Kisalföld, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

ViLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLER AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1974. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK * XXX. ÉVFOLYAM, 178, SZÁM Forró Watergate-napok Pénzzel nem mérhető Kisalföldi ifjúság 1952 ófa hússzorosára nőtt a termelés ÍméiíIIíós rekislnikcid a Győri lüiitozltiiiplm KONGRESSZUSI VERSENYVÁLLALÁS 1929-ben alapították a Győri Kötöttkesztyűgyárat. Noha az elmúlt negyvenöt esztendőben nagyobb arányú beruházás, rekonstrukció nem történt az üzemben, a háború után s kü­lönösen az utóbbi két évtizedben rohamosan megnőtt a ter­melése. Érzékletesen mutatja ezt néhány összehasonlító adat: 1952-ben mintegy 400 000 pár kesztyűt készítettek, 1968-ban 4 948 000, 1973-ban 8 022 000 párat, 1975—76-ra pe­dig elérik az évi 11 millió pár kesztyűt. 1968-tól volt nagyobb arányú a fejlődés, a kis üzemből kö­zépüzemmé fejlődött a Kötöttkesztyűgyár. 1968-ban 7 854 000 forint volt a nyereségük, a múlt esztendőben pedig 17 072 000 forint. Különösen szembetűnő ez a fejlődés, ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy a megnövekedett terme­lési eredményeket nem létszámemeléssel érték el (1968-ban 1522 dolgozójuk volt, a múlt évben pedig 1665), hanem a termelékenység emelésével. Öltöző, fürdő, ebédlő, japán és angol gépek 1974. január elsejével kezdő­dött a Győri Kötöttkesztyű­gyárban az 55 millió forintos rekonstrukció. Lényegesen megváltoznak a gyárban a szociális körülmények, új öl­töző, fürdő és ebédlő épül. Igen jelentős a technológiai korszerűsítés, a gépi rekonst­rukció. Legnagyobb felada­tuk az élőmunka csökkenté­se, ugyanakkor a termelés növelése. 1964-ben termékeik 40 százalékát kézi gépekkel termelték, e korszerűtlen és nehéz fizikai munkát köve­telő gépek aránya az idei esztendőre 3—5 százalékra szorult vissza. Az ötvenötmillió forintos rekonstrukoió nem oldja meg végérvényesen a gyár gond­jait, s a hosszú távú feladat­terv ezzel nem is fejeződik be. Az V. ötéves terv idősza­kára nyúlik át a.szabottkesz- tyűgyártás és a gumikötött­áru korszerűsítése. A kötött- béléskesztyű-gyártásból a nagy teljesítményű japán im­portgépek beállításával sike­rül kiiktatni a nehéz fizikai munkát, s a termelékenység 235 százalékkal emelkedik. A két műszakos üzemben évi 20 százalékos a munká­sok ki- és belépése. A család­jogi törvény, a gyermekgon­dozási segély különösen érzé­kenyen érintette a Kötött­kesztyűgyárat, a dolgozók 93,5 százaléka nő. Győrött és a megyében nincs még üzem, gyár, ahol ilyen magas lenne a nődolgozók aránya. A dol­gozók életkori átlaga 26—27 év között van. Győrött és Celldömölkön jelenleg több mint 350 dolgozójuk van szü­lési szabadságon, gyermek- gondozási segélyen, s mint­egy ötven azoknak a száma, akik a közeli hetekben men­nek szülési szabadságra. Az 1600-as létszámú üzem tehát valójában 1200-ra olvadt a termelésben. Export a világ minden tájára A Győri Kötöttkesztyűgyár a termékeinek 50 százalékát exportálja a világ minden (Folytatás a 3. oldalon.) Ügyeleteseinké a szó Köszönik Sierra Leone államiét Hazánkba látogat az afrikai Sierra Leone-i államfő, dr. Siaka Stevens köztársasági el­nök, hogy viszo­nozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavaly őszi, hiva­talos látogatását. Személyében a mai Afrika egyik legérdekesebb sze­mélyiségét látjuk vendégül, aki ha­tározott belpoliti­kájával és haladó, el nem kötelezett külpolitikájával mindinkább fel­keltette a világ közvéleményének érdeklődését és a felszabadulásért, a gazdasági meg­erősödésért küzdő afrikai népek el­ismerését. Losonczi Pál ta­valyi látogatása alkalmából a Sier­ra Leone-i sajtó méltatta annak jelntőségét, hogy ő az első államfő, aki or­szágukba látogat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leone-i nép mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A tárgya­lásokon megállapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapokmányának rendelkezéseivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldözés maradványainak felszámolásával. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a kölcsönös érdekek alapján bővültek. (Sierra Leone exportjának 65 szá­zalékát az ott bányászott gyémánt jelent', további tíz száza­lékát a vasérc, és bíznak a molibdén-, platina- és krómérc­bányák feltárásában.) A bányászatban dr. Siaka Stevens ha­tározottan, állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyarország és Sierra Leone gazdasági kapcsolatainak erősödésére számíthatunk. Semmi kétségünk, hogy kedves vendégünk látogatása meg­erősíti a tavaly kialakult személyes kapcsolatot hazánk ve­zető politikusaival. Dr. Siaka Stevens, aki élvezi az afrikai, harmadik világhoz tartozó országok bizalmát és megbecsü­lését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a miénk­hez oly közeli nézeteket vall — maga mondta egy nyilatko­zatában, hogy külpolitikájának alapja: nyitás mindenfelé. Magyarország népe hasonlóképpen — nyitott szívvel, ba­rátsággal köszönti magas rangú vendégét. (KS) Nehéz aratás volt A telefon túlsó végén a darnó- zseli termelőszövetkezet me­zőgazdásza : — Befejeztük az aratást — mondja. — Hogyan értékeli az idei aratást? — érdeklődünk. Határozott, tömör a válasz. — Nehéz aratás volt. Sok­kal nehezebb, mint a tava­lyi. A terméseredmények azonban lényegesen jobbak. Tavaszi árpánk 130 hektáron termett. Hektáronkénti átlag­termés 45 mázsa. — És a kenyérgabonáé? — Negyvennégy mázsa az átlagtermés. Háromszázhet­venhat hektáron termett. — Hányán végezték az ara­tást? — Öt kombájnnal tíz em­ber dolgozott. Közvetlenül még tízen jártak a tarlóra, ök a terményt hordták be. A telefonon jött hang nyu­godt, elégedett. Nagy munkát fejeztek be Damózselin. Nagylózs is befejezte Nagylózsról kaptuk az érte­sítést, hogy a helyi Szamuely Tibor Termelőszövetkezet Ünnepélyesen búcsúztattak a katonai főiskolára bevonuló fiatalokat Tegnap délelőtt bensőséges ünnepélyen vettek búcsút a katonai főiskolákra megyénkből felvételt nyert fia­taloktól. A búcsúztatáson jelen volt a KISZ Győr-Sop- ron megyei bizottságának és a megyei Kiegészítő Pa­rancsnokság képviselője. A búcsúztató tiszt elmondotta, ezek a fiatalok szép, de nehéz pályát választottak. Katonatisztként szolgál­ják majd a hazát, a népet. S ehhez politikai szilárd­ság, társadalmi rendszerünk iránti elkötelezettség, s nem utolsósorban megfelelő testi felépítés szükséges. Köszönetét mondott a szülőknek is. hogy olyan fiú­kat neveltek, akik méltók arra, hogy néphadseregünk tisztikarához tartozzanak. Befejezésül erőt, egészséget és sok sikert kívánt a vállalt feladat teljesítéséhez. tagsága tegnap befejezte az aratást. A közös gazdaságban 1271 hektár területen termel­tek gabonát. A tavaszi árpa és a búza átlagtermése 45 mázsa lett hektáronként. A learatott termés elszál­lítását végzik, egy részét Sop­ronba, Nagycenkre hordják, egy részét helyben tárolják. Közös erővel Fertődön A Fertő menti Április 4. Mezőgazdasági Tsz-ben is a végéhez közeledik az aratás. Eddig 107 hektárról betaka­rították a repcét, 182 hektár­ról az őszi árpát és 195 hek­tárról a tavaszi árpát. Jelen­leg 569 hektárról aratják a búzát. A betakarításhoz nagy segítséget ad a Fertődi