Kisalföld, 1976. december (21/32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. DECEMBER 1., SZERDA " ÓRA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. " A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi ■ kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását, valamint az egyéb soron levő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. TELEX Küldöttségek utaztak Havannába Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével kedden magyar parlamenti küldöttség utazott Havannába. A delegáció tagja Lombos Ferenc és Molnár Endre országgyűlési képviselő. A küldöttség részt vesz a Granma hajó partot érésének 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken, valamint a kubai nemzetgyűlés első, ünnepi ülésszakán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Ott volt Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. ♦ + + Raul Castro Ruz altábornagynak, a kubai forradalmifegyveres erők miniszterének meghívására Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumiállamtitkár vezetésével kedden magyar katonai küldöttség utazott Havannába, a kubai forradalmi fegyveres erők megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren, a honvédelmi minisztérium vezetői búcsúztatták. Jelen volt Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. NÉKOSZ-évforduló A népi kollégiumi mozgalom kezdetének és a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulóját egész napos programmal ünneplik meg ma Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az egykori kollégisták tudományos ülésszakot tartanak, s a Nemzeti Galériában kiállítás nyílik a népi kollégiumokban nevelkedett képzőművészek alkotásaiból. A Madách Színházban ünnepi estet rendeznek, amelyen Pozsgay Imre kulturális miniszter mond beszédet. Nem anyagi kérdés... Megújul az újítómozgalom? Egy „titok” nyomán a Richardsban Amikor évekkel ezelőtt új alapokra helyezték az újítómozgalmat, bizony hosszú ideig nem hogy emelkedett volna, hanem mindinkább visszaesett ez a dolgozók ötletező kedvét kihasználó mozgalom eredménye. Később módosították ugyan a rendeleteket, de az alapelv — s a szakemberek mindmáig ezt tekintik a fejlődés legfőbb akadályának — maradt. Vagyis: az újításokért kifizetett díjazás a részesedési alapot terheli. Sajnos, az újításoknak még mindig meglehetősen bonyolult az ügyintézése is. Mindezek ellenére egyre gyakrabban találkozni a megye üzemeiben az újítómozgalom fellendülésének jeleivel. Úgy látszik, a vállalatok végül is megtalálják a rendeletek által behatárolt tevékenység legkedvezőbb formáit. Halmai Imréné, a győri Richards Finomposzteógyár újítási felelőse feltűnő piros köpenyben dolgozik. Mint mondják rá tréfásan, azért, mert a munkacsarnokokon végigmenvén élő lelkiismeretként hívja fel a dolgozók figyelmét az újításokra. S ugyancsak sűrűn megfordul piros köpenyében a műszaki vezetők irodáiban is, állandóan sürgetvén az újítások elbírálását, a döntések meghozatalát. Hogy valójában mit is ér a vékony asszonyka ténykedése az újítómozgalom számára, azt néhány számmal szükséges illusztrálni. Ha összehasonlítjuk az idei első háromnegyed év újítási számait a tavalyi hasonló időszakkal (zárójelben az 1975- ös adatok), azonnal szembeötlik a fejlődés. Tehát szeptember végéig benyújtottak 192 (147) újítást! Kísérletezésre került 45 (25), elfogadtak 138-at (93-at), bevezettek 142-t, (126-ot). Újítási díjat 140 (114) dolgozó vett fel. Mi a titka a Richardsban az erőteljes fejlődésnek? Erre már Andrássy Gyula, a győri gyár igazgatója adja meg a választ: — Nincs titok. Csak rendszeres munka van. Állandóan napirenden tartjuk az újítással