Kisalföld, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. OKTÓBER 1. SZOMBAT ARA: 1 FORINT XXXIII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Országos értekezlet Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddi­gi tapasztalatairól, vala­mint az 1978. évi terv előkészítésének felada­tairól pénteken az MSZMP budapesti Bi­zottsága oktatási igazga­tóságának székházában országos értekezletet tartottak a minisztériu­mok és az országos fő­hatóságok vezetői, a me­gyei pártbizottságok el­ső titkárai, a Fővárosi Tanács és a megyei ta­nácsok elnökei, a ter­vezésbe bevont nagy­­vállalatok vezető mun­katársai, valamint a társadalmi szervek ve­zetői. A bevezető előadást Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tar­totta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Együttműködési megállapodás Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitká­ra és Jorge Lezcano Pe­rez, a kubai forradalom védelmére alakult bi­zottságok országos fő­titkára csütörtökön ün­nepélyes keretek között aláírta a két testvér-tö­­megszervezet közötti 1980-ig szóló együttmű­ködési megállapodást. A megállapodásban a két tömegszervezet kö­zött eddig megvalósult együttműködés alapján a két nép és a két szer­vezet közötti további együttműködés, össze­­forrottság, a szocialista integráció folyamata tá­mogatásának és elősegí­tésének programját rög­zítették. Az aláírásnál kubai részről megjelent a CDR országos bizottsága titkárságának tagjai és jelen volt Jakus Jenő, hazánk havannai nagy­követe. Sajtókonferencia Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 28. év­fordulója alkalmából pénteken sajtókonferen­ciát tartott a nagykö­vetségen. Hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjet­unió, valamint a szocia­lista országok oldalán 28 éve halad sikeresen a szocialista építés út­ján. A magyar S NDK kap­csolatokról szólva Ger­hard Reinert elmondta, hogy az együttműködést szoros barátság jellem­zi, a kétoldalú kapcsola­tok tovább fejlődnek. A cél: biztonságos termelés, bő hozamok Búza ötvenhatezer hektáron Se szeri, se száma a tudo­mányos tanácskozásoknak, szakmaközi értekezleteknek. A Szekszárdi Állami Gazda­ság vezetésével tevékenyke­dő KSZE növénytermesztési rendszer sincs híján a ta­nácskozásoknak. Ez azzal magyarázható, hogy az or­szágban — a Dunántúlon — egyre kiterjedtebb a kapcso­lata a mezőgazdasági üze­mekkel. Jelenleg már 56 ezer hektáron termesztenek búzát a KSZE termelési rendszer­ben, KSZE technológia sze­rint. Az egyre szélesebb kö­rű termelési rendszer csak úgy tudja hatékonyan vé­gezni munkáját, ha egyebek közt gondoskodik a taggaz­daságaiban tevékenykedő szakemberek tájékoztatásá­ról. A termelési rendszer győri termelésszervezési egysége a napokban a megyeszékhelyen ankétot rendezett a búzater­mesztésről. A szekszárdi ter­melési rendszernek immár megyénkben 14 üzem a tag­ja, s ami ennél is figyelem­re méltóbb, a KSZE érte el a legjobb búzatermesztési eredményeket, a termelési rendszerek között. Szerencsére — pedig 48 mázsás búzatermesztési átla­got értek el — száműzték a ta­nácskozásról az öntelt nyilat­kozatokat, az üres szócséplést, ehelyett arról esett legtöbb szó, hogy a termésátlagokat hogyan lehetne tovább nö­velni. Hogy a KSZE terme­lési rendszernek e célból ha­tározott programja van, az kiderült Tompa Gyula osz­tályvezető előadásából, aki az őszi búza vetésével kap­csolatos feladatokról szólt. Hasonló mondható el And­­rásfalvi Pál és Tomonicska F­erenc tájékoztatójáról. Mindketten az