Kisalföld, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Szovjet kormánynyilatkozat az egyiptomi politikáról Szadat egyiptomi elnök a közelmúltban, mint ismere­tes, egyoldalúan­ érvénytelen­nek nyilvánította az 1971 -es szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. Ezzel egyidejűleg Egyiptom­ban zajos szovjetellenes ka­m­pány indult meg, amely­nek során kísérletek történ­tek a Szovjetunió Egyiptom­mal kapcsolatos álláspontjá­nak elferdítésére, valamint a­ra, hogy az egyiptomi poli­­tika legutóbbi kudarcaiért a Szovjetuniót hibáztassák. Ezzel kapcsolatban a Szov­jetunió kairói nagykövetsége március 31-én nyilatkozatot adott át az egyiptomi fél­nek. A nyilatkozat határozottan visszautasítja a hivatalos egyiptomi körök és a sajtó képviselőinek rágalmazó ál­lításait, s tényeket sorakoz­tat fel, amelyek arról tanús­­kodnak, hogy a Szovjetunió Egyiptom és az­ egyiptomi nép irányában következetes és elvi, baráti politikát foly­tat. Nasszer elnök a szovjet ve­zetőnkel tartott megbeszélé­sei során nem egyszer fejez­te ki a szovjet—egyiptomi szerződés megkötésére irá­nyuló óhaját. Szadat elnök 1971-ben az egyiptomi nem­zetgyűlés előtt szintén kije­lentette: ,,Jövőnk és utódaink jövője érdekében törekedtem a Szovjetunióval való szerző­dés aláírására”. A szerződés arra hivatott, hogy magas szinten rögzítse a Szovjetunió és az imperia­lista függőség alól felszaba­­dult Egyiptom közötti kap­csolatokat, miután Egyiptom azt a célt tűzte maga elé, hogy harcoljon szuverenitása és gazdasági önállósága meg­­sz­­rdításáért, a társadalmi­­fejlődésért. Az antiimper­ialista harc és a népek szabadsága érdeké­ben kifejtett szovjet—egyip­tomi baráti együttműködés több mint két évtizede alatt — hangoztatja a szovjet kor­mány nyilatkozata — a Szov­jetunió óriási segítséget nyúj­tott Enyiptom gazdaságának fejlesztéséhez és védelmi ere­jének szilárdításához. A nyilatkozat a továbbiak­ban kijelenti: az egyiptomi kormányzat az­ utóbbi évek­ben kezdett eltérni a Szov­jetunióval való együttműkö­dés politikájától, a szovjet— egyiptomi szerződés elveitől. Mindez a közel-keleti rende­zéssel összefüggő kérdések­ben nyilvánult meg szemlél­tető módon. Az egyiptomi ve­zetők külön ügyletei Izrael­lel, amelyeket az egyiptomi nép igazi barátai előtt eltit­kolja: az agresszorral szem­benálló más arab országok háta mögött kötöttek, gya­korlatilag kivonták Egyip­tomot a megszállt arab föl­dek felszabadításáért vívott harc frontjából. Az egyiptomi kormányzat, megkísérelve, hogy igazolja az agresszorral és annak pártfogóival folytatott kal­­márpolitikáját, elferdítette és kiforgatta mindazt, ami a Szovjetunióval való együtt­működéssel, főképp a kato­nai területen való együttmű­ködéssel függ össze. Ugyan­akkor köztudott, hogy az egyiptomi fegyveres erők csakis a szovjet fegyverszál­lítások eredményeként állhat­tak ellen huzamos időn ke­resztül az izraeli agresszor­­nak, és arathattak sikereket az 1973-as októberi harcok idején. Az egyiptomi kormányzat megtéveszti a saját népét és a világ közvéleményét a szov­jet—egyiptomi pén­zügyi- és hitelkapcsolatok kérdéseiben is. A szovjet fél ugyanis, fi­gyelembe véve Egyiptom ké­relmét, több ízben is felül­vizsgálta a megállapodásokat és jelentős haladékot nyúj­tott a hitelek törlesztésére. A nyilatkozat aláhúzza, hogy a szovjet fél a közel­múltban ismét jószándékot nyilvánított a minden téren kifejtendő együttműködésre. A szovjet kormány nyilat­kozatában rámutat: Egyip­tomban egyesek azt a látsza­tot szeretnék kei­­érni, hogy a szovjet—egyptomi szerződés felbontása alig változtat va­lamit a Szovjetunió és Egyip­tom kapcsolatain és általá­ban a közel-kelet helyzeten. Ez azonban távol áll a való­ságtól. A jelenlegi egyiptomi veze­tőség politikája ellentmond az egyiptomi nép és m­ás arab népek valódi érdekei­nek. Ez a politika lényege­sen