Kisalföld, 1976. október (21. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
ENSZ-közgyűlés Kissinger a Szovjetunió és az USA együttmírködéséről Csütörtökön folytatódott az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának általános politikai vitája. Elsőnek Bandaranaike aszszony, Sri Lanka miniszterelnöke, majd Puente Rabdill, perui külügyminiszter szólalt fel. Ezután hangzott el Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszéde. Kissinger a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés, valamint további leszerelési egyezmények megkötésének szükségességéről beszélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítására ”, közölte Kissinger. Az amerikai külügyminiszter változatlanul csak két éven belül ígérte a fekete többségi hatalom megteremtését Rhodésiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együttműködést igényel a Szovjetunióval. A hadászati erőegyensúlyt az Egyesült Államok fenn kívánja tartani, de inkább megegyezés, mint fegyverkezési verseny útján. Ezért állnak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások az amerikai— szovjet kapcsolatok homlokterében” — mondotta. „Mindkét részről történelmi erőfeszítést tesznek, hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhangban — korlátozzák a nukleáris fegyverkészletet. Amint ezt elértük, az Egyesült Államok kész tárgyalni a nukleáris fegyverkészletek csökkentéséről” — mondotta. Kissinger ugyanakkor megismételte a NATO korábbi álláspontját, hogy „kiegyensúlyozott” csapatcsökkentésre van szükség Közép-Európában. A külügyminiszter a kölcsönös érdekeken alapulónak nevezte az amerikai—kínai viszonyt, s kifejezte országa készségét annak fejlesztésére. Kissinger azt mondotta, hogy az afrikai államfők, a Rhodesiáról szóló tárgyalások iránti készségük kinyilvánításával bizonyítják: „készek megragadni a rendezés lehetőségét”. Megismételte a Ian Smith által elfogadott terv fő elemeit, és általánosságban szólt arról, hogy Washington „egyetlen irányzatot sem fog támogatni, sem Rhodesiában, sem másutt” és „nem akar senkire megoldásokat ráerőltetni”. A külügyminiszter beszédéből kitűnt hogy az Egysült Államok immár hajlandó támogatni a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítását. (A konferencia társelnökei a Szovjetunió és az Egyesült Államok.) Az amerikai külügyminiszter rendszabályokat igényelt az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozására. Ford elnök hamarosan ismerteti az erre vonatkozó amerikai terveket — mondotta. Kissinger beszédében általános jellegű ígéreteket tett arra, hogy az Egyesült Államok támogatja majd a fejlődő országokat. Kissinger-Gromikotalálkozó Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebédet adott szovjet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpolitikai kérdéseket tekintettek át. Hírügynökségek a Kissinger— Gromiko-tárgyalásokat úgy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gromiko és Ford pénteki tanácskozásai előtt”. Spanyolország Csenden beavatkozások Spanyolországban folytatódnak a tüntetések és a hatóságok sorozatos megtorló akciói. Szerdán Guernica baszk városban a tüntető dolgozókra rátámadtak a hírhedt spanyol csendőrség egységei. A tüntetők tiltakoztak a baszkföldi sztrájkmozgalomban részt vevők letartóztatása miatt. A csendőrségi beavatkozás nyomán hat embert letartóztattak, sokan megsebesültek. Több ezren vonultak fel szerdán Madridban egy csendes tiltakozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus Király Gerillái” nevű szélsőjobboldali fasiszta terrorszervezet tagjai lőtték le hétfőn a tüntető diákot. Szerdán éjjel négy bombát dobtak a fővárosban a csendőrség négy laktanyájára. Jelentős anyagi károk keletkeztek. Értekezlet a népgazdasági tervező munka feladatairól Az idei terv teljesítésének soron következő feladatairól és az eddigi tapasztalatokról, valamint az 1977. évi népgazdasági terv előkészítéséről tanácskoztak csütörtökön az Országos Tervhivatalban a minisztériumok és országos főhatóságok vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont vállalatok vezető munkatársai, továbbá a társadalmi szervek vezetői. Bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott. Az aktívaértekezleten felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születésnapja alkalmából rendezett életműkiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Hua Kuo-feng-nek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm érnnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Gyakorlati út a leszereléshez Kommentárban értékelte az APN sajtóügynökség szemleírója A. Gromiko külügyminiszter beszédét a világszervezet közgyűlésén. Ismertette a leszerelésre, s a feszültség csökkentésére tett szovjet javaslatokat. Hagyomány, hogy az ENSZ- közgyűlés ülésszakán a szovjet békekezdeményezések állnak a figyelem központjában. Ezt bizonyítja Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-ben most elhangzott felszólalása is, melyben különös nyomatékkal hangsúlyozta a gyakorlati leszerelési intézkedések szükségességét. Alapos elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és azoknak a körülményeknek, amelyek lehetővé teszik ezeket a lépéseket és további előrehaladást biztosítanak. A szovjet külügyminiszter által előterjesztett leszerelési memorandumban a Szovjetunió felszólítja a világ minden országát, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a mai álamközi kapcsolatok legnagyobb és legfontosabb problémájának megoldására. Az emberiség számára ma nincs halaszthatatlanabb feladat, mint a világot pusztulással fenyegető háború megakadályozása. Egy mai termonukleáris töltetnek nagyobb pusztító energiája van, mint a második világháború idején alkalmazott robbanóanyagoknak együttvéve. A már