Kisalföld, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. OKTÓBER 1. SZOMBAT ARA: 1 FORINT XXXIII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Országos értekezlet Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasztalatairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének feladatairól pénteken az MSZMP budapesti Bizottsága oktatási igazgatóságának székházában országos értekezletet tartottak a minisztériumok és az országos főhatóságok vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont nagyvállalatok vezető munkatársai, valamint a társadalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Együttműködési megállapodás Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok országos főtitkára csütörtökön ünnepélyes keretek között aláírta a két testvér-tömegszervezet közötti 1980-ig szóló együttműködési megállapodást. A megállapodásban a két tömegszervezet között eddig megvalósult együttműködés alapján a két nép és a két szervezet közötti további együttműködés, összeforrottság, a szocialista integráció folyamata támogatásának és elősegítésének programját rögzítették. Az aláírásnál kubai részről megjelent a CDR országos bizottsága titkárságának tagjai és jelen volt Jakus Jenő, hazánk havannai nagykövete. Sajtókonferencia Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 28. évfordulója alkalmából pénteken sajtókonferenciát tartott a nagykövetségen. Hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió, valamint a szocialista országok oldalán 28 éve halad sikeresen a szocialista építés útján. A magyar S NDK kapcsolatokról szólva Gerhard Reinert elmondta, hogy az együttműködést szoros barátság jellemzi, a kétoldalú kapcsolatok tovább fejlődnek. A cél: biztonságos termelés, bő hozamok Búza ötvenhatezer hektáron Se szeri, se száma a tudományos tanácskozásoknak, szakmaközi értekezleteknek. A Szekszárdi Állami Gazdaság vezetésével tevékenykedő KSZE növénytermesztési rendszer sincs híján a tanácskozásoknak. Ez azzal magyarázható, hogy az országban — a Dunántúlon — egyre kiterjedtebb a kapcsolata a mezőgazdasági üzemekkel. Jelenleg már 56 ezer hektáron termesztenek búzát a KSZE termelési rendszerben, KSZE technológia szerint. Az egyre szélesebb körű termelési rendszer csak úgy tudja hatékonyan végezni munkáját, ha egyebek közt gondoskodik a taggazdaságaiban tevékenykedő szakemberek tájékoztatásáról. A termelési rendszer győri termelésszervezési egysége a napokban a megyeszékhelyen ankétot rendezett a búzatermesztésről. A szekszárdi termelési rendszernek immár megyénkben 14 üzem a tagja, s ami ennél is figyelemre méltóbb, a KSZE érte el a legjobb búzatermesztési eredményeket, a termelési rendszerek között. Szerencsére — pedig 48 mázsás búzatermesztési átlagot értek el — száműzték a tanácskozásról az öntelt nyilatkozatokat, az üres szócséplést, ehelyett arról esett legtöbb szó, hogy a termésátlagokat hogyan lehetne tovább növelni. Hogy a KSZE termelési rendszernek e célból határozott programja van, az kiderült Tompa Gyula osztályvezető előadásából, aki az őszi búza vetésével kapcsolatos feladatokról szólt. Hasonló mondható el Andrásfalvi Pál és Tomonicska Ferenc tájékoztatójáról. Mindketten az őszi gyomirtás lehetőségeiről, illetve a gyakorlati tapasztalatairól beszéltek. Az ankét legfontosabb tanulsága az, hogy szüntelenül keresni kell a bő hozamú búzafajtákat, gondoskodni kell a termelés során a technológiai fegyelemről. A KSZE jó példával járt elöl: növelte a rövid tenyészidejű búzafajták számát. A középkorai fajták közül lemondtak tizenegyről. Egy esztendő alatt a termésátlag azonos szinten maradt pedig, mivel újabb gazdaságok csatlakoztak a rendszerhez a termőterület majdnem duplájára növekedett. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy csökkentek az egyes termőterületek közti terméshozamok: tizenkét gazdaság termelt 50—55 mázsa közt, öt gazdaság pedig 60 mázsa felett kenyérgabonát az idén. Mindehhez hozzájárul a technológiai fegyelem, a biztonságos technikai szolgálat A talajművelés, a tápanyagellátás, a talajerő-visszapótlás, az elővetemény, a vetés, a talajlezárás egyértelmű technológiai előírások szerint történik. Az előírások bizonyára nem oldanának meg mindent, a KSZE azonban lehetőségei szerint gondoskodik a technológiai sor gépi- és agrokémiai ellátásáról, valamint ellenőrzéséről. A termésbiztonság csak így szavatolható. De nem véletlen az sem, