Kisalföld, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1977. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Mi- nisztertanátsának elnö­ke Szlanlco Todorovnak, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa el­nökének meghívására szeptember 1-én hiva­talos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársa­ságba utazik. Blszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Stanislaw Kantat. a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen a két párt képviselői tá­jékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről, és véle­ményt cseréltek a két testvérpárt kapcsolatai­nak alakulásáról, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Koszorúzás Révész Géza sírjánál Ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adással, születésének 73. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzták Révész Gézának, a mun­kásmozgalom kiemelke­dő személyiségének sír­ját a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi panteonjában. Bányásznapi ünnepség A 27. bányásznap al­kalmából szerdán ün­nepséget tartottak a Ne­hézipari Minisztérium­ban. Kapolyi László mi­niszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányá­szat 120 ezer dolgozójá­nak sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepsé­gen részt vett Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ha­vasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt ál­lami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. FELKÉSZÜLÉS AZ ŐSZI SZÁLLÍTÁSI CSÚCSRA Egyiiltfliiíhid&sei zökkenőmentes lehel Az ősz minden évben csúcs­időszakot jelent a szállítás- bán. mindig rendkívül ko­moly feladatokat ró a fuva­rozó vállalatokra. Az idei ősz ..szorosabb'’ lesz a tava­lyinál is: sokkal több a szál­lításra váró áru. Tegnap délelőtt Győrött, a ■ Technika Házában ülést tar­tott a megyei szállítási bizott­ság. A tanácskozáson megvi­tatták a KPM-nek az őszi szállítási feladatokról szóló irányelveit, javaslatait. Meg. alakították az őszi szállításo­kat szervező operatív bizott­ságot. Ennek elsősorban az a feladata, hogy a fuvaroztatók igényeinek kielégítésében esetleg jelentkező feszültsé­geket feloldja a szállító vál­lalatok közötti megfelelő koo­perációval. A megyei szállítási bizott­ság felhívással fordul a fu­varozókhoz és fuvaroztatók­hoz egyaránt. Az őszi csúcs- forgalomban a legsürgősebb tennivalókat kell elvégezni. Ezért ami szállítást lehet, a jövő év elejére kell ütemez­ni. A terménybetakarítás és a lakosság kielégítő áruellátá­sa áll kerül az előtérbe. Fontos az is. ho"v a fuva­rozók munkaszüneti napokra is szervezzenek szállításokat, amennyiben erre lehetőségük nyílik. A 19-es Volán például — a már ismert Volán-szom­batokon kívül — szeptember 17—18-án és október 15—16- án teljes gépkocsiállományá­val rendkívüli műszakot tart. A szállítási bizottság külön napirendi pontként tárgyalta a rakodás és a konténeres szállítás megyei helyzetét. A fejlesztést segíti majd az a tudományos igényű felmérés. amelyet a bizottság a Közle­kedéstudományi Egyesülettel és a Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskolával együtt készít. A bizottsági ülés után a megye szállító vállalatai és a fuvaroztatók képviselőinek részvételével tartották meg a megyei áruszállítási tanács­kozást. Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára be­vezető előadásában a legége­tőbb gondról, a rakodás gé­pesítésének helyzetéről szólt. Joggal nevezhető a rakodás- gépesítés a szállításhoz kap­csolódó feladatok legégetőbb­jének. Hazánkban 1.1 millió munkást foglal le a rakodás, olyan helyzetben, amikor min­denütt munkaerőhiánnyal küzdenek. A rakodást a lehelő legna­gyobb ütemben gépesíteni kel! — ez általánosan elfogadott elv és feladat. A megvalósí­táshoz azonban természete­sen nem elég az elhatározás. Az évi 200—240 millió forint, amit erre a célra költeni le­het, nem elég ahhoz, hogy mindenhová) jusson ebből a „vissza nem térítendő" támo­gatásból. Elsősorban