Kisalföld, 1976. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért . 918. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommu­nista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői vé­leménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kér­déseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd el­­határozását, hogy minden egyes párt által országuk társadal­mi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sa­­játosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgo­zott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is ■következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társa­dalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös ér­d­ekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egy­­rris megelt­élés politikája az országoknak a társadalmi rend­szerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép ér­dekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmi­képpen sem jelenti a különböző országok politikai és társa­dalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a leg­jobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokrati­kus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama el­idegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, to­­vábbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, va­lamint a néptömegeknek, s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, to­vábbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együtt­működés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is: megteremtődtek a feltételek az álla­mok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szemben ázó katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentősé­gét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai or­szág együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fej­lesztésére, s ez kedvező­ hatásokkal jár majd a világ vala­mennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles köz­­véleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így foly­tatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek ér­dekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsola­­t—a egyre nagyobb mértékben ható külpolitikájuk eredmé­nyeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új v­j­eháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyá­sos ne­mz­etközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége,, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és a népek közötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ez­ekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekei­nek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokratikus és mononóvumelenes erők harca is. Ez a harc monopolkan­ta­­lista uralom a’ap­iai ellen irányul. A társadalom n-Und széle­sebb rétegei számaiva nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden elve­s nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikere­sen küz­djenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az eny­hülés szellemében történő további átalakításáért, a demokrá­ciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növe­kedjék a szocializmus eszméinek befolyása a társadalmi fej­lődésre. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülésben el­ért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy­ az egye­temes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonsághoz és együttműködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neokolonializmus politikája, az elnyo­más és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága szá­mára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erőviszo­nyok változása következtében pozíciói gyengébbek. Ez kife­jeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erőknek, va­lamint a népek felszabadító és függetlenségi mozgalmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságának további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a kapitalista társadalom életének valamennyi — gaz­dasági, társadalmi, erkölcsi és politikai — területére kiter­jed és a különféle országokban eltérő formában és mértékben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzet­köz politikai és gazdasági kapcsolatokban, majd megállapítja: a munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus kiútért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szociali­sta átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni c ’ből a helv7°th,ms hogy korlátozzák a néptömegek demnkrar­­t’k”v­ác syoc’ő­s jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az env­­os sz­ertív együtttműködés polfikáját aláássák a hel­­sinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban turnét a feszültség és a konfrontáció légkörét teremtsék meg. Higányos erők még mindig annak a hidegháborús politikának v­agza+Srése mattt lepnek fel. am°lvnek következményeként a ’--nUnens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen n­’itikq e'gn harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és rr-'q 0« VrpVo^/eret­ő erők. irArfot Von v°tni r feg*vverkez^si hai^ának. hozzá kel látni a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dol­gozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a né­pek életszínvonalának emelésére fordítanák, az hatalmas hasznot jelentene az egész emberiség haladásának. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fontos hozzá­járulás az olyan nemzetközi feltételek megteremtéséhez, ame­lyek elősegítik a társadalmi haladást. Mindez a tőkés országokban kedvezőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szocialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakoztatását. E tényezők együttes hatásaként fokozódik a népeknek az igazságosság­a és a békére való törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és békeszerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és­­az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat .Az európai kommunista és munkáspártok konferenc­ájának dokumentuma Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alapján, szigorúan fi­gyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszte­letben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializ­musért vívott harc különböző útjai megválasztásának sza­badságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosztálya és népe iránti felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szolidaritásá­val a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocializmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkáspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben abból indulnak ki, ami összeköti őket, és fellépnek az együttmű­ködést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és a haladásért indított mozgalom kibontakoz­tatásának. A kommunista pártok semmiképpen sem tekintik antikommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevékenységüket. Az antikommuniz­­mus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista re­akciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más demokra­ták és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szo­cializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal,­­hogy lejá­rassák a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a néptömegek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadályo­kat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműkö­dése elé. A haladásért és a demokratikus fejlődésért indított népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az anti­komul­unizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, ame­lyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok között együttműkö­dés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasítanak minden olyan politikát és vi­lágnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a