Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

2 Magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere MOSZKVA (MTI) Belkereskedelmi választék­­csere-egyezményt írt alá a hét elején Moszkvában Szűr­ös István belkereskedelmi miniszter és A. Sztrujev, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. Az egyezmény háromszoros forgalomemelkedést irányoz elő a szocialista országok árucseréjének e rendkívül perspektivikus területén. Az 1973-ra szóló megállapodás a hagyományos áruk, például faanyagok és építőanyagok, különféle fogyasztási cikkek mellett előirányozza italok, cigarettaféleségek, játékáruk és szövetek cseréjét is. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködési kor­mányközi bizottság legutóbbi ülésén elfogadott indítványok értelmében a két minisztéri­um között megállapodás jött létre arról, hogy magyar bel­kereskedelmi szakemberek utaznak Ukrajnába, Beleni O­szilába, a balti köztársasá­gokba, hogy felvegyék velük a közvetlen kapcsolatot a bal­­kereskedelmi választékcsere szempontjából- Kisalföld Megkezdődtek a magyar-amerikai hivatalos tárgyalások Washington (MTI) A magyar-amerikai gaz­dasági és kereskedelmi tár­gyalások megkezdése alkal­mából Frederick B. Dent ke­reskedelemügyi miniszter kedden délután hivatalának fogadótermében köszöntötte a Vályi Péter miniszterel­nök-­helyettes vezette ma­gyar küldöttséget. Az ame­rikai sajtó, a rádió és a te­levízió meghívott képviselői jelenlétében elhangzott szí­vélyes hangú üdvözlő beszé­dében Bent miniszter a töb­bi között ezeket mondotta: " Nagy öröm számomra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nevében itt üdvözölhetem magyar ven­dégeinket: Vályi Péter mi­niszterelnök-helyettest, Nagy János k­ülügyminiszter-he­­lyettest, Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyet­test, Fekete Jánost, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettesét, valamint dr. Sza­bó Károly washingtoni ma­gyar nagykövetet. A minisz­terelnök-helyettes most elő­ször tesz látogatást az Egye­sült Államokban, ezért kü­lönösen örülök, hogy módja volt eljönni.­­*• Várakozással tekintünk az elé, hogy 9—10 napos lá­togatásuk folyamán módunk lesz megvitatni a Magyaror­szággal való kereskedelmi kapcsolataink további fej­lesztését. Vályi Péter a válaszában megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, majd ezeket mon­dotta: — Nagy örömmel jöttünk az Egyesült Államokba, és úgy gondoljuk, hogy igen fontos feladatot tudunk tel­jesíteni, ezért is melegen kö­szönöm a meghívást, ame­lyet Dent miniszter úrtól kaptunk.­­— A mi célunk az — foly­tatta —, hogy a stagnáló gazdasági kapcsolatok hosz­­szú évei után néhány fontos lépést tegyünk e kapcsolatok bővítésére. Vályi páter ezután utalt arra, hogy bár Magyarország kis ország, adottságainál fogva gazdasági életében kü­lönös jelentősége van a kül­kereskedelmi kapcsolatok­nak. Az üdvözlések után került sor a Vályi Péter vezette magyar és a Frederick B. Dent vezette amerikai tár­gyaló küldöttség első hivata­los munkaülésére, amelyen általánosságban körvonalaz­ták a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai" - nak időszerű kérdéseit. Ezek részletesebb megvitatása szerdán, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kezdődött a szakértők munkaülésén. Művészettel is a békéért Furceva sajtóértekezlete Moszkva. Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Jekatyerina Furceva szov­jet kulturálisügyi miniszter szerdán Moszkvában sajtóér­tekezleten ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió­­ általános enyhülési és együttműködési politikájának megvalósítása során —­ külföldi kulturális kapcsolatainak fejlesztése te­rén elért. A miniszter asz­­szorny bejelentette, hogy 1972- ben vendégjátékokon és egyéni előadóutakon csaknem húsz­ezer szovjet művész járt kül­földön, míg a Szovjetunióban­­132 művészegyüttest láttak vendégül. „Minőségi változá­sok mennek végbe a Szovjet­unió