Kisalföld, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. JÚLIUS 1., PÉNTEK ARA: 80 FILLÉR XXXIII ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Beszámoló a vízgazdálkodásról • Interpellációk VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az öszszes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat — köztük Győrt — és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. Az OVH elnökének beszámolója után vita következett, amelyben többek között felszólalt dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A terjedő öntözés jellemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azonban rohamosan tovább növekednek. Néhány üzem azonban még ma is csak „végveszélyben” használja ki öntöző berendezéseit. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság nem csupán az öntözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is, hogy jól gazdálkodjék azzal az ötvenmilliárd köbméternyi csapadékkal, amellyel évente számolni lehet. Nemcsak a víz tárolása fontos, országos érdek a magasabb területekről lefutó csapadékvíz rombolásának lefékezése, és mindennemű vízkár elhárítása. Mint mondotta, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a folyamszabályozási munkákban is érdekelt, mert szállításaihoz jobban ki akarja használni a víziutakat. Véleménye szerint követendő, s mindenképpen tanulmányozandó a bólyi mezőgazdasági kombinát kezdeményezése, amelynek alapján a növényolajipari vállalattal közösen uszálykikötőt épített Mohácson. E beruházás segítségével a kombinát 7—8 millió forint szállítási költséget takarít meg. A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szervek a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel, illetve javaslattal részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Több most elhangzott javaslat már a megvalósulás útján van. Napirenden szerepel annak a körülbelül 400 községnek a vízellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig rendelkezik egészséges ivóvízzel. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. ♦ ♦ ♦ Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrész-ellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Biró József miniszter válaszában elmondta, hogy az Országos Tervhivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb alkatrész-kontingensek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők és a külkereskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő időben továbbíthassák az igényeket a külföldi partnernek. A választ a képviselő, és az országgyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a Vbwkwpércsi Mezőgép Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában annak a fonák helyzetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek akkor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométerenként négy, illetve hat forint térítési díjat, ha az autóbuszt szívességből bocsátják valamely iskola rendelkezésére. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta, hogy a problémával a kormány is foglalkozott és utasította a minisztériumot, hogy vizsgálja ki a kérdést. A közeljövőben a KPM az illetékes tárcákkal történő egyeztetés után javasolni fogja a kormánynak, hogy az üzemeltetők mentesüljenek a térítési díj fizetése alól. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. ■ Gergely István államtitkár beszámolóját tartja. Szakszervezeti esemény Csütörtökön az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ülést tartott. Napirendjén elsőként az üzemi demokrácia helyzete és továbbfejlesztése szerepelt. Csehák Judit, a központi vezetőség titkára elmondotta, hogy a hetvenes évek elején teremtették meg a vállalatoknál is a munkahelyi demokrácia gyakorlásának alapvető feltételeit. Megállapítható volt, hogy nem foglalkoztak mindenhol kellő súllyal a szakmai, az etikai és a munkavédelmi kérdésekkel. Rámutatott arra, hogy feltétlenül javítani kell az előkészítést és a szervezést, megvalósítani a hatáskörök pontos értelmezését. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének együttes állásfoglalását — amelyet a résztvevők írásban kaptak kézhez — az üzemi demokrácia fejlesztésének állami és szakszervezeti feladatairól a központi vezetőség megvitatta és elfogadta. Az ülésen beszámoló hangzott el a szakszervezet múlt évi gazdálkodásáról, valamint szervezeti kérdésekről is szó esett. r így zárták a félévet Eredményes hat hónap Mosonmagyaróváron Az MSZMP mosonmagyaróvári városi Bizottságának vezető tisztségviselői tavaly ősz óta negyedévenként — a helyszínen — tájékozódnak a nagyüzemek munkájáról, és a kisüzemek vezetőivel is találkoznak — ez ügyben — három hónaponként. Ilyenformán csaknem naprakész információi vannak a pártbizottságnak a város iparáról. Ennek birtokában már most megállapítható: Mosonmagyaróvár üzemei a terv szerint dolgoztak, termelésük összességében a tavalyi hasonló időszakét 7,8 százalékkal haladta meg. Ez öszszegszerűségében 600 milliós többletértéket jelent. A termelékenység növelése egyértelmű tendencia, hiszen a többlettermelést csökkenő munkaerőlétszámmal érték el a város gyárai, üzemei. Kevesebb az alkalmazotti létszám, úgyhogy várhatóan a pártbizottság által kitűzött két százalékos csökkentést végre is hajtják a vállalatok. 