Ál­lami Gazdaság. Ha az időjá­rás továbbra is jó marad, akkor az aratást öt nap múl­va befejezik. Virágos esküvők Augusztus a házasságköté­sek hónapja is. A győri Vá­rosháza házasságkötő-termé­ben a hónap minden szom­batján félórás egymásután­Felmentések, kinevezések ban esküdhetnek örök hűsé­get a frigyre lépők, a beosz­tás szerint 169 pár. Augusz­tus az első hónap, amikor hivatalosan az új családvé­delmi rendelkezések alapján, egy hónap várakozási idő után mondhatják ki a bol­dogító igent. Az új forma he­lyességét a gyakorlat máris igazolta, mert jó néhány pár a bejelentkezés ellenére jú­liusban nem kötött házassá­got. A jogi változás mellett a szertartások is bensősége­(Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériu­mi államtitkárt tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egy­idejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Meny­hárt László nehézipari mi­niszterhelyettest e tisztsége alól — más fontos állami megbízatása miatt — felmen­tette, dr. Halász Tibort, a Mátraaljai Szénbányák igaz­gatóját nehézipari miniszter- helyettessé kinevezte. A kormány Havrán Ist­vánt, az Országos Bányamű­szaki Főfelügyelőség elnökét — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből, va­lamint miniszterhelyettesi rangja alól felmentette, és egyidejűleg Menyhárt Lászlót az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökévé, mi­niszterhelyettesi rangban ki­nevezte. (MTI) A kék Dunán... VARGA SÁNDOR napbarnított arca, izmos alkata azt az érzést kelti a vé- neki révhez látogatóban, hogy 54 évé­nek javát a szabad levegőn, a vizen töltötte. A feltételezés igaz is, mert véneki születésű lévén, sokat időzött a Duna partján, s 32 évi közszolgálatból nemrég ment nyugdíjba. Három évti­zeden át a közbiztonság őre volt... Szűkszavú, fegyelmezett ember. Feb­ruár 1-e óta a véneki rév egyik őre. — Nyugdíjkiegészítő állás? — Olyasmi, bár nem szorulok rá, hi­szen nyugdíjam meghaladja a három­ezret, s már csak ketten vagyunk a mamával. Nagyon szeretem a vizet, minden szabad percemet itt töltöm. Szívesen vállaltam a révőrséget, váltó­társammal 2300 forinton osztoztunk havonta. Minden második héten reggel 5 órától 9-ig és délután 13 órától 17-ig tart a szolgálatom. — Milyen a forgalom? — Nagyon gyér. Tizennégy bérletes utasunk van. Tizen az Állatifehérje-ta- karmányokat Előállító Vállalatnál dol­goznak, négyen pedig a győr-szentivá- ni tsz-ben és az útkarbantartó részleg­nél. Őket visszük és hozzuk naponta. Egyéni utas ritkán verődik erre. — Kicsi forgalom mellett ráfizetéses a rév fenntartása, a kiadást nem fede­zi a bevétel. — A bevétel 1300 forint körül van havonta, a többit a megyei tanács utalja át a révet üzemeltető termelő- szövetkezetnek. Ne feledje, hogy a rév 14 családnak a kenyeret jelenti, nél­küle nem tudnák munkahelyüket meg­közelíteni. Két kerékpáros halióz a túlsó par­ton. Varga Sándor fürgén, beugrik a ladikba, megragadja az evezőket, név hány fegyelmező szót intéz a víz szé­lén lubickoló gyerekekhez és elindul. Hamarosan partra teszi utasait a vé­neki parton. — Semmi pénzért sem tudnák meg­válni Vénektől^. Lányom Győrött la­kik, időnként meglátogatom egy-egy napra, de nem találom a helyemet. Az én birodalmam a csend, a napfény, a tiszta levegő. Ez itt! Csak az szomorít, hogy a víz’egyre piszkosabb lesz. Tele van olajfolttal és hulladékkal. A für- dőzők is kerülik, pedig valaha vidám volt itt az élet. Varga Sándor 32 évig szolgálta be­csülettel a közösséget Tízezrek nyu­galmára vigyázott. Saját nyugalmát eddig is. ezután is a Duna parja je­lenti neki... N. JVL

Next

/
Thumbnails
Contents