Kisalföld, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

­ Elutazott­­ a Szo­vjetuniió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazainkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságainak póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének tagja, a Belorusz Kom­­m­unista Párt Központi Bi­zottságának első titkára ve­zette. A delegáció tagja volt K­o­nsztan­tyin N­yikolaje­vics Rudnyev, a szövetségi tanács tagja, automatizálási és mű­szergyártása miniszter, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Mihail Vesziljenics Pasov, a szövetségi tanács tagja, a kereskedelmi, közel­látási és közszolgáltatási bi­zottság tagja, a Munkáskül­­döttek Dnyepropetrovszki Területi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, az Uk­rán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tag­ja; Akbar Kaszi­movics Atahod­­zsajev, a szövetségi tanács tagja, a közoktatási, tudomá­nyos és kulturális bizottság tagja, a szamarkandi „Alise­ra Navoj" állami egyetem rektora. • VKraG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FlfctER 'IW'SWMir.lMhVÉlH iiIIIH'III AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1975. OKTÓBER 1., SZERDA +• XXX­. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Már másodszor Győrött A fejlődés érdekében Idézet egy folyosói beszélge­tésből: ,,A rendezvény lassan kinövi a várost. Sokan, csak a kempingben kaptak helyet. Még szerencse,­ hogy jó idő van.” A város­: Győr, a rendez­vény a II. Pneumatika-Hid­raulika Konferencia, ahol 450 résztvevő jelent meg, ebből ötvenen külföldiek. — Majdnem megkétszere­ződött az érdeklődők száma a három évvel ezelőtt meg­rendezett első konferenciá­hoz képest — mondta Vidos Árpád, a MTESZ Gépipari Tudományos Egyesülete he­lyi szervezeteinek a titkára, az előkészítő bizottság elnö­ke. Tegnap délelőtt sajtótájé­koztatót tartottak Győrött a MTESZ székházában, a szep­tember 29-től október 3-ig tartó, nagy jelentőségű nem­zetközi esemény alkalmából. A feltett kérdésekre dr. Krisztinicz Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szá­mítástechnika és Automati­zálási Kutató Intézetének osztályvezető-helyettese, Ezer Rezső, a Gépipari Tudomá­nyos Intézet hidraulikai szak­­bizottságának titkára, dr. Karosai Tiborné, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Mű­szaki-tudományos Tájékozta­tó Intézet dolgozója, és Kiss Géza, a Dán­uv­ia Központi Szerszám és Készülékgyár hidraulikai osztályvezetője adtak választ. — A rendezvény célja • az elmúlt három év fejlődési eredményeinek bemutatása, valamint közvetlen tapaszta­latcsere kezdeményezése a felhasználók, gyártók, és ku­tatók között — mondta dr. Krisztinicz Pál. — Ezt szol­gálja az a színvonalas kiál­lítás is, amelyet a konferen­cia időszaka alatt tekinthet­nek meg Győrben, a Rába Művelődési Központban az érdeklődök. — Miért esett immár má­sodszor a választás a konfe­rencia otthonául Győrre? — Már három évvel ez­előtt is az egyik fő szempont volt az, hogy fejlett ipari központban rendezzük meg azt a tapasztalatcserét, amely feltételez egy fejlett ipari szintet. Hogy a szervezés min­taszerű lesz, azt tudtuk, mert a GTE helyi szervezetei kö­zül a győriek az országos él­vonalban vannak. Vidos Ár­pá­d titkár áprilisban magas MTESZ-kitüntetést kapott, a Bánki Donát díjat. Ma már nincs olyan válla­lat vagy gyár, aho­l valami­lyen szinten ne alkalmaz­nák a pneumatika vagy hid­raulika valamilyen fokát, le­gyen­ az egy baromfifeldolgo­zó vállalat, vagy műbőrgyár. A pneumatika egyszerű esz­közökkel, pótlólagos automa­tizálásra ad lehetőséget, a gépipari automatizálás egyik fontos eleme. Fontosságát há­rom területen és alkalmazás­ban lehet­ a legjobban lemér­ni. Segítségével ki lehet kü­szöbölni az emberi egészségre ártalmas foglalkozásokat, né­mi megoldást nyújt az auto­matizálással a jelenlegi és a még várható munkaerőgon­dok kiküszöbölésére, valamint a szub­jektum kikapcsolásával. (folytatás a 2. oldalon.) il társadalmi bizottságok Csornánt A tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a tanácsok tevékenységének elősegíté­sében, szakszerűségének nö­velésében jelentős szerepet töltenek be a tanácsok­bi­­nOttS£lgclÍ. Csornán jelenleg gyermek- és