Kisalföld, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

2 MÚOSZ-közgyűlés Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igaz­gatóságának épületében meg­kezdődött a Magyar­­ Újság­írók Szövetségének kétnapos közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője, Várko­­nyi Péter államtitkár, a kor­mány Tájékoztatási Hivata­lának elnöke. Katona István az MSZMP KB tagja, a Nép­szabadság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ el­nöke, Komját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András, a szövetség főtitká­ra. Kimmel Emil, a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgo­zói szakszervezetének főtit­kára. Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanács­kozáson Jiri Kubka, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet főtitkára, és Oleg Zaglagyin, a NUSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazga­tója megnyitójában szólt ar­ról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók kül- és belpolitikai téren egyaránt jó munkát végeztek. Nagy segítséget jelentett, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvonalának emelését min­denkor fontos politikai ügy­nek tekintette. Kreml - koszorúzás Az Alvaro Cunhal tárca nél­küli miniszter vezette portu­gál kormányküldöttség csü­törtökön a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A küldöttség tagjai egyper­ces néma tiszteletadással adóztak a szovjet harcosok emlékének, akik a második világháború éveiben életüket áldozták a fasizmus ellen ví­vott harcban. —Kisalföld — Kötemény az NKP küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1974. októ­ber 28—31 között látogatást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsé­ge, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezetett. A dele­gáció tagja volt: Hermann Gautier, a párt alelnöke, El­len Weber, a vezetőség tagja, és Heinz Mühlhaus, az elnök­ség irodájának vezetője. A Német Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságénak első titkára. Az MSZMP küldöttsége — Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Jóri Gyula osztályvezető-helyettes­­ tár­gy­al­ást folytatott a német testvérpárt képviselőivel a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A delegáció ta­lálkozott Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával. A NKP küldöttsége véleménycserét folytatott Párai Imrével és Berecz Jánossal, a Központi Bizottság osztályvezetőivel. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. Az MSZMP teljes támoga­tásáról és testvéri szolidari­tásáról biztosította az NSZK kommunistáit a­bban a követ­kezetes harcban, amelyet a dolgozók érdekeinek védelmé­ben, a monopóliumok­ hatal­mának korlátozásáért, a de­mokratikus jogok érvényesí­téséért folytatnak. A magyar kommunisták élesen elítélik az NKP tagjaival és más ha­ladó személyekkel szemben alkalmazott jogellenes, meg­különböztető intézkedéseket. Az NKP elismerését fejez­te ki a szocializmus magyar­­országi építésével, valamint a Magyar Népköztársaság kö­vetkezetes békepolitikájával kapcsolatban. A két párt képviselői hang­súlyozták, hogy napjaink leg­fontosabb nemzetközi feladata az enyhülés irányzatának erő­sítése, visszafordíthatatlanná tétele. Kifejezték azt az elha­tározott szándékukat, hogy ennek érdekében folytatják erőfeszítéseiket. A nemzetközi enyhülés fon­tos részét képezi az európai biztonsági konferencia. Az MSZMP és a Német Kommu­nista Párt szükségesnek tart­ja a konferencia mielőbbi eredményes befejezését. Az európai béke és bizton­ság ügyét jelentősen elősegí­tették azok a szerződések, amelyek rendezték a Német Szövetségi Köztársaság és az európai szocialista országok viszonyát, a két német állam kapcsolatait és Nyugat-Berlin státuszát. Az MSZMP­ és az NKP képviselői síkraszállnak e szerződések maradéktalan betartásáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt mélységesen elíté­li a chilei ellenforradalmi