külföldi kulturális kap­csolataiban” — jelentette ki Furceva, s a változások jel­lemzésére elmondta, hogy az 1966. évi 80-nal szemben ta­valy 120-ra emelkedett azok­nak az országoknak a száma, amelyekkel a Szovjetuniónak szervezett kulturális kapcso­latai vannak. Rendszeres kapcsolat alakult ki Afrika, Latin-Amerika és Délkelet- Ázsia országai­va­l . A szocialista országok viszonylatában már hagyo­mányos intenzív kulturális cserét a Szovjetunió fokoza­tosan a tőkésországokra is igyekszik kiterjeszteni, ami­nek eredményeképpen a szovjet művészek nem egyenként vagy együttesen­ként, hanem — a párizsi és londoni szovjet-orosz zenei fesztivál tanúsította ezt — nagy csoportokban mutatkoz­nak be, hogy minél szélesebb képet adjanak országuk mű­vészetéről a fogadó ország­ban. Ennek az új együttmű­ködési formának a keretében az idén az Egyesült Államok­ban és az NSZK-ban terve­zik a szovjet kulturális napok rendezését. Moszkva kulturális idegen­forgalma az idén rendkívül gazdagnak ígérkezik. Ven­dégszereplésre várják a Prá­gai Operaházat. Tervezik a New York-i Metropolitan múzeum és a kairói Egyip­tomi Művészeti Múzeum vi­lághírű kincseinek moszkvai és leningrádi bemutatását. Bécsben, illetve Leningrád­­ban grafikai cserekiállítás nyílik. Kérdésekre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy a Szovjetunió csatlakozni kí­ván a nemzetközi szerzői jog­védelmi egyezményhez, de e kérdés részletei még kidol­gozásra várnak. ESTI TÁVIRATOK________ PÁRIZS Andrej Gramiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán Párizs­ban francia kollegájával Maurice Schumarnnal talál­kozott. A két külügyminisz­ter baráti eszmecserét folyta­tott. A szovjet külügyminisz­ter ugyancsak szerdán fogad­ta A. Malikot, a párizsi Viet­­nam-konferencián részt vevő indonéz delegáció vezetőjét, és találkozott D. Ratsirakával, a Malgas Köztársaság kül­ügyminiszterével HELSINKI Az európai biztonsági érte­kezletet előkészítő helsinki nagyköveti tanácskozás csü­törtöktől új munkarendre tér át: a napirendi pontok tartal­mának gyakorlati meghatá­rozását egy kisebb létszámú munkabizottság fogja végez­ni. A legközelebbi plenáris ülésre csak jövő kedden ke­rül sor. BONN Szerdán délben megérkezett Bonniba Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi ál­lamtitkára, és röviddel meg­érkezése után a bonni kancel­láriai hivatalban megkezdte tárgyalásait Egon Bahr nyu­gatnémet állaamminiszterrel. Kohl és Bahr a két német ál­lam közötti alapszerződés ta­valy decemberben történt aláírása óta első ízben talál­kozott­ egymással. Tárgyalá­saik középpontjában az NDK és az NSZK kapcsolatainak normalizálásával összefüggő kérdések állnak. HANOI Szerdán a VDK fővárosá­ban megnyílt a második vietnami filmfesztivál. A fesztivál egy évforduló je­gyében zajlik: 20 éve írta alá Ho Si Minh elnök a VDK nemzeti filmgyártásának megteremtéséről szóló dek­rétumot. A megnyitó ünnep­ségen a közelmúlt jelentős eseményeiről, köztük a pári­zsi békemegállapodásról ké­szült dokumentumfilmeket láthatta a közönség. A film­­fesztiválon összesen 87 vi­etnami dokumentum- és já­tékfilm kerül bemutatásra. MOSZKVA A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—449 jel­zésű mesterséges holdat. A Kozmosz—549 fedélzetén el­helyezett tudományos be­rendezések kifogástalanul működnek, és a kozmikus térség tanulmányozásának folytatását szolgálják. PRÁGA Baráti látogatásra Prágába érkezett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­döttsége, amelyet Ho Data miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter vezet. A delegáció Moszkvában rövid időre megszakította útját. Prágában szerdán megkez­dődtek a tárgyalások a KNDK és Csehszlovákia kormányküldöttsége között. TASKENT Megkezdődött a Szovjetunió közép-ázsiai térsége legna­gyobb folyójának, az Amu­­darjának elrekesztése. A fo­lyót gát irányítja új meder­be, és vízi erőművet fog mű­ködtetni. Az eltérítés térsé­gében az Amudarja