ka­pitalista rendszernek rendeli alá. A harcnak, amelyet földrészünk kommunista pártjai és a kapitalista országok demokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrácia fejlesztésé­ért, a békéért, az ellen az állandóan növekvő fenyegetés el­len folytatnak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és mul­tinacionális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására és függetlenségére nézve, nagy jelen­tősége van abban, hogy Európa a béke és a haladás kontinen­sévé váljék. , A konferencián résztvevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazottakhoz, a parasztokhoz, a közép­rétegekhez, a tudományos-műszaki értelmiséghez, a kulturá­lis személyiségekhez, valamennyi politikai párthoz, tömeg­szervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással for­dulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelem­ben, amely a következő célokért folyik: " Az enyhülési folyamat elmélyítéséért a leszerelésre és ■■ az európai biztonság növelésére­ irányuló hatékony in­tézkedések megvalósításával A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapel­veknek és megállapodásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmánya tartalmaz, valamint min­den olyan szerződés és megegyezés végrehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilárdítása és elmélyítése érdekében Európa a katonai enyhülésre irá­nyuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mu­tathatja és kell is, hogy mutassa. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energi­kusan szálljanak síkra,­­ mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukle­áris fegyverkezés megszüntetéséért, a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások meggyorsításáért, a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok s fegy­verzet idegen területekről való kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért, minden állam katonai költségvetésének rend­szeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges, — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői — hogy kiküszöböljék az atomháború veszélyét, amelynek kirobbantása az emberiséggel szemben a legna­gyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium-fegy­verek, a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszközök be­tiltását és megsemmisítését. Sürgeti a tömegpusztító­­ fegyve­rek új típusainak, valamit az ilyen jellegű új fegyverrend­szer kifejlesztésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy­­ Európa és a világ különféle területeit a béke és az együtt­működés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián résztvevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegy­veres erőket és a fegyverzeteket els­őorúan azokban a kör­zetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre való megosztottságának megszüntetése jelentékeny tertekben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferen­cia résztvevői síkraszállnak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért és első lépésként azok katonai szer­vezeteiknek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az agresz­­sziós háborúk, az erőszakkal való fenyegetés és a bármilyen fajta erőszak-alkalmazás propagálásának haladéktalan meg­szüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendszeres tájékoztatását a fegyverkezési hajsza megszün­tetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyalások ala­kulásáról és intézkedésekről. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti füg­­getlenség megvédése Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilváno­sabban vívnak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rend­szer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szembeszállnak min­den olyan kísérlettel, amely a francóizmus politikájának bár­milyen formájában való továbbfolytatására irányul, és fel­szólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokoz­zák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolország min­den antifasiszta erejével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszabadított új Portugália haladó irányú fej­lődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akció­egységet hozzanak létre a kommunisták, a szocialisták, a fegyveres erők mozgalma, az összes demokratikus erő kö­zött, amelyek azt a ma már az alkotmányban is kinyilvánított célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orien­tálódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják szolidaritásukat Ciprus népével. Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák vég­re az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szu­verenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tar­tását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görög­ország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szoli­daritást nyilvánítanak Észak-Írország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legali­zálásáért. A konferencia résztv­evői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldözésé­vel szemben, valamint az NSZK-beli antidemokratikus tör­vényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése céljából ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus újraéledését akár nyílt, akár álcázott formában, harcolni kell a fasiszta és neo­fasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevé­kenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és ak­ciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együtt­­­működésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb terüle­tein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazdagítását a béke, a de­mokrácia és a humanizmus eszményeinek szellemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország né­pe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazda­sági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra, hogy har­colni kell:­­ az államok közötti együttműködés fejlesztésé­ért és kibővítéséért összhangban a helsinki értekezlet záró­okmányában rögzített elvekkel és megállapodásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés légkörének elmélyítését szolgál­ják, továbbá a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. A A békéért, a biztonságért, az együttműködésért, a nem­­zeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájá­rulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociá­lis problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi min­den ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formá­jával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő országok által arra vonat­kozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kap­csolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűzfész­keknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartá­sa útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért. — Vietnam, La­osz és Kambodzsa népének további támogatásáért, az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének támogatásáért, a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadonbocsátásáért; az Uruguayban, Paraguay­­­ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és meg­torlások haladéktalan megszüntetéséért, a Koreai Ném­ De­mokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támogatásáért ab­ban a harcában, amelyet az ország békés mindenfajta kiüső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók ms minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldö­zés ellen harcolók antiimperialista küzdelmének támogatásá­ért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a­­nemzetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése naiv jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolon­alizmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben

Next