junta fasiszta terrorját és kö­veteli a chilei hazafiak s­za­­badon bocsátását, a demokra­tikus szabadságjogok helyre­­állítását. A két testvérpárt nagy je­lentőséget tulajdonít a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom akcióegysége fejlesztésének. Ebben selenttős esemény az eu­rópai kommu­nista és munkáspártok újabb tervezett tanácskozása, amely­nek előkészítése megkezdő­dött. A két párt hangsúlyozta annak szükségességét, hogy következetes elvi harcot foly­tassanak a kommunista- és szovjetellenesség mindenfajta megnyilvánulása ellen, a mar­xizmus-len­inizmus tudomá­nyos elméletének tisztaságá­ért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt képviselői véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól. Egyetértettek abban, hogy a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvei hassák át, mert csak így szolgálják a béke, a nemzet­közi enyhülés s a két ország érdekeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt testvéri kapcsola­tait a proletár internaciona­lizmus jellemzi. A két párt küldöttsége egyetértett vala­mennyi felmerült kérdésben és megállapodott a kapcsola­tok továbbfejlesztésében. A német testvérpárt kül­döttsége látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttségét. ♦ ♦ 4: A Német Kommunista Párt küldöttsége csütörtökön eluta­zott hazánkból. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Puh­­ul Árpád, a Központi Bizott­ság titkára búcsúztatta. (MTI) Ügyeletesünké a szó (Folytatás az 1. oldalról) népiskolára való előkészítés. A tanfolyamok személyi és tárgyi feltételei adottak. A szülők és a gyermekek egy­aránt megértették a tanfo­­lyam jelentőségét. Minden je­lentkező fizikai dolgozó gyere­ mk­kel felvették továbbkép­zésre. A nevelők szívesen vég­zik munkájukat. A tanulmá­nyi anyagot a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott központi utasításoknak meg­felelően állították össze. A Bodnár Alajos Általános Is­kolából 32, a II. számú Álta­lát­,­os Iskolából pedig 33 ta­nuló vesz részt. A költségeket a művelődésügyi osztály fede­zi, mód a Kapuvár Kapuvárról jelenleg 6l0 dol­gozó jár el máshova dolgozatt. A Kapuvárra bejáró dolgozók száma pedig 1000. Az említet­tek is mutatják, hogy a ko­rábban mezőgazdasági terme­lést folytató város egyre job­ban iparosodik. A fiatal vá­ros kis és középüzemeiben mintegy 4000 személy dolgo­zik. A várossá nyilvánítás óta kedvezően alakul az ipar szerkezete is: vas- és villamos iparral 4, textiliparral 5, épí­tő- és faiparral 7, élelmiszer­­iparral pedig 3 kapuvári üzem foglalkozik. Jellemző adat, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár kapuvári gyáregysé­ge eddig 9000 négyzetméter nagyságú gyártócsarnokot lé­tesített, ahol jelenleg 450-en dolgoznak. A gyáregység fej­lődése rohamléptekkel halad, újabb 10 000 négyzetméter nagyságú gyártócsarnok léte­sítését is tervezik. Bővítik az irodaépületet, azonkívül mint­egy 1000 személyes szociális lé­tesítmény is épül. A dolgozók iskolája A Magyar Szocialista Mun­káspárt Győr városi Végre­hajtó Bizottsága két évvel ezelőtt már tárgyalt a felnőtt­­oktatás gondjairól, különös tekintettel a dolgozók általá­nos iskolai végzettségére. Ha­tározat született arról is, hogy a városi tanács művelődés­ügyi osztálya az SZMT kul­­t­úrbizottságával közösen hívja össze a győri nagyüzemek ve­zetőit és szb-titkárait. Ezáltal is segítsék elő a dolgozók ta­nulási lehetőségét. Tegnap Győrött, a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban 45 győri vállalat vezetője előtt dr. Varga Jenő, Győr vá­ros Tanácsa V. B. művelődés­­ügyi osztályának vezetője is­mertette­ a határozatból adó­dó feladatokat. Söre Imre, az SZMT kultúrbizottságának vezetője a szakszervezetek ál­tal adott segítségről szólott. Horváth Imre, az MSZMP Győr városi Bizottsága osz­tályvezetője pedig kijelentet­te, hogy a dolgozók tovább­képzése politikai feladat. A vállalatok vezetői egyet­értettek abban, hogy feltétle­nül szükséges a dolgozók alapműveltségének megszer­zése. Úgy határoztak, hogy a szervező munka a vállalatok, az oktatás és a képzés pedig a dolgozók iskolájának a fel­adata lesz. ..­­. Nagykövetünk ENSZ-beszéde Az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában felszólalt csütörtö­kön Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője. Egyebek között el­mondta : " A Magyar Népköztársa­ság és a szigetország kapcso­latai a kölcsönös előnyök alapján töretlenül fejlődtek, ezért is követte népünk, kormányunk a válság első napjától feszült figyelemmel a ciprusi események alaku­lását.­­ Álláspontunk, amit a magyar kormány 1974. au­gusztus 1-i üléséről kiadott közlemény fogalmazott meg, változatlanul érvényes; elítél­jük a Ciprusi Köztársaság független államisága, elleni tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a szigetet a NATO függvényévé tegye. — Az a szilárd vélemé­nyünk, hogy a rendezést nem szabad a beláthatatlan jövő­­ra halasztani. Nem enged­hető meg, hogy a hideghábo­rú maradék erői ellentáma­dásba menjenek át a nem­zetközi enyhülés erősödő irányzatával szemben. Úgy véljük, hogy a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az egyetlen lehetséges meg­oldást, amely egyaránt hasz­nos és elfogadható a Ciprusi Köztársaságban élő népkö­zösségeknek és mindazok­nak, akik felelősséget érez­nek a szigetország békéjéért, lakosainak jólétéért. A Centropress csütörtök esti kommentárja. A Franco-rendszer egyedüli alapját alkotó falangista mozgalom megalakításának 41. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség ezúttal több volt hagyományos de­monstrációnál. Franco állam­fő és kijelölt utódja, Juan Carlos herceg jelenlétében megtartott gyűlés szónokai szélsőséges kirohanásokkal illették a liberalizálás híveit, követelték a diktatórikus rendszer változatlanságának fenntartását. A flangista akció rácáfolt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint Franco ál­lamfő a rendszer mélyülő válságából a folyamatosság céljából az óvatos nyitás, a fokozatos liberalizálás útját választaná. A portugál és a görög belpolitikai változás felbolygatta a spanyol álló­vizet is. Madridban az utób­bi hónapokban egyre több szó esett (még kormányszinten is!) a liberalizálás szüksé­gességéről. Arias Navarro kormányfő legutóbb három hete tett ígéretet a nyitás megkezdésére, amelyet maga is ,,elkerülhetetlennek” ne­vezett. Kedd óta azonban nyilvánvalónak látszik, hogy a három és fél évtizedes francóizmus merevsége ki­zárja mindenféle demokrati­zálás eshetőségét. Madridban ezek után már­­nem okozott meglepetést, hogy az év elején alakult, s a megfigyelők szerint „mér­sékeltnek” minősített Navar­­ro-kormányban is válságra­­került sor. Menesztették Pia Cabanillas tájékoztatásügyi minisztert, akit a kabinet „li­berális” beállítottságú tag­jának tartottak. Kétségtele­nül szerepe volt abban, hogy a spanyol sajtó a hagyomá­nyosnál jóval nagyobb lehe­tőséget kapott a politikai fejlemények kommentálásá­ra. Pio Cabanillas leváltása után néhány órával tiltako­zásként benyújtotta lemon­dását Cabello de Alba pénz­ügyminiszter is. Általános az a vélemény, hogy a kormány­­válság a közeli napokban to­vább mélyül. A keresztény­­demokrata napilap neves hír­­magyarázója, Tacito az új fejlemények alapján nem ok nélkül állapíthatta meg, hogy Madridban még a megvaló­sulás előtt „lezárult egy poli­tikai vonal”, s nem fér kétses ahhoz, hogy a liberalizálás reményeit siratta el a lap. A fejlemények pontosan egybevágnak a spanyol hala­dó erők jóslatával, amelyek kétségbe vonták a France­­rendszer őszinteségét a de­mokratizálás iránt. Dolores Ibárruzi csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén joggal hang­súlyozhatta, hogy a válságba jutott francóizmus végső megoldásként ismét az erő­szak fokozásához nyúlt. A belpolitikai erjedést azonban már nem lehet megállítani. Spanyolországban a változást követelő erők, amelyek a kommunistáktól kezdve a de­mokratikus centrumon át még a felvilágosult, monar­chista köröket is magukban foglalják, két hónapja meg­alakították a demokratikus juntát, a későbbi ideiglenes kormány csíráját. (KS) Gyorsuló erjedés 1974. NOVEMBER 1., PÉNTEK Megkezdődtek a magyar—fülöpszigeteki külügyminiszteri tárgyalások Pója Frigyes külügyminiszter csütörtökön délelőtt a Kül­ügyminisztériumban fogad­ta dr. Carlos P. Romulót, a Fülöp-szigeteki Köztársa­ság külügyminiszterét, majd megkezdődtek a két külügy­miniszter közötti hivatalos­­tárgyalások. A megbeszélé­seken részt vett Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője és dr. Kázmér Zsigmond főosztály­vezető-helyettes. A Fülöp­szigeteki tárgyaló delegáció tagja Luis Morenco-Salcedo a Fülöp-szigeteki Köztársaság párizsi nagykövete és Felipe Mabilanyen nagykövet, a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. Komszomol Győrött a 401-es számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága a Komszo­­mol fennállásának 56. évfor­dulója tiszteletére a diákott­hon klubhelyiségében benső­séges ünnepséget rendezett. Az ünnepségen a KISZ-veze­­tőség tagjai, az Ifjú Gárda­szakasz képviselői, a tantes­tület meghívott tagjai és az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet egység 4 ta­gú Komszomol-küldöttsége vett részt. A találkozón kölcsönösen ismertették a KISZ és a Komszomol mozgalmi tevé­kenységét. A szovjet elvtár - évforduló­ jukat Varjú Zoltán, az inté­zeti KISZ-vb-titkár köszön­tötte, és tájékoztatta őket az­ intézet életéről, feladatairól. A tájékoztató után baráti­­ beszélgetést folytattak, és foglalkoztak a KISZ és a Komszomol jelen feladatai­val., , A baráti találkozón beszél­tek a kapcsolat bővítéséről, valamint a kölcsönös együtt­működési lehetőségek kidol­gozásáról. Ezzel kapcsolat­ban az intézet KISZ-bizott­­sága a jövőben hivatalosan felveszi a kapcsolatot a Komszomol- titkárral. Husszein a PFSZ-ről A rabati arab csúcstalálko­zóról hazatérve Husszein, Jordánia uralkodója szerdán rádió- és tévébeszédben fog­­lalkozott a palesztin kérdés­ben született megállapodás­sal. Mint mondotta, országa „támogatni fogja a Paleszti­nai Felszabadítási Szerveze­tet jövőbeli kötelezettségei­nek teljesítésében mind nem­zeti, mind nemzetközi szin­ten­. Ugyanakkor­ hangsú­lyozta, hogy továbbra is ott­hont kíván adni minden Pa­lesztiná­nak, aki­k nemzeti jogainak elvesztése nélkül jordániai állampolgár­ kíván maradni. • "* Az uralkodó utalt rá, hogy kormánya továbbra is vállal­ja a Jordán folyó nyugati partján a polgári közigazga­tás pénzügyi fenntartását és az ottani lakosság anyagi tá­mogatását. (UPI, Reuter) Ibe­rruri Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke Drobkovval, a Pravda tudó­sítójával folytatott beszélge­tése során kijelentette: „A Spanyolországból érkező hí­rek azt bizonyítják, hogy fo­kozódott a Franco-rezsim terrorja az egyre erősödő de­mokratikus mozgalommal szemben. Dolores Ibárruri hangsú­lyozta, hogy Spanyolország­ban erősödik és széle­sedik a diktatúra ellen vívott harc. A francoiz­­mus ellen ma már nemcsak a dolgozók lépnek fel, hanem a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erők is, beleértve a burzsoázia és a­ katolikus egyház képviselőit is. A fran­­coizmus válságának elmélyü­lését elősegítette az európai helyzet fejlődése is — első­sorban a portugáliai és a gö­rögországi diktátorrikus re­zsim bukása. „Eszerint az ül­dözés marad az egyedüli eszköz, amelynek segítségével a­ diktatúra meg akarja hosz­­szabbítani létezését” — ál­lapította meg befejezésül Do­lores Ibarrruzi. (MTI) . CHILE A chilei junta folytatja az Allende-kormány idején álla­mi ellenőrzés alá vett ipar­ágak visszaadását a magán­­vállalkozók kezébe. Legújabb intézkedésként bejelentették, hogy az állami ércbányászati vállalat rézolvasztó és kohá­szati üzemeit visszaadják régi tulajdonosaiknak.

Next