megnehezíti az igazságos közel-keleti rendezés eléré­sét, gyengíti az arab államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék az Izrael által­ megszállt arab területek fel­szabadítását, s szavatolják a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogait. Ez a politika csak­ az egyiptomi és a töb­bi ara­b nép ellenségei, az imperialista, a cionista és a reakciós erők malmára hajt­ja a vizet. A nyilatkozat leszögezi: a Szovjetunió továbbra is tá­mogatja azt a harcot, ame­lyet az arab népek folytatnak az imperializmus és a gyar­matosítás ellen, az Izrael ál­tal megszállt arab területek teljes felszabadításáért, és a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogainak szavatolá­sáért, a közel-kelet igazsá­gos és tartós békéjének meg­teremtéséért. Akik a­­Szovjet—egyiptomi kapcsolatok megzavarására és a Szovjetunióval való együttműködés leszűkítésére törekszenek, súlyos felelőssé­get vállalnak népük előtt e politika követelményeiért. • Egymillió fontot HmiinnitiiiiiiiiitiiiiimiitiMiiiiiiMiimitiiiii rabolt az IR.4 miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii Körülbelül egymillió font volt az IRA gerilláinak zsák­mánya abból az Ír Köztársa­ság történetében példátlanul álló vonatrablásból, amelyet szerdán hajnalban hajtott végr­e a republikánus titkos hadsereg egyik osztaga. A csoport a Cork városból Dub­linbe tartó szerelvény posta­kocsiját „ürítette ki”. Az IRA ideiglenes szár­nyának emberei — az úgy­nevezett provok — nagy vo­nalakban azt a tervet másol­ták le amellyel egy angol bűnszövetkezet 1964-ben ki­fosztott egy vonatot. Az egy­kori ,,nagy vonatrablás” tet­tesei később kézre kerültek, akciójukról könyvet írtak és filmet is készítettek. Az íror­szági rablás hasonló módsze­rekkel zajlott le: vasúti egyenruhába öltözött szemé­lyek Dublin közelében vörös lámpával megállították a vo­nalt egy közúti átjárónál, és itt átrakták zsákmányu­­kat egy — mint kiderült — lopott teherautóra. A rablótámadás Észak-Ír­­országban és Angliában egy­­s­ám riadalmat okozott, mert nyilvánvalónak látszik, hogy a "rabolt pénzt­ bombák gyártására használják majd fel. ~ .J15fllP@yE ““— Libanon tiltakozik Waldheim döntése ellen Az elmúlt huszonnégy órá­ban száztízen meghaltak és 180-an megsebesültek a bej­­rúti harcokban. A csatározá­sok szerdán sem szűntek meg. A jobboldal fegyveres oszta­gai a főváros nyugati részé­re összpontosították támadá­saikat. Beirutnak ezekben a kerületeiben megbénult a forgalom, zárva vannak az üzletek, a bankok, a mozik, s az emberek ki sem me­részkednek a csatatérré vált utcákra. Folytatódtak a har­cok a főváros és az ország más részeiben is. Hírügynökségi jelentések­ből továbbra is zűrzavaros kép rajzolódik ki a libanoni politikai erők „hadmozdula­tairól”. Annyi bizonyos, hogy mind a baloldal, mind a jobboldal — Dzsumblattól és Karambol Frangiéig — egyöntetűen visszautasítja Waldheim ENSZ-főtitkárnak azt a lépését, amellyel a Biz­tonsági Tanács elé utalta a libanoni helyzet megvitatá­sát, s kijelenti, hogy a bei­­rúti kormány mindenképpen megkísérli megakadályozni a BT összehívását Libanon ügyében. Karami miniszter­­elnök utasította Libanon ENSZ-fődelegátusát: „Értesse meg az ENSZ-főtitkárral, és a Biztonsági Tanáccsal, hogy ami Libanonban történik az kizárólag az ország belügye”. “ Egyszerűsítik a külföldről behozott áruk és az ajándékküldemények vámkezelését A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 1976. április 1-ével módosí­totta, egyszerűsítette az utas­­forgalomban behozható áruk és az ajándékcsomagok után fizetendő vám megállapítá­sát és csökkentette a vám összegét is. Az utasok által behozható, tehát vámkezel­hető áruk mennyiségét az új szabályozás a korábbinál kor­szerűbben és az emberek személyes szükségletéhez job­ban igazodva határozza meg. A vámhivatal eddig azt, hogy