Kisalföld, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. FEBRUÁR 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM TELEX A szocialista munkaversenyről A Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtár­gyalta a szocialista munka­verseny értékelési és elismerési rendszeré­nek tapasztalatait, vala­mint a továbbfejlesztés tennivalóit. Második na­pirendi pontként a tes­tület megvitatta és jó­váhagyta a SZOT 1977 évi költségvetését. Milos Minies Budapesten Hétfő délután Buda­pestre érkezett Milos Minies, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnökhelyettese, külügy­miniszter, aki Pója Fri­gyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Külügyminisztéri­umban tegnap megkez­dődtek a magyar—ju­goszláv hivatalos tárgya­lások. Megnyílt a VHE alakuló kongresszusa Ho Si Minh városban ünnepélyes keretek kö­zött hétfőn megnyílt a Vietnami Nemzeti Egy­ségfront alakuló kong­resszusa. A napirenden a Vietnami Hazafias Front, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a vietnami nemzeti, de­mokratikus és békesze­rető erők szövetsége egyesítésének kérdése szerepelt. A kongresszus munká­jában részt vesz Ton Duc Thang, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság el­nöke, Le Duan a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és több más párt- és állami vezető is. Parlamenti küldöttség Lengyel­országban Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke és az álta­la vezetett magyar par­lamenti küldöttség hét­főn délelőtt Varsóban folytatta hivatalos tár­gyalásait Stanislaw Guc­­wával, a SZEJM elnöké­vel és a lengyel parla­ment elnökségének tag­jaival. A két küldöttség első megbeszélésére szombat délelőtt került sor. A hét végét a magyar delegáció vidéken töl­tötte — látogatást tett Lowiczban, majd Cho­pin Zelazowa—wolai szü­lőházában. CSEPEL SZAVÁRA­ ­Újabb üzemek csatlakoznak Egyre szaporodik azoknak a megyei nagy és kis üzemek­nek, mezőgazdasági szövetkezeteknek a száma, amelyeknek közössége csatlakozik a csepeli munkások kezdeményezésé­hez. A vállalatok, gazdaságok átértékelik idei tervf­eladatai­­kat, és ezeket megtetézve példás munkafelajánlásokat tesz­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Noha a gazdaság legkülönbözőbb területét képviselik­­ezek a vállalatok, egy közös mégis van felajánlásaikban: olyan feladatok elvégzését szorgalmazzák, amelyek egyúttal összhangban vannak a népgazdasági célok­­ kal, s amelyek gyorsabb haladásunkat segíthetik. 4000 otthon elemeinek elké­szítésére terv­ezett házgyár­ban az idén 4600 lakás pane­lének legyártását vállalták a munkások. Az ÁÉV 217 mil­lió forinttal kívánja növelni a tavalyihoz viszonyítva idei teljes termelési tervét. A ter­meléstöbblet mintegy 90 szá­zalékban a termelékenység növeléséből származik majd. Jobban kihasználják az időt A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár dolgo­zóinak versenyfelajánlásából két fontos részletet emelünk ki. A vállalat szocialista bri­gádjai 26 millió forintot sze­(Folytatás a 3. oldalon.) Százmilliós többlet A Graboplast győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár dol­gozói a megnövekedett bel­földi és külföldi igények ki­elégítése érdekében vállal­ták, hogy 1977-ben egymillió négyzetméterrel több műbőrt állítanak elő, mint tavaly. Ez a százmilliót érő termelésnö­­vekedés kizárólag a jobb és hatékonyabb munkából szár­mazik majd. A Graboplast idei tervében 36 millió négy­zetméter műbőr gyártása sze­repel és ennek mintegy 30 százalékát exportálja a vál­lalat. A vállalat verseny fel­ajánlásában az is szerepel, hogy a szocialista országokba