kapcsolatos propagandát, az ügyintézést, az ötletek sorsának alakulását. * ♦ ♦ Valóban, a Richardsban még „látható” jelei is vannak az újítórozgalomnak. Falitáblán tájékozódhatnak a dolgozók a mozgalom eseményeiről, az üzemi faliújságok, az üzemi lap is sűrűn választja témájául az újításokat. Évente újítási munkaterv készül, amely jó segédanyag az ötletező dolgozók számára. A háromszintű újítási verseny — s annak díjai — szintén jó mozgató ereje a mozgalomnak. S az eszközöket mindig tovább finomítják. A legfrissebb a tegnapi döntés, amely szerint a verseny értékelésénél a fizikai dolgozók újításait magasabb számmal szorozzák, mint a műszakiakét... A Richards jó újítási eredményeinek értékét a magyar textiliparra jellemző technológia is emeli. Ugyanis hazai textilgépgyártás nincs, a régi és az új gépek is importból származnak. Minden iparág közül a legrégibb technológiával a textilipar dolgozik, csak egy-egy részterületen találkozni az évtizedes módszerek változásával. Mindezek együtt azt jelentik, hogy a régi gépeken már nincs mit újítani, az újakon pedig még nem szabad (pl. garanciaidő), illetve nincs is mit... Mindezek ellenére a rekonstrukció „feldobta” a Richardsban az újítókedvet is, mert a régi technológiákat, a régi módszereket az újakhoz kellett igazítani, s ez számos jó ötlet megvalósítását igényelte. Sok jó gondolatot hozott a felszínre a korszerű gépek karbantartása is. Számos — szinte kényszerítő erejű — újítást eredményezett a mind szorítóbb munkaerőhiány, s ezzel együtt a termelékenység növelésének szándéka. Nagy területe még az újításoknak a munkavédelem — az új gépeken is —, valamint a fokozott takarékosságra való törekvés. Örvendetes jelenség a Richardsban, hogy főleg a takarékosságra vonatkozóan mind több szocialista brigád ad be kollektív újításokat. — Nem fog vastagon a ceruzánk az újítási díjak megállapításánál, de mindenkor azonos a mércénk — mondja Andrássy Gyula, az újítások egyik elbírálója. Aztán ki is fejti, ne az anyagi érdekeltség vezesse a dolgozót az újítás gondolata felé, hanem sokkal inkább egy belső kényszer ... Véleménye szerint az újítómozgalom is valahol fontos része az üzemi demokráciának, hiszen az újító „beleszól” a vállalat ügyeibe.A -A Csodákat nem várnak az újítóktól, hiszen a szakma legjobbjai, a tervezőintézetek munkája nyomán épülnek a gépek, berendezések, azokon valóban nehéz a korszerűsítés. De sok mód kínálkozik arra, hogy például importalkatrészt takarítsanak meg az ötletekkel, vagy a helyi viszonyokhoz igazítsák a mondjuk lengyel kártológépet — amelyen egyébként tavaly egy 875 ezer forint értékű újítást készítettek. Tudtak javítani az olasz Sant-Andrea fésülőgépen is, és még számos — elsősorban elektronikus újításokat — sorolhatnak az újítási naplókból. A Richardsban annak örülnek a vezetők, ha sok „kicsi” újító van, mert ez a dolgozóknak az üzem eredményeivel való törődését tükrözi. Beszélgetésünk során a győri gyár igazgatója igen egyértelműen fogalmazott, amikor az újítómozgalomról szólt: — A vállalatvezetést is meg lehet ítélni az üzemi újítómozgalomról. Ezzel a gondolattal pedig egyet kell érteni. (Csiszka) Losonczi Pál Indiába utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Shri Fttkhruddin Ali Ahmed-nak, India elnökének meghívására 1976 december első felében hivatalos látogatásra Indiába utazik. KISZ - Komszomol együttműködés Hét európai szocialista ország közös beruházásában épül az orenburgi gáztávvezeték, amely a közreműködő államok távlati földgázszükségletét biztosítja majd. Hazánk három kompresszorállomást épít: megtervezi és kivitelezi — túlnyomórészt magyar építőanyag és berendezés