öntözési rendszert táplál majd, amely­nek segítségével több tízezer hektár földet tesznek termő­vé. A másfél kilométer hosz­­szúságú gáton gépkocsik és vonatok közlekednek. DUBLIN Szerdán alsóházi választásokat rendeztek az Ír Köztársaság­ban. Reggel kilenc órakor nyitották meg a szavazóhelyi­ségeket. A napfényes időben a választási részvétel na­gyobb volt a vártnál. Íror­szágban bonyolult választási rendszer van, emiatt a hiva­talos eredményeket péntek előtt nem ismertetik. (MTI) Kiadvány az agitációs tanácskozásról A Kossuth Kiadónál megjelent könyv alakban a január 24— 25-i országos­ agitációs, propa­ganda és művelődési tanácsko­zás anyaga. A kötet tartalmaz­za Aczél Györgynek, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának „Az ideoló­giai és kulturális élet néhány időszerű kérdése”, Óvári Mik­lósnak, a KB titkárának „A­­tö­megpolitikai munka néhány idő­szerű kérdése a Központi Biztott­­ság 1972. novemberi állásfoglalá­sa után” című előadásait. A ki­advány részleteket közöl Acsiil György zárszavából is. (MTI) 1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Egy nap híres A Centropress szerda esti kommentárja, ENYHÉN SZÓLVA mozgalmas nap volt a szerdai a párizsi Kiéber sugárút körül. Egyes újságok, televí­zió- és rádióállomások feltétlen kombinációi tovább bonyolították az amúgy sem mindig könnyen követ­hető események feldolgozását, megértését. Elterjesz­tették például azt — és ez ma­ a modern hírközlési technikai eszközökkel sok millió félrevezetett embert jelenthet —, hogy szerdán valamiféle „határozott amerikai gesztusként” nem volt plenáris ülés a Kié­ber sugárúton. Ez, természetesen logikai levezetéssel, azt sugallhat­ja, hogy veszélyben van az egész párizsi konferencia, és nem­­egy kommentátor már azt a lehetőséget is megcsillantotta. A helyzet vitathatatlanul bonyolult, és szinte semmiféle lehetőséget nem lehet eleve kizár­ni. Egyelőre azonban a fenti kombinációk álhírek és VDK-források szerint pillanatnyilag a konferencia normális mederben folytatódik. Az igazság az, hogy szerdára nem is terveztek ple­náris ülést. De azért a megalapozatlan hírek elterje­désének megvoltak a maguk előzményei. Ezek nem mentik, de legalábbis érthetővé teszik a több mint borúlátó agyszülaményeket. Rengeteg részletről lehet­ne beszélni, de a lényeg az, hogy amerikai és saigoni részről nagyon sok szerződésszegés történt az utóbbi időben. Saigoni alakulatok sok halálos áldozattal járó ösz­­szecsapásokat robbantanak ki. Dél-Vietnamban rend­szeresen bántalmazzák a VDK hivatalosan ott-tartóz­­kodó képviselőit. Ma szállítottak haza Hanoiba ilyen módon megsebesült tiszteket, és mint kiderült, a sai­­goniak ilyen munkát végző VDK-tiszteket meg is gyilkoltak. Thieu egyszerűen nem engedi szabadon foglyait. Hosszasan lehetne sorolni mindazt, ami a VDK-nak ahhoz a döntéséhez vezetett, hogy pillanat­nyilag felfüggeszti az amerikai hadifoglyok hazaen­gedését. A DIFK JAVASLATÁRA ezt követően ült össze a négy érdekelt külügyminiszter, és VDK-források maxis némi haladásról számoltak be. Ha Washingtonban — és ennek nyomán Saigonban — megértik, hogy a megállapodások egyetlen cikkelye sem maradhat írott betű, a vietnami rendezés gyorsan valósággá válhat. Addig azonban csak lehetőség. (RS) Egyiptomi diplomáciai offenzíva Az egyiptomi elnök nemzet­­biztonsági tanácsadója három héten belül három fontos tár­gyalássorozatot folytatott­t. Járt a Szovjetunióban, majjd Nagy-Britanniát kereste fel s végül hivatalos megbeszélé­seken vett részt az Egyesült Államok vezető politikusai­val. Kairó soha nem titkolta, hogy Hafez Iszmail tárgyalá­sai azzal a diplomáciai of­­fenzívával kapcsolatosak, amellyel az egyiptomi veze­tés a ,,se nem béke, se nem háború” állapot megszü­nteté­­sére törekszik a Közel-Kele­ten. Az egyiptomi álláspont a politikai rendezésről nem új­keletű. A válság békés esz­közökkel történő megoldásá­ra törekedett Nasszer, s ugyanez a szándék érvénye­sül utóda, Szadat elnök poli­tikájában is. Csakhogy az egyiptomi elképzelések és kezdeményezések sorra fenn­akadtak az Egyesült Államok támogatását élvező, izraeli politikán. Nem kétséges, hogy Izrael az időhúzásra ját­szik. Arra számítottak —- mint ahogy arra számítanak ma is -, hogy katonai hódí­tásaikat az idő szentesíti.