mennyi áru hozható be, dar­abszám va­gy más mérték­­­ség szerint állapította meg. Például törülközőből három darab, harisnyából, zokniból hat-hat pár, teából egy kilo­gramm, kakaóporból 500 gramm. A jövőben az­ áruk belföldi fogyasztói ára alap­ján állapítják meg, hogy egy­­egy fajta áruból mennyit le­het behozni. Egyenként 100 forint értéket meg nem ha­ladó árukból 500 forint össz­értékű, 200 forint értéket meg nem haladó árukból 1000 forint összértékű, 500 forint értéket meg nem ha­­ladó árukból 2000 forint össz­értékű, 1000 forint értéket meg nem haladó árukból 5000 forint összértékű áru vám­kezelhető. Ez azt jelenti pél­dául : olyan törülközőből, amelynek belföldi forgalmi értéke 25 forint, 20 darab, nylonharisnyából, zokniból, amelynek a belföldi forgalmi értéke 20—20 forint, 25—25 párt, kilogrammonként 200 forintos teából öt kilogramm, 100 forintos kakaóból öt ki­logramm vám kezelhető. Az utasok összesen az eddigi 4000 forint helyett 5000 fo­rint, a társasutazásban részt vevők pedig a korábbi 1000 forint helyett 2000 forint bel­földi forgalmi értékű árut hozhatnak be vámfizetés nél­kül. Az utas lényegesen egy­szerűbben túljut a vámvizs­gálaton, hiszen a behozott áruk vámkezeléséhez semmi­­lyen nyomtatványt nem kell kitöltenie, ha az általa beho­zott áruk mennyisége az előbbiekben meghatározott feltételeknek megfelel és összértékük az 5000 forint, illetőleg a 2000 forint értéke­ nem haladja meg. A beho­zott árukat csak akkor kell írásban felsorolni, ha egy­­eg­ áruból a felsoroltaknál nagyobb értéket hoz be, vagy ha azok összértéke az 5000, illetőleg 2000 forintot meg­haladja. A jövőben az egy évet meg nem haladó, de legalább két hónapig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányairól végleg haza­térők a turistákat megillető 5000 forint kedvezményen kívül még további 6000 fo­rint összértékű árut is vám­mentesen behozhatnak. Ez a kedvezmény a harmadik hó­naptól kezdve minden kül­földön eltöltött további hónap után 2000 forinttal növekszik, ha nem lépik túl az egy-egy áruból behozható árumeny­­nyiséget. Egyszerűbb lett az ajándék, küldemények vámkezelése is. A kisebb értékű ajándékcso­magok vámmentesek lettek, vagy az utánuk fizetendő vám összege csökkent. Vám­mentesek a 300 forint összér­tékű ajándékküldemények, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök. Az ennél na­gyobb értékű ajándékkülde­­ményekénél az eddigi száza­lékos vámtételek helyett lé­­nyegesen alacsonyabb össze­gű vámot kell fizetni. Példá­ul, ha az ajándékgü­ldemény összértéke ’301—500 forint között van, egységesen 150 forint, ha 501—1000 forint között van. 300 forint, ha 1001—2000 forint között van, 600 forint, ha 2001—3000 fo­rint között van. 1000 forint, ha 3001—40,00 forint között van, 1500 forint, ha 4001— 5000 forint között van, egy­ségesen 2000 forint a vára. A korábbi 60 százalékos vámot csak az 5000 forint összérté­ket meghaladó ajándékkül­deményeknél kell fizetni. Magyar—lengyet gazdasági együ­ttmű­ködés Szerdán délután Varsóban befejeződött a magyar—len­gyel gazdasági együttműkö­dési bizottság 14. ülésszaka. A magyar küldöttséget dr Szekér Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Kazi­­mierz Olszewski miniszterel­­nökhelyettes vezette. A tár­gyalások eredményeként megállapodásokat és jegyző­könyvet írtak alá. A jármű­ipari megállapodást Nemes­laki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter, a timföld­­alumíniumegyezményt és a bizottsági ülés jegyzőköny­vét dr. Szekér Gyula minisz­­terelnökhelyettes írta alá. Bolgár-magyar barátsági gyűlés Sztara Zagorában Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt ve­vő magyar pártküldöttség vezetője, szerdán egész napos látogatást tett a Szófiától mintegy 250 kilométerre fek­vő Sztara Zagorában. Útjára elkísérte Vlcso Najdenov, a Sztara Zagora megyei pártbi­zottság első