felhasználásával — a kiegészítő és kommunális létesítményeket. Mindez nagyfokú szervezettséget igényel a tervszolgáltatásban, az anyagos eszközellátásban, a tervező, a gyártó és a kivitelező vállalatok együttműködésében. Az 1978-ban üzembe lépő gáztávvezeték V. szakaszának építkezését a KISZ IX. kongresszusa KISZ-építkezéssé nyilvánította. A közelmúltban ifjúsági szövetségünk, és a lenini Komszomol vezetői együttműködési megállapodást írtak alá Moszkvában a szovjet és a magyar ifjúság közös tennivalóinak összehangolására. Felkészült télre a MÉK Szárítják a hagymát Győr város lakói annyi burgonyát esznek meg naponta, mint korábban az egész megye. Mondhatnók: ez képtelenség, hiszen, ha javult is az étvágy, ennyit nem nőtt senkinek a gyomra. Mi az oka tehát a nagyobb fogyasztásnak, hogy az említett ténnyel lehet példálózni? Az, hogy a termelőből egyre inkább csak fogyasztó lesz. Nemcsak a nagyüzemekben nem foglalkoztak a burgonya termelésével, hanem a kiskerttulajdonosok is letettek az ültetéséről. Viszont vásárlóként jelentkeznek a boltokban. Naponta két és fél-három-, vagon a megye burgonyafogyasztása. Meddig lehet enynyi, illetve tél végén, kora tavasszal is lesz-e elegendő burgonya a boltokban? Sokakat foglalkoztató téma ez napjainkban. A MÉK a megye ellátására hatszáznegyvenöt vagon burgonyát tárolt (ennek több mint a fele importáru) a mennyiségnél számolt a vállalat a nagyobb fogyasztással, mert az elmúlt években négyszáz vagon termés fedezte a megye szükségletét. A készlet nagy része fedett tárolóba került, tehát az esetleges zord időjárás sem akadályozhatja az ellátást. A prizmákban tárolt burgonyát ugyanis nehezen tudják felszedni, ha fagyos az idő. Mindenesetre a legjobb megoldás az lett volna, ha elkészül a négyszázvagonos tároló, amelynek a kivitelezője a Hédervári Téváll. Érdemes erre a tárolóügyre néhány gondolatot áldozni. Ugyanis, hogy a városnak, a megyének megfelelő „éléskamrája” legyen, az, már nemcsak a MÉK Vállalat ügye, hanem végsősorban városi, megyei érdek. Nos, a többszázvagonos tároló építésének már két évvel ezelőtt el kellett volna kezdődnie, átcsúszott a kezdés hetvenötre, s még ma sem kész az épület. A hiánya mellett gond még, hogy egyre drágábban készül el, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ettől függetlenül az idei télen meglesz a mindennapi burgonyánk, tehát felesleges raktározni az erre egyáltalán nem alkalmas mai lakásokban. De más zöldségfélét sem kell otthon halmozni, a Vállalatnak is kedvezőbb, ha nincs kitéve a hullámzó vásárlási kedvnek, s a szállításban igazodni tud a rendszeres, napi fogyasztáshoz. Ugyancsak bőséges a készlet káposztafélékből, sőt még Budapest ellátására is tárol a vállalat. Sárgarépából a szövetkezetek megtermelték a megye szükségletét, sőt jut exportra és a fővárosnak. Gyökérzöldségből százharminc vagon áll a tárolóban és sok az alma. A készlet 240 vagon, s az egészen olcsó almavárat (3,60 kilója a boltokban) még egy-két hétig tartani is tudja a vállalat. Közel hatvan vagon vöröshagyma a téli készlet, eddig öt vagonnal szárítottak, még erre a sorsra jut öt-tíz vagonnyi hagyma, a gyengébb minőségű. Mivel minden (Folytatás a 3. oidalon.) Hatszáz erőgép A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Budapesten készülnek a Rába—Steiger-erőgépek. A 14 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokban naponta három 245 lóerős traktor készül. A modern, nagyüzemű gazdálkodás minden igényét kielégítő, nagy teljesítményű erőgép sokféle mezőgazdasági munkagép vontatására, illetve működtetésére szolgál. Az idén 600 Rába—Steiger hagyja el a gyárat. Hadas János felvétele