szállítandó termékeinek mennyiségét 1,5 millió négy­zetméterrel növeli. A termelő tevékenység fo­kozása mellett a Graboplast dolgozói 10 millió forint ér­tékű anyag és energia meg­takarítását vállalták. Az új termelőberendezések beállí­tásával, a munka jobb meg­szervezésével, a minőség ja­vításával, importanyagoknak hazaival történő helyettesíté­sével, technológiai­­ korszerű­sítésekkel, valamint az új termékek nagyüzemi gyártá­sának meghonosításával 19 millió forinttal akarják a vállalati eredményt növelni. kezdeményezéshez A válla­lat ipari termelését 80 millió forinttal, 8,1 százalékkal akarja növelni a tavalyihoz viszonyítva. Az eredetileg Csökkentik az importot A Fertői Nádgazdasági Vállalat dolgozói jubileumi versenyvállalásukban a ter­melés 28,8 százalékkal való növelését irányozták elő. Ami ugyancsak lényeges: a válla­lat a tőkés országokba szál­lítandó termékeinek mennyi­ségét egynegyedével akarja növelni. „További erőfeszíté­seket teszünk az importanya­gok és -alkatrészek belföldi­ekkel való helyettesítésére, munkánkban a lehető legna­gyobb mértékű takarékos­ságra törekszünk” — olvas­ható a nádgazdaságiak fel­ajánlásában. A többlet hatékonyságból A Győr megyei Állami Épí­tőipari Vállalat közössége ugyancsak bőséges felaján­lással csatlakozott a csepeli Izotópdiagnosztikai labora­tórium működik tegnap reg­geltől a Győr-Sopron megyei Tanács Kórház-Rendelőinté­­zetében, a győri Zrínyi ut­cában. A laboratórium az építéssel és új műszerekkel együtt meghaladja az ötmil­lió forint értéket. A modern technika segítségével szinte felsorolhatatlanul sokféle vizs­gálatot lehet elvégezni, olya­nokat, amilyenekre idáig nem volt lehetőség megyénkben. Dr. Andréka Bertalan bel­gyógyász adjunktus, az izo­tóplaboratórium vezetője — amint végigkalauzol a la­boratórium sajátos világá­ban — a pajzsmirigy- és vesevizsgálatokat említi elő­ször. Természetesen nem vé­letlenül : az első nap ,,prog­ramjában” nyolc beteg pajzs­mi­rigy-vizsg­ál­ata szerepel, annál is inkább, mert éppen a mi megyénkben, pontosab­ban Mosonmagyaróvár kör­nyékén, a Szigetközben lé­nyegesen gyakoribb a pajzs­mirigyes betegség, a struma, mint az ország egyéb részei­ben. Az új laboratóriumban az izotóptechnika segítségével pontosan megállapíthatják például, hogy a két vese egy­mással összehasonlítva ho­gyan működik, illetve a ve­sék hogyan választják ki az izotópot tartalmazó anyagot, illetve az hogyan távozik, van-e olyan betegség (vese­kő, daganat, gyulladás), ami a normális működést gátolja. A laboratóriumban a pajzsmi­rigy- és a vesevizsgálatokat külön helyiségben végezhetik Egy harmadik helyen az „in vitro’,’, vizsgálatok rendelke­zésére áll: itt különféle hor­monokat, enzimeket vetnek alá tüzetes megfigyelésnek ... A műszerek lehetővé teszik a keringő vér­térfogat és a fehér­­jemennyiség hihetetlenül pon­­­­tos meghatározását — sok s­­gítséget adva például a sebé­szeknek és az altatóorvosok­nak a műtét előkészítésé­ben ... Gyorsan készült el a labo­ratórium : a tervezés kezdete és az építés befejezése közt mindössze egy év telt el. A terveket a Győri Tervező Vál­lalat és a budapesti Iparterv radiológiai osztályának mun­katársai készítették, szocialis­ta szerződés keretében, tár­sadalmi munkában. Az épít­kezésben, felszerelésben na­gyon sokat segítettek — szin­tén társadalmi munkával —­ a Magyar Vagon- és Gépgyár­­szocialista brigádjai, az Észak­dunántúli Közmű- és Mély­építő Vállalat dolgozói. En­nek az összefogásnak kö­szönhető, hogy a létesítmény végülis a tervezettnek nem egészen a felébe került csak. A győri laboratóriumot az Egészségügyi Minisztérium a