­­S ennek biztosítékát az ország katonai potenciáljának sza­kadatlan erősítésében látják A jelenlegi egyiptomi dip­lomáciai offenzíva — úgy tű­nik — az előzőeknél­­több eredményt ígér, s ez minde­nekelőtt a megváltozott vi­lágpolitikai körülményekkel függ össze. Túlzás lenne azt állítani, hogy a vietnami bé­ke közvetlen következménye a közel-keleti válság rende­zésének megnövekedett lehe­tősége. Ez inkább biztató példa! Sokkal kézzelfogha­tóbb tényezőkre vezethető vissza az az álláspont alaku­lását sejtető „friss szél” a Fehér Házban, amelyre hó­napok óta felelős amerikai politikusok beszédeiben oly sok utalás történik. Még ha az Izrael-lobby Tel-Aviv felt­tétlen támogatását követeli is, az olajmonopóliumok nyo­matékosan hozták az ameri­kai vezetés tudomására, hogy az Egyesült Államok növek­vő kőolajszükségletének biz­tosításához nélkülözhetetlen a közel-keleti olaj. Mindebből természetesen nem lehet olyan következte­tést levonni, hogy Washing­ton — ahogy mondani szo­kás — „ejti"’ Tel-A­vivet. Wa­shington számára azonban, mindenekelőtt gazdasági megfontolásokból, ma már hasznosabb lenne az arab szomszédaival békében élő Izrael. Lényegében ezt az utat igyekszik előkészíteni, oly módon, hogy azt a kész­séget, amelyet a rendezésre törekvő egyiptomi vezetés, il­letve a rendezésre kész jor­­dániai király tanúsít, meg­próbálja egybehangolni és érvényesíteni. A Szovjetunió kezdettől a politikai rendezést támogatja. Hafez Iszmail moszkvai útja azonban nemcsak ezzel füg­gött össze. A moszkvai útban kifejezésre jutott az egyip­tomi vezetésnek az a törek­vése is, hogy az Egyesült Arab Köztársaságot önzetle­nül támogató szovjet kor­mány vezetőivel egyeztesse nézeteit. A tekintélyes egyip­tomi politikus útjának má­sodik állomása London volt. Ebben mindenképpen az az elképzelés jutott kifejezésre, amit Kairóban a diplomáciai offenzívával­­ kapcsolatban többször és nyomatékosan hangsúlyoztak: a Biztonsági Tanácsban részt vevő öt nagyhatalom közreműködését és felelősségvállalását kérik. Csak ezután került sor a washingtoni látogatásra, sőt, csak azután, hogy Rogers amerikai külügyminiszter hi­vatalosan is annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy Washington hasznosnak látná az eszmecserét egy felelős egyiptomi politikussal. Rendkívül jellemző, aho­gyan a Libanon ellen intézett akcióval, majd a műszaki hi­ba miatt a Sinai-félsziget felé tévedt líbiai utasszállító gép lelövésével Izrael e fejlemé­nyekre reagált. Ezzel össze­függésben érdemes idézni két, egyébként Izrael iránti ro­­konszenvéről ismert tekin­télyes sajtóorgánumot. A francia Combat „Izrael be­szennyezi magát” című vezér­cikkében a következőket ír­­ta: Néhány hete már hal­vány reménysugár kezdett mutatkozni, s várni lehetett, hoggy rövidesen kibontakoz­hatnak a tárgyalások. Éppen ezért aligha lehet azt hinni, hogy csak véres ügyetlenség­ről van szó.” A Financial Ti­mes is arról ír, hogy az iz­raeliek eljárásának oka való­színűleg a közel-keleti ren­dezés meghiúsítása lehetett. Diplomáciai körökben egyre többen emlegetik — írja a lap —, hogy Izrael az ötévi „se nem háború, se nem bé­ke” állapotát szeretné foly­tatni, mintsem megkockáztat­ni az őszinte békekísérletek veszélyeit. Mindezek ellenére biztató maga a tény, hogy a tárgya­lások elkezdődtek. A válság­ban érdekelt különböző felek kifejthették nézeteiket. De ez már a csendes diplomácia időszaka, amelyben nem le­het gyors és látványos ered­ményekre­ számítani. Talán valamivel több derül majd ki Golda Meir izraeli mi­niszterelnök washingtoni lá­togatása után ... Örb­íly György

Next