Kisalföld, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

A „kis lépések” politikája után James Carter amerikai el­nök a Time magazin vasár­napi számában megjelent in­terjújában a közel-keleti ren­dezés ezévi kilátásait mérle­gelve úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne a palesztin vezetőkkel való közvetlen tárgyalásokat fontolóra ven­ni, ha azok elismernék Iz­raelnek az állami léthez való jogát. Hozzáfűzte azt is, hogy másfelől szeretné, ha Mena­­hem Begin izraeli kormány­fő hozzájárulna palesztin ve­zetők részvételéhez a genfi konferencián. Egy kérdésre válaszolva az elnök elismer­te, hogy az izraeli kormány­fővel a közelmúltban tartott washingtoni megbeszélésein ezt a kérdést,így nem vetet­te fel, mert Begin csak a „menekültekről” volt hajlan­dó tárgyalni. Interjújában az elnök nagy nyomatékkal szólt arról, hogy a közel-keleti vezetőkkel folytatott magánbeszélgetései során minden fél részéről nagyfokú rugalmasságot és békeóhajt tapasztalt, s ez vé­leménye szerint megalapozott reményt nyújt arra, hogy az idei év —, a várakozásoknak megfelelően — pozitív ered­ményeket hozhat a közel­­keleti rendezésben. Ugyanak­kor hangoztatta, hogy ha si­kerül felújítani a genfi béke­­konferenciát, az nem lesz sem könnyű, sem rövid, de alkalmat fog teremteni az arab és izraeli vezetőknek, hogy a tárgyalások során megértsék és egymáshoz kö­zelítsék álláspontjukat. Az el­nök leszögezte, hogy ellenzi a közel-keleti kérdés megol­dására az előző kormány ál­tal kidolgozott úgynevezett „kis lépések” politikáját. Az interjú további részé­ben az elnök az Egyesült Ál­lamok külpolitikáját érintő kérdésekben foglalt állást. A többi között kijelentette, hogy ha Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szeptemberi ta­lálkozóján nem jut megálla­podásra a Salt-témában, ak­kor valószínűleg mindkét fél hozzá fog járulni a jelenlegi megállapodás érvényességé­nek kiterjesztéséhez. A to­vábbiakban bejelentette, hogy ő és Leonyid Brezsnyev szov­jet államfő nem ragaszkodik egy kora szeptemberi talál­kozóhoz, de — fűzte hozzá — „remélem, hogy nem sokkal később lehetőségünk lesz a találkozásra”. Végezetül országa és a Kí­nai Népköztársaság kapcso­latairól szólva azt a véle­ményt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok már jövő­re dipomáciai elismerésben részesítheti a Kínai Népköz­­társaságot. 2 - KIÍRIPÖID Helsinki jegyében A két évvel ezelőtt, augusz­tus 1-én Helsinkiben befeje­ződött európai biztonsági és együttműködési értekezlet évfordulójáról emlékezett meg a moszkvai Pravda hét­fői vezércikke. Az SZKP KB lapja megállapítja: „Fennállásának hat évtize­de alatt a szovjet állam kül­politikájának fő célja a béke és a biztonság, országunk és a földkerekség számára tör­ténő biztosítása volt és ma­rad. A lenini békepolitika megvalósításakor sikerült el­távolodni a nukleáris háború veszélyétől, a béke megbíz­hatóbbá vált. Az enyhülési folyamat, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élését szabályozó elvek, az átfogó egyenjogú együttműködés tartósan a nemzetközi élet részévé vált. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a két évvel ezelőtt befejeződött európai biztonsági és együtt-­ működési értekezlet sikere. Egészében javult a helyzet a kontinensen az elmúlt két év alatt. Bizonyos haladás történt az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tok fejlődésében. Jó példával jár elől a zá­ródokumentum ajánlásainak következetes megvalósításá­ban a Szovjetunió. Meggyőző bizonyítéka ennek az állam­közi kapcsolatok Helsinkiben elfogadott tíz alapelvének az új szovjet alkotmány­ terveze­tébe történt felvétele, le nagy jelentőségűek voltak az euró­pai enyhülés megszilárdítá­sára és elmélyítésére, konk­rét anyagi tartalommal tör­ténő megtöltésére a