Kisalföld, 1976. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

VSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 80 FILIÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Dokumentum elfogadásával véget ért az európai kommunista és munkáspártok tanácskozása Az európai békéért a biztonságért,___ együ­ttműköd­ésért és a társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének második napi ta­nácskozását szerdán reggel a soros elnök, Georges Marcha­is, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke volt. Utána a svéd Baloldali Párt-Kom­munisták elnöke, Lars Werner fejtette ki párt­­véleményét A felszólalók listáján ezután Erich Ho­necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkára szerepelt. A déli ülésen Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Első­nek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Tarbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP fő­titkára beszélt. A konferencia szerda dél­utáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az első felszó­laló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd E­rmenegildo Gasperoni, a San Marinó-i KP elnöke kö­vette. Az ülés utolsó felszó­lalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLen­nan, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának főtitkára el­nökölt. KÁDÁR JÁNOS: Az MSZMP és a magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalását Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntöm ta­nácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat. Európa kommunistáinak sok­milliós táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezését az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezleteinek összehívására. Ab­ban a meggyőződésben vet­tünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elem­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást­­ előmozdító közös tennivalóink meghatá­rozásával, kölcsönös szolida­ritásunk kifejezésével jó szol­gálatot teszünk Európa né­peinek­. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított ki­tűnő feltételekért őszinte kö­szönetet mondok házigazdá­inknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy nap­jaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak elő­rehaladása jellemzi. Az erő­viszonyok a szocialista világ­­rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, ösz­­szefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialis­ta­ országok együttes ereje je­lenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a sza­badságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küz­dő népek harcának szilárd tamásiét. M­eggy­őződésünk hogy a Magyar Népköztársa­ságban folyó szocialista építő­munkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünk­kel nemcsak népünk érde­keit szolgáljuk, hanem hoz­zájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erő­sítéséhez, a szocialista orszá­gok összefogásának megszi­lárdításához. Ugyanakkor an­nak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésé­ben fontos, sőt nélkülözhetet­len erőforrást jelent szá­munkra az a nemzetközi szo­lidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocia­lista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapita­lista országok kizsákmányolt, munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános vál­sága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább al­lhatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dol­gozók vállára rakni és fokoz­za a monopóliumok diktatú­ráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kom­munistáknak van olyan prog­ramja, amely a tömegek ér­dekeit szolgálja, alapvető tár­sadalmi változásokat köve­tel és a monopóliumok ha­talma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér­pártjaink szervezetileg erő­södnek, tömegbefolyásuk nö­vekszik. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt teljes mér­tékben szolidáris a kapitalis­ta országokban harcoló kom­munistákkal, az összes de­mokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdel­müket a társadalmi haladó­s szocializmus irányába mu­tató mélyreható változásokért. A világforradalmi folya­mat előrevitelében mind je­lentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító moz­galmak. Harcuk nyomán to­vábbi haladó vonások jelen­nek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pár­tunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen or­szágok kommunista pártjai­val, felszabadító mozgalmai­val, segíti a nemzeti és a tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott harcokat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés, politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, követ­kezetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a hábo­rú és a hidegháború megszál­lottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélső­séges imperialista körök meg­megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a kato­nai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dol­gozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támo­gatására. Ez a politika vala­mennyi nép érdekeinek meg­felel, mert megm­enti az em­beriséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka szá­mára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a tár­sadalmi haladásért és a bé­kéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, ame­lyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politi­kai és gazdasági p.. "ellen­ségéért, felemelkedéséért vív­nak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt­ években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és mun­káspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. "Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelen­tős részének lezárásához. Fej­lődnek, a szocialista és a tő­kés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartanak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erőit és a reali­tásokkal számoló politikai té­nyezők közös sikere volt. Tör­ténelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország leg­magasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egy­más mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre jut­tatása mellett. A helsinki értekezlet óta el­telt csaknem egy év bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét, an­nak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy ré­sze a záróokmány egyes pont­jait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista orszá­gok komolyan veszik a vál­lalt kötelezettségeket, a meg­állapodások egységes és köl­csönös végrehajtásáért száll­nak síkra. A Magyar Népköztársaság, a többi szocialista országhoz hasonlóan, a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági, tudományos és kul­turális együttműködés kibő­vítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesítésé­re, s ugyanezt várja termé­szetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapo­dások valóra váltása az eny­hülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt föld­részünkön a szocialista or­szágokban a békés építő mun­kához, a­­kapitalista orszá­gokban pedig az égető társa­dalmi problémáknak a dol­gozók javára történő megol­dásához, a társadalmi hala­dáshoz. Ugyanakkor nem fe­ledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyek­ben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek kö­vetkeztében egymással kibé­kíthetetlenül ellentétes ide­ológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus termé­szetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fej­lődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavat­kozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A for­radalom a társadalom belső fejlődésének a következmé­­­nye, kívülről nem lehet rá­kényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenez­zük az ellenforradalom erő­szakos terjesztését is. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legáll­­hatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének, így volt ez a múlt században, amikor tudomá­nyos világnézetünk, a mar­xizmus megszületett, így volt (Folytatás a 3. oldalon.) A megyei pártbizottság ülése Dr. Bíró József tájékoztatója Beszámoló a végrehajtó bizottság tevékenységéről Elfogadták a második félévi munkatervet Személyi kérdések, új tisztségviselők, kitüntetések Az MSZMP Győr-Sopron­­megyei Bizottsága szerdán ülést tartott Győrben, a me­gyei pártszékházban. Az­­ülést Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára­­nyitotta meg. Köszöntötte a­­pártbizottság tagjait, a meg­hívottakat, és dr. Bíró Józse­fet, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, külkeres­kedelmi minisztert, aki ha­zánk külkereskedelmi hely­zetéről, a feladatokról és a Győr-Sopron megyei üzemek­­külkereskedelmi tevékeny­ségéről tartott tájékoztatót. A többi között elmondot­ta, hogy a Győr-Sopron me­gyei vállalatok jelentős sze­repet játszanak az ország­­külkereskedelmi tevékeny­ségében. A gépipar, a textil­ipar, az élelmiszeripar és a ■mezőgazdaság kiviteli ter­mékei örvendenek a legna­gyobb népszerűségnek a kül­földi piacokon. A megye vál­lalatai a népgazdasági érde­keknek megfelelően folytat­ják exporttermékeik előállí­tását. A feladat a termék­skála bővítése, szélesítése és a termékek minőségének ál­landó javítása. A növekvő követelmények arányában természetesen szükséges mó­dosítani az exportra történő termelés struktúráját. Olyan termékek előállítására és külkereskedelmi forgalma­zására kell törekedni, ame­lyek keresettek a piacokon, s amelyek megfelelnek az ipar fejlett műszaki színvo­nalának. Dr. Bíró József nagy taps­sal fogadott magas színvona­lú és részletes tájékoztatója után a pártbizottság meg­hallgatta és elfogadta Port Árpádnak, a megyei pártbi­zottság titkárának tájékozta­tóját a végrehajtó bizottság­nak a legutóbbi pártbizo­ttsági­­ülés óta­­kifejtett tevékeny­ségéről. A megyei pártbizottság má­sodik féléves munkatervét Horváth János, a pártbizott­ság titkára terjesztette elő. A pártbizottság a munkater­­■vet elfogadta. A testület szemé­ ,­­ kérdé­seket is tárgyalt. Horváth Imre, a megyei pártbizottság­­titkára azzal a kéréssel for­dult a végrehajtó bizottság­hoz, hogy családi okok miatt mentse fel funkcióiból, s já­ruljon hozzá ahhoz, hogy ■más megyében gazdasági be­osztásban folytathassa tevé­kenységét. A végrehajtó bi­zottság elégedett volt Hor­váth Imre munkájával. Tá­mogatta kérését, s javasolta a megyei pártbizottságnak, hogy érdemei elismerése mel­lett járuljon hozzá felmenté­séhez. Egyúttal javasolta, hogy Szabó Mihályt, a me­gyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztályának eddigi vezetőjét hívja be a megyei pártbizottságba, s válassza meg a végrehajtó bizottság­­tagjává és a megyei pártbi­zottság titkárává. A pártbi­zottság megszavazta Horváth Imre felmentését és Szabó Mihályt a pártbizottság­, a végrehajtó bizottság tagjává és a­­ megyei pártbizottság titkárává választotta. Horváth Imre köszönetet mondott a megyei kommu­nistáknak s a pártszerveknek azért a sokoldalú támogatá­sáért, amelyet munkájában hosszú időn át nyújtottak neki. A végrehajtó bizottság ja­vaslatára a pártbizottság Körös Lászlót, a gazdaságpo­litikai osztály helyettes ve­zetőjét kinevezte a gazda­ságpolitikai osztály vezetőjé­vé. A gazdaság- és szövet­kezetpolitikai munkabizott­ság elnöke Szabó Mihály, titkára pedig Körös László lett. Végezetül Háry Béla ki­tüntetéseket adott át az El­nöki Tanács megbízásából. A Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Horváth Imrének, s a következőket mondotta: — Horváth Imre elvtárs a megyében végzett sok esz­tendős eredményes munká­ja elismeréséül részesült eb­ben a magas kitüntetésben. Szűkebb hazájában sok ne­héz feladatot sikerrel oldott ■meg. Ha más megyébe is ke­rül, ezután is szívesen vár­juk látogatását. Ezután Háry Béla Lányai Sándornak, a Kisalföld nyu­galomba vonult főszerkesztő­jének adta át az Elnöki Ta­nács által adományozott ma­gas kitüntetést, a Munka Ér­demrend arany fokozatát, amelyet hosszú esztendőkön át végzett eredményes mun­kája elismeréséül kapott. ■ Háry Béla átnyújtja Horváth Imrének a Munka Érdem­rend arany fokozatát.

Next