Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
2 - KMHPOID A KONGRESSZUS HATODIK MUNKANAPJA A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányai (Folytatás az 1. oldalról.) Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolójából: — Küldött elvtársak! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszusunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadónak tekinti azokat a megállapításokat és feladatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a kongresszuson elhangzott beszámolóban. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területen megvalósítandó alkotó-, a tevékenység átfogó marxista-leninista programjával vértezi fel a pártot, amennyiben a beszámoló sokoldalúan feldolgozta a párt gazdasági és szociális politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problémáit, s távlatilag is meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedő hozzájárulás a kommunista építés elméletéhez és gyakorlatához. " Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet, a párt gazdasági, és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánkban történő további építésének programját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködésé. A pártés a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, n mégszilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köztársasághoz és Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóraváltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén korunk kiemelkedő politikai személyiségével, Leonyid Iljics Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottság főtitkárával, elvi marxista-leninista álláspontot képviselve nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról, és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának ..A” Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel megtárgyalásra a kongreszszus elé terjesztett tervezete, amelyet,, mint ismeretes, , a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mely megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket — mondotta többek között bevezetőjében. * 1967. július 1-i árakon. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit öszszehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóiA gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasz■ tásnak és a nemzeti vagyon, növelésének forrása. ,A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturálisoktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több, mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Ezután Alekszej Koszigin, az SZKP XXIV. kongreszszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozott. Többek között elmondta, hogy sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos, havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. Bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évig megkétszereződik. Más alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötszavakkal: egy emberöltő éves terve is volt. 1971— 1975-ben több, mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. Az ipari termelés egész mennyisége — hangsúlyozta A. Koszigin —, 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több, mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 78 százalékkal az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. Öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6- szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszútávú komplex program megvalósításán. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. .A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás”. Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 10 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak és a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszútávú irányvonala magvalósításában, amelyre a kibontakozó tudósmártyás-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. A pártnak a jövedelemnek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munka A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950. és 1975. között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkés országokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. béremelés, amely a jövedelmező egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglevő szociális-gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1908-ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor új (Folytatás a 4. oldalon.) I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyor,sult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedéseinek mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelménél? legjobb ötéves terve. val. I 11. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai I v. j, c r i ' II . Tif ilu -Ilii a Sie-a« SX.- itt .S.% ■£«,©£» -Isi * r-1 zisjí • t;v cííkS* A fogyasztásra és a felhalmo- - -------‘ **-«--* zásra felhasznált nemzeti jövedelem 1563 186 134 Ipari termelés 2398 ♦ 218 145 Mezőgazdasági termelés 455 137 113 A beruházások volumene 501 203 142 Üzembehelyezett új állóalapok értéke 468 202 144 Kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 140 A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 325 143 A lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 142 ■ Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. I 1976. március 2., kedd