Kisalföld, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

► 172032 fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK ARA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM TELEX Fogadás Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön fo­gadta dr. Edward Scott kanadai érseket, az Egy­házak Világtanácsa Köz­ponti Bizottságának el­nökét és dr. Philip Pot­te«, az Egyházak Világ- tanácsának főtitkárát, akik a szocialista orszá­gok egyházi vezetőivel tanácskoznak Budapes­ten. A szívélyes, nyílt lég­körű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bar- tha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke és dr. Tóth Károly, a Keresz­tyén Bekekonferencia főtitkára. Téli tájképpel, de megszépítve és ifjúságá­nak zenekarával fogadta vendégeit a Tolna me­gyei Völgység szívében elterülő Bonyhád csü­törtökön, várossá avatasa napján. A helyi Otthon filmszínházban rendezett ünnepi tanácsülés dísz­elnökségében helyet fog­lalt Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titká­ra, dr. Papp Lajos ál­lamtitkár. a Miniszterta­nács tanácsi hivatalának elnöke is. A Himnusz elhangzása után dr. Hegedűs János. a már szerdán megala­kult új városi tanács el­nöke nyitotta meg az ünnepségét, majd Cseter­ki Lajos mondott beszé­det, s adta át a város­alapító díszoklevelet dr. Hegedűs Jánosnak. Együitmíikö- dési meg­állapodás Moszkvából csütörtö­kön hazaérkezett a Kő­rakás László munkaügyi miniszter által vezetett küldöttség. A Szovjet­unió Minisztertanácsa munka- és szociálisügyi áilami bizottságával idő­szerű munkaügyi és szo­ciálpolitikai problémák­ról tárgyaltak és aláír­ták a két ország köz­ponti .munkaügyi szerve közötti együttműködésről szóló megállapodást. Koszorúzás'! ünnepség Kállai Eva, a magyar forradalmi munkásmoz­galom kiemelkedő sze­mélyisége születésének tíO. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön koszorú- zasi ünnepséget tartottak a Kerepesi temető Mun­kásmozgalmi Panteonjá­nál levő sírjánál. Ne csak „életmentő” legyen az öntözés Önjáró berendezéseket kér a mezőgazdaság Kevés a szakember az új gépekhez Országosan Ls a legnagyobb a lehetőség Győr-Sopron me­gyében a csökutas öntözésre. Ez az öntözési mód még 19tí5- ben vált népszerűvé, nagyrészt azért mert olcsó, gyorsan meg­térülő beruházás. így a gazdaságok szükség szerint, szinte pillanatnyi meggondolásokból telepítették a kutakat, vannak olyan üzemek, ahol az egész határt elszórtan betelepítették csőkutakkal. de mégsem lehet összefüggő, öntözhető tömböket kialakítani. | A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának határozata értel­mében az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság még 1970- ben elkészítette — a megyei tanács illetékes szakemberei­nek bevonásával — a megye távlati öntözésfejlesztését. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek alapján 1985-ig meghatározott a megye me- zogazdasagi vízhasznosítási fejlesztési terve. Az üzemi igényeket és a vízkészletet fi­gyelembe véve tizennyolc ön­tözőfürtre — 31 mezőgazda- sági üzem 26 700 hektárjára — készült beruházási tanul­mány a negyedik ötéves terv­ben. Ezt értékelte a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. az Országos Víz­ügyi Hivatal közös bizottsága és így került sor az esőzte'ő öntözöfürtök kiválasztására és a beruházás megkezdésére A Keszeg-ér jobb parti öntöző- fürt Sitt—Páli téeszek terü­letén valósult meg! a második ■"lem befe’ézése a szili határ­ban az idén májusra készül el. A Tordosa öntözőfürt a veszkénvi téesz területén épült meg. Az állami célcsoportos beruházások között nagv je­lentősége van a lébénvhanyi öntözőfőcsatorna építésének. Megyénkben a szórványön­tözésből van több. A mező­gazdasági üzemek öt év átla­gában évente 25 öntözőgépet vásároltak, ez tehetővé tette volna 8500 hektár