Kisalföld, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

­ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. MÁJUS 1., SZERDA , XXX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Kiváló vállalatok ■■Iliin• Hl­mmmm A Vapsyár idei termelése 33 százalékkal nő Kedden délután egy órakor a közúti jármű gyáregység ét­termében tartotta a Kiváló Vállalat cím elnyerésének ün­nepségét megyénk legnagyobb üzeme. A Magyar Vagon- és Gépgyár kollektíváját meg­tisztelte dr. Beller Sándor, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Hidasi Lajos, a Vasas Szakszervezet Központi Bizottságának osztályvezető­je, Zámbó József, a megyei pártbizottság titkára, Janko­­vits István, a Győr városi Pártbizottság első titkára, Újfalusi Sándor, a Szakszer­­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára és a társadal­mi mozgalmi szervek számos tisztségviselője. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium nevében dr. Betler elvtárs méltatta a Magyar Va­gon- és Gépgyár immáron évtizedes, tudatos — szocia­lista, elvi alapokra támaszko­dó — közgazdasági, műszaki fejlesztési tevékenységét. — A vállalat — mondotta — példamutató munkát vé­gez a tudományos-technikai fejlesztésben és az üzemszer­vezésben. Jól alkalmazkodik a hazai és külföldi piac vál­takozó keresleteihez. A követ­kezetes irányító tevékenység­nek és a dolgozókkal való szoros együttműködésnek kö­szönhető, hogy a munkaver­­seny-mozgalom mind nagyobb sikereket tud felmutatni. Az 1973. évben majdnem teljesen a munka termelékenységével 12 százalékkal növekedett a termelés. Ezzel magyarázható a múlt esztendő munkálkodá­sa alapján a Kiváló Vállalat cím elnyerése. Méltatta a miniszterhelyet­tes azt, hogy a Magyar Va­gon- és Gépgyár azok közé a vállalatok közé tartozik, ame­lyek az MSZMP XI. kongresz­­szusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a szo­cialista munkaversenyt kez­deményezték. Betler elvtárs végül átadta Horváth Ede vezérigazgató­nak a kiváló vállalatnak járó oklevelet és zászlót. Ezután kitüntetések és ju­talmak átadására került sor. Felolvasták a Győr-Soprom­ megyei és a Győr városi Párt­­bizottság üdvözlő levelét. Horváth Ede vezérigazgató a munkáskollektíva nevében megköszönte az elismerést. Utalt arra, hogy a sokévi ügy­szerető munkálkodásnak 1971- ben már mutatkoztak kiemel­kedő sikerei. A legjelentősebb beruházások befejeztével és munkába állításával az idén 33 százalékkal fog növeked­ni a gyár termelése. Arra kérte munkatársait a vezérigazgató, hogy a legjobb tapasztalatokat felhasználva a XI. kongresszus és a fel­sza­badulás 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozó verseny­ben öregbítsék a Magyar Va­gon- és Gépgyár hírnevét. - CL.) (Folytatása a 3. oldalon.) Dr. Defied Sándor átadja Horváth Edének a Kiváló Vállalat oklevelet­ és zászlót. Jobb zöldségellátást vállal a Rábaköz Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI., kongresszusa tiszteletére versenyre hívja a Rába­közi Áfész Győr-Sopron megye fogyasztási szövetkeze­teit. A versenyre való felhívást és a rábaköziek válla­lásait a napokban ünnepi termelési tanácskozáson fo­gadta el a szövetkezet tagsága. A vállalások között sze­repel a taglétszám 6 százalékos növelése. A szocialista munkaversenyben a tavalyi 17 brigáddal szemben az idén 20 brigád vesz részt, a Kiváló Bolt címért indí­tott versenyben 9 egység indul A jobb áruellátásért 312 millió forintban határozta meg az áfész a kiske­reskedelmi forgalmát. Ez 12,2 százalékkal (34 millió forinttal) több az előző évinél. A háztáji és kisgazda­ságokból felvásárolt zöldség mennyisége 52 vagon lesz, 7 vagonnal több a múlt évinél A dolgozók bérszínvo­nalát 2,9 százalékkal növeli a szövetkezet. k Éljen a szocializmus és a béke! ÁRA: 1 FORINT Szakszervezeti kitüntetések Tegnap Győrött, az SZMT székházában a Pedagógusok szakszervezetének Győr-Sop­ron megyei bizottságán Ger­gely Sándor megyei titkár a szakszervezeti munkában élenjáró pedagógusoknak ki­tüntetéseket adott át. Papp Ferenc csornai pedagógus a Szakszervezeti munkáért ezüstjelvényt kapta. Szabó Zoltán gyomoréi, Szabó Imre csornai, Németh Endréné győri, Farkas Irén fertőráko­­si, Nagy Ferenc soproni, Hel­ler Lajosné soproni, Sárkány Árpádné levéli, Dániel József kimlei és Darabos Jánosné­ ci­­ráki pedagógusok a Szakszer­vezeti munkáért oklevelet kaptak jó munkájuk elisme­réséül. ti harmincadik szabad május elseje Köszöntjük megyénk lakosságát K­erek évfordulóhoz érkeztünk. Harmin­cadszor ünnepli hazánk és benne Győr-Sopron megye lakossága a sza­bad május elsejét. Az elmúlt három évtized örök érvényű tanulságot adott a füg­getlenség és a népi hatalom megbecsülésére. Szovjet-Oroszország példáját követve a vilá­gon másodiknak valósítottuk meg a munkás­hatalmat, és akkor, 1919. május 1-én a proletár­­diktatúra védelme közben is szabadon ünnepel­tük a munkásnemzetköziség nagy napját. Az 1919-es magyar munkáshatalmat az impe­rialista túlerő és a belső ellenség együttesen leverte. A 133 napos világosságot 25 esztendős szörnyű sötétség követte. Pusztult mindaz, ami igazi, népi, nemzeti érték volt. A történelem kerekét azonban Horthy és a magyar tőkések, földesurak nem tudták megál­lítani. A második világháborúban való esztelen részvétellel szörnyű károkat okoztak. De akik 1919-ben az utat mutatták, a szovjet emberek, 1945-ben népünknek is elhozták a végleges sza­badságot, és segítkeztek a népi demokratikus útra térésben. Azóta, ha nem mindig olyan gyorsan és sikeresen haladtunk is előre, mint ahogy reméltük, nagy utat tettünk meg. Az idő­sebb nemzedék jól emlékszik rá, hogy az 1945-i felszabadulás utáni első május elsején Győrött és Sopronban a második világháborúból örökölt romok éktelenkedtek. Pártunknak akkori jelsza­vai a lakóépületek, iskolák, gyárak újjáépítésé­nek megszervezésére mozgósítottak. A falvakban pedig a földosztás befejezése, a növényterme­lés és állattenyésztés elemi feltételeinek meg­oldásán fáradozott a vezetésben még tapaszta­latlan, de lelkesedésével mindent pótló, a Kom­munista Párt mögé sorakozó munkásság. A hidaknál, középületeknél, üzleteknél is na­gyobb sebeket kapott a fasiszta vandalizmustól az ember. Szinte minden család gyászolt. És fájdalommal emlékezett a háború megpróbál­tatásaira. A magyar kommunisták jó szóval, példamu­tatással segítették az ország újjáépítését. Az 1945-i május elseje a teremtő munka diadal­mas ünnepévé vált. A fellelkesült dolgozók nagy nélkülözések közepette üzembe helyezték az öntödéket, esztergaműhelyeket, szövödéket. A dolgozó parasztok megértvén az idők szavát, gyakorta ásóval, kapával, kézi vetéssel gondos­kodtak az ország élelmezéséről. Néhány év múlva már nemcsak a háborús károk helyreállítására, hanem teljesen újnak az építésére is jutott erő. Először az üzemekben, majd a mezőgazdaságban is kialakult az új társadalom tudatos építőinek tábora. A váro­sokban és falvakban a munkások és parasztok összefogásával leraktuk a szocializmus alapjait, és azok meg is szilárdultak. A 30. szabad május elsejét ünneplő mun­kásokat, parasztokat, értelmiségieket, nyugdí­jasokat, diákokat köszöntjük, előretekintve a fel­adatokra is gondolunk. Most is csakúgy, mint a népi demokrácia első lépéseinek megtételekor, a legfontosabb: rendszerünk szilárdítása. E na­pon is fényesen megvilágosodik, hogy a mun­káshatalom az egész nép számára építi az új, szocialista társadalmat. Ezernyi tapasztalattal pártunkban elmélyült a jól bevált lenini munkastílus. E módszert igyekszünk megőrizni és fejleszteni. Nagy szük­ség van erre, mert pártunk vezetésével a jövő­ben is történelmi feladatokat kell megoldani. Szükséges, hogy pártunk változatlanul megőriz­ze, erősítse az élcsapat munkásjellegét. Ez mu­tatkozzék meg színvonalas mozgalmi tevékeny­séggel a tagnevelésben és a politikai életben egyaránt. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a ke­reskedelemben csakúgy, mint a pénz- és ter­vezőintézetekben a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére szocialista munkaverseny bontakozott ki. A fizikai és szellemi munkások a mennyiségileg többet ott szabják versenyfel­adatnak, ahol azt a kereslet szükségessé teszi. Másutt a minőséget javítják, és a választékot gazdagítják a lakosság javuló ellátásáért. Jó gazda módján mindenütt úgy igyekszenek a szo­cialista munkaverseny lendületét fejleszteni­, hogy az önköltség csökkentésével és a termelékeny­ség növekedésével a nyereség növekedjék. A XI. kongresszus és a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére kibontakozott munkaver­­seny-mozgalomnak nagy értéke a szocialista emberformálás. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága április 23-án megjelent felhí­vása is méltatja a termelésben dolgozóktól ki­bontakozó munkakezdeményezéseket. „Mutas­sanak példát — hangsúlyozza a felhívás — a fegyelmezett és felelősségteljes munkában, a munkaidő jobb kihasználásával, a műveltség gyarapításával, a szocialista emberi magatar­tás formálásával, az aktív közéleti tevékeny­ségben !" A szocialista brigádok kollektívái, az egyéni verseny résztvevői lelkes ügyszeretettel töreked­jenek arra, hogy szakmai, politikai és általános műveltségüket a társadalmi haladásért — még jobban, mint eddig — tegyék közkinccsé. Hazánk majdnem három évtizedes szabad, népi demokratikus útján a sikerek forrása az MSZMP mozgósító ereje. Az eredmények ko­­vácsolói az üzemi munkások, termelőszövetke­zeti parasztok és a velük összeforrott értelmisé­gek. A munkáshatalom megszüntette Magyar­­országon az évszázados nyomort és nélkülözést. A kultúra és művelődés egyaránt közkinccsé vált. A középfokú iskolákban és egyetemeken nagy­részt munkás- és parasztgyerekek tanulnak. A dolgozók mindennapos igénye az újság- és a könyvolvasás, a rádió- és televízió-hallgatás. A Kisalföld városaiban és falvaiban is meg­valósulnak népünk legjobbjainak, Petőfinek, Kossuthnak, Táncsicsnak, Kun Bélának, Sallai­­nak, Fürstnek álmai. Győrött, Sopronban, Moson­magyaróváron az ifjú nemzedék már csak az idősebbek visszaemlékezései alapján képzelheti el a második világháború rombolásait. Győrött az új városközponttal és sokezres korszerű lakó­telepekkel együtt modern üzemek épülnek. Az ifjúság olyan palotát kapott, amelyben szocia­lista módon tanulhat, művelődhet, szórakozhat. A győri új színház kontúrjai is kirajzolódnak már. A munkáspolitika gyümölcse, hogy Sopron gazdag történelmi műemlék épületei visszakap­ják eredeti szépségüket. Sopron a népi hatalom tudományos, egészségügyi munkálkodásával fejlődő üdülővárossá alakult. A Lajta menti vá­ros is olyan új létesítményekkel gazdagodik, amelyeket Mosonmagyaróvár egykori polgárai legszebb reményeikben sem tudtak elképzelni. Falvainkban ezrével épülnek a szebbnél szebb, legtöbbször fürdőszobás lakóházak. Aligha le­hetne felsorolni mindazokat a kulturális, egész­ségügyi és kereskedelmi létesítményeket, ame­lyek a szocializmus térhódítását jelzik falun is. Népünk számára lelkesítő erő a testvéri szo­cialista országok és a nemzetközi proletariátus önzetlen támogatása. Az internacionalizmus szellemében a magyar munkások, parasztok, ér­telmiségiek sem feledkezhetnek meg azokról, akik Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, Európában az imperializmus, az új gyarmatosí­tás és számos országban a nyílt fasiszta dikta­túra ellen hadakozva csak titokban emlékezhet­nek a munkásosztály nagy nemzetközi napjára. Megőrizve haladó hagyományainkat és szo­cialista értékeinket, nemzeti zászlónkkal együtt emeljük magasra a proletár internacionalizmus lobogóját. Erőnkhöz, képességeinkhez mérten az együttérző testvéri szolidaritást egészíti ki a tu­datos anyagi támogatás azok részére, akik a szabadságért és függetlenségért harcolnak. Emlékezéssel, összegezéssel és jövő felada­taink megrajzolásával szívből köszöntjük a 30. szabad május elsején Győr-Sopron megye váro­sainak és falvainak dolgozóit. A vidám, daloló, virágokkal ékesített boldog május elsejét mindenütt kö­vessék a hétköznapok munkasikerei, a XI. kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére elfogadott vállalások teljesítése. Szolidaritás Chile népével Hétfőn délután a békehónap alkalmából chilei szolidaritási nagygyűlést rendezett a Ha­zafias Népfront Mosonma­gyaróvár városi és a KISZ mosonmagyaróvári bizottsága. A tiltakozó fiatalok a Lenin úton végighaladva a Május­­ ligetbe mentek, miközben mozgalmi dalokat énekeltek. A parkban felállított dísz­­emelvényen bolíviai diákok Domingo Sagues, a Magyar­­országon tartózkodó chilei fiatalok vezetője is helyet foglalt. Vass Istvánné, az Or­szágos Béketanács elnöke, be­szédében foglalkozott a chilei eseményekkel, elmondta, hogy a moszkvai békekongresszu­son találkozott Allende özve­gyével, akit mint politikust ismert meg. Ezt követően a bolíviai diákok adtak, elő énekszámot, majd Schmauzer Gabriella Chiléről szóló ver­set szavalt. Befejezésül Do­mingo Sanges mondott beszé­det.

Next