legutób­bi legfelső szintű szovjet— francia tárgyalások. Az enyhülés ellenségei, a helsinki megállapodás eléré­sének kerékkötői ma különös igyekezettel próbálják meg­akadályozni azok megvalósí­tását. Az „emberi jogok” és a valamiféle „szovjet fenye­­getés” ürügyén csapott hűhó­hoz hasonló rágalomkampá­nyokat szerveznek a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ellen, szándékosan meg­hamisítják a záródokumen­tum tételeit, egyeseket előtér­be tolnak közülük, másokat agyonhallgatnak. A béke érdekei energikus erőfeszítéseket követelnek az­­ európai politikai légkör to­vábbi megjavítása érdekében. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország a politikai enyhülést jelentősen előre­mozdító, azt katonai enyhü­léssel kiegészítő számos kez­deményezést tett. Nincs fele­lősségteljesebb feladat ma a fegyverkezési hajsza beszün­tetésénél a leszerelésre való áttérésnél — hangoztatja a Pravda. Alkotmánytervezet A Spanyol Kommunista Párt előtervezetet dolgozott ki az ország új alkotmánya számára. A tervezetet megvi­tatásra a cortes illetékes bi­zottsága elé terjesztik. A vasárnap nyilvánosság­ra hozott tervezet az ország állami szervezetét a parla­mentáris demokrácia szabá­lyai szerint képzeli el, a nép választott képviselőinek fele­lős kormánnyal. Megtartanák a törvényhozás jelenlegi két­kamarás rendszerét, és ezen belül a képviselőház az ösz­­szes állampolgárt, a szenátus pedig a nemzetiségeket és a tartományokat képviselné, amelyek széles körű autonó­miát kapnának. Az SKP vé­leménye szerint az új alkot­mány elfogadása után fel kellene oszlatni a most meg­választott parlamentet, és az új alkotmány előírásainak megfelelő új corteán kell vá­lasztani. ÜNNEPI GYŰLÉS PEKINGBEN. Pejingben ünnepi gyűlést tartottak a Kínai Népi Felsza­badító Hadsereg megalakulásának 50. évford­­uló­ja alkalmából. A rendezvényen katonai egyenruhában jelentek meg a legfelsőbb kínai vezetés tagjai. Jobbról balra: A rehabilitált Teng Hsziao-ping a KKP KB alelnöke, miniszterelnök-helyettes, vezérkari főnök, Hua Kuo­­feng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök, Je Csien-jing, honvédelmi miniszter, a KKP KB alelnöke. Belgrádi tanácskozás Az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek belgrádi talál­kozóját előkészítő tanácsko­zás hétfőn 8. hetébe lépett. Harminchárom európai és két észak-amerikai ország diplo­matái plenáris ülésen és mun­kacsoportokban tekintik át az őszre tervezett konferenciá­val kapcsolatos még megol­datlan kérdéseket. Mint a konferencia-köz­pontban közölték, a szocialis­­­ta országok képviselői felszó­lalásaikban hangsúlyozták: az előkészület folyamán va­lamennyi résztvevőnek fel kell adnia előzetes feltételek­hez való ragaszkodását, hogy a biztonság és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműkö­dés érdekében végre megol­dást találjanak minden kér­désre. A Pentagon megrendelései A gazdasági prioritások ta­nácsa elnevezésű amerikai kutatószervezet felmérést ké­szített a Pentagon megrende­léseiről, legjelentősebb üzle­ti partnereiről. Eszerint az amerikai hadügyminisztérium csupán az elmúlt pénzügyi év­ben 42 milliárd dollár érték­ben kötött szerződéseket száz legnagyobb fegyverszállítójá­val. A legnagyobb, 2,5 milliárd dolláros megrendelést a Mac Donniel-Douglas társaság kap­ta, s ezzel megelőzte a kor­rupciós ügyleteivel hírhedtté vált Lockheed-et. A felmérés kimutatja, a Pentagon az utóbbi években fokozta a külföldre irányuló fegyverszállításokat, az új fegyverek és fegyverrendsze­rek megteremtésével, s az új üzemanyagok és robbanó­anyagok kifejlesztésével kap­csolatos megrendeléseit. A gazdasági prioritások tanácsa aggodalmát fejezi ki a hadi­­ipari komplexum befolyásá­nak növekedése miatt. A közélet hívei Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. ♦ ♦ ♦ Svájc nemzeti ünnepe al­kalmából Losoncfi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Kurt Fuglernek, a Svájci Államszövetség elnökének. * + +­ Mu Mui-min, a Kínai Nép­­köztársaság budapesti nagy­­követségének katonai és lég­ügyi attaséja hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott a kínai népi felszaba­dító hadsereg alapításának 50. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérkari főnökhelyettes, a Magyar Néphadsereg több tábornoka és tisztje, a külügyminiszté­rium képviselői, ott volt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. Szalai Sándor akadémikust, a nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás terén szerzett tudományos eredmé­nyei elismeréséül tagjává választotta a New York-i székhelyű művészeti és tudo­mányos világakadémia. 4 148 617 h 4 155 954 f 5 084 141 f 5 086 366 c 5 095 053 e 5 143 672 e 5 145 231 h 5 167 296 g 5 170 288 m 5 206 403 g 5 227 835 i 5 232 086 k 5 232 489 j 5 259 226 i 5 265 292 j 5 269 694 e 5 289 087 i 5 298 682 f 5 337 814 i 5 338 844 j 5 361 534 g 5 363 450 h 5 386 947 j 5 404 106 i 5 410 884 j 5 415 047 e 5 424 505 h 5 431 258 e 5 431 564 j 5 433 085 j 5 439 018 g 5 446 791 h 5 507 341 h 5 509 713 g 5 515 791 g 5 544 692 i 5 546 656 i 5 547 861 j 5 553 428 i 5 568 802 e 5 573 481 i 5 575 100 i 5 586 094 e 5 588 124 g 5 588 487 i 5 610 405 i 5 638 521 i 5 656 175 i 5 669 384 e 5 681 647 h GYORSLISTA az 1977. augusztus 1-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, melyen a 26. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli személygépkocsira utalvány b Trabant személygépkocsira utalvány c 50 000 Ft-os ötlet utalvány d 15 poo Ft-os otthon lakberendezési utalvány e 16 000 Ft-os vásárlási utalvány f 9 000 Ft-os „ki mit választ” utalvány g 7 ooo Ft-os „tetőtől-talpig” utalvány h 5 ooo Ft-os vásárlási utalvány i 4 ooo Ft-os „konyhafelsz.” utalvány j 3 ooo Ft-os „textil’’ utalvány k színes tv 1 20 000 Ft-os zenesarok utalvány m 1oooo Ft értékhatárig televízió vásárolható n 9 loo Ft értékhatárig televízió vásárolható p 6 Ooo Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható p 5 000 Ft értékhatárig háztartási felszerelés vásárolható r 4 000 Ft értékhatárig háztartási felszerelés vásárolható s 2 500 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1977. augusztus 20-ig kell a Totó- Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság (1875. Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. 64 994 799 e 64 998 479 g 65 030 758 e 65 040 721 e 65 075 598 f 65 075 787 g 65 077 440 h 65 078 593 g 65 090 437 j 65 091 539 n 65 095 009 g 65 103 350 e 65 115 968 n 65 127 704 h 65 138 539 c 65 142 960 e 65 148 409 i 65 149 658 f 65 154 643 i 65 158 696 e 65 166 065 g 65 177 995 e 65 180 777 g 65 182 864 e 65 202 774 g 65 204 173 1 65 209 161 g 65 247 126 e 65 249 426 O 65 264 891 c 65 272 386 e 65 281 820 i 65 313 984 i 65 320 898 e 65 330 508 j 65 433 159 f 65 435 199 f 65 448 976 n 65 454 717 c 65 458 0?3 f 65 472 402 o 65 473 671 j 65 474 743 d 65 480 526 c 65 482 758 j 65 485 242 h 65 488 136 s 65 489 912 h 65 493 128 e 65 498 646 h 5 691 938 m 5 976 788 r 64 857 868 j 5 699 911 c 5 988 580 g 64 864 062 f 5 732 731 j 44 603 179 e 64 870 726 j 5 757 039 j 44 615 324 d 64 899 494 h 5 764 708 s 44 620 481 h 64 903 440 h f 790 101 f 55 364 248 i 64 905 313 h 5 810 312 g 55 381 751 g 64 912 419 g 5 829 270 b 55 598 168 g 64 913 023 e 5 850 165 h 55 608 021 j 64 916 095 g 5 894 399 J 55 612 917 s 64 949 597 g 5 898 112 i 64 766 040 e 64 965 602 h 5 910 497 h 64 776 949 f «4 970 756 h 5 921 581 j 64 778 232 h 64 971 075 j 5 928 492 n 64 798 419 c 64 985 395 h 5 9'1 316 * 64 851 478 f 64 991 617 e 5 9*2 246 g 64 854 608 i 64 992 478 e Közlemény