ifjúságvédelmi, társadal­mi szertartásokat szervező, lakásigényeket elbíráló, va­lamint tűzvédelmi bizottság­ működik. A gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottság rendszeresen megtárgyalja az időszerű feladatokat, figyelemmel kí­séri a gyámügyi előadó te­vékenységét, a város általá­nos gyermek- és ifjúságvé­delmi helyzetét, felderíti a veszélyeztetett körülmények között élő fiatalokat. Javas­latokat tesz a gyámhatóság­nak a veszélyhelyzet felszá­molásához szükséges intéz­kedések megtételére, az ál­lami gondozásba vételre, al­­koholelvonó kezelésre. Véle­ményt nyilvánít különböző segélyek odaítélése előtt. Közreműködik a segély ösz­­szegek célszerű klhasználá­sában. A bizottság tagjai esetenként ellenőrzik a szó­rakozóhelyeken található fiatalok magatartását. A társadalmi szertartáso­kat szervező bizottság éven­ként értékeli a tapasztalato­kat és saját tevékenységét. Munkájának köszönhető, hogy Csornán évről évre növekszik a társadalmi szer­tartások iránti igény. Jel­lemző adatok: 1972-ben 11 ünnepélyes házasságkötés történt megyénk legfiata­labb városában. Tavaly ez a szám már 22 volt. Ünnepé­lyes névadó 1972-ben 14 volt. Tavaly 27 az idei év eddig eltelt részében pedig 26. A bizottság tagjai az üzemek­ben, intézményekben fog­lalkoznak azokkal a szemé­lyekkel, akiknél jelentős családi esemény várható és szervezik részükre a társa­dalmi­­szertartást. A társa­dalmi szertartások színvona­la Csornán az utóbbi évek­ben sokat javult. Lebonyo­lításukat megbeszélik az ünnepséget, a szertartást igénylő személyekkel. A bi­zottság tevékenysége, álta­lában a társadalmi szertar­tások gyakorisága és színvo­nala úgy válhat még jobbá, ha az üzemi, intézményi párt-, KISZ- és gazdasági szervek jobb propagandát fejtenek ki. Többet foglal­­­koznak a dolgozók szocia­lista világnézetének kialakí­tásával. A lakásigényeket elbíráló bizottság Csornán az utóbbi két évben megfelelően mű­ködött. Betöltötte azt a­ sze­repet, amelyet a jogszabály és a tanácsrendelet megha­tároz. A bizottság tagjai a nyilvántartott lakásigénylők életkörülményeit a helyszí­nen megvizsgálták. Az is­meretek birtokában, a rászo­rultságot figyelembe véve állította és állítja össze a bizottság évenként a lakás­kiutalási és lakásértékesítési névjegyzéket. A névjegyzé­ket kifüggesztik a tanács hirdetőtábláján. Az érkező észrevételek kivizsgálásá­ban is részt vesznek a bi­zottság tagjai. Eddig a név­­jegyzéktervezetet a Csorna város Tanácsának Végrehaj­tó Bizottsága elfogadta, és annak alapján történtek meg a lakáskiutalások. A tűzvédelmi bizottság az igazgatási osztály mellett működik, és 1974. január 1-től kezdődően az időszerű tűzrendészeti és tűzvédelmi feladatokon kívül megtár­gyalta a csornai vállalatok, szövetkezetek, intézmények tűzvédelmi helyzetét. A bi­zottság az előterjesztett­ be­számolók, valamint a városi és járási tűzoltó-parancs­nokság által készített jegy­zőkönyvek, a hozzászólások és észrevételek alapján ha­tározatokat hozott. Egy­-egy beszámoltatott és ellenőr­zött szervnek meghatározta feladatait a hibák és hiá­nyosságok megszüntetésére. A bizottság munkájának kö­szönhető, hogy a Csornán működő vállalatoknál javult a tűzvédelmi feladatok vég­­­rehajtása. A társadalmi bizottságok tevékenysége jelentős segít­séget ad a hatósági felada­tok ellátásához. Imre Béla (Szűk c. felvételei) A Kapuvári Lenin Termelőszövetkezet 280 hektáron megkezdte a cu­korrépa szedését a Ilorriau francia cukorrépaszedő géppel A termelő­szövetkezet a Petőházi Cukorgyárral kötött szerződésben megállapított terv szerint takarítja be és szállítja a gyárnak a répát. • Varga János traktoros a cukorrépaszedő gépen. • A cukorrépafelszedő-sorról kerül a répa elszállításra. Gondoskodás az emberről Negyedszázada került a szakszervezetek hatáskörébe a tár­sadalombiztosítás irányítása és igazgatása. A társadalombiz­tosítás ma szocialista államunknak, a dolgozók érdekeit szol­gáló egyik alapvető intézménye. Megteremti a gazdasági épí­tőmunka szociális hátterét és biztonságát. Gondoskodik a társadalomépítő munkájában részt vevő dolgozók és hozzá­tartozók ellátásáról betegség, munkaképtelenség és öregség esetén, szívügyének tartja a gyermekes családok jövedelmi helyzetének fokozatos javítását. A szakszervezeti mozgalom, egyidős a munkásság, a dol­gozók szociális gondjainak enyhítéséért és a problémák megoldásáért vívott harccal. A tőkés rendszerben a kötelező társadalombiztosítás bevezetésével a munkásságnak sikerült valamelyest javítani szociális helyzetén, de a burzsoá állam igyekezett az ügyek­ érdemi intézéséből a leginkább érdekelt réteget, a­ munkásságot kirekeszteni. Csak a felszabadulás után erősödött meg a munkásosztály befolyása a társadalombiztosítási intézetben azáltal, hogy az önkormányzati tagok kétharmad részét a munkavállalók, egyharmad részét a munkaadók delegálták. S hamarosan megkezdődött a munka a társadalombiztosítás egységesíté­séért, a szolgáltatások fejlesztéséért, az egészségügyi ellátás javításáért. Első lépésként 1949. január 1-én egységesítették az OTI-t és a MABI-t. Az Elnöki Tanács 1950. évi 36. sz. törvényerejű rendelete a társadalombiztosítás igazgatását a SZOT irányí­tásával a szakszervezetekre bízta. Létrejöttek a munkahelyi kifizetőhelyek, kialakult a társadalmi aktivisták széles háló­zata, s a társadalombiztosítás fokozatosan kiterjedt a mun­kaviszonyban állókon kívül egyéb dolgozó­ rétegekre is. Napjainkban az ellátások megállapítása és folyósítása, a vitás ügyek intézése a munkahelyeit vagy a lakóhelyen tör­ténik. Az üzemi dolgozók 91 százaléka a munkahelyén kapja a táppénzt és a családi pótlékot. A negyedszázad kiemelke­dő feladatai között említendő a nyugdíjügyi munka, a dol­gozó anyák védelme, a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogor­voslati és egészségvédelmi tevékenység. Felszabadulásunk 30. évében lépett érvénybe az egységes társadalombiztosítási törvény, mely kimondja, hogy a tár­sadalom számára hasznos munkát végző, magyar állampol­gárok mindegyike jogosult a társadalombiztosítási ellátásra. S még az új törvényt sem lehet örök érvényűnek tekinteni. A jövő feladata a társadalombiztosítási és egészségügyi ellá­tás a fejlett szocialista társadalom színvonalára emelni és megteremteni a mainál még nagyobb biztonságot adó haté­konyabb ellátási formák egységes rendszerét a születéstől a halálig. , A magyar társadalombiztosítás nagyszerű eredményeket ért el az elmúlt negyedszázad alatt a szolgáltatások színvo­nalának emelésében, a gyors és pontos­­ ügyintézésre való törekvésben, a demokratikus vonások erősítésében. Ma, október 1-én megbecsüléssel és tisztelettel köszönt­jük a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának két és fél évtizede alatt fáradhatatlanul tevékenykedő társadal­mi aktívák és ügyviteli dolgozók tízezreit. Erőt s egészséget kívánunk nagy türelmet és segítőkészséget igénylő ember­­központú munkájukhoz. N. M. Ifjúsági betét — Fabricius ház - AOT guide — Takarékoskodó Győr - Rendőrkutya-bem­utató - Közúti balesetek Ügyeletesünk jelenti Az Országos Takarékpénztár 5 éve vezette be az ifjúsági takarékbetétet. Eddig az or­szágban mintegy 240 ezren kötöttek ilyen megállapo­dást az OTP-vel, és 1,3 milliárd forintot tartanak nyilván az ifjúsági takarék­­betétszámlán. Az első taka­rékossági periódus most le­járt. Az idén mintegy 30 000 fiatal rendelkezhet össze­gyűjtött pénzével, amelyre már kölcsönt is igényelhet. A Minisztertanácstól ka­pott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter rendelet­ben módosította az ifjúsági takarékbetét feltételeit. Az új feltételek szerint az­­eddi­gi havi 400 forint helyett január 1-től maximálisan 300 forint helyezhető­­el ifjúsá­gi takarékbetétben, amelybe változatlanul évi 5 százalék kamatot, és a feltételek tel­jesítése után 1 százalék prémiumot adnak. Megvál­toznak a kölcsön feltételei is. A korábbi legfeljebb 22 000 forint helyett, a betét összegétől függően, maximá­lisan 56 000 forint kölcsön vehető fel. A kölcsön nem­csak lakásépítésre vagy la­kásvásárlásra, hanem áruvá­sárlásra is felhasználható. Az általános feltételektől el­térően kisebb kamattal s nagyobb törlesztési idővel. Sopron belvárosában, a Be­loiannisz téren áll a Fabri­­cius-ház, amely a Fabricius családtól kapta nevét. Fab­ricius András 1806-ban vette meg a házat, és 1839- és 1840-ben a családhoz járt látogatóba és olvasnivalóért Petőfi Sándor: Az udvari (folytatás a 2. oldalon.)

Next