titkára és Vla­dimír Videnov, a Bolgár Nép­köztársaság magyarországi nagykövete. A látogatás első állomása az elektronikai részegységek vörös zászló érdemrenddel kitüntetett gyára volt, ahol barátsági gyűlésen beszédet mondott. Az MSZMP küldöttsége a lelkes hangulatú barátsági gyűlés után a sztarazagorai pártiskolára, majd a „Zago­­re” agrártudományi komp­lexumba látogatott el. TELEX ■ TELEX ■ TELEX FORD amerikai elnök és Husszein jordániai király kedden a Fehér Házban több mint egy órán át tanácsko­zott a közel-keleti helyzetről és a libanoni válságról. A megbeszélés után a Fehér Ház közleményben­ jelentette be, hogy a két fél­­ egyetértett az újabb tűzszünet kihirdeté­sének és a konfliktus politi­kai rendezésének szükséges­ségében. Ford és Husszein álláspontja szerint — mond­ja a közlemény — az ilyen rendezésnek szavatolnia kel­lene a különböző libanoni csoportosulások önállóságát, az ország nemzeti egységét és területi integritását. GENFBEN a Szovjetunió állandó ENSZ-képviseleté­­nek épületében szerdán újabb ülést tartott a szovjet és az amerikai küldöttség, amely a hadászati támadófegyverek korlátozásáról tárgyal. VÁRKONYI JÓZSEF, a Magyar Népköztársaság Ugan­dába és Kenyába akkredi­tált nagykövete átadta meg­bízólevelét Idi Amin tábor­nagynak az Ugandai Köztár­saság elnökének és Jomo Kenyattának, a Kenyai Köz­társaság elnökének. CIPRUS nemzeti tanácsa és kormánya a keddi együttes ülésen elfogadta a görög kö­zösség javaslatait a szigetor­szág két közössége közti konfliktus megoldására. Is­meretes, hogy a Bécsben­­feb­­ruárban megtartott tárgya­lásokon a ciprusi görög és a török közösség képviselői megállapodtak: kölcsönösen javaslatokat terjesztenek elő a helyzet rendezésére. A NYUGATNÉMET KOR­MÁNY szerdai ülésén Hel­mut Schmidt kancellár „tel­jesen pozitívnak” értékelte Szadat egyiptomi elnökkel folytatott megbeszéléseit­­- közölte Klaus Bölling kor­mányszóvivő. Szadat hivata­los látogatásra hívta meg Egyiptomba a kancellárt. A látogatás időpontjában ké­sőbb egyeznek meg. A SZOVJETUNIÓBAN szerdán Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-soro­zat 8­­1. műholdját. A műhold berendezései kifogástalanul működnek. „Nemzetközösségi viszony” az Egyesült Államokkal Március 25-én az amerikai elnök „engedélyezte, hogy a Csendes-óceáni Mariana-szi­­getek az Egyesült Államok „önként csatlakozott terüle­te” legyen . A múlt évben tartott „népszavazás” „jogi” alapot teremtett az Egyesült Államoknak arra, hogy e ha­dászati fontosságú szigeteket teljesen ellenőrzése alá von­ja. A Mariana-szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati me­dencéjében a délkelet-ázsiai partoktól 3000, az USA part­jaitól 11 000 km-re helyezke­dik el. A 700 km he­­­t­­ban húzódó vulkáni , ko­rallszigetsáv területe 617 négyzetkilométer. 14 500 fő­nyi lakossága mikronéziai, Chamorro (mikronéziai—ma­láj—spanyol keverék) és ja­pán. A szigetek cukornád-, kávé-, valamint kakaóültet­vényeinél, foszfát-, kén-, és mangánérc-lelőhelyeinél sok­kal fontosabb azok kedvező stratégiai helyzete. A szigeteket 1521-ben Ma­gellan fedzete fel és Lendro­­ne-szigetekr­ek nevezte el. Az 1668-ban érkező spanyol je­zsuiták nevét Mariana-szige­­tekre változtatták. A spanyol uralom 1898-ig tartott, a spa­nyol amerikai háború után a legnagyobb sziget — Guam — az Egyesült Államok bir­toka lett. A szigetek többi része vásárlás útján Német­ország kezébe került. 1914- ben a japánok szállták meg a területet. Az 1919-es ver­­saillesi szerződés értelmében a szigetcsoport japán mandá­tum, majd 1935-től japán te­rület lett 1944 júniusában az amerikaiak súlyos harcok árán foglalták el. Saipanon és Tihianon légi és tengerészeti támaszpontokat létesítettek. 1947-től az USA közigazga­tása alatt áll. a Csendes­óceáni szigetek ENSZ-gyám­­ság része. — TERRA —. 1976. április 1., csütörtök

Next