konyan foglalkozzanak az if­júság tudatának formálásá­val. A bizottsági tagok hozzá­szólásaikban egyértelműen hangsúlyozták, hogy az ifjú­ság nevelése nemcsak a csa­lád és az iskola, hanem az egész társadalom feladata. PL) Az ipar viszi a várost A fiatalokra alapoznak Kapuváron 1989. október elsején adta át a kapuváriaknak Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. Az azóta eltelt bő háromévi munkálkodás gyöke­resen megváltoztatta a város lakóinak környezetét, és tö­retlenül viszi előre a városi ranghoz méltó belső és külső arculat kialakítását. Kapuvár elmúlt három évéről, a ne­gyedik ötéves terv elképzeléseiről beszélgettünk Kaszler Mi­hállyal, a városi pártbizottság első titkárával. — Három év alatt megháromszorozódott Kapuváron az iparban foglalkoztatottak száma, s ez önmagában is jelzi a várossá formálódás folyamatát Hogyan sikerült ezt meg­valósítani? — A városi pártbizottság és a városi tanács napi munkakapcsolatában közös alapokon nyugvó elképzelé­sek következetes megvalósí­tásán dolgozik. Már a vá­rossá alakulás előtt megha­tároztuk a fő irányvonalat, amely csak a Kapuvár ipari üzemei­nek bővítése, korszerűsítése minden esetben a város ve­zető testületeinek tudtával, beleegyezésével történt. Ké­rem, részletezze az ipar fej­lődésének már megvalósult főbb mozzanatait!­­ A Vagongyár gyáregy­ségében 2000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok készült, a Győri Finom­mechanikai Vállalat telepe is korszerű csarnokkal bő­vült. Felépült a Soproni Cik­lámen Ruházati Isz fehérne­­műüzeme (ma már három­száz embernek ad kenyeret), korszerűsödött a lenüzem is. A húsüzem bővítése során az ország egyik legkorszerűbb szociális létesítményét adták át tavaly, két nagy hűtőtá­roló, konyha, irodaház és sertésszállás készült el nem­rég.­­ Ez a jelen. Kapuváron azonban most kezdődik a negyedik ötéves terv hajrá­ja, számos beruházás befe­jezés vagy megkezdés előtt áll, hiszen egy egész iparte­lep alakul ki az országút és (Folytatása a 3. oldalon.) négy iparág fejlesztését tűzte ki célul, a vas- a tex­tilipart, az élelmiszer- és az építőipart. Ez ágazatokhoz tartozó vállalatok fejlesztése persze lehetetlen lett volna elegendő munkáskéz nélkül, ezért mi a fiatalokra alapí­tottuk terveinket Korszerű szakmunkásképző intézet lé­tesült, ahol a fejlődő üze­mek számára jól felkészült szakembereket képeznek. Ezek az ifjús szakemberek már nem vágynak elmenni innen. Az egyre jobb kere­seti lehetőségek hazacsa­lo­gatják a máshova eljáró dolgozókat. És van még egy tartalékunk: a zárt rendsze­rű gazdálkodást szorgalma­zó mezőgazdasági szövetke­zetekben felszabaduló mun­kaerő. Ösztöndíj középiskolás diákoknak Megalakult a megyei diákszociális bizottság Az ifjúsági törvény szelle­mében az 1973—74. évi okta­tási évtől kezdődően közpon­ti és helyi alapokból ösztön­díjjal támogatják a munkás és paraszt szülők tehetséges középiskolás gyermekeit. En­nek megvalósítására alakult meg tegnap a megyei taná­cson a Győr-Sopron megyei diákszociális bizottság; ilyen bizottságot minden általános és középiskolákban is létre­hoznak. A bizottság első ülésén a fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekeinek kö­zépiskolai tanulásának elő­segítésére ösztöndíjpályázatot hirdetett. Az ösztöndíjat megpályáz­hatják az általános iskola VIII. osztályos diákjai, illet­ve a középiskolák I—III. év­folyamának tanulói, akiknek legalább egyik szülője fizi­kai munkás, és családjában az egy családtagra eső havi jö­vedelem nem haladja meg a 900 forintot Akinek az álta­lános iskola VIII. osztályá­ban félévkor a tanulmányi átlaga legalább 4, a középis­kola első osztályában leg­alább 3,5, a második és har­madik osztályban pedig leg­alább 4-es volt. Adható ösztöndíj kivétele­sen akkor is, ha a fenti fel­tételek egyike nem valósul meg, de a körülmények indo­kolják az ösztöndíj juttatá­sát elsősorban nagyüzemi szakmunkások gyermekeinél Az a tanuló, aki középis­kolai kollégiumi elhelyezés­ben részesül, nem kaphatja ezt az ösztöndíjait A középiskola első osztá­lyában a tanulmányi ösztön­díj egy tanévre egységesen 2000 forint A második osz­tálytól kezdődően az ösztön­díj nagysága a középiskolai diákszociális bizottság hatá­rozatától és a rendelkezésre álló kerettől függően 2000 fo­rinttól 4000 forintig terjed. Az egy tanévre megállapított ösztöndíjat a középiskolák minden szeptemberben és februárban két egyenlő rész­letben fizetik ki az ösztöndí­jas tanuló szüleinek. Az ösztöndíj pályázat kérel­meit az általános iskolások február 15-ig, a középiskolá­sok május 1-ig adják be io­ko­lájuk igazgatójához. Az ál­talános iskolák március 1-ig továbbítják a kérelmeket a megyei tanács művelődésügyi osztályának. A VIIL általános iskolás tanulók pályázatáról a me­gyei diákszociális bizottság március 15-éig, a középisko­lások pályázatáról pedig sas iskolai diákszociális bizottsá­gok június 11 -éig határos­nak. Szaló Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se elmondotta: a megyénkben működő üzemek, intézmények és vállalatok is remélhetőleg magukénak tekintik a diák­­ösztöndíjak céljait, és anyagi lehetőségeikhez mérten hoz­zájárulnak az ösztöndíjalap­hoz, mert ezzel a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek tanulását segítik. Eskütétel és fegyverátadás A mosonmagyaróvári munkánál ők egységgy­űlése Ünnepélyes munkásőrgyűlés színhelye volt kedden dél­után a Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Egyetemi Kar díszterme. A zászlóaljgyűlés jelentésadás­sal kezdődött: Konrád Lajos zászlóalj parancsnok tett je­lentést Garai Károlynak, a városi pártbizottság első titkárának. Ezután került sor az elnöki megnyitóra. A Himnusz után a parancs­nok beszámoló jelentése kö­vetkezett, amelyben az egy­ség múlt évi eredményeit, ta­pasztalatait összegezte, és körvonalazta az 1973. év fel­adatait Részletesen beszá­molt a munkásőrök kiképzé­séről, a gyakorlatokról, ele­mezte az ott elért eredmé­nyeket, és felhívta a figyel­met a hiányosságokra is. Jó­nak értékelte a foglalkozások látogatottságát, a résztvevők hozzáállását. Kitért a mun­kásőrök munkahelyeiken ta­núsított magatartására és az ott vállalt párt- és egyéb fel­adatok teljesítésére is. Ezután Konrád elvtárs ki­hirdette a szocialista ver­senymozgalom szabályai alap­ján az alegységek és a mun­kásőrök között folyó verseny eredményeit. A kitüntetése­ket Gyimesi Sándor, a mun­kásőrség megyei parancsnoka adta át A zászlóaljgyűlésen nyújtották át 17 munkásőr­nek a 15 éves, 5-nek a tíz­éves szolgálati érdemérmet, 24-en ötéves szolgálati emlék­­jelvényt vehettek át Az ünnepi beszéd után Járdán József,­­a járási párt­­bizottság első titkára méltat­ta a munkásőrség munkáját, és köszönetét fejezte ki a le­szerelő, illetve tartalékállo­mányba vonulóknak. A gyű­lés eskütétellel és fegyverát­adással fejeződött be. (B-h) A tv-torony tövében, a fenyvesek közötti sílesiklót sportolók népesítik be. A sífelvonó-kezelő házánál sokan kotorásznak zsebükben a forintért, a viteldíjért. (Képriportunk a 7. olda­lon.)

Next