Kisalföld, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Köszöntjük a testvéri országok baráti küldötteit! nPUBETCBYEM APMHHCKMX APY3EH B HAUIEM KOMMTATE! purb «mwimis. uwiuq-hb \rbiuu3 pupbijuuup Herzlich willkommen unsere liebe Gäste aus DDR in unserem Komitat! Barálaii wink inenelek Mindig melegebb, fényesebb az ünnep, ha a családtag ok mellett a rokonok, legközvetlenebb barátok is osztozhatnak örömünkben. így igaz ez a megállapítás egy nagyobb kö­zösség, egy megye, ország életében is. Győr-Sopron megye felszabadulási ünnepségein részt vesznek az örmény Szocialista Köztársaságnak és oz NDK Erfurt megyéjének küldöttel. Harminc esztendő — egy ember ételében is csak arra elég, hogy igazán felkészüljön a hivatására, néhány évi gyakorlat után őzt mondhassa: elérkezett alkotóerejének teljéhez. Egy nép, nemzet életében pedig annyi harminc esztendő — mint csepp a tengerben. Az elmúlt három évtizedünk mégis ékesen bizonyítja, hogy milyen grandiózus munkára képes egy nép, ha ke­zébe veszi sorsa irányítását, ha birtokba veszi sok évszá­zados jussát. Nincs egyetlen település sem megyéhkbe, amelyet valami módon ne érintett volna az a nagy változás, építőmunka, amit az elmúlt harminc esztendő hozott, Üj gyárak, üzemek, új városrészek, iskolák, művelődési ottho­nok, közutak épültek, sokat változott falusi településeink arculata Is. Felszabadulásunk harmincadik évfordulóján nemcsak a nagy létesítményeket, a tárgyi világunkban történt válto­zásokat szükséges számba vennünk, hanem azokat a vál­tozásokat is, amelyek az emberi életmódban, munkaviszo­nyokban, lakáskörülményekben, az egészségügyi, szociális ellátásban, a szolgálta tósokban végbementek, s természe­tesen oz értelmi és érzelmi világunk gazdagodását sem hagyhatjuk ki a mérlegből. öröm számunkra, hogy az ünnepi számvetésben részt vesznek a szocialista társadalmat építő testvérorszógok Is, akik a magyar néppel vállvetve dolgoznak, fáradoznak egy emberarcú világ, a szocialista társadalom megteremtésén Győr - So Q ran megye testwérterületeinek küldöttei nemcsak az ünnepségek részesei tesznek — ellátogatnak megyénk számos üzemébe Is, tájékoztatót kapnak és bepillantást nyerhetnek városaink, falwoink dolgozóinak életébe, meg­ismerhetik a szorgos kezek nyomán egyre szépülő telepü­léseinket. Annak a hídépítésnek, mely idestova három év­tizedes múltra tekint vissza, e mostani látogatás is egy lánc­szeme. Mert erősít bennünket a tudat, hogy szocialisto építómunkánkban, a nemzetközi osztólyharcbon is erős tár­saink vannak, hogy mindazt, amit oz elmúlt harminc évi építőmunkánk révén felmutathatunk, az a társadalmi fejlő­dés szükségszerű következménye. Az örmény és az erfurti küldöttség elhozza Győr-Sopron megye kcyrvmunistáinak s a városok, falvak szorgalmas építőinek az örmény, a német nép üdvözletét is. Kívánjuk, hogy Győr-Sopron megye testvérterületeinek küldöttei érezzék jól magukat nálunk, s legyenek aktív ré­szesei fölforrósított ünnepünknek! Hazatérvén pedig, vigyék magukkal és adják tovább az élményeiket, Györ-Sopron megye lakosságának testvéri üdvözletét! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GVOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1975. ÁPRILIS 2., SZERDA * XXXI ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Felszabadulásának évíordu'óján Újabb létesítményekkel gazdagodott Sopron ban, így kétszeres örömmel fogadták a MÍG 19-es va­dászrepülőgépet, amelyet néhány hónappal ezelőtt még szolgálat te­véshez használtak. Aprít is 1-től pedig a hazafias és hon­védelmi nevelés egyik eszköze. A haditechnikai park avatásán részt vettek a vá­ros párt-, állami, tömegszervezeti és fegyveres testületi vezetők is. A város úttörői és kisdobo­sai á haditechnikai park ava­tása j után birtokba vették az Egered i dombot, a KRESZ- parkoi is. Az Alkotó ifjúság címmel meghirdetett, irodalmi és rajz- pálvázat eredményhirdetésére ugyancsak délelőtt a Liszt Ferenc Művelődés- Központ­ban kerül sor. L eher vári Vilmos, tanulmányi felügyelő a művelőd és ügyi osztály és a város: úttörőelnökség megbí­zásából először az irodalmi pályázat eredményét hirdette ki. Benkő Zsuzsannának, a Fenyő téri Általános Iskola 8. osztályos tanulójának nyúj- (F oly tárás a 2. oldalon.) # A felszab'idulási emlékerdő avdásán dr. Erdély Sándor tanácselnök mon­dott beszédet a hatalmas tölgyfaoszlop előtt. Gazdag műsorral emlékezett tegnap Sopron apraja, nagy­ja a város felszabadulásának 30. évfordulóján. Az úttörők fogadták a szabadság tűzét. elhelyezték az Egeredi dom­bon lévő kandeláberbe, majd meghallgatták Takács Sándor őrnagy avató beszédét, aki a város felszabadulásának 30 évfordulóján adta át a pajtá­soknak a haditechnikai par­kot. Az úttörők százai segítet­tek a park létrehozásában, 'a földmunkákban. parkosítás­ul A Kövéshát-i kilátó ara­tóján Zárai Károly nyugal­mazott első titkár tart beszé­det. Harminc éve történt Élő tanúk Mosonmagyaróváron ..1945. április 2-án a 2. Ukrán Front csapatai — menetben — felszabadították Mosonmagyar­óvár városát, a járás többi köz­ségét. és az osztrák területen üldözték tovább a menekülő fa­siszta csapatok maradványait. Mosonmagyaróvár város és járás az ország utolsó felszabadított területei közé tartoztak. ..” Az apja vasöntő volt, ö vezette a híres ..Kühne-sztrájkokat”. Júliusban lesz 42 éve, hogy a vasöntő fia, Czencz József a Mezőgazdasági Gép­gyár dolgozója. Megyünk a gyárud­varon. a fiatalok meglepetten el­kapják néhány mondatát: ..Itt állt a gesztenyesor, az ott a nevezetes hársfasor, amott az öntödei vízto­rony, ahonnét távcsővel elláttunk Lébényig...” Ki lehet ez a ha r csa ba j ú szú. szép fehér fejű öregember, mintha most fedezné fel a gyár környékét? Czencz József emlékezik 1945 már­cius utolsó napjaira... — Amikor a felszabadító szovjet csapatok elérték Győr környékét, a gyár nyilas vezetői összehívták a munkásokat. Bejelentették, hogy le­állítják a munkát, és mindazok, akik nyugatra kívánnak menekülni, a visszavonulókkal elmehetnek. A gyárat őrizni kellene!, erre gondol­tunk abban a pillanatban, nem az elmenésre. Megszavaztuk a polgár­őrséget: álljon ki. aki védeni akar­ja a gyárat! Így jöttünk össze negy­venen. Én voltam köztük, a legfiata­labb. A gyár két bejáratához kapu­őrséget állítottunk. Köztük volt két magyar katona, egy tiszt és egy ti­zedes, akik velünk akarták megvár­ni a szovjet csapatokat. Két magas­figyelőnk volt. az egyik az öntödei víztorony teteje, a másik az irodai főépületen lévő légó-kilátó. Mon­dom, a víztoronyról távcsővel ellát­ni Lébényig is, és megpillantottuk a szovjet csapatokat. De ahogy éb­redt bennünk az öröm. úgy szorított az aggódás. A visszavonuló németek kerülgették a gyárat... — És pénteken megjelent a gyár­kapu előtt a robbantó alakulat egy őrmester vezetésével. Követelték a kapunyitást, majd belőttek a gyár­udvarra. Ekkor halt meg a porta közelében futó magyar tizedes. A magyar tiszt a gesztenyefa mögé állva németül felszólította az üvöl­töző és lövöldöző német őrmestert, hogy hagyja abba a tüzelést. A vá­lasz újabb sorozat volt. A tűzharc­ban elesett a német őrmester és robbantó alakulat megfordult, de megígérték, hogy még visszajönnek. A következő napon valóban felvo­nultak a gyárkapu elé. — „Kaput kinyitni!” hangzott a parancsuk. Vastag lánc, erős lakat fogta össze a kaput. Kiszóltunk:' hogy megkeressük a.kulcsokat. Ez a . kúlcskeresési idő elég volt ahhoé: hogy a magyar tiszt a hársfák alatt veszteglő üres. de üzemképes pán­célosokba sorba bemásszon és tor- », nyukat, a kapu felé ‘forgassa! Mi pe­dig osztottuk szét egymás közt a páncélöklöket. .. körbefeküdtünk ' a" portánál. A németek a kapun kívül, figyelték, s valószínű felmérték a helyzetüket. Ugyanis ha megindul­nak a gyárba, a szűk bejáratnál sor­ba kilőhettük volna őket. „Megtörté­nik a leszámolás!” fenyegetéssel hagyták el a gyár környékét, és el­indultak Hegyeshalom felé. Gom­bóccá zsugorodott gyomrunk lassan engedni kezdett... Ekkor már a megfigyelőtoronyból és a víztorony csipkézett résein át szabad szemmel is láttuk a szovjet csapatokat. Csak fejeket láttunk, rengeteg fejet, fej- felhői. közeledtek lassan, ütemesen. Aztán az épségben maradt 150 kilówattos gőzgép alkatrészeit kiás­tuk, összeszereltük, és április 5-én ismét forogtak g szíjtárcsák., Kránitz Istvánnal es Havasi Gyulá­val a. Duna-parton. találkozunk. A MOFÉM munkásai, nyugdíjasai. A gyár csónakházát szépítik az ünnep­re. Hideg szél csap a vízpartra. „A Vadásztöltény-. Gyutacs- és Fémárugyár — ma MOFÉM — munkásai megvédtek az üzem gé­peit. berendezését a felszabadulás előtti napon a német robbantó kü­lönítmény ellen. Ötven felfegyver­zett munkás kergette el a némete­ket..." Kránitz és Havasi is a fel­fegyverzett munkások között volt. — Mi telepiek — így mondják, mivel ott laktak a gyár környékén , és. oft laknak .ma is .— összefogtunk, hogy megmentsük a gyárat. Két te­herautóval jöttek be a németek, pá­nikszerűen. kapkodva s ahány út volt a gyárban, annyi felől indul­tunk mi munkások, overállbán. /.sebre tett kézzel, fegyvert szorít­va. A németek kiabálták: hol a gépház, hol a turbina?! — Néhány gránát repült a javí­tóműhelybe, oltottuk a tüzet. Né­hány gránátot benyomtak a moto­rok szíja alá. kiszedtük őket... és csak mentünk szótlanul, de elszán­tan a teherautók elé. .. — Négy szovjet katona jött elő­ször a portára, és húsvét vasárnap­ján megindult a turbina. „Mosonmagyaróvár felszabadulá­sát követő napokban a város volt illegális kommunistái, baloldali mun­kásmozgalmi emberei, hamar meg­keresték egymással a kapcsolatot. A közlekedési gondok ellenére a kom­munista párt területi szervezője ju­tott el elsőnek a városba, és meg­alakult az MKP helyi szervezete.” G. Szabó Társadalmi munkáért emléklap Tegnap délután a Hazafias Népfront Győr-Sopron me­gyei szervezetének dísztermé­ben a HNF-elnöksége látta vendégül mindazokat, akik az elmúlt harminc év alatt -szá­mos alkalommal bizonyítot­ták emberségüket, segítőkész­ségüket. Társadalmi munká­ban sokat tettek a városokért, falvakért, azért, hogy me­gyénket szebbé varázsolták. A segítőkész emberek otthon- és kömvezetszeretete az. amellyel sók éve elkötelezték magukat. Battyányi Gyula főelőadó köszöntötte a résztvevőket, közöttük Bírta Gábornét az MSZMP megyei bizottságának képviselőjét, majd Fördös Andrásáé. a HNF megvei titkára mondott szép köszön­tőt, és egyben köszönetét a sok évi munkáért. „Tekints a múltra és nezz a jövőbe” Batsányi János szavait idézve mondta: a költő gondolata két évszáza­don át is Időszerű mert nem volt sima az út, amit a har­minc év alatt megtett az or­szág és a megye. Megtorpa­násokkal. gondokkal is terhes korszakot-éltünk át. de a ki­rajzolódó kép biztató. Mind­ez köszönhető a tewniváévó tettekre mmdig kész embe­reknek. akik legtöbbször a köszönet szavával beérve dol­goztak. Óvodák, iskolák, és lakóteljepék szépítésében, egy­más segítésében szép. példa­mutató magatartást tanúsí­tottak. A köszönet, és hála ieleüí a HNF megyei elnöksége el­ső alkalommal, hazánk fel­szabadulásának 30. évforduló­ja. a XI kongresszus tiszte­letére. társadalmi munka leg­kiválóbb.! ainak emléklapot nyújtott át. A mintegy har­mincegy kitüntetett közül néhányat említünk azok kö­zül. akik hosszú évtizedek óta rendszeresen tevékenykednek: Módos Dezső né. a városi ta­nács elnökhelyettese, dr. Do­bos Tibor. Pánczél Károly, dr. Koz ma Pál. Földes l m vé­né. dr. Ti-maffy László és Hor­vath Ferencné. Felszabadító szovjet veteránok hazánkban Az MSZBT meghívására i. F. Kite nyugalmazott vezérőr­nagynak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöksége tagjának vezetésével hazánk­ba érkezett az egykori felsza­badító szovjet veteránok 40 tagú küldöttsége. A delegációt, amelynek 21 tagja a Szovjetunió Hőse. a Keleti pályaudvaron Kovács Pál vezérőrnagy, az MSZBT Országos Elnökségének tagja és Sebestyén Jenő, a Külügy­minisztérium főosztályvezető- helyettese fogadta. Ott volt D. í. Oszadcsij vezérőrnagy, szovjet katonai és légügyi attasé.

Next

/
Thumbnails
Contents