az olyan kezdeményezéseket segítik, amelyek hosszú távra szóló, megnyugtató megoldást jelen­tenek. Csoltó László szólt még a konténeres és a rukodólapos szállítás tapasztalatairól. Ön­magában egyik mód sem je­lenti a teljes megoldást. A szállítás formáját a szállítan­dó áruhoz kell igazítani. Hiá­ba határozzák el például va­lahol, hogy ezentúl konténer, ben viszik az árut. ha a kon­téner nem fér be a raktár­ajtón, mert nem számoltak vele... A tanácskozáson a MÁV és a Volán képviselői beszámol­tak árról, miként készültek fel az őszi szállításokra, A hozzászólásokban pedig a fu­varoztatók elsősorban saját, megoldásra váró gondjaikról beszéltek, nagyrészt a már szóba került rakodás-gépesí­tés helyzetéről. A Graboplast Pamutszövö- és Műbőrgyár képviselője szóvá tette, hogy ha vannak is rakodógépek, al­katrészhiány. javítási lehető­ség nélkül hosszú ideig kény. telenek állni. A Győri Mező­gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat képviselője ehhez kapcsolódva szólalt fel. Elmondta, hogy a vállalat ké­pes lenne egy megfelelő bá­zis kiépítésével a rakodógé­pek szerviz-szolgálatát is el­látni. a megyehatárokon túl is. A megyei szállítási bizott­ság egyébként már korábban is foglalkozott ezzel a gondo­lattal. a tanácskozás után konkrét tárgyalásokba kezd. .1. F. POLITIZÁLÓ KÖZMŰVELŐDÉS 4 nnak, aki közművelődésben munkálkodik, lehe­tetlen nem politizálnia. Persze, ennek vannak • közvetlenebb, meg áttételesebb formái. Kezdjük a sok áttételen keresztül érvényesülő po­litizálással. Végső soron a közművelődés a személyi­ség alakítását segíti, befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy a művelődési intézményeknek, egész közművelődé sí hálózatunknak szocialista személyiséget kell formál­niuk társadalmunk számára. Az egészséges közösségi szellemet, haladó világszemléletet, néphűséget, a kul­túrált életmód szocialista változatát hivatott „betáp­lálni’ az emberekbe. Ha ezt teszi, akkor jó! politizál, bár nem csinál mást, minthogy az ertiber és az egész emberiség értékeit őrzi-élteti. A népművelő szervezet bármilyen „politikamentes” műsort (lehet az akár szórakoztató rendezvény), végső soron többé-kevésbé találkozik a politikával, ameny- nyiben köze van az emberhez, az ember életmódjához. Szokást, ízlést, készséget sugall és fejleszt általa. Mi­dőn az egész nép kulturális felemelkedéséről beszé­lünk, lényegében arról a feladatról szólunk, hogy le­hetőséget adjunk minden embernek, az egész népnek az átalákulásra. amelyet a szocializmus építése igényel: . Legátfogóbban tehát így függ össze a művelődés mindennapi élete a politika mindennapjaival. Persze vannak közvetlen egybekapcsolódások is. Ezúttal nem a különböző politikai-ideológiai oktatásokra gondolunk (ami szintén közművelődés), nem is az akadémiák és’ szabadegyetemek sorozataira, amelyek valamilyen po­litikai-történelmi jubileumhoz kapcsolódnak. Az idén egyik ilyen fontos évforduló a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hat évtizedes jubileuma. Üzemi ve­télkedők, brigád ..Kit mit tud.. .?”-ok bővítik ismere­teinket a Szovjetunióról, a forradalomról. Ám. művé­szeti rendezvények is szólnak e témában, különös fényt adva az októberi emlékezésnek. Művelődési szak­emberek feladata, amatőr* művészeti csoportok, illetve csoportvezetők hivatása erről meggyőzően, a tiszta szó, a művészeti hatás erejével beszélni a közönség előtt. Hogy az októberi jubileum megünneplése ne kampány- feladat legyen, hanem az ünnep politikai mondani­valójához kapcsolódjanak a különböző rendezvények. Lehet ezt szolgálni kiállítással, könyvekkel, versmon­dással, színjátszással. Az a jó, ha a jubileum szelleme szervesen beleilleszkedik egész kulturális életünkbe. Ugyancsak egész évre szóló jubileum az Ady-cente- nárium. A közművelődés irányítóinak és mindenesei­nek arra kell vigyázniuk, hogy (hozsannák helyett) Ady szellemiségét, íorradalmiságát hozzuk a ma köze­lébe. Azt az elvet engedjük érvényre jutni, amellyel