Kisalföld, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

Sikeres utazás Kapcsolaterősítő és az együttműködést szélesítő látogatás. Röviden így jellemezhetjük miniszterelnökünk, Fock Jenő és kísérete most véget ért dél-ázsiai útját. Olvasván és ele­mezvén az Indiai Köztársaságban és a Burmai Unió Szocia­lista Köztársaságban folytatott tárgyalásokról kiadott közös közleményeket, két, igen fontos momentum ragadja meg figyelmünket. Az egyik a bensőséges jelzők rendszere: Baráti kapcso­latokat tükröző meleg, szívélyes fogadtatás; kölcsönös bi­zalom és megértés a megbeszéléseken; kitűnő viszony hazánk és India között; a barátság és a kölcsönös megértés jellemzi Burma és Magyarország viszonyát... Ugyanakkor a két ország, a kontinensnyi India, a Föld második legnépesebb állama és az európai méretekben is éppen csak közepes nagyságúnak számító Magyarország im­már két és fél évtizedes, gyümölcsöző, baráti kapcsolata jól illeszkedik­ a nemzetközi politikai életet átható, a békét és a népek biztonságát szolgáló enyhülési folyamatba. India el nem kötelezett államként antiipiperialista politikát folytat; Burma több mint egy évtizede a nem kapitalista fejlődés útját választotta, és az ország új alkotmánya a szocialista építést jelöli meg fő célként. Ebben a megvilágításban szemlélvén hazánk és az említett két, dél-ázsiai ország eddigi és várhatóan fejlődő, szélesedő államközi, gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatait, megállapítható, hogy ki-ki a maga politikai, gazdasági súlyá­val, eszközeivel, a világpolitikában kivívott tekintélyével a közös célt, a nemzetközi béke erősítését szolgálja. India és Burma kormánya, népei elkötelezték magukat az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett; a Magyar Népköztársaság kezdettől fogva cselekvő részese az európai béke és biztonsági rendszer megvalósításának, he­lyesli az ázsiai biztonság eszméjét, sürgeti a világban még meglévő veszélyes gócok, konfliktusok mielőbbi megszünte­tését. Mint a közös közleményekből is kiderült: a nemzetközi politikai fejlődés irányáról azonos vélemény alakult ki a magyar miniszterelnök és vendéglátói között. Az utazás, a Dél-Ázsiában eltöltött rövid tíz nap tehát sikeresnek ítél­hető. Már nem kevésbé fontos területen, a gazdasági-műszaki együttműködésben és távlataiban is eredményes a magyar kormányfő indiai és burmai útja. A fejlődő országok között az indiai Köztársaság egyik legfontosabb gazdasági partne­rünk. Indira Gandhi és Fock Jenő ez alkalommal a kölcsö­nösen előnyös együttműködés újabb bíztató lehetőségeit je­lölte ki. Mi több, kézzelfogható megegyezés is létrejött Ma­gyarország és India között berendezések, anyagok, szolgáltatá­sok és árucikkek harmadik országokba történő szállításáról. Fock Jenő és U Sein Win készségüket fejezték ki, hogy ösz­tönzik a két ország képviselői közötti gyakoribb érintkezést a tapasztalatcsere, a kétoldalú — elsősorban gazdasági — kapcsolatok előmozdítására. Miniszterelnökünk a kapcsola­tok további elmélyítésére mindkét tárgyaló partnerét ma­­gyarországi látogatásra hívta meg. (Kulcsári Kisalföld Munkáspárti kongresszus Patak Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Bár érzékeny presztízsveszte­ségeidet szenvedett a labour - párti centrum és a jobb­szárny a párt baloldalán küz­dő erők fölébe kerekedett a Brit Munkáspárt szombaton befejeződött kongresszusán. A hetvenharmadik országos kongresszus negyedik, utolsó napjának zsúfolt programja volt, és középpontjában Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalásával. A nyugatnémet kormány­fő, aki tanúja volt a kisebb­ségbe szorított baloldaliak egyik felháborodott tünteté­sének,­ maga is kín­os jelene­tet idézhetett volna elő, ha nem ilyen óvatosan foglal­kozik Anglia közös piaci tag­ságának kérdésével. „Nekünk is aggályaink vannak néhány közösségi döntés, például a mezőgazdasági politikára vo­natkozó határozatok miatt.. . De Európa nem csak mező­gazdaság ... Ha országaink nem működnek szorosan együtt a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában, a politikai stabilitás kerül ve­szélybe.” Nemzetközi kérdésekről szólva a nyugatnémet kancel­lár említést tett moszkvai tárgyalásairól is és egyebek között kijelentette: „Olyan benyomást szereztem, hogy a szovjet vezetők komolyan ér­dekeltek az enyhülés folyta­tódásában.” (A kongresszus befejezése után Schmidt az angol kor­mányfők vidéki rezidenciájá­ra, Chequersbe utazott és ott a hét végén nemzetközi kér­désekről tárgyal Wilson mi­niszterelnökkel.) Izraeli bombázás BEIRUT Az izraeli légierő Phantom típusú vadászbombázói szom­baton légitámadást hajtottak végre ,a dél-libanoni Arkub közelében levő Kafra falu ellen. A bombázások jelentős anyagi károkat okoztak, áldo­zatokról nem érkezett jelen­tés. TEL AVIV A Tel Aviv-i parancsnok­ság szóvivője megerősítette a légitámadás hírét és azt ál­lította, hogy a bombázások palesztin létesítmények ellen irányultak. (MTI) FELVÉTELRE KERESÜNK külszerelési munkákra géplakatos, villanyszerelő, jós- és villamos ívhegesztő szakmunkásokat, segédmunkásokat. Fél év után külföldi munkavégzés lehetséges. JELENTKEZÉS: EIVRT Kisalföldi Gépgyár, Győr. Repülőtér, üzemgazdasági osztály. Ciprusi tárgyalások Makariosz ciprusi elnök és Karamanlisz görög miniszter­­elnök részvételével szomba­ton Athénban megkezdődtek a ciprusi válság megoldását célzó magas szintű tanácsko­zások. Görög részről Averosz hadügy- és Biciosz külügymi­niszter, ciprusi részről pedig Kleri­desz ügyvezető elnök is részt vesz a megbeszélésen. Makariosz közölte: elvárja, hogy Görögország pártokon felül álló­ „nemzeti politikát” alakít ki a ciprusi válság megoldására. Az elnök ennek megfelelően a görögországi politikai pártok vezetőivel is tanácskozni kíván. A szombati megbeszélések­ről hivatalos közleményt nem adtak ki. 1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP ENSZ-ERŐK A Biztonsági Tanács pénte­ken — mint már jelentettük — megvitatta Knut Wald­­heimnek, az ENSZ főtitkárá­nak jelentését arról a tevé­kenységről, amelyet az ENSZ megfigyelő erők kifejtettek a csapatszétválasztások Szí­riát—izraeli szektorában az ez év júniusától novemberéig terjedő időszakban és elha­tározta, hogy további fél évvel meghosszabbítja ezeknek az erőknek a mandátumát. A ha­tározat felhívja az érdekelt feleket: haladéktalanul kezd­jék meg a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósítá­sát, amelyek előírják az iz­raeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivo­nását és a tárgyalások lebo­nyolítását a Közel-Kelet tar­tós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. A határozatot 13 szavazattal hagyták jóvá. A kínai dele­gátus megtagadta a szava­zásban való részvételt. Kurt­ Waldheim az ENSZ főtitkára a Biztonsági Ta­nács ülésén elhangzott beszé­dében hangsúlyozta, hogy az elkövetkező­­ hat hónapban minden erőfeszítést meg kell tenni a közel-keleti probléma rendezéséért. Jakov Malik szovjet dele­gátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-keleti konfliktus rendezésének, sem­miképpen nem szolgáltathat­ ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967- ben az izraeli agresszor által megszállt arab területek meg­szállásának fenntartására. A szovjet delegátus rámu­tatott, hogy a közel-keleti rendezés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot világosan kifejtette Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára nemrégiben elhangzott Ulánbátori beszé­dében, amelyben kijelentette: „A Szovjetunió alapvetően érdekelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a lehe­tő leggyorsabban megvaló­suljon a­ tartós és igazságos békés rendezés. (MTI) 1­48. Ilit krónikája 1974. november 25-30. HÉTFŐ: Belpolitikai feszültség, kivégzések Etiópiá­ban. — Javaslat Angliában a rendkívüli tör­vénykezésre. — Megnyílik a román pártkong­resszus. KEDD: Ünnepségek a Mongol Népköztársaság ki­kiáltásának ötvenedik évfordulóján. Brezsnyev beszéde Ulánbátorban. — Tanaka lemondása. — Portugália elismeri Sao Tome és Principe függetlenségét. — Koreai vita az ENSZ-ben. SZERDA: Moszkvában Koszi­gin Jasszer Arafattal tárgyal. — Mexikó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilével. — A Brit Munkáspárt konferenciája. CSÜTÖRTÖK: Szovjet vezető szervek jóváhagyják a vlagyivosztoki találkozó eredményeit. — Az EBK koordinációs bizottsága Genfben tanács­kozik. — Waldheim Kairóban. — Csehszlovák pártplénum Prágában. PÉNTEK: Makariosz Athénbe utazik. — A török parlament nem szavaz bizalmat az új kor­mánynak. — Kissinger pekingi megbeszélései nyomán bejelentik Ford elnök kínai látoga­tását. A kambodzsai képviselet ügyét vitatja az ENSZ. SZOMBAT: Miniszterelnökünk, Fock Jenő haza­érkezik indiai és burmai látogatásáról. — Tün­tetések Saigonban a Thieu-adminisztráció ellen. A középpontban: Ázsia Ha a világpo­rtsfce esemé­nyeit egyáltalán földrajzi körzetekhez lehet kapcsolni, akkor megállapíthatjuk­. Ázsia-közturtú hét végére értünk. A legfontosabb ese­­­mény színhelye a szovjet Tá­vol-Kelet nevezte® kikötővá­rosa, Vlagyivosztok volt, igaz, a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó döntései nemcsak egy kontinensre, hanem egész vi­lágunkra vonatkoztak. S a vi­haros tengerpart legcsende­sebb öbléből kedvező hírek érkeztek: az SZKP főtitkára és az USA elnöke az enyhü­lés szellemében vették sorra a válságterületeket, s meg­egyeztek a megegyezésről, a stratégiai fegyverrendszerek 1985-ig történő korlátozásá­nak tető alá hozásáról. A szovjet vezető szerveknek a vlagyivosztoki találkozó ered­ményeiről kiadott közlemé­nye joggal állapította meg, hogy a „csúcson” újabb lé­pés történt az M SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­­keprogram valóra váltásáért Leonyid Brezsnyev Ulánbá­toron keresztül utazott ha­za, a mongol fővárosban nagy beszédet mondott a népköz­­társaság kikiáltásának ötve­nedik évfordulóján. Ázsia kö­zepén nem véletlenül szentelt külön fejezetet Ázsia bizton­ságának. A világ legnagyobb kontinensén súlyos problé­mák várnak megoldásra (elég az élelmezési gondokra utal­ni), ugyanakkor a múlt há­rom évtizedben ott robbant ki a legtöbb válság és helyi háború. Az ázsiai biztonság­ra vonatkozó első tervek még az ötvenes esztendők elején kínai és indiai részről láttak napvilágot, majd 1969-ben Brezsnyev négypontos konk­rét indítványt terjesztett elő taskenti beszédében. A téma azóta is napirenden van. Ulánbátorban az SZKP fő­titkára nyomatékosan megis­mételte azt a szovjet véle­­ményt, hogy az ázsiai bizton­ságot nem Kína kizárásával vagy elszigetelésével, hanem a Kínai Népköztársaság be­vonásával akarják­ megvaló­sítani. Peking azonban változatla­nul nem teszi lehetővé a tár­gyalásokat, Eat hangsúlyozta különben a november 7-i kí­nai táviratra küldött szovjet választ is. (A pekingi megnyi­latkozást nyugaton először úgy állították be, mintha a kínai vezetés hajlandó lenne érdembeni megbeszélésekre. Kiderült azonban, hogy lehe­tetlen feltételeket szabott a távirat. A szovjet állásfogla­lás határozottan elutasítja a kínai feltételeket, viszont to­vábbra is kész feltétel nélküli párbeszédre.) A Kínából érkezett telefo­­nokon Kissinger volt a „sztár”, ügyetlenül bánt az evőpárlcikák­­al és Teng Hsziao-ping segített neki az ünnepi banketten. A külügy­miniszter vacsorája végül is jól sikerült, látványos politi­kai eredményeket mégsem tudtak felmutatni. Az ame­rikai tudósítók a folyamatos­ságot hangsúlyozzák, s Ford bejelentett pekingi látogatá­sában az amerikai—kínai kapcsolatok jelenlegi szintjé­nek megőrzését látják. Az amerikai külügyminiszter ha­zatérőben megállt Tokióban is, hogy tájékoztassa a japán kormányt. Azt a kormányt, amelynek nincs miniszterel­nöke, miután Tanaka hivata­losan is beadta lemondását A liberális demokraták so­raiban kiéleződött az utódlási harc, bár az új kormányfő nem irigylésreméltó csődtö­meget s komornak tűnő táv­latokat örököl. Magyar vonatkozású híre­ket is kaptunk Ázsiából: Fock Jenő és kísérete sikeres meg­beszéléseket folytatott Indiá­ban és Burmában. Miniszter­elnökünk utazása része kö­vetkezetes politikánknak, amely sokoldalú kapcsolatok­ra törekszik Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű orszá­­gával. India és Burma nincs ugyan közel hozzánk, mégis számos, kölcsönösen előnyös lehetősége bontakozott ki a­­Hadasági együttműködésnek. Waldheim ENSZ-főti­lkait „Ázsia határán”, a közel-ke­leti térségben tett velámláto­­gatást a héten és az ENSZ kék sisakosainak további ma­radásáról tanácskozott. A Biztonsági Tanácsban is olyan vélemény alakult ki, hogy ENSZ-csapatok állomásozása az ütközőövezetekb­en csök­kentheti a feszültséget. Vég­leges megoldást természete­sen csak a megszállt terüle­tek kiürítése és a Palesztinai nép jogainak helyreállítása hozhat, ezért a hosszú távú kibontakozás programjába ül­lenek Arafat újabb moszkvai tárgyalásai. A palesztin ve­zető legutóbb néhány hete járt­ a szovjet fővárosban, de azóta a rabatt arab csúcs, majd az ENSZ-közgyűlés ha­tározata fontos új elemekkel gyarapította az amúgy is vas­kos palesztin dossziét. A hét kétségtelen Ázsia­­centrikussága nem jelenti, hogy Európában eseményte­­lenség uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: vissza­térjen-e Konstantin minden helyének királyaként, vagy kiáltsák ki a köztársaságot, amelynek elnöki tisztét Ka­ramanlisz vette célba, De Gaulle-i igényekkel. Maka­riosz a görög fővárosban tar­tózkodik, ahol inkább lebe­szélik a hazatérésről, mint biztatják arra. Ankarában ismét kormányválság van, a fejlemények új választások vagy a hadsereg aktivizáló­dása felé mutatnak. Vagyis­ Cipruson és környékén tart a mozgás. Élénk a brit és a francia belpolitika is, össze­hívták a közös piaci csúcsér­tekezletet, Genfben és Bécs­ben pedig először tartottak ülést a biztonsági konferen­cia, illetve a haderőcsökken­tési értekezlet résztvevői — Vlagyivosztok után ... Réti Ervin A palesztin dosszié A CENTROPRESS­Z commen­tárja Aligha van átvitt és valódi értelemben vaskosabb, súlyo­sabb dosszié napjainkban, mint a palesztin ügyé. Az előzmények ismertek: a Pa­lesztinai arab népet földönfu­tóvá tették, megfosztották ha­zájától, otthonától. A Világ józan közvéleménye előtt a megoldás is világos, melyről nem kisebb fórumon, mint az ENSZ közgyűlésén hoztak a minap határozatot a paleszti­nok nemzeti jogait helyre kell állítani, meg kell adni a lehe­tőséget nekik, hogy visszatér­jenek hazájukba. Csakhogy ami az előzmény és a határozat megvalósítása között időben, térben, ellent­mondások özönében feszül, az kitölt egy vaskos dossziét. A palesztin dosszié lapjai válto­zatosak. Helyet kaptak benne a szocialista országok nyilat­kozatai, amelyek évek óta a közel-keleti békés rendezés egyik legfontosabb alapkövé­nek tartják a palesztin nép jo­gos kívánságainak teljesíté­sét. Nem hiányoznak belőle bizonyos kapitalista körök megnyilatkozásai sem: kez­detben egyszerűen tagadták a probléma létezését, később — ennek lehettünk tanúi az utóbbi hónapokban — kény­telen-kelletlen kezdik állás­pontjukat az igazsághoz kö­zelíteni. A legérdekeltebbek, Izrael és Jordánia állásfoglalása sajnálatosan negatív. Tel Aviv változatlanul azonosítja a palesztin népet azokkal a terroristákkal, akik felhábo­rító merényleteikkel csak ár­tottak — és ártanak — a pa­lesztin ügynek. Amman óva­tosabban fogalmaz, ,de Husz­­szein királynak senki sem fe­lejti el a kegyetlen vérfürdőt, amit palesztin arab testvé­reikkel szemben véghezvite­lét­. Ami az arab államokat illeti, Egyiptom, Líbia, Szíria, Irak és Libanon támogatja a palesztinok ügyét. Remény van arra, hogy Jasszer Ara­fat, a PFSZ elnöke tárgyalá­sain tisztázza a még fennálló nézeteltéréseket és más arab országokat is egyértelműen a palesztinok mellé állít. Ezzel azonban még koránt­sem oldódott meg a gordiuszi, csomóhoz hasonlítható, csak­ugyan rendkívül bonyolult helyzet. Önmagában az a kö­rülmény, hogy Arafat vezeté­sével a PFSZ delegációja ott lehetett New Yorkban az ENSZ közgyűlésén, és hogy a szocialista országok kezdemé­nyezésére egyre több állam a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetet ismeri el a palesztin nép egyetlen jogos képvise­lőjének, mindez még nem csökkenti a palesztin dosszié súlyát. A közel-keleti politikai ren­dezés feltételeinek megterem­tésére remélhetően mielőbb ismét tanácskozásra ülnek össze az érintett országok képviselői Genfben. Ezen a konferencián ott lenne a he­lye a palesztin nép képvise­letét ellátó PFSZ delegációjá­nak is. Aligha bizonyulunk , rossz jósoknak, ha azt mond­juk, Izraelnek előbb-utóbb el kell fogadnia jelenlétüket, mert nélkülük nincs, nem le­het béke az olajfák alatt. (RS) A Pannonhalmi Mg. Termelőszövetkezet ERDÉSZTECHNIKUST keres felvételre. Jelentkezés a T.sz elnökénél. Fizetés megegyezés szerint

Next