Kisalföld, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD ÁRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Közel-keleti szirénhangok Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megkezdte közel-keleti körútját. Utazását világszerte érthető érdeklődéssel kísérik: az Egyesült Államok diplomáciájának közvetlen irányítója olyan időpontban látogat el a földkerekség ma talán legneuralgikusabb térségébe, amelyre több szempontból is bizonyos új elemek jelenléte jellemző. Az egyik ilyen új elem a Begin-kabinet puszta léte. Néhány esztendeje, még a közel-keleti ,,melegháborúk'’ idején is szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy az izraeli politika szüntelenül fenyegetőző fenegyereke, az egykori terrorista vezér, a nyers erőszak deklarált híve vehesse kezébe a hivatalos izraeli politika kormányrúdját. Most pontosan ez történt és Washingtonnak minden oka megvan arra, hogy igyekezzék megakadályozni egy számára is kiszámíthatatlan kockázatokat rejtő esetleges kalandot. Az amerikai diplomácia tisztában van azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy egy Begin-típusú vezető bármikor megpróbálhatja kész tények elé állítani az Egyesült Államokat. Ez az a változat, amire azt szokták mondani, hogy a „farok csóválja a kutyát”. Vance útjának egyik fő célja, hogy minden eszközzel útját állja egy ilyen fejleménynek. Mindenekelőtt úgy, hogy ígéretek és fenyegetések gondosan adagolt elegyével megpróbál végre valami, számára rokonszenves megállapodást létrehozni Izrael és bizonyos arab kulcsországok között. Aligha véletlen, hogy utazása előestéjén Egyiptom, Szíria, Jordánia és Szaúd-Arábia közös rendezési javaslatot hozott, amely Izrael számára a korábbinál — legalábbis a jelek szerint — elfogadhatóbb feltételeket tartalmaz. Mindez annak a Kissinger által elkezdett stratégiának a része, amely sajátos „pax amerikánál”, washingtoni égisz alatt, washingtoni érdekeknek megfelelő rendezést szeretne létrehozni az olajfák alatt. A hosszabb távú terv első része, az arab világ jobboldali, szovjetellenes erőinek „felfuttatása”, részben szaúd-arábiai pénzen, már megtörtént. Sok más tünet mellett jól érzékelteti ezt a Líbia elleni koncentrált kampány is. Vance kezében tehát akad jó néhányadu, de a közel-keleti kártyák mindig tartogatnak meglepetéseket. Katonai ünnepség Sopronban Felavatták az új tiszthelyetteseket A legkülönbözőbb rendezvényeket házigazdaként fogadó városban is különlegességnek számító katonai ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt Sopron. Azok a 20— 21 éves fiatalemberek, akik a katonai pályát választották, hivatásul: az 1977-ben végzett tiszthelyettesek tettek fogadalmat a díszbe öltözött Május 1. téren. Délelőtt 11 óra, után érkezett meg a felszabadulási emlékmű köré épített emelvényre az ünnepség elnöksége, továbbá a meghívottak, hozzátartozók és az érdeklődők népes tábora. Az elnökségben a Honvédelmi Minisztérium vezetői, a megye, a város és a járás, továbbá Vác és Eger párt-, állami és társadalmi vezetői — közöttük Port Árpád, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, Schmuck István, a Győr-Sopron megyei Tanács elnökhelyettese, Raszter Mihály, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkára, dr. Erdély Sándor, a Sopron városi Tanács elnöke , valamint a társ fegyveres testületek képviselői foglaltak helyet. Megjelent a díszemelvényen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport képviselője is. Miután a tiszthelyetteshallgatók díszzászlóalja dobok pergése közben a helyszínre vonult a csapatzászlóval, a Magyar Néphadsereg központi zenekarának kürtösei jelezték: érkezik az elöljáró. Kovács Pál vezérőrnagy, miniszterhelyettesnek, a honvédelmi miniszter képviselőjének Steimecz István ezredes, a díszzászlóalj parancsnoka jelentette: a fogadalomtevők felsorakoztak. A vezérőrnagy megszemlélte a díszzászlóaljat, majd az emelvényre vonulva köszöntötte a katonákat. A Himnusz után a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének díszparancsát olvasták fel, majd az avatás emelkedett pillanatai következtek. Félezernél is több fiatal vállalta a szocialista haza társadalmának szolgálatát, eredményeinek megőrzését. „Fogadom, hogy tudásomat, szolgálati jogkörömet békében és háborúban egyaránt fegyveres erőink magasztos küldetésének szolgálatába állítom. Alárendeltjeimet mindenkor hazánk védelmére, a szocializmus iránti rendíthetetlen hűségre, bátorságra, áldozatkészségre nevelem, róluk emberséggel, felelősséggel gondoskodom ...” — hangzott a fogadalom egy részlete. Kovács Pál vezérőrnagy a megjelentek, valamint a 700. születésnapját ünneplő Sopron köszöntése után ünnepi beszédével az ekkor már hivatásos tiszthelyettesekhez fordult. Bel- és külpolitikai áttekintés után építőmunkánk sikerének alapfeltételeként a békét jelölte meg. A továbbiakban arról szólt, hogy az imperializmus esetleges támadásával szemben szükség van a szocialista haza társadalmi rendjének fegyveres védelmére. A Magyar Népköztársaság erre mindenkor kész és képes, a Szovjetunió és a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal szövetségben. A proletárdiktatúra, az épülő, fejlett szocialista társadalom fegyveres erőinek öntudatos tiszthelyetteseként, bátor védelmezőjeként tegyenek eleget esküjükben vállalt kötelezettségeiknek. Legyenek önmagukkal szemben igényesek. A gondjaikra bízott katonafiataloknak mutassanak meggyőző példát arra, hogyan kell szocialista módon dolgozni, élni és gondolkodni. Féltő gondossággal őrizzék az önökre bízott harci technikát. Váljanak a katonai közösségek, alegységek és kollektívák hivatott, hozzáértő nevelőivé és példát mutató parancsnokaivá. Mindenkor legyenek hűek a néphez és a párthoz. — mondta befejezésül. Az Internacionálé után a zászlóalj a Klapka-induló hangjaira díszmenetben vonult el az elnökség és az esemény megtekintésére