1977. első félévében az átlagosnál is jobb eredményeket produkált a MOFÉM, a MOTIM, a konzervgyár és a tejüzem javított negyedéves helyzetén a Mezőgépgyár, lemaradással zár viszont a Műanyagfeldolgozó. ♦ ♦ ♦ A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban minden az előirányzatoknak megfelelően történt. Bár még nincsenek végleges termelési számok, azt már most kijelenthették a Validat vezetői, hogy kellemetlen meglepetésben az adatok pontosítása után sem lehet részük. Több mint egymilliárd forint az idei tervezett termelési érték, s ennek megfelelően a mai napig már túlszárnyalták a MOFÉMmiában a félmilliárdot. A hat hónap alatt voltak persze a termelést gátló tényezők — elsősorban a munkaerő-gond —, de ezeket elhárították. Büszkén állítják a MOFÉM- ban, hogy valamennyi mutatójukat teljesítették. Kis üzem a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat mosonmagyaróvári üzeme, mindössze 90-en dolgoznak ott. Eredményeik azonban feltétlenül nyilvánosságot érdemelnek: a tavalyi hatvanmilliós termelési értékkel szemben az idén 66 millió a terv, s ebből az első félévben már 36 milliós teljesítést mutathatnak ki! Mindezt a tavalyival azonos létszámmal érték el, sőt, május közepéig a szervezési intézkedéseknek és a hűtőkapacitás kihasználásának köszönhetően szüneteltethették a vasárnapi műszakot- Jelentősen bővült a sajttermelés , s a kedvelt termékkel nagy részt vállalnak a csehszlovák—magyar kishatármenti forgalomból is. Már tavaly megalapozta az idei esztendejét a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár mosonmagyaróvári üzeme. A termelés, illetve a termeléshez szükséges felvásárlás rohamosan fejlődik: 1976-ban 17, 1977-ben már 36 százalékos az üzemben előállított érték növekedése. Egy jellemző adat a tavalyi és az idei első félév összehasonlításából: 1976. június 30-án 34 millión, a tegnapi nappal 55 millió már megtermelt értéken álltak. Ez a tervezettnél tíz százalékkal több. Borsóból például a tavalyinak csaknem kétszeresét tartósították, egyebek között úgy, hogy korábban előre szerződtek, s ezzel egy héttel előbbre hozhatták a munka megkezdését. Ez a borsó egyébként szovjet és NDK exportra megy — csupán a (Folytatás a 2. oldalon.) Formálódik a rábapordányi téesz Üzem- és munkaszervezési feladatok Alighogy eltelt egy esztendő, a rábapordányi téesz szint és munkaszervezési feladatairól kétszer is tárgyalt a csornai járás pártvégrehajtó bizottsága. 1976. május 5-én volt az a vb-ülés amikor részletesen elemezték a szövetkezet gazdálkodását Akkor, ha nagyon akarta volna sem szépíthette senki azt a jelentést, amely a rábapordányi Szocializmusért Téesz tevékenységét számba vette. A gazdaság ugyanis sok gonddal küszködött, a vezetők közt nem volt összhang, a termelésirányítás akadozott és ennek következtében a termelési eredmények nagyon szélsőségesek voltak. A két község — Rábapordány és Dör — termelőszövetkezeti tagsága közt sem volt harmonikus a kapcsolat, pedig egy szövetkezet tagjai. A járási párt-vb. ezért állást foglalt számos üzemszervezési kérdésben Meghatározta azokat a halaszthatatlan feladatokat, amelyeket a rábapordányi téeszben meg kell oldani. Mi történt egy év alatt? A tegnapelőtti vb-ülésen ezt vették számba Az első fontos tapasztalat: a vb. állásfoglalása nyomán a rábapordányi téesz párt, és szakmai vezetése számos olyan intézkedést tett, amely után javult a vezetők közti összhang, jobb lett a termelésirányítás, javultak a termelési eredmények. A termelés hozamainak növekedésével együtt csökkent a két falu szövetkezeti tagsága kuti ellentét. A 2265 hektár szántó területen gazdálkodó rábapordányi téesz megkezdte a termelés ágazati rendszerének kialakítását. Meghatározták a vezetők, középvezetők hatáskörét. Új szakemberek kerültek a gazdaságba, voltak olyanok is, akik mentek. Agrármérnök a vezetője a szarvasmarhatenyésztési ágazatnak, üzemgazdász a vezetője a sertés, és baromfitenyésztési ágazatnak. A jelek szerint az állategészségügyi feladatok ellátására is nagyobb gondot fordítanak mint a korábbiakban. Az eredmények biztatóak: háromezerhatszáz sertést értékesíthetnek évente. Hozzáfogtak a rábapordányi sertéstelep rekonstrukciójához. Szeretnék elérni, hogy évente ötezer sertést tudjanak eladni Az esztendő végére 263 tehene lesz a téesznek. A tbcmentesítés után a tejtermelés üteme növekszik. A mentesítéssel egyidőben kezdtek hozzá a szarvasmarha-tenyésztési ágazatban az épületek rekonstrukciójához. A növénytermesztési ágazatban a gabona, a cukorrépa és a takarmánynövények mellett egyre nagyobb figyelem fordul a zöldségtermesztésre. Jelenleg 154 hektár a zöldségtermő terület. A rábapordányi téesz egyike azoknak a gazdaságoknak a járásban, ahol számottevően növelték a zöldségkultúrák termőterületét. Ennek révén a zöldség árbevétel tíz százalékát „visszatérítik" a szövetkezetnek. Ezt az összeget az ágazat fejlesztésére fordíthatják. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, az eredmények elismerésre méltóak, a törekvések nem voltak hiábavalók. El kell azonban mondani azt is, hogy a jelenlegi termelési és üzemszervezési színvonal senkit sem tehet önteltté a téeszben. Az állattenyésztési ágazatban például tovább kell növelni a tejhozamokat, csökkenteni kell az állatelhullást. Tovább kell kovácsolni a vezetők és a tagok, valamint a két község téesztagjainak közös munkálkodását. Szükség esetén a legnagyobb szigor se hiányozzék! Egy tag sem gondolkodhat új, hogy a közös az ..Csak” szalmára”. Az elért eredmények bizonyítják, hogy továbbra is szigorú következetes munkára van szükség! V. L.