kiemelt központi létesítmé­nyek közé sorolta, s ennek megfelelően támogatja továb­bi nagy értékű műszerekkel. Ilyen lesz egy radiocirku­­lográf, a keringési paramé­terek leolvasására, szív- és érrendszeri megbetegedések vizsgálatára. Egy másik műszer a szcintigráf, amellyel az izotóppal feldúsított szervek alakját, nagyságát, elváltozá­sait határozhatják meg... A laboratórium .,klinikai háttere” a kórház IV. bel­­osztálya. Vizsgálatra a kór­házi belgyógyászati osztá­lyok, a sáv­ főorvosok vagy a körzeti orvosok utalhatják ide a betegeket. A modern létesítmény nemcsak me­gyénk egészségügyét szolgál­ja „hatásköre” a környező megyékre is kiterjed. 4. 1. Új diagnosztikai laboratórium Győrött Izotóppal az egészségért ■ Matkovics Éva és Csáp Péter a modern technika segítségével végzik a vesevizsgálatot. — Hoff­er Valéria izotópos pajzsmirigy vizsgálat közben. (M. K. felv.) Kutatások a megye fejlesztéséről Erősödött a MTESZ közéleti tevékenysége A műszaki és természettu­dományoknak megyénk szel­lemi életében meghatározó szerepe van. Minden nagyobb üzem egyszersmind alkotó műhely, a tudományos-tech­nikai forradalom őrhelye. Ak­kor is, ha fejlesztője, vagy ha felhasználója a korunkban termelő erővé váló tudo­mánynak. A műszaki és ter­mészettudományos élet töret­lenül fejlődik, határai széle­sednek. Jól bizonyítja ezt az, hogy a műszaki és tudomá­nyos tevékenység nem kor­látozódik a munkahelyre és munkaidőre, hanem a MTESZ munkáján keresztül ezrekre hat. A múlt évben például tizenhétezren vettek részt a tudományos egyesületek hat­száz különféle rendezvényén. A MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezete elnökségé­nek tagjai a napokban von­ták meg az 1976. évi munká­juk mérlegét. Legnagyobb eredményüknek azt tartják, hogy a hagyományos műsza­ki és tudományos informálás mellett a szervezet jelentős mértékben növelte közéleti tevékenységét. A szövetség és az egyesületek a korábbinál jobb kapcsolatokat építettek ki a párt- és tanácsi szerve­zetekkel. Az egyesületi élet egyre jobban demokratikus fórummá válik. Nemcsak megyénk tudo­mányos egyesületi életére lesz hatással az a munka, amely néhány hónapja kez­dődött Győrött. A megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának kérésére a MTESZ országos szervezetei­nek közreműködésével több fontos témában kutatás in­dult, amelyek közvetlenül is segítik megyénk fejlődését, így például lakáspolitikánk távlati céljairól, a panelos építési módról, a termékszer­kezet átalakításáról, a terme­lőszövetkezeti melléküzem­­ágakról, a felsőoktatási intéz­mények és az üzemek, gaz­daságok közötti kapcsolatról, városaink infrastruktúrájá­ról készítenek a MTESZ-ta­­gok tanulmányokat. A győri tanács vezetői megbízták a MTESZ megyei szervezetét, hogy tagegyesü­­letei vizsgálják meg a me­gyeszékhely távlati energia­­ellátását, a Kun Béla lakóte­lep talajának hidromechani­­káját, a környezetvédelem győri feladatait. Tanulmány készül arról is, hogy van-e lehetősége a trolibuszközle­­kedés bevezetésének Győrött. Sopron és Győr után Mo­sonmagyaróváron is közvet­lenül segítséget nyújt a MTEISZ a várospolitikai fel­adatok megoldásához. A ta­nács és a MTESZ vezetői a közeli jövőben határozzák meg, milyen területeken se­gítsenek a tudományos egye­sületek. Megyénk legfiatalabb városában, Csornán is számí­tanak a MTESZ alkotó köz­reműködésére a város fej­lesztésében. A kutatómunka mellett a hagyományos egyesületi tevé­kenység nem szorul háttérbe. Már megkezdődött a győri műszaki hónap szervezése, amelynek első előadása Szov­jetunió tizedik ötéves tervé­ről szól március harmadikáig.

Next