érkezett sok ezer résztvevő előtt. Az avatási ünnepség befejező mozzanataként Kovács Pál vezérőrnagy a Liszt Ferenc Művelődési Központban fogadást adott a rövidesen csapattesteikhez utazó tiszthelyettesek és hozzátartozóik részére. Farkas Imre (Lobenwein T. felv.) Először a BNV-n INTERPLAYEXPO A szeptemberben megrendezendő őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben első ízben kerül sor a vásárközpontban a nemzetközi játékkiállításra, amelynek fő célkitűzése a játékipar és a játékszergyártás legújabb nemzetközi eredményeinek bemutatása, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása. A kiállításon és vásáron bemutatásra kerülnek az óvodáskor előtti, az óvodás kori, az iskolás kori és felnőtt kori játékok, a gyermekjátszóterek, játszóparkok, játszószobák, gyermekszobák berendezései és játékszerei, a játéksportok eszközei. A kiállítás helye a vásárközpont „D” pavilonja, ahol játszósarkot is berendeznek a gyermekek részére. A játszósarokban a bemutatott játékokról, használatukról pszichológiai felméréseket végeznek. Az INTERPLAYEXPO résztvevők között vannak a szocialista országokból: Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Kína; a tőkésországokból: Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország, Dánia, NSZK, Görögország, Mexikó kiállítói. Az INTERPLAYEXPO alkalmából szakmai bemutatót rendez a magyar Konzumex Külkereskedelmi Vállalat, a magyar játékok exportőre. Modern technika - csodák nélkül vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő tárgyi alkotásom iránt tanúsítanak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületét megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél óráig magyarázott a képzett szakmunkásnak is a művezető vagy a technológus. Szokás a technika csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvölt jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya a népgazdaságban. Gondoljunk csak a gabonabetakarító és más kombájnokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari berendezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 51 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országokból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negyven százalékot,tavaly viszont már 55 százalékot ért el. A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. Aminek persze ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét, idehaza kell felelősséggel eldönteni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen tavaly minden beruházásiszáz forintból harminckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárdból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az arányok egyébként is sokat mondóak. A szocialista szektor tavalyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 milliárdot az építés, 73 milliárdot viszont a gép, berendezés vásárlás követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975-ben is, megfordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbeszerzés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. Sajnálatosan gazdag példatárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőanyagipari csodagépek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, ígért teljesítményt? Igaz a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kártérítési pénzre van szüksége. Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több ember javít, mint amennyi kezel, s perelni sincs kit, mivel a szállító csődbe jutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszakban használt csodagépek, azután azok, melyek tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt el garanciális idejük, hogy a vízhatlan csomagolást tépték le mindössze a ládahegyről, ez volt az ,,üzemszerű próba". Szégyelnivalóan konyhai bölcsesség, de ne restelljük leírni: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, menynyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a tévét. Ismerni szükséges a választékot és nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referencia-berendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, vagy nem kérik közreműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mire van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás következményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. Egy valamire azért jó. Végre tanulni, okulni belőle, s a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél is, szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. N Befejezőin a fizikai dolgozók gyermekeinek oktató tábora Keszthelyen A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem "Mezőgazdaságtudományi Karán hétfőn befejeződött a fizikai dolgozók gyermekeinek nyári tábora. A keszthelyi egyetem vezetősége arra törekszik, hogy a más felsőoktatási intézményekben tapasztalt csökkenéssel szemben az agrárfelsőoktatási intézményekben emelkedjék a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Céljuk az, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán, valamint a kaposvári mezőgazdasági főiskolán továbbtanulni szándékozó fizikai dolgozók gyermekeit megfelelően felkészítsék a felvételi vizsgára. Az iskolai oktatás ideje alatt a III. és IV. osztályos tanulók 10—10 levelet kapnak, amelyekben matematikai, biológiai és kémiai feladatokat kell megoldaniuk. A tanulók beküldött feladatlapjait az egyetem oktatói és diák tanárai rendszeresen kijavítva visszaküldik. Nyáron az egyetem kollégiumában kéthetes oktató táborban intenzív, kis csoportos foglalkozásokon szaktanárok és diák tanárok segítségével ismétlik, rendszerezik és alkalmazzák a középiskolában tanultakat és készülnek a felvételi vizsgára. A tapasztalatok szerint azok a fiatalok, akik az egyezem felvételi előkészítő oktató táborában részt vettek, kiemlkedő teljesítményt értek el felvételi vizsgákon. A most befejeződött kéthes oktató táborban 62 fiat., vett részt.