őszi gyomir­tás lehetőségeiről, illetve a gyakorlati tapasztalatairól beszéltek. Az ankét legfontosabb ta­nulsága az, hogy szüntelenül keresni kell a bő hozamú búzafajtákat, gondoskodni kell a termelés során a tech­nológiai fegyelemről. A KSZE jó példával járt elöl: növelte a rövid tenyészidejű búzafajták számát. A közép­korai fajták közül lemond­tak tizenegyről. Egy eszten­dő alatt a termésátlag azo­nos szinten maradt pedig, mivel újabb gazdaságok csat­lakoztak a rendszerhez a termőterület majdnem dup­lájára növekedett. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy csökkentek az egyes termőterületek közti terméshozamok: tizenkét gazdaság termelt 50—55 má­zsa közt, öt gazdaság­ pedig 60 mázsa felett kenyérgabo­nát az idén. Mindehhez hozzájárul a technológiai fegyelem, a biz­tonságos technikai szolgálat A talajművelés, a tápanyag­ellátás, a talajerő-visszapót­lás, az elővetemény, a vetés, a talajlezárás egyértelmű technológiai előírások sze­rint történik. Az előírások bizonyára nem oldanának meg mindent, a KSZE azon­ban lehetőségei szerint gon­doskodik a technológiai sor gépi- és agrokémiai ellátásá­ról, valamint ellenőrzéséről. A termésbiztonság csak így szavatolható. De nem vélet­len az sem, hogy a győri an­kéten elég teret hagytak a gyomirtási teendőknek, fel­adatoknak. Az egyik előadást a baseli Zenit Kft. a Ciba- Gergyt AG. világcég magyar­­országi képviselője tartotta. A KSZE ugyanis szerződé­ses kapcsolatban áll a nagy vegyi üzemmel. A szerződés a tapasztalatok szerint ugyancsak fokozza a terme­lési biztonságot. Az eredmé­nyek ezt igazolják a KSZE- nél. Varga L. A nemzetiségiek művelődését segíti Két fontos napirendi pont volt tegnap Győrött, a Győr-Sopron megyei tanács Közművelődési Bizottsága ülésén, amelyen megjelent Kreiter Mária, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Milassy Béla, a Kultu­rális Minisztérium nemzetiségi osztályának munkatár­sa is. A tanács először a megye művészeti életéről, a hi­vatásos művészeti intézmények és az öntevékeny művé­szeti mozgalom helyzetéről, a fejlesztés további felada­tairól tárgyalt. Virág Miklós közművelődési csoportve­zető terjesztette elő a vaskos anyagot, amely hosszas és alapos előkészítés után került a bizottság elé, majd két korreferátum következett: Söre Imre, az SZMT kultúrbizottságának elnöke a szakszervezetek művésze­ti és politikai nevelőmunkájáról tartott tájékoztatót. Cziráki Lajos, a Képzőművészeti Szövetség területi szervezetének megyei titkára a szervezet tevékenysé­gét ismertette. A bevezető és a vita ismertetésére visz­­szatérünk. Ezután a Győr-Sopron megyei tanács 1977. július 1-i határozatának értelmében megalakult a közművelődési bizottság nemzetiségi albizottsága. Ennek feladata, hogy segítse a megyei tanács és más szakigazgatási szervek olyan gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi határozatainak végrehajtását, amelyek megyénk nem­zetiségi községeit érintik. Segíti a nemzetiségi lakos­ságot népi hagyományainak feltárásában és ápolásá­ban, segítséget nyújt az anyanyelvi oktatáshoz és nem­zetiségiek kulturális rendezvényeihez. A nemzetiségi albizottság — amelynek elnöke Pag­­rits Mária (Kópháza) lett — rövidesen felméri a nem­zetiségi amatőr művészeti mozgalom helyzetét Győr- Sopron megyében, és lerakja a Délszláv valamint a Német Nemzetiségi Szövetségekkel és a helyi tanácsok­kal való együttműködés gyakorlati alapjait. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendeletnek az Állami-díjra, és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A mó­dosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a foko­­zati rendszer és a jövőben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami-díjat és Kossuth-díjat ad­nak ki. A díjakkal együttjáró összeget a Miniszterta­nács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe véve a módosító ren­delkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyorsütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint tovább­fejlesztik a művelődési kötelezettség ellenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatály­ba, és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Bu­dapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaroszewicz, a DEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ünnepi közgyűlés János­somorján Új erőre kapott a háziipari szövetkezet Ünnepi közgyűlésre jött össze tegnap délután a Já­­nossomorjai Háziipari Szö­vetkezet tagsága: huszonöt évvel ezelőtt — akkor még Pusztasomorján — alakult meg kis létszámmal a szö­vetkezet. Az eltelt negyed század eredményeiről és küz­delmeiről szólt ünnepi beszé­dében Morvay Zoltán elnök. A községben már évszáza­dos hagyománya volt a gyé­kényszövésnek, amikor meg­alakult a szövetkezet. Ez az esemény egyúttal azt is je­lentette, hogy megszűntek a gyékénytermelők értékesíté­si gondjai, szervezettebb, biztonságosabb lett munká­juk. Az idő teltével „elfogytak” a gyékényszövők, a fiatalok már más munkát kerestek maguknak. Ebből adódott, hogy az 1968. évi 2,6 millió forintos termelési érték 1971- re a felére csökkent. Ekkor a bedolgozók kötényeket, otthonkákat kezdtek készíte­ni. Ugyanekkor indult a hálóing-gyártás, szovjet ex­portra. Ennek, és a létszám­­fe­jlesztésnek köszönhető, hogy lényegesen megemelke­dett a termelés, értéke 1975- re elérte a 16 millió forintot. A termelés ilyen arányú növekedéséhez, a további eredményes gazdálkodáshoz viszont m­ár nem voltak meg a feltételek. Elmaradtak a fejlesztések, gazdaságtalan­ná vált a termelés, a jelen­tős anyagi támogatás ellené­re csak veszteséget könyvel­hettek el. Az éppen egy évvel ezelőt­ti közgyűlés új vezetőséget választott. Az „örökség” 1976. október elsején: 260 ezer forint mérleghiány. (De­cember végére 76 ezerre csökkent). Az idei tervet márciusban 15,5 millió forint árbevétel­­lel, 460 ezer forint nyereség­gel hagyták jóvá. A félévi mérleg alapján 8 millió 350 ezer forint volt az árbevé­tel, 796 ezer forint a nyere­ség. Jogos a megállapítás, a szövetkezet újjáéledt. Gépeket, berendezéseket vásárolt a háziipari szövet­kezet, az első félévben két hónap alatt elkészült egy varróműhely, a hozzá tarto­zó raktárakkal. Szorosabb, hatékonyabb lett a kapcso­lat a társvállalatokkal, a vá­sárló partnerekkel. A biztató fejlődés ösztön­zött arra, hogy a tegnapi, ün­nepi alkalommal a közgyű­lés egyúttal módosíthassa öt­éves tervét. Az eredeti terv nem tartalmazott sem fej­lesztést, sem a termelés és a munkabérek növelését. A módosítás szerint az 1980-ra tervezett 16 milliós árbevé­telt 18 millióra emelik. Lé­nyegesen növelik a bérszín­vonalat is. A közgyűlésen külön kö­szöntötték azokat, akik részt vettek a szövetkezet megala­pításában. Kiváló dolgozókat tüntettek ki, s az eredmé-­­­nyes munka megérdemelt ju­talmaként a tagság összesen 90 ezer forintot vehetett át. J. F. A jubileumi alkalomra kiállítást rendezett termékeiből a szövetkezet. A ruhák, gyékény áruk mellett elhelyezett táblák a termelési eredményekről is tájékoztatják az érdeklődőket.

Next