Kisalföld, 1975. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

VIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK-! ÁRA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT , XXXI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Köszöntjük a megyei pártértekezletet t­ öbb mint huszonhétezer kommunista képviseletében kezdi ma reggel kétnapos tanácskozását mintegy négyszáz küldött és meghívott vendég Győrött a Pamutszövő- és Műbőrgyár kultúrtermében. A küldöttek azonban nemcsak a párttagságot, hanem Győr-Sopron megye egész lakosságát képviselik, hiszen az elmúlt négy esztendő eredményeiben a kommunisták vezetésével benne van -­az egész lakosság munkája, tevékenysége. A pártérte­kezleten meghatározandó feladatok is át- meg átszövik megyénk gazdasági, társadalmi, kulturális és mozgalmi életét, s hatással lesznek nemcsak a kisebb közösségek, de az egyének sorsára is. Hogy milyen lesz a kialakítandó kép? A pártértekez­let lesz hivatott megvonni a pontos mérleget. Annyi bizo­nyos, hogy az elmúlt négy esztendőben is dinamikusan fejlődött megyénk gazdasági és társadalmi élete, jelentős beruházásokkal, létesítményekkel gazdagodtunk, tovább javultak a munkakörülmények, korszerűsödtek útjaink, je­lentősen fejlődtek városaink, megsokasodtak és szépültek az otthonok. Az is mindenkinek nyilvánvaló, hogy a nagy építő munkában a kommunisták jártak élen, s lelkesítő­­Szavukkal, személyes példájukkal sokakat ragadtak ma­gukkal. Ahhoz, hogy a meghatározott ütemben emelkedhessen az életszínvonal, hogy korszerűbben és olcsóbban ter­melhessünk, szükséges további fontos intézkedéseket tenni. A pártértekezleten szó esik majd egyebek között arról, hogy mi módon lehet a meglévő anyagi eszközökkel takaréko­sabban gazdálkodni, hogyan lehet a termelést létszám­­növelés nélkül emelni. S természetes, hogy leginkább arról lesz majd szó, hogy az emberek, a kisebb és a nagyobb közösségek mit tehetnek az eddigieknél még hatékonyab­ban, még eredményesebben. A megyei pártértekezlet előtti alapszervezeti, községi, vá­rosi, járási pártbizottsági értekezleteken megyénk kommu­nistái sokoldalúan és mélyrehatóan elemezték a gazdasági és a társadalmi életet. Megvonták a mérleget, megszab­ták további feladataikat. A megyei pártértekezletre már azok az észrevételek, javaslatok jutnak el, amelyek jelen­tőségükben túlnőnek egy üzem, vállalat, termelőszövetke­zet, település hatáskörén, aminek a megvalósításához na­gyobb közösségeknek, megyénk egész társadalmának szük­séges segítséget adni. A X. kongresszus óta eltelt időszak eredményeinek elem­zése, a készülés a március 17-én kezdődő XI. kongresz­­szusra — most megyénk kommunistáinak a legfontosabb feladata. Megyénk lakossága a tiszteletét, várakozását azzal is kifejezte az elmúlt hónapokban, hogy a XI. kongresszus, valamint hazánk felszabadulása harmincadik évfordulója tiszteletére széles körű munkaverseny-mozgalom bontako­zott ki, sok millió forinttal járult hozzá ily módon is a nép­gazdaság eredményeihez. Mit várnak megyénk kommunistái, mit vár megyénk egész közvéleménye a megyei pártértekezlettől? Mindenekelőtt azt, hogy jó mérleget készítsenek a küldöttek, hogy for­radalmi hittel, bátran és kommunista elvhűséggel tolmá­csolják a küldöttek a kisebb közösségek véleményét, kife­jezzék a jó politika folytatásának szükségességét, és bát­ran tárják fel a meglévő hiányosságokat, mulasztásokat. A X. kongresszus óta eltelt időszakban nemcsak jelen­tős létesítményekkel gazdagodtunk, nemcsak az életszín­vonal emelésében értünk el kimagasló eredményeket. Mély­reható változások következtek be a társadalmi életben is Pártunk olyan fontos kérdésekre irányította rá a figyelmet, mint az ifjúság és a nők helyzetének, társadalmi szerepé­nek javítása, a közoktatás és a közművelődés. A fontos határozatok, intézkedések érintik megyénk egész társadal­mát: a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget s egyéb rétegeket. A társadalom építésében olyan jelentős szakaszhoz érkeztünk, amikor többet szükséges és kell is törődnünk nemcsak a magasabb színvonalú termeléssel, termelékenységgel, a korszerűbb munkalehetőségekkel, de a lakosság művelődésével is. Magyarország nyílt gazdaságú ország, nemzeti jövedel­mének negyven százaléka realizálódik a külkereskedelem révén. Megyénk ipara és mezőgazdasága egyaránt ki­emelkedő szerepet játszik export-import tevékenységünk­ben. Szükségszerű tehát, hogy olyan jól képzett szakmun­kásgárdával, technikusokkal, mérnökökkel, szakemberekkel rendelkezzenek gyáraink, üzemeink, akik a kor szintjén ter­melnek, akik érzelemvilágukban, gondolkodásmódjukban, a szabad idő eltöltésében, magánéletükben is egy telje­sebb emberi élet horizontja felé tágítják világukat, s ké­szek holnap is felnőni az újabb és újabb feladatokhoz. Már a megyei pártértekezletet megelőző alapszervezeti községi, városi, járási pártértekezleteken is kifejeződött olyan igény, hogy legyünk büszkék azokra az emberi vo­natkozásokra, kötődésekre, amelyekben meghaladjuk, felül­múljuk a legfejlettebb kapitalista államokat is. Ez a kép­let éppen a közösségben összegeződő erőben, az egymás dolgai iránti odaadó figyelmességben, készségben, a tár­sadalmi és egyéb juttatások színvonalában jut leghatáso­sabban kifejezésre, s ezeket az emberi kötődéseket, érzelmi gazdagodásokat szükséges a jövőben tovább erősíteni. M­éltán lehetünk büszkék munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk s az egyéb rétegek tevékeny­ségére. Bizakodással tekintünk a megyei pártérte­kezlet alkotó vitájára. Köszöntjük a megyei pártértekezle­tet, s eredményes tanácskozást kívánunk a résztvevőknek!­­ Az Elnöki Tanács rendelkezett a muzeális értékek védelméről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendele­tet. Az új rendelkezések ér­telmében a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki ér­tékű tárgyak nemzeti kin­csek, az állam tulajdonát ké­pezik, így az állami szocialis­ta tulajdont megillető véde­lemben részesülnek. Az ása­tásokon kívül az építkezések­nél, földmunkáknál stb. fel­tárt muzeális értékeket a he­lyi tanácsnál be kell jelente­ni. A muzeális érték felfede­zője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elismerésben része­sül.­­ Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kállai Gyula Győrbe érkezett Kállai Gyula, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke tegnap a kora délutáni órákban Győr­be érkezett. A megyei párt­bizottságon Hiry Béla, a Ma­­gyar Szoci - ’­la Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizott­ságának első titkára, Horváth Imre, Port Árpád, Zámbó Jó­zsef titkárok, dr. Kovács Jó­zsef, a­­KB munkatársa és Fördős Andrásné, a Hazafias Népfront Győr-Sopron me­gyei titkára fogadták. Rövid­­ megbeszélés után Kállai elvtárs Háry, Port, dr. Kovács elvtársak, valamint Fördős Andrásné társaságá­ban meglátogatta az épülő győri színházat. Schlein László, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat termelési igazgató-helyettese­ Pattogató József építésvezető, Hegedűs Sándor, a vállalat párttitkára, Vincze Kálmán, a Győri Ter­vező Vállalat igazgatója, a színház tervezője. Filipovics Ferenc statikus mérnök és Válki István, a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat igazgatója várták a vendége­ket. Vincze Kálmán tájékoztatta őket a tervezés munkájáról, a különböző műszaki megoldá­sokról. Ismertette a színház adatait, majd Schein László az építés folyamatáról be­szélt. Ezután megtekintették az építkezést. Kállai elvtárs elragadtatással szólott a lá­tottakról. Külön megnézte a hatalmas és már jól látható színpadot. Megállapította hogy valóban különösen szép és értékes kulturális létesít­ménnyel gazdagodik Győr. Érdeklődött az­­ építkezés módjáról. Amikor hallotta, hogy tulajdonképpen négy és f­él év alatt készül el, mele­gen gratulált az építőknek. Útjük­ következő állomása a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola volt, ahol Tallós Elemér főigazgató-he­­­­lyettes adott tájékoztatót az építkezésről, a tanítás mód­szereiről, valamint a főiskola Győrbe való településéről. Kállai Gyula megtekintette a tantermeket, a kollégiumot, és elidőzött az éppen vacso­rázó diákok között. Érdeklő­dött a koszt minősége és mennyisége felől. Majd ne­vetve jegyezte meg, hogy ő még nem látott olyan diákot és katonát, akinek ne lett volna jó étvágya. Elbúcsúz­ván a diákoktól, a főigazgató hivatalába mentek a vendé­gek, ahova akkor érkezett meg dr. Hegedűs Gyula fő­igazgató. Kállai elvtárs­as a győri vezetők hosszabban be­szélgettek a főiskola különbö­ző feladatairól. I. B. : Kállai Gyula a győri színház építkezésénél Háry Béla, Schein L­ászló, Vincze Kálmán és Port Árpád társaságában. Elfogadta az idei költségvetést Csorna város Tanácsa Megyénk legfiatalabb városa tanácsának legutóbbi ülését Pödör Pál tanácselnök nyitot­ta meg. Köszöntötte a tanács­tagokat, valamint Szaló La­jost, a Győr-Sopron megyei Tanács általános elnökhelyet­tesét. A napirend első pontjaként meghallgatták a tavalyi költ­ségvetés gazdálkodásáról és a fejlesztési alap tervének vég­rehajtásáról, a zárszámadás­ról szóló beszámolót. A tava­lyi költségvetést 45 599 000 fo­rint bevétellel, 42 342 000 fo­rint kiadással és 3 257 000 fo­rint maradvánnyal fogadta el. A fejlesztési alap költség­­vetése 65 426 000 forint bevé­tellel, 27 254 000 forint kiadás­sal és 38 172 000 forint marad­vánnyal került elfogadásra. Ezután áttértek az idei fej­lesztési alap és a költségvetés tárgyalására. A tervek kidol­gozásakor fő szempont volt, hogy a IV. ötéves terv utol­só évében vagyunk, amikor az éves feladatokon kívül az egész tervidőszak eredmé­nyeiről is számot kell adni. Azonkívül lehetővé kell tenni az V. ötéves tervbe való át­menetet. A csornaiak gazdál­kodásukban alkalmazni kí­vánják a Központi Bizottság 1974. december 5-i határoza­taiból adódó feladatokat, kü­lönös tekintettel a központi költségvetés eredményeinek javítására. A tanácsülés egyértően vette tudomásul azt az­ előterjesztést, hogy­ a tanácsnál és intézményeinél az anyag-, energia- és költ­séggazdálkodásban az ésszerű takarékosságra törekszenek. Az idén Csornán felújítják a Szabadság tér egyirányú utcáit, az Eszperantó úti jár­dát, azonkívül az Árpád utat Felújításra kerül az I-es szá­mú iskola főépülete és Di­mitrov téri része egymillió forintért. A tanács 900 000 forintot költ a tanácsháza és a párt­­bizottság épülete, a Felszaba­dulás utca 20. és 26., a Rá­kóczi utca 1, a Lenin út 4., a Szabadság téren a könyvtár épületének felújítására. A IV. ötéves tervben Csor­nán célcsoportos beruházás­ból 157 lak­ás építését hatá­rozták el. Ebből a múlt év december 31-ig 83 lakás ké­szült el, az idén tehát Csor­nán 74 lakást kell felépíteni. A Lenin úti lakótelepen a sávház építése megkezdődött. Átadása május 31-re várható. A 16 lakás tanácsi értékesíté­­sű lesz. A Petőfi téri lakótele­pen két épületben 36 lakás átadási határideje augusztus 31. Ugyanott 22 tanácsi érté­­kesítésű lakást október 31-én adnak át rendeltetésének. A Lenin úti lakótelepen az idén a belső lakóút hiányzó szaka­szainak megépítése, valamint a parkosítási munkák befe­jezése szükséges. Megépítik a Petőfi téri­ lakótelepen a csa­padékvíz-elvezető csatorná­kat. Az idei év első felében elkészül a közvilágítás is. A II.-es számú Általános Iskola 4 tanteremmel való bővítését az Építőipari Szö­vetkezet végzi, és augusztus 20-ra befejezi. A 100 szemé­lyes kollégium és konyhája bővítésének kivitelezési ter­vei júniusra készülnek el. A munkákat a Győr megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vég­zi majd. Egymillió forintot költ a tanács a Liget, a Toldi, a Ró­zsa Ferenc, a Lehel utcák, va­lamint a kis­csornai belső lakóút építésére. A Vörös Hadsereg úti szennyvízcsator­na befejező munkálataira 75 000, a szennyvíztisztító-te­lep második ütemének meg­kezdésére pedig 1,5 millió fo­rintot fordít a csornai tanács. Elkészültek az idei év tár­sadalmi munkájának tervei is Csornán, amely szerint a Fel­­szabadulási emlékparkot áp­rilis 4-re befejezik. A Lenin úti lakótelep és az utca par­kosítása, Kis-Csornán vízve­zeték bővítése, a Botond utca és a temető között erdősáv létesítése, a Beloiannisz-park felújítása, a termálfürdőig gyalogjárda építése szintén társadalmi munkában törté­nik. . A határozati javaslatában a tanács Csorna költségvetését 41 021 000 forint bevétellel és ugyanannyi kiadással, fejlesz­tési alapját 51 931 000 forint bevétellel és kiadással jóvá­hagyta. Imre Béla Ügyeletesünké a szó Új beosztásban Gáy Boldizsár — ma reggel­től a győri Németh László Általános Iskola igazgatója — ügyeletesünk kérdésére el­mondta, hogy ismeri és nagy­ra értékeli az iskola hagyo­mányait a városrész társa­dalmi szervezeteivel való kapcsolat építésében . Szeretném munkatársa­immal együtt megőrizni és ha lehet, továbbfejleszteni eze­ket a hagyományokat. A nyu­godt munkahelyi légkör meg­tartása a célom. Megtisztelő feladatomnak érzem annak szolgálását, hogy a tragikus hirtelenséggel elhunyt kar­társunk, Makkos Gyuláné igazgató hiánya ne okozzon, törést az oktató-nevelő mun­kában. — További célom a legkor­szerűbb oktatási -nevelés­i módszerek alkalmazá­sához szükséges tárgyi feltételekről való gondoskodás. — Eredményes munkát, sok sikert kívánunk! A fiuknak olcsóbb Kocsis József oktató, az AU 68—37 rendszámú Skoda ko­csi felelős vezetője elmondta ügyeletesünknek, hogy az MHSZ gépkocsivezető-iskolái­ban a jelentkezéstől 6 hónap alatt lehet eljutni a jogosít­ványig. Az elméleti vizsga után 29 órán keresztül gya­korolják a tanulók a veze­tést. Ez napi kétórás elfog­laltságot jelent. 2500 forintot kell fizetnie a vizsga­díjjal együtt annak, aki csak sze­mélygépkocsira kér jogosít­ványt. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next