felhalmozott nukleáris fegyverek ereje elegendő ahhoz, hogy városok ezreit juttassa Hirosima tragikus sorsára. Közben a tömegpusztító fegyerek a tudományos-technikai forradalom eredményei nyomán mind „tökéletesebbé” válnak. A fegyverkezési hajsza megakadályozásának azonban napjainkban mind kedvezőbb politikai és anyagi feltételei jönnek létre. A szovjet kormány véleménye szerint — mint ahogy azt A. Gromiko kifejtette — a jelen körülmények, között a leszerelés terén az alábbi fő kérdések megoldása szükségszerű : — a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése; — a nukleáris fegyverkísérletek betiltása; — a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó intézkedések hatályának kiterjesztése; — a vegyi fegyverek megsemmisítése és betiltása; — az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének betiltása; — a hadseregek és hagyományos fegyverek csökkentése; — az Indiai-óceán és más térségek békeövezetté nyilvánítása; — a katonai költségvetések csökkentése; — a leszereléssel foglalkozó tárgyalási formák kiszélesítése. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmas fóruma lehet az általános leszerelés kérdéseinek megvizsgálására, a megvalósítás útjainak és eszközeinek közös erőfeszítéssel történő meghatározására, a gyakorlati lépések hosszútávú programjánakdolgozására. Ezt a tanácskozást úgy kell előkészíteni, megszervezni és lefolytatni, hogy gyökeres fordulópontja legyen a leszerelési kérdés megoldásának. Ennek megtartása természetesen nem helyettesítheti a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió kormánya úgy látja, hogy egy ilyen ülésszak — mint közbeeső szakasz — arra hivatott, hogy határozataival előkészítse a leszerelési világkonferencián megvitatásra kerül problémák széles körű vizsgálatát. A Szovjetunió a világ népei elé tárja javaslatait, kifejezi reményét, hogy azokat figyelmesen tanulmányozzák, s ez gyakorlati eredményekhez vezet az emberiség előtt álló történelmi problémák megoldásában. Elkeseredett harcok a libanoni hegyekben Libanon hegyes vidékein a szíriai alakulatok és a jobboldali keresztény fegyveres egységek szerdán egész nap, majd a csütörtökre virradó éjszaka is folytatták támadásaikat a nemzeti-hazafias erők és a palesztin ellenállási mozgalom állásai ellen. Mint a beiruti rádió közölte, a hegyekben folyó harcok egyre elkeseredettebbekké válnak. A szíriai és jobboldali erők létszámban felülmúlják a velük szembenállókat és ezenfelül korszerűbb haditechnikával rendelkeznek. Csütörtökön a beiruti újságok azt jelentették, hogy a szíriai csapatok és a jobboldal alakulatai szerdán összpontosított tüzérségi támadás után elfoglalták a libanoni hegyvidék sok települését. A hazafias erők és a palesztinok nehéz helyzetben vannak, de folytatják az ellenállást. Sajtójelentések szerint mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett. Bejrútban közzétették a WAFA palesztin hírügynökség állásfoglalását, amely megdöbbentőnek mondja, hogy Szárkisz libanoni elnök beiktatása után, a politikai rendezésre irányuló erőfeszítésekkel és a kapcsolatok felvételével párhuzamosan „Szíria katonai támadást intézett a hegyvidéken a hazafias és a Palesztinai erők állásai ellen”. A WAFA ismét leszögezi: „a palesztin forradalom a libanoni béke helyreállítására törekszik”. El Kholi, az Arab Liga képviselője Bejrútban találkozott Jasszer Arafattal, az PFSZ VB elnökével, valamint Raymond Eddevel és Szaeb Szalammal A megbeszéléseken a tűzszünethez vezető lehetőségeket vizsgálták meg. Csütörtökön El Kholi Damaszkuszba utazott, hogy tárgyaljon a szíriai vezetőkkel. tovább folytatódnak a megbeszélések Szárkisz elnök és Karami miniszterelnök között is. HIMPOtB 2 Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának együttes ülése Az Opus Pacis Intéző Bizottsága és az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága dr. Ijjas József kalocsai érsek elnökletével csütörtökön együttes ülést tartott. A tanácskozáson dr. Weisz Ferenc prépost, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkárhelyettese beszámolt az eddig végzett munkáról és szólt a Hazafias Népfront VI. kongresszusa után a mozgalom előtt álló feladatokról. Az ülés résztvevői ezután megvitatták a nemzetközi békemunka időszerű feladatait. NÜRNBERGI MEMENTO Champetier de Ribes, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összerázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák és a hamvasztókemencék — hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neonácik szerint — „ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946. október 1-ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az taszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen, meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októberében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Ku Klux Klan-vezér jelentette ki, hanem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hánynak szemet a demilitarizált Rajna-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitás miatt zavar a nürnbergi memento. Ma is van számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Straussnak hívják, amely hivatalosan is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait, amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visszasíró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterelnökét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürnbergben. A népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett, a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — masszává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség jegyében futószalagon szállította a gazembereket. Három évtized alatt sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. Harmat Endre 1976. október 1., péntek