szórvány­öntözés fejlesztését, de ha­számoljuk a gépselej-tezést is, átlagosan evente tizenötre tehető, akkor az évi gépvásár­lások fele csak a selejtezést pótolta. A gépek üzemelteté­séhez kevés a szakember, pél­dául öntözőmémököt a fará- di, a veszkényi, a pali téesz alkalmaz, állami gazdaságok közül pedig a Lajta-Hansági és a Kisalföldi Állami Gazda­ság Jelenleg nincs mód az öntözéshez betanított es szak­munkásképzésre, így három­négynapos tapasztalatcserén ismerkednek meg a dolgozók az új gépek technológiájával. Az öntözéses gazdálkodást az elmúlt években folyamato­san vizsgálta a megyei öntö­zési operatív bizottság, meg- állaoították: az üzemek a gé- oeiket csaknem százszázalé­kosan kihasználták, és az ön­tözött terület aránya a me- gvében magasabb az országos átlagnál. (Ezer hektár me-ő- s*azdasáaí termetre iutó ön­tözési lehetőség «4 heVár. míg országosan 80 hektár.) Viszont ma már az a köve- te'ménv. hogv ön+özőtömhö- ket alakítsanak ki a gazda­ságok és kiempHen öntözzék a sgántőfö’di takarmányokat, a cukorrépát, valamint a ker­tészetet. Az ötödik ötéves •ervben a/ meeve gazdaságai hatvan öntözőgéo vásárlását tervezik, ez lehetővé teszi kö­zel négyezerötszáz hektár ön­tözését. Lényeges a korábban Határidő előtt A nyergesújfalui Magyar Viscosagyár legfiatailabb üze­mében a PAN II-ben csü­törtökön — fél évvel a ha­táridő előtt — megkezdték az üzemszerű termelést. Ez azt jelenti, hogy a PAN I. és a PAN II., amely most már együttesen termel, évi 11 ezer tonnás kapacitásával a leg­nagyobb hazai szintetikus szálgyár. Crumeron né­ven forgalomba kerülő gyárt­mányai amelyek a. szintetikus szálak közül legjobban ha­sonlítanak a gyapjúhoz, na­gyon keresettek. A hazai nagyberuházások­nál még ritka határidőrövi­dítés főként a beruházó vis- cosagyáriak és a munka oroszlánrészét végző, egyben azt koordináló Vegyépszer, valamint a többi 14 kivitele­ző vállalat jól összehangolt munkájának köszönhető. Eh­hez alapot adott, hogy a be­ruházást kiválóan előkészítet­ték és jól hasznosították a PAN I. építésénél szerzett ta­pasztalatokat. A PAN II-t a tervezett költséggel építették fel, a ha­táridőrövidítéssel pedig mint­egy 8—10 millió forintos be­ruházási , járulékot takaríta­nak meg. Nem mellékes az sem, hogy a kivitelezők ha­marabb tudják dolgozóikat más fontos beruházáshoz irányítani. A féléves előny­nyel várhatóan több mint 2300 tonna erűm erőn-szál at adnak az idén terven felül. Ez annál is inkább jelentős, mert a kölcsönös magyar— lengyel szintetikus szál gyár­tásszakosítási és szállítási egyezmény Magyarországra háruló feladatait főleg PAN- termékekből teiljesítik. épült öntözőtelepek rekonst­rukciója, amihez indokolt 93 gép vásárlása. így tehát 198Ű-ig 152 öntö­zőgép kellene a megyében. A megnövekedett termelési fel­adatokat figyelembe véve az AGROKER-hez az idén 34 öntözőgépre, négy szivattyúra és 58 önjáró, illetve gépi át- telepitésű öntöző szárnyve>e- tékre jelentettek be igényt a téeszek. A vállalat a gépek nagy részét csak a második félévben tudja adni az üze­meknek. Elsősorban a gazda­ságok munkaerőhelyzete mi­att is. az önjáró és a vontat­ható öntöző szárnvvezetékek- re lenne szükség, de az ieénvt az ipar az elmúlt években sem tudta kielégíteni. Az is igaz, hogy az üzemek nem mindig készülnek fel időben az öntözésre, nem ter­veznek célirányos fejlesztést — munkaerőben sem — így előfordulhat. ho°y a kereske­delem késve tudja kiszolgál­ni a gazdaságokat. Céltudatos öntözésfejlesztést valósított meg főlpg a kézi munkaerő­csökkentéséért a farádi. a péri. a halászi, jánossomoriai. rábaszen+andrási, veszkénvi és a pali téesz. Ezekben a gazdaságokban területegysé­gekre összevonták az öntözést, ehhez tervezték a vetésváltást is. s ísv éven á* folvamatoean üzemeltethet’ék a géneket, százs^áza'^kc-s volt a kihasz­nálásuk. Va"vis ..életmentő" öntözés helyett szakszert! esa- Dadék-utánpötMssal ellensú­lyozták a száraz nyarakat. G. Szabó •• Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Lombos Ferenc elnökletével ülést tartott Győr-Sopron megye Tanácsa. Első napirendként a me­gye egészségügyi és szociális ellátásának hosszútávé fejlesztési tervét vitatták meg. A 15 évre szóló program célja, hogy a megye egészségügyi és szociális ellátásá­nak tervszerű fejlesztését segítse. Támogassa az egész­ségügyi intézmények egységes működési rendszerét és biztosítsa a magasabb színvonalú ellátás feltételeit. A tanácsülés érdemi elemző vita után a megye egészség- ügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési ter­vét elfogadta. Megvitatták továbbá — a Mezőgazdasági Termék- értékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat tájékoztató je­lentése alapján — a zöldség- és gyümölesellátás múlt évi tapasztalatait és meghatározták a soron következő feladatokat. Elfogadták az ügyrend; bizottság előter­jesztését a megyei tanács, valamint szerveinek szerve­zeti és működési szabályzatának módosításáról. Végül döntést és jóváhagyást igénylő témákról tárgyalt a me­gyei tanács. (Az ülés részletes ismertetésére visszaté­rünk.) Kitüntetés Hazánk felszabadulásának harmtnekettedik évforduló­ja alkalmából! kiemelkedő gazdasági- politikai, társa­dalmi munkásságért a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Kele Józsefet,- a megyei pártbizottság osztályvezető- ' helyettesét. Váraljai Jenőt, a Győr-Sopron megyei Tanács főelőadóját, a bronz fokoza­tot Pusztai László, a Volán 19-es Vállalatának csoportve­zetője kapta meg. A kitüntetéseket az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának székházában Hor­váth Jánps, a megyei pártbi­zottság titkára adta át tegnap délután, Munkásmozgalm i kiállítás Hazánk felszabadulásának közelgő 32. évfordulója alkal­mából a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi előtt is tisztelegve nyitották meg csütörtökön A magyar- országi munkásmozgalom tör­ténete 1919—1975 című kiál­lítást a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban. Részt vett az ünnepségen Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Orbán László, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja megnyitó beszédé­ben többek között elmondta, hogy a kiállítás a magyar munkásosztály mintegy hat évtizedes küzdelmes útját, dicsőséges harcait és a dol­gozó nép egészével vállvetve kivívott győzelmeit mutatja be. Érzékelteti az ország fel- szabadulásával bekövetkezett sorsfordulót, azt a hatalmas utat, amelyet nemzetünk az anyagi és kulturális felemel­kedésben megtett, s azokat a nagy célokat, amelyeknek eléréséért munkálkodik. Be­mutatja azokat a történelmi vívmányokat, amelyekre tá­maszkodva hazánk, a szocia­lista világrendszer- részeként, halad a kommunizmus felé. Az állandó kiállítás — a két évvel ezelőtt megrende­zett munkásmozgalom-törté neti kiállítás második része — nemzeti történelmünk utóbbi fél évszázadát idézi fel. Dokumentumok, eredeti fotók, személyes és használa­ti tárgyak, korabeli enteri­őrök hiteles képet nyújtanak népünk küzdelméről, a szo­cialista Magyarország meg­születéséről és fejlődéséről. Új gázgyár Sopronban Százhetvenmillió forintos költséggel korszerű, új gázgyárat építettek Sopronban. Az olasz és a magyar tervezésű vízgőzös és levegős bontóberendezések próbaüzemeltetése a múlt év ószén kezdődött, s a kísérleti üzemelés eredményei nyomán tegnap délután sor kerülhetett a létesítmény felavatására. Képünkön: a modern üzem automata rendszerű muszerszobája ..agytrösztje”. Innen irányítják a berendezések munkáját. Az üzem irányításához és kezelé­séhez mindössze öt dolgozóra van szükség. (Írásunk a 3. oldalon.) Matusz Károly fel a Városavatás

Next

/
Thumbnails
Contents