a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 46. üléséről A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 46. ülését 1977. július 26—28. között tartotta Moszkvában. Az ülé­sen részt vett Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szoci­alista Köztársaság és a Szov­jetunió küldöttsége. Az ülé­sen részt vettek Jugoszlávia, megfigyelőként pedig a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság képvise­lői. A bizottság meghallgatta „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST tagállamok bará­ti együttműködése a mezek gazdaság fejlődésében” című beszámolót. A beszámolóban és a delegációvezetők felszó­lalásaiban aláhúzták a Nagy Október el nem múló jelen­tőségét, amely új korszakot nyitott az emberiség törté­netében, a világ szociális át­alakulásának korszakában. A bizottság ülésén megál­lapították, hogy a lenini koo­perációs terv alapvető téte­leinek a szocialista országok által való alkotó alkalmazá­sa és a Szovjetunió tapasz­talatai felhasználása vala­mennyi ország konkrét viszo­nya figyelembe vételével le­hetővé tette, hogy történel­mileg rövid idő alatt meg­valósuljon a mezőgazdaság fejlődésében a forradalmi változás, a szocialista terme­lési viszonyok győzelmének biztosítása a falun. A bizottság megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztár­saság javaslatát a KGST tagállamokkal való együtt­működésről a mezőgazdaság terén. A bizottság ülésén megvi­tatták a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közötti kölcsö­nös szállításokra kijelölt gyümölcs- és bogyós növé­nyek iránti minőségi és nö­vényegészségügyi követelmé­nyeket, az országok együtt­működését a szabványosítás­ban és a mezőgazdaság­ gé­­­­pesítésében. Jóváhagyták az állattenyésztő komplexumok hatékony védekezési rendsze­rét a veszélyes állatbetegsé­gek behurcolása ellen, vala­mint a sertés és baromfivész megelőzésére irányuló intéz­kedést. Jóváhagyták „A me­zőgazdasági technika javító- és karbantartó berendezései­nek sokoldalú gyártásszako­sításáról és kooperációjáról” szóló egyezménytervezetet is. Dzsallud nyilatkozata az egyiptomi agresszióról A Líbia ellen másfél hét­tel ezelőtt végrehajtott ag­resszióban az egyiptomi fél oldalán részt vett az Egyesült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdusszalam Dzsallud, a­­líbiai legfelsőbb népi kongresszus legfelsőbb titkárságának tagja. A líbiai vezető politikus újságírók előtt kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon is szerepet vállalt az egyip­tomi támadásban. Dzsallád emlékeztetett arra, hogy az agresziót közvetlenül meg­előző időszakban Líbia fölött négy amerikai, pilóta nélküli felderítő repülőgépet lőttek le. Mint mondotta, a repülő­gépek roncsait bárki megte­kintheti. Dzsallud közlése szerint a harcok kirobbanása után az Egyesült Államok úgy dön­tött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyip­tom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszióhoz”. A líbiai vezető arra is em­lékeztetett, hogy az egyipto­mi légierő lerombolta a lí­biai Tobruk légibázisát, jól­lehet Líbia egyetlen­­egyipto­mi katonai támaszpont ellen sem intézett támadást. „Nincs szándékunkban agressziót el­követni senki ellen, sem köz­vetve, sem közvetlenül nem lázítunk senki ellen, mert hi­tünk szerint a forradalom be­lülről fog jönni” — hangoz­tatta Dzsallud. A tervezett egyiptomi—lí­biai politikai és katonai ta­lálkozóról szólva a líbiai ve­zető megállapította, hogy a politikai eszmecsere tervét Szadat egyiptomi elnök elve­tette, az egyiptomi hadifog­lyok kicserélésével kapcso­latban pedig idézte Moamer Kadhafi líbiai államfő kije­lentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájuk­ba az egyiptomi foglyokat, az ilyenkor szokásos összes for­malitások mellőzésével. >1977. augusztus 2., kedd

Next