Kisalföld, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD ÁRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Közel-keleti szirénhangok Cyrus Vance ameri­kai­­ külügyminiszter megkezdte közel-keleti körútját. Utazását világ­szerte érthető érdeklő­déssel kísérik: az Egyesült Államok diplo­máciájának közvetlen irányítója olyan­­ idő­pontban látogat el a­­ földkerekség ma talán legneuralgikusabb térsé­gébe, amelyre több szempontból is bizonyos új elemek jelenléte jel­lemző. Az egyik ilyen új elem a Begin-kabinet puszta léte. Néhány esztendeje, még a közel-keleti ,,me­leg­háborúk'’ idején is szinte elképzelhetetlen­nek tűnt, hogy az izraeli politika szüntelenül fe­nyegetőző fenegyereke, az egykori terrorista ve­zér, a nyers erőszak dek­larált híve vehesse kezé­be a hivatalos izraeli politika ko­rmányrúdját. Most pontosan ez tör­tént és Washingtonnak minden oka megvan ar­ra, hogy igyekezzék megakadályozni egy szá­mára is kiszámíthatatlan kockázatokat rejtő eset­leges kalandot. Az ame­rikai diplomácia tisztá­ban van azzal a fenye­gető lehetőséggel, hogy egy Begin-típusú vezető bármikor megpróbálhat­ja kész tények elé állí­tani az Egyesült Álla­mokat. Ez az a változat, amire azt szokták mon­dani, hogy a „farok csó­válja a kutyát”. Vance útjának egyik fő célja, hogy minden eszközzel útját állja egy ilyen fejleménynek. Min­denekelőtt úgy, hogy ígé­­­­retek és fenyegetések gondosan adagolt ele­­gyével megpróbál végre valami, számára rokon­szenves megállapodást létrehozni Izrael és bizo­nyos arab kulcsországok között. Aligha véletlen, hogy utazása előestéjén Egyiptom, Szíria, Jordá­nia és Szaúd-Arábia kö­zös rendezési javaslatot hozott, amely Izrael szá­mára a korábbinál — legalábbis a jelek szerint — elfogadhatóbb felté­teleket tartalmaz. Mindez annak a Kis­singer által elkezdett stratégiának­­ a része, amely sajátos „pax amerikánál”, washingto­ni égisz alatt, washingto­ni érdekeknek megfele­lő rendezést szeretne lét­rehozni az olajfák alatt. A hosszabb távú terv el­ső része, az arab világ jobboldali, szovjetellenes erőinek „felfuttatása”, részben szaúd-arábiai pénzen, már megtörtént. Sok más tünet mellett jól érzékelteti ezt a Lí­bia elleni koncentrált kampány is. Vance kezében tehát akad jó néhány­­adu, de a közel-keleti kártyák mindig tartogatnak meg­lepetéseket. Katonai ünnepség Sopronban Felavatták az új tiszthelyetteseket A legkülönbözőbb rendez­vényeket házigazdaként fo­gadó városban is különleges­ségnek számító katonai ün­nepség színhelye volt tegnap délelőtt Sopron. Azok a 20— 21 éves fiatalemberek, akik a katonai pályát választották, hivatásul: az 1977-ben vég­zett tiszthelyettesek t­ettek fogadalmat a díszbe öltözött Május 1. téren. Délelőtt 11 óra, után érke­zett meg a felszabadulási emlékmű köré épített emel­vényre az ünnepség elnöksé­ge, továbbá a meghívottak, hozzátartozók és az érdeklő­dők népes tábora. Az elnök­ségben a Honvédelmi Minisz­térium vezetői, a megye, a város és a járás, továbbá Vác és Eger­ párt-, állami és társadalmi vezetői — közöt­tük Port Árpád, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára, Schmuck István, a Győr-Sopron me­gyei Tanács elnökhelyettese, Raszter Mihály, az MSZMP Sopron városi Bizottságának első titkára, dr. Erdély Sán­dor, a Sopron városi Tanács elnöke , valamint a társ fegyveres testületek képvise­lői foglaltak helyet. Megje­lent a díszemelvényen a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli Hadse­regcsoport képviselője is. Miután a tiszthelyettes­hallgatók díszzászlóalja do­bok pergése közben a hely­színre vonult a csapatzászló­val, a Magyar Néphadsereg központi zenekarának kürtö­sei jelezték: érkezik az elöl­járó. Kovács Pál vezérőrnagy, miniszterhelyettesnek, a honvédelmi miniszter képvi­selőjének Steimecz István ezredes, a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentette: a fo­gadalomtevők felsorakoztak. A vezérőrnagy megszemlélte a díszzászlóaljat, majd az emelvényre­ vonulva köszön­tötte a katonákat. A Himnusz után a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének díszparancsát olvasták fel, majd az avatás emelkedett pillanatai követ­keztek. Félezernél is több fiatal vállalta a szocialista haza társadalmának szolgá­latát, eredményeinek meg­őrzését. „Fogadom, hogy tu­dásomat, szolgálati jogkörö­met békében és háborúban egyaránt fegyveres erőink magasztos küldetésének szol­gálatába állítom. Aláren­deltjeimet mindenkor ha­zánk védelmére, a szocia­lizmus iránti rendíthetetlen hűségre, bátorságra, áldozat­­készségre nevelem, róluk emberséggel, felelősséggel gondoskodom ...” — hang­zott a fogadalom egy részle­te. Kovács Pál vezérőrnagy a megjelentek, valamint a 700. születésnapját ünneplő Sop­ron köszöntése után ünnepi beszédével az ekkor már hi­vatásos tiszthelyettesekhez fordult. Bel- és külpolitikai átte­kintés után építőmunkánk sikerének alapfeltételeként a békét jelölte meg. A továb­biakban arról szólt, hogy az imperializmus esetleges tá­madásával szemben szükség van a szocialista haza társa­dalmi rendjének fegyveres védelmére. A Magyar Nép­­köztársaság erre mindenkor kész és képes, a Szovjetunió és a Varsói Szerződésbe tö­mörült testvéri szocialista országokkal szövetségben.­­ A proletárdiktatúra, az épülő, fejlett szocialista tár­sadalom fegyveres erői­nek öntudatos tiszthelyetteseként, bátor védelmezőjeként tegye­nek eleget esküjükben vállalt kötelezettségeiknek. Legye­nek önmagukkal szemben igényesek. A gondjaikra bí­zott katonafiataloknak mu­tassanak meggyőző példát ar­ra, hogyan kell szocialista módon dolgozni, élni és gon­dolkodni. Féltő gondossággal őrizzék az önökre bízott harci technikát. Váljanak a katonai közösségek, alegysé­gek és kollektívák hivatott, hozzáértő nevelőivé és pél­dát mutató parancsnokaivá. Mindenkor legyenek hűek a néphez és a párthoz. — mondta befejezésül. Az Internacionálé után a zászlóalj a Klapka-induló hangjaira díszmenetben vo­nult el az elnökség és az ese­mény megtekintésére érke­zett sok ezer résztvevő előtt. Az avatási ünnepség befeje­ző mozzanataként Kovács Pál vezérőrnagy a Liszt Ferenc Művelődési Központban fo­gadást adott a rövidesen csapattesteikhez utazó tiszt­­helyettesek és hozzátartozóik részére. Farkas Imre (Lobenwein T. felv.) Először a BNV-n INTERPLAYEXPO A szeptemberben megren­dezendő őszi Budapesti Nem­zetközi Vásárral egyidőben első ízben kerül sor a vá­sárközpontban a nemzetközi játékkiállításra, amelynek fő célkitűzése a játékipar és a játékszergyártás legújabb nemzetközi eredményeinek bemutatása, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása. A kiállításon és vásáron bemutatásra ke­rülnek az óvodáskor­ előtti, az óvodás kori, az iskolás kori és felnőtt kori játékok, a gyermekjátszóterek, játszó­parkok, játszószobák, gyer­mekszobák berendezései és játékszerei, a játéksportok eszközei. A kiállítás helye a vásárközpont „D” pavilonja, ahol játszósarkot is berendez­nek a gyermekek részére. A játszósarokban a bemutatott játékokról, használatukról pszichológiai felméréseket végeznek. Az INTERPLAYEXPO résztvevők között vannak a szocialista országokból: Szov­jetunió, Csehszlovákia, Len­gyelország, Jugoszlávia, Kí­na; a tőkésországokból: Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország, Dánia, NSZK, Görögország, Mexikó kiállí­tói. Az INTERPLAYEXPO alkalmából szakmai bemuta­tót rendez a magyar Kon­­zumex Külkereskedelmi Vál­lalat, a magyar játékok ex­portőre. Modern technika - csodák nélkül­ ­ vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss ered­­ményeit megtestesítő tárgyi alkotásom iránt tanúsíta­nak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületét megtöltő ember és eszköz, elek­tronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél órá­ig magyarázott a képzett szakmunkásnak is a művezető vagy a technológus. Szokás a technika csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvölt jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya a népgazdaság­ban. Gondoljunk csak a gabonabetakarító és más kombáj­nokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari beren­dezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A het­venes évek első felében az összesen beruházott gépek, beren­dezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 51­ százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országok­ból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negy­ven százalékot,­­tavaly viszont már 55 százalékot ért el. A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, tartós folya­matról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesülé­séről. Aminek persze ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét, idehaza kell felelősséggel eldönteni. T­ermészetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen tavaly minden beruházási­­száz forintból har­minckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárd­­ból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ere­je, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az ará­nyok egyébként is sokat mondóak. A szocialista szektor ta­valyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 milliárdot az építés, 73 milliárdot viszont a gép, berendezés vásárlás követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975-ben is, meg­fordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbeszer­­­zés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. Sajnálatosan gazdag példatárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőan­yagipari csodagé­pek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, ígért tel­jesítményt? Igaz a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan elő­állított árura, s nem kártérítési pénzre van szüksége. Foly­tathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berende­zéssel, amit több ember javít, mint amennyi kezel, s perelni sincs kit, mivel a szállító csődbe jutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszakban használt csoda­gépek, azután azok, melyek tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt el garanciális idejük, hogy a vízhatlan csomagolást tépték le mindössze a ládahegyről, ez volt az ,,üzemszerű próba". S­zégyelnivalóan konyhai bölcsesség, de ne restelljük le­­írni: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, meny­nyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a tévét. Ismer­ni szükséges a választékot é­s nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referencia-be­rendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, vagy nem kérik köz­reműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mi­re van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás következ­ményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. Egy va­lamire azért jó. Végre tanulni, okulni belőle, s a levont kö­vetkeztetésekhez igazítani — személyeknél is, szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. N Befejezőin a fizikai dolgozók gyermekeinek oktató tábora Keszthelyen A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem "Mezőgazda­­ságtudományi Karán hétfőn befejeződött a fizikai dolgo­zók gyermekeinek nyári tá­bora. A keszthelyi egyetem vezetősége arra törekszik, hogy a más felsőoktatási in­tézményekben tapasztalt csökkenéssel szemben az ag­rárfelsőoktatási intézmények­ben emelkedjék a fizikai dol­gozók gyermekeinek aránya. Céljuk az, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyar­­óvári mezőgazdaságtudomá­nyi karán, valamint a kapos­vári mezőgazdasági főiskolán továbbtanulni szándékozó fizikai dolgozók gyermekeit megfelelően felkészítsék a felvételi vizsgára. Az iskolai oktatás ideje alatt a III. és IV. osztályos tanulók 10—10 levelet kap­nak, amelyekben matemati­kai, biológiai és kémiai fel­adatokat kell megoldaniuk. A tanulók beküldött feladat­lapjait az egyetem oktatói és diák tanárai rendszeresen ki­javítva visszaküldik. Nyáron az egyetem kollé­giumában kéthetes oktató tá­borban intenzív, kis csopor­tos foglalkozásokon szakta­nárok és diák tanárok segít­ségével ismétlik, rendszere­zik és alkalmazzák a közép­iskolában tanultakat és készülnek a felvételi vizsgá­ra. A tapasztalatok szerint azok a fiatalok, akik az egyezem felvételi előkészítő oktató tá­borában részt vettek, kieml­kedő teljesítményt értek el felvételi vizsgákon. A most befejeződött kéth­­es oktató táborban 62 fiat., vett részt.

Next