a költő a közép-európai népek egymásrautaltságát hir­deti. Október és Ady találkozása a jubileumi megem­lékezéseken kölcsönösen erősítheti egymást, hiszen mindkettőben azonos poiitikai mondandó — a forradal- miság. A forradalom szelleme és a szellem forradalma édéstestvérek. K özművelődésünk tehát nem élhet politika nélkül. Aki nem kíván ..politizálni", az végül is rosz- szul politizál a művelődésben. Ügy jár, mint a hanyag gazda, aki nem veti be földjét nemes magvak­kal —, ott aztán gyom terem. Vigyáznunk kell tehát a művelődési élet egészséges, szocialista szellemére. Átgondolt művelődési koncepciót, politikai érzékeny­séget, az elhivatottság és tudatosság együttlétét fel­tételezi mindez a népművelőktől. B. Ü. Sopron: gyógy- és üdülőhely GYARAPÍTJA ÉRTÉKEIT R VÁROS Sopron 1970-ben kapta meg a gyógy- és üdülőhelyi minő­sítést. Gyógyászati értéke or­szágos jelentőségű. idegen- forgalmi tekintetben pedig elosztóközpontnak és kiemelt településnek számít. Csak­hogy a fenti célokra való alkalmasság nem örök érvé­nyű. Az adottságokat egy­részt óvni. másrészt az igé­nyeknek megfelelően gon­dozni és fejleszteni kell. ne­hogy a fogyasztás-felhaszná­lás folyamatában megkopja­nak, értéküket veszítsék. Sopron város Tanácsának augusztus 30-i ülése az egész­ségügyi osztály vezetőjének jelentése alapján számot ad­hatott magának arról, hogy miként gazdálkodott a város az elmúlt években nem min­dennapi természeti és kultu­rális kincseivel. Az átfogó számvetés az értékek jelen­tős gyarapodása mellett fon­tos tennivalókat is felsora­koztatott. A természetes gyógvténye- zőkre — a szubalpin klímá­ra és a balfi gyógyvízre — épülő betegellátás kielégí­tően fejlődött az elmúlt évek során. .4 Soproni Állami Sza­natórium és a balfi fürdökór- ház összesen 547 beteg egy­idejű. korszerű ellátására al­kalmas. A jelentés a’ „min­den igényt kielégítő" jelzőt alkalmazta a gyógyító mun­kára, s aligha túlzotl. A sza­natóriumban és gyógyfürdő­ben gondozott betegek véle­ményét hasonlóan summáz­hatnánk — 1976-ban össze­sen 8500 beutaltat gyógyke­zeltek ezekben az intézmé­nyekben. Korszerűsödtek a gyógy berendezések, a 137 ágyas balfi fürdőkórház fel­épülését pedig egy esztendő múlva, 1976-ban, egy 40 ágyas, külföldi betegek moz­gásszervi gyógykezelésére alkalmas részleg átadása kö­vette. A gyógykörülmények megóvására irányuló sikeres törekvéseket pedig a gyógy- intézmények környezetének védetté nyilvánítása jelzi, amelyre a legutóbbi időben került sor. A város szép fekvése, er­dős-tavas környezete, sajátos növényzete, műemlékeinek sokasága, levéltára, értékes múzeumai, gazdag történel­mi múltja és pezsgő jelene a látogatók nagy számát vonzza. Évente 350—400 ezer vendég érkezik turisztikai vagy üdülési céllal Sopron­ba. Az érkezők 85 százaléka belföldi, de figyelemre méltó a külföldi idegenforgalom is: 1973-tól 1976 decemberéig 833 ezren léplek be a Bécsi úti határátkelőhelyen. A nagy tömegek érdeklő­désére méltán érdemes ér­tékeinek megóvásáért és fej­lesztéséért sokat tesz. — oly­kor nagy erőfeszítések árun — a város és lakossága. Mű­emlékvédelme messze föl­dön híres. Művelődési intéz­ményeinek hatékonyságát az egész évi eredményes köz- művelődési napi munka mel­lett az ünnepi hetek, a szü­reti napok és az ifjúsági ta­lálkozók nagy látogatottsága bizonyítja. A nagy tömegek kulturált ellátása azonban gyak.an meghaladja a város jelenle­gi képességeit. Hétvégeken, amikor Sopron lakossága hét­tízezer fővel is gyarapszik, szűkösnek bizonyulnak az éttermek és azok ételválasz­téka. vontatott a kiszolgálás, zsúfoltak az üzletek és a szálláshelyek, parkolási le­hetőséget kereső autók tö­mege járja — nem is min­dig eredményesen — a vá­rost. Sopron férőhelyeinek szá­ma — szállodákat, turista- szállót, kempinget, lizetőven- dég-szolgálatot is ideértve — 2348. Az egyetemi és isko­lai kollégiumok csak átme­netileg enyhíthetnek a ne­(Folylatás a 3. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents