Kisalföld, 1974. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

Kisalföld Hazaérkeztek a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai Hétfőn hazaérkeztek a Szov­jetunióban tett hivatalos ba­ráti látogatásról a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Ká­roly, a Központi Bizottsá titkára, Lenke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, és Pula Frigyes külügy­miniszter, a Központi Biz­­ott­­ság tagjai, valamint a kíséret tagjai, Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nép­­szabadság főszerkesztője, Be­recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás és Fodor­ László, a KB osztályvezető helyettesei és Tóth József, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője. A párt- és kormányküldött­ség tagjait a Ferihegyi repü­lőtéren fogadták: Ácsé, György, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Re­zső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, Óvári Miklós, Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkárai, Borbándi Já­nos, Lázár György, a Közpon­ti Bizottság tagjai, a Minisz­­tertanács elnökhelyettesei, to­vábbá az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, valamint a Külügyminiszté­rium vezető beosztású képvi­selői. Jelen volt B. D. Sevikm. követ­tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Szovjet üdvözlet Kínának A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szov­jet Minisztertanács a követ­kező táviratot intézte a Kínai Népköztársaság Országos Né­pi Gyűlésének állandó bizott­ságához és a Kínai Népköz­társaság Államtanácsához: ,,A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a szovjet nép nevében szívé­lyes üdvözletét és legjobb kí­vánságait küldi a kínai nép­nek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából. Kínában a népi forradalom győzelme, mint ,a világforra­­dalmi folyamat része, a kínai dolgozók történelmi vívmá­nya volt a felszabadulásukért folytatott harcban, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása alatt bontakozott fel. A csang­­kajsekista rezsim megdöntése, a feudalizmus maradványai­nak felszámolása, Kínának az imperialista hatalmak uralma alól történt felszabadítása megteremtette az előfeltétele­ket ahhoz, hogy Kína rátér­jen a szocialista úton való fej­lődésre. A szovjet nép, amely követ­kezetesen sokoldalú támoga­tást nyújtott Kínának forra­dalmi harcában és a szocialis­ta építésben, őrizte és őrzi ba­ráti érzéseit a testvéri kínai nép iránt. A népköztársaság negyedszázados jubileumá­nak napján sikereket kívá­nunk a kínai népnek a szoci­alista vívmányok védelméhez és fejlesztéséhez. A Szovjetunió a Kínai Nép­­köztársasághoz fűződő kap­csolatok normalizálásának, a nagy kínai néppel való barát­ság helyreállításának híve volt és az is marad. E célokat szolgálják a Szovjetunió ja­vaslatai, egyebek között azok a javaslatok, hogy megköti Kínával az erőszak alkalma­zásáról való lemondásra vo­natkozó szerződést és a meg nem támadási szerződést, to­vábbá fejleszti különféle te­rületeken — a vele való kap­csolatokat a kölcsönös elő­nyök alapján. A szovjet—kí­nai kapcsolatok normalizálá­sa megfelelne a tót ország népei alapvető érdekeinek, elősegítené a világszocializ­mus állásainak megszilárdu­lását, nagyjelentőségű hozzá­járulás lenne a béke erősíté­sének és a népek biztonságá­nak ügyéhez. A Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott határozatoktól vezérelve, amelyek egyöntetű támoga­tásra találtak az egész szovjet népnél, a jövőben is megvízá­­síthatatlanul és következete­sen megteszi az erőfeszítése­ket a Kínai Népköztársaság­hoz fűződő kapcsolatok fej­lesztésére.” (MTI) Ü­dvözlő távirat a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csou-En-Laj Elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, PEKING A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Népköz­­társaság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üd­vözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Nép­­köztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás érdekében tovább szélesedjenek. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest, 1974. szeptember 30. Amerikai szenátorok Castrónál ..Megtört a jég. Megtettük az első lépését. Küldetésünket sikeresnek mondhatjuk” — jelentette ki Jakob Javíts sze­nátor, aki Havannában nyi­latkozott a sajtónak. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának két tagja, akik nem hivatalos vendég­ként péntek este óta tartóz­kodnak Havannában, azt kö­vetően válaszoltak az újság­írók kérdéseire, hogy három órás beszélgetésen fogadta őket Fidel Castro kubai mi­niszterelnök. „Rendkívül mély benyo­mást tett ránk Fidel Castro — mondották a szenátorok, örülünk, hogy lehetőségünk volt alaposan megismerni a kubai kormány álláspontját országaink kapcsolatát ille­tően. Bár l­ényegesek az el­térések, mégis azon leszünk, hogy visszatérve az Egyesült Államokba, elősegítsük or­szágaink, kormányaink köze­ledését.” Az egyik kérdésre vála­szolva, Javíts szenátor ismét leszögezte, hogy nem képvi­selik sem az USA kormányát, sem Ford elnököt. Látoga­tásuk magánjellegű, megbe­szélések kötetlen eszmecse­rék voltak. (MTI) Lemondott Spinola Spinola portugál köztársasági elnök hétfőn délelőtt el­hangzott beszédében bejelen­tette, hogy lemond. Antonio de Spinola tábor­nok azzal indokolta meg elha­tározását, hogy lemond állam­fői tisztségéről, hogy — úgy­mond — a fasizmust megdön­tő fegyveres erők mozgalma eltért eredeti programjától. Hevesen bírálta a fasizmust megdöntő fegyveres erők mozgalmának demokratizálá­si és a gyarmatosítás felszá­molására irányuló program­ját. Azt mondta, hogy Portu­gáliában általánossá vált az anarchia és a gazdasági káosz. Az államfő rádió- és televí­ziós beszédét 11.35 órakor fe­jezte be. Még egy utolsó fel­hívást intézett a portugálok­hoz, arra szólítva fel őket, hogy őrizzék meg „demokra­tikus szellemüket”. A Portugál EP nyilatkozata Spinola államfő lemondása azután történt, hogy a portu­gál államtanács vasárnapi rendkívüli ülésén állást fog­lalt a fegyveres erők mozgal­ma által kibontakozott de­mokratikus folyamat folytatá­sa és a gyarmati rendszer fel­számolása mellett. Ez egy­szersmind azt jelentette, hogy a hatalomból ki kell rekeszte­­ni azokat, akik szembekerül­tek az MFA és a népi erők demokratikus és haladó prog­ramjával, sőt, a legutóbbi na­pokban nyíltan ellenforradal­mi összeesküvést szőttek elle­ne, azzal a céllal, hogy meg­akadályozzák a portugál és a nemzetközi nagytőke és fi­­lánctőke érdekeit keresztező­örekvések folytatását. Spinola köztársasági elnök lemondása végső soron annak tulajdonítható, hogy az elnök nevét adta ahhoz a szélső­­jobboldali mozgalomhoz, amely a „csendes többség’’ megtévesztő leplében a de­mokratikus rezsim megdönté­sére szövetkezett. Az államfő személyében olyan politikus távozik portugália államfői tisztségéből, aki a fasiszta Caetano rezsim idején a fa­siszta gyarmati politikával szemben haladó nézeteket vallott, a diktatúra április 25- én történt megdöntése után viszont nem tudott megfelelni azoknak a mélyreható társa­dalmi átalakítási folyamatok­nak, amelyeket a demokra­tikus, népi erőkhöz kötődő haladó katonatisztek mozgal­ma indított el útjára. Spinola szeptember közepétől nem­­csak­ szembe került az általa túlságosan radikálisnak ítélt törekvésekkel, hanem minden erejével akadályozta is Portu­gália valóban demokratikus politikai, társadalmi és gazda­sági átalakításának program­ját. (Folytatás az 1. oldalról.) titkára, valamint a szovjet párt és a kormány számos vezető személyisége búcsúz­tatta. A búcsúztatáson meg­jelent Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján dísz­század sorakozott fel. A szov­jet fegyveres erők három haderőnemének — a száraz­földi csapatoknak, a légierő­nek, és a haditengerészetnek — a képviseletében. A dísz­egység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak. Majd felcsendült a két ország álla­mi himnusza. A himnusz el­hangzása után Kádár János és Leonyid Brezsnyev ellé­pett a díszszázad arcvonala előtt. Ezután a magyar dele­­gáció tagjai barátságosan bú­csút vettek a magyar párt­os kormányküldöttség bú­csúztatására megjelent moszkvaiaktól. Kádár János és Leonyid Brezsnyev meg­szemlélte az előttük díszme­netben elvonuló díszszázadot. A búcsú megható pillanatai következtek. Kádár János és a delegáció többi tagja elbú­csúzott a szovjet tárgyaló küldöttség tagjaitól. Kézfo­gással, baráti öleléssel. Ma­gyar idő szerint délután há­rom órakor a kormányrepülő­gép a levegőbe emelkedett. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szep­tember 30-án megkezdte ren­des évi szabadságát, amely­nek egy részét a Szovjetunió­ban tölti. Üdvözlő távirat A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA Kedves Elvtársak! Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét ismételten kifejezzük őszinte köszönetünket önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és Minisztertanácsának, az egész szovjet népnek azért a szívélyes fogadtatásért, és forró vendégszeretetért, amelyben látogatásunk alatt részesítettek bennünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményesen szolgálták népeink érdekeit, és közös nagy ügyünket, s hozzá­ , járulnak országaink gyümölcsöző együttműködésének és né­peink testvéri barátságának további elmélyüléséhez. Kívánunk önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek további nagy sikereket, a 24. kong­resszus határozatainak végrehajtásában, a kommunista társa­dalom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke meg­őrzéséért folytatott harcban. 1974. szeptember 30. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. 1974. OKTÓBER 1., KEDD Befejeződtek Moszkvában Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának meghívására KÁDÁR JÁNOSNAK, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizotts­­­sága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hiva­talos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szov­jetunióbeli tartózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgaz­dasági létesítményeket tekintett meg, talál­kozóit a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti sze­mélyiségekkel. A leningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tar­tottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közötti megbont­hatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet né­pet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanúbizonysága. A látogatás során a tót fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Lenke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társadalmi Szemle Szer­kesztőbizottságának elnöke; Huszár István az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Pója Fri­gyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykö­vete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője; Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesei és Tóth József, a kül­ügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára; N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke; M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettese; V. I. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió nagykövete a Magyar­ Népköztársaság­ban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ru­­y­szakov, az SZKP KB tagja, az SZKP főtit­­i­kárának munkatársa; N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügyminiszterhelyettes, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető­helyettese és N. N. Szikacsov, a külügymi­nisztérium európai osztályának vezetője.­­­A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a felek " megelégedéssel állapították meg, hogy magas " színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden terüle­tére kiterjedő testvéri kapcsolatai. A gyü­mölcsöző magyar—szovjet együttműködés a szocialista internacionalizmusra, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésben lefektetett elvek- ,­re épül. A tárgyalások valamennyi megvita­tott kérdésben megerősítették a tót párt és ország nézeteinek és álláspontjának teljes­­ egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet népnek a kommunista társadalom e építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ról, a Szovjetunió gazdasági erejének növe­kedéséről, a szovjet társadalom szociálpoli­tikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés­z jelenlegi szakaszát a szovjet nép magasfokú munkaaktivitása, a szocialista munkaver­­seny újabb fellendülése jellemzi, amely biz­­­­­tosítja a termelési tervek sikeres teljesítését A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP­­ Központi Bizottsága és a szovjet kormány r” külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV kongresszusán meghirdetett program megva­­l­­lósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kom-­­ munizmus építésében, az SZKP XXIV. kong­resszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalá­nak emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezet­te Központi Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­­­ program valóra váltása kedvezően befolyá­solja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt teljes mértékben helyes- e a Szovjetunió aktív és békeszerető lenk­i külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megol­dásához, az enyhülési folyamat elmélyítésé­hez Európában és az egész világon. Növek­szik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az ősz-

Next