Kisalföld, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Ülést tartott a TOT elnöksége Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait, és az idei feladatokat.. Az ágazatok elmúlt évi eredményeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően értékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlődése. A növénytermesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelésben — a szélsőséges időjárás káros hatásai miatt lemaradás mutatkozott. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység javítására a TOT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez.. Ezzel összefüggésben az elnökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A haltai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkakollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A legjobb fegyelmező erő Gyakran hallunk mostanában a munkafegyelem lazulásáról. Hibás és igaztalan minden ilyen általánosítás. Az ötmillió százezer kereső túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, nem „lazít", hanem hónapról hónapra, évről évre fokozza teljesítményét, gyarapítja tudásat, tapasztalatát és többet nyújt a közösségnek. Felbillent mérges De mit kezdjünk a szorgalom hiányára, a fegyelem ziláltságára utaló tényekkel, jelenségekkel? Becsapnak bennünket a személyes tapasztalatok és az időnként önkritikus hangulatok? Utasítsuk vissza őket, mint alaptalan benyomásokat? Szó sincs róla, van mindennek objektív alapja. Az országos munkaerőmérleg felbillent, a kereslet túlsúlyba került, így megváltoztak a foglalkoztatás feltételei. Általában csökkent a dolgozók kötődése munkahelyükhöz. Többnyire a fegyelem lazulását is kiváltotta ott, ahol az elvárások, a teljesítménykövetelmények nem voltak elég konkrétek és határozottak. Főként az időbéres és alkalmazotti munkakörökben. Hatása persze szélesebb körben kisugárzott. Csökkent például a teljesítménybérben dolgozók aránya, alacsony fokú a délutáni és az éjszakai műszak leterhelése, néhol elmaradt a normák karbantartása, esedékes és indokolt szigorítása. Egy országnak adottságaitól függően lehet passzív a külkereskedelmi, a fizetési mérlege, de a munkaerő mérlege az nem. A tőkés viszonyokra az aktív munkaerőmérleg, a munkanélküliség, a vendégmunka jellemző. A mi szocialista viszonyaink közt a tervszerű arányos fejlesztés követelménye: úgy kell megtervezni a munkaerő foglalkoztatását, képzését, átcsoportosítását, hogy ne legyen se több se kevesebb, hogy elkerüljük a munkaerő és az eszközök pazarlását. De sajnos jelenleg nem sikerül a követelménynek megfelelni. A munkaerő több is, kevesebb is a kelleténél. A felesleg és a hiány elkerülik egymást, a belső munkanélküliség, a rossz hatásfokú foglalkoztatás ugyanis rejtve marad. Beválik-e a zöldoltvány? A baráti szőlő vesszőfutása Győrújbarát dombos része a régi krónikákban mint a királyi szőlőművesek lakóhelye szerepel. Néhányan hallomásból tudni vélik, hogy még az 1800-as évek közepe táján is hatalmas szőlőtáblák voltak ezen a részen. Később azután ki tudja miért, ritkulni kezdett a szőlő és a nagy filoxérajárvány a maradékát is elvitte az itt honos fajtáknak. Utána — mint az ország más részeiben is — direktterméket telepítettek a Kisbarát és a Nagybarát hegyi részén. A termelőszövetkezet megalakulásakor tizenöt-húsz hektár szórványszőlő is bekerült a közösbe. Művelésükre azonban nem nagy gondot fordítottak, így napjainkra régi szőlője gyakorlatilag nincs is a győrújbaráti termelőszövetkezetnek. Új viszont már igen. Vesszők ágaskodnak a baráti hegy délnyugati fekvésű lankáin. Egyelőre még csak tíz hektáron, de papíron már száz hektárral számolnak. — Végeredményben nem is a hagyományok felelevenítése késztetett bennünket a szőlőtelepítésre — mondta Kovács Endre, a termelőszövetkezet elnöke. — Két éve a megyei pártbizottság javasolta egy szőlőtermesztési és feldolgozási integráció létrehozásának gondolatát, és minket ez arra ösztönzött, hogy alaposabban utánanézzünk a szőlőtermesztés lehetőségeinek, gazdaságosságának. A termelőszövetkezet vezetői több helyen is érdeklődtek, kisebb és nagyobb szőlőtermelő gazdaságokban. A vélemények alig-alig egyeztek. Egyik helyen esküdtek rá, hogy a szőlő megfelelő gondozás mellett tisztességes jövedelem forrása lehet, másutt szapulták az árakat és kígyót, békát kiáltottak a szőlőre. Ilyen vélemények után nem volt könnyű a döntést meghozni. Hiszen nem mindennapos dologról, néhány forintról volt szó. Az állami támogatás elnyerésének egyik fontos feltétele az, hogy a százhektáros területet három esztendő alatt be kell telepíteni. Ráadásul azzal is számolni kellett, hogy ekkora terület szélesítése legalább húszmillió forintjába kerülhet a szövetkezetnek. A győriibarátiak mégis belevágtak. Erre késztette őket a kedvező fekvésű terület, amely szinte kínálta magát a szőlőtermesztésre és a jó eredményt elérő gazdaságok példája, amely azt mutatta, hogy hosszú távon biztos jövedelemre is szert tehetnek a szőlő által. A döntés, a közgyűlés igenlő határozata után felgyorsultak az előkészületek. A kész telepítési terv birtokában hozzáláthattak a tereprendezéshez, a talajelőkészítéshez. Tavaly tavasszal minden készen állt az Ültetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat által ígért szőlőoltványok fogadására. De hiába. Vesszők helyett egy javaslatot kaptak: próbálkozzanak meg az országosan, nagyüzemi termesztésben még kipróbálatlan tenyészedényes zöldoltványokkal. A győrújbaráti termelőszövetkezetnek szőlőtelepítési tapasztalatai még nincsenek. De egy sürgető feladatot láttak: három év alatt el kell ültetni a száz hektár szőlőt! Ezért, némi latolgatás után, belementek a zöldoltványok fogadásába. Az ültetvénytervező ígérete még bizonyos értelemben kedvező is volt, ugyanis szerintük ezzel a telepítési móddal elnyújtható az, ültetés ideje, kilencvenöt százalékos a vesszők életképessége, és ami mindennél fontosabb, a növekedés is gyorsabb, mint a hagyományos, fás oltványok esetében. Hogy mennyire valós ez az ígéret, azt még nem tudták megmondani Győnfibaráton, ugyanis az ötvenhétezer zöldoltványból mindössze huszonötezret kaptak meg, ami csak tíz hektárnyi terület beültetésére lett elég. Mikor kiszámítom, hogy az első évben ezek szerint hatvanöt százalékkal elmaradtak atelepítési tervtől, a verai baráti szövetkezet vezetői a szaporítógazdaság védelmére kelnek, mondván, ott is a rendkívüli időjárás nehezítette a zöldoltványok előállítását. Némi gyógyírt is kaptak már a sebre, mivel késő ősszel — tízezer vessző híján — fás oltványokkal pótolták a lemaradást. Sajnos, ezek az oltványok már olyankor érkeztek, amikor elültetésükre gondolni nem nagyon lehetett. Mindent összegezve, a termelőszövetkezetnek az idén 69 hektár szőlőt kellene betelepíteni. A lemaradás nem csupán a jövő évi megnövekedett telepítésben érezteti hatását. A szakaszos telepítés következtében az ültetési idő szerint eltolódik, szakaszossá válik a növényvédelem és a többi munka. A legnagyobb hátrány azonban az hogy késik a termőrefordulás ideje is, így később térül meg a befektetés. Szerintünk a termőrefordulástól számított hat-hét esztendőre már megtérülnek a telepítési költségek. Természetesen az erre fordított öszszeg nem az egyetlen kiadásunk. A tervidőszak végén egy szőlőkombájnt vásárolunk. A többi munkafolyamatot is gépesítjük. A vegyszerezést, permetezést részben helikopterrel végeztetjük majd. A támberendezést a saját erőnkből kitermelt fából készítjük. A talajművelés felépíthető a mostani gépparkunkra. — A termelőszövetkezeti tagság többsége helyeselte a szőlőtelepítés gondolatát Munkaerőben nem lesz hiány, kertészmérnököt is szerződtetünk Fülöp Imre személyében. Szakmunkásokat is képeztetnek. A szőlőmunkák dandárja viszont azokra a nőkre hárul majd, akkor a téesz orsózó melléküzemében dolgoznak Németh Endre 1977. február 1., kedd Munkaerőelosztás, rangsorolva A Gazdaságkutató Intézet felmérése szerint 1915 végén 150—200 ezer munkahely volt betöltetlen. Az V. ötéves tervidőszak szerényen bővülő munkaerőforrásait figyelembe véve — feltételezve a lehetetlent, hogy öt évig nem létesül új munkahely — 1980-ban még mindig 100 ezer mtunkahely vár majd betöltésre. Ugyancsak a Gazdaságkutató Intézet számításai szerint a nem gazdaságos termelés megszüntetésével viszont 50—100 ezer dolgozót lehetne felszabadítani. Ez a létszám, ha nem véletlenszerűen szóródna szét, hanem oda összpontosítanák, ahol erre legnagyobb szükség van, jelentősen enyhíthetné a munkaerőhiányt. Az üzemen belüli tartalékok még jelentősebbek. Az egésznapos és az úgynevezett törtnapi munkaidő-veszteség például együttesen a felhasználható teljes munkaidőalap 2,5—3 százalékát emészti fel. A veszteségeket tovább növeli a 15—20 százalékos állásidő, a munkára, anyagra, gépre, szerszámra várakozás és részben az „öntevékeny" fegyelmezetlenség. De nem kevés munkaerő herdálódik el a nagy létszámú és alacsony hatásfokú adminisztratív és alkalmazotti munkával. A munkafegyelem megszilárdítása fontos feladat, jelentős többletteljesítmények forrása. A moralizálás azonban nem vezet célra. A szigor, a következetesség — kirívó ügyekben az elbocsájtás — pedig csak akkor bizonyulhat hatásosnak, ha szervezési-vezetési intézkedésekkel megteremtik a fegyelmezési munka tárgyi feltételeit A külső és a belső kooperáció megszervezése, a termelési tényezők időbeni összehangolása, a folyamatos anyag- és eszközellátás, vagyis a zavartalan munka a legjobb fegyelmező erő. Az emberek nem születnek lógósnak, sem vándormadárnak, a környezet, a körülmények formálják, alakítják őket. Teremtsünk tehát olyan körülményeket, hogy hatásukra társadalmi, gazdasági fejlődésünk alapját jelentő, fegyelmezett munka létszükségletté, az emberi kiteljesülés eszközévé váljék. A tavaszi vetésre készülnek A Petőházi Cukorgyár cukorrépa magkikészítő üzemében. Nagycenken az idén 40 vagon vetőmagot készítenek elő a tavaszi vetésekhez. A tisztított magok egy részét drazsírozzák, növényvédő szerekkel vonják be. A múlt évhez képest az idén lényegesen jobb a magok minősége, csíraképességük 80 százalék felett van. ■ Derdák Józsefné és Filácz Mihályné drazsírozó üstöknél, itt vonják be a magokat a növényvédőszerrel. (Felső kép). — Priszinger Györgyné laboratóriumi vizsgálat során ügyel arra, hogy csak jó minőségű mag jusson ki a gazdaságokba. (Matusz Károly képriportja) Csepel szavára (Folytatás az 1. oldalról.) vetnének megtakarítani az anyagokkal és az energiával való takarékossággal. A vállalásokban kitérnek a munkaidőalap jobb kihasználására: a brigádok erre az évre mintegy 10 ezer óra megtakarítását vállalták. Az alap: 1975. A mihályi Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága a Tordosa-menti Termelőszövetkezet felhívásához kapcsolódva válaszolt a csepeli munkások kezdeményezésére : „A szövetkezet árbevételét az 1975-ben elért értékhez viszonyítva 20 százalékkal növeljük. Ezen belül a növénytermesztésből származó értéket 30, az állattenyésztésből szerzett árbevételt pedig 20 százalékkal. Vállaljuk, hogy kenyérgabona-termésünket hektáronként 15 százalékkal növeljük. A takarmánygabona termésátlagát hektáronként 14, a cukorrépa hektáronkénti termésátlagát pedig 44 százalékkal növeljük (15 százalékos cukortartalom mellett.)” — olvasható a mihályi szövetkezet felajánlásában. A szorgalmazzák A Győr-Sopron megyei Gépipari, és Finommechanikai Vállalat megkülönböztetett módon törekszik szolgáltatási tevékenységének fokozására. Az olajkályhák és az órák javítási idejét öt napra csökkentik a vállalat dolgozói. A GEFI 8 százalékkal akarja túlteljesíteni a lakosság részére végzett szolgáltatásokat. Szerződés a szállítókkal A Győr-Sopron megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói fejlesztések nélkül mintegy 65 millió forinttal nagyobb értékű forgalom teljesítését tervezik a tavalyinál. „A lakosság jobb és folyamatosabb ellátása, a szállítói fegyelem növelése, valamint szállítóinkkal való jobb együttműködés érdekében szocialista szerződést kötünk a Győr-Sopron megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalattal, a Győr és Vidéke Sütőipari Vállalattal, a Győr —Vas megyei FŰSZERT Vállalattal, valamint az Országos Hűtőipari Vállalat Győri Gyárával. A vevők gyorsabb kiszolgálása érdekében 22 nagy teljesítményű pénztárgépet szerzünk be” — hangzik egyebek között az ÉKKV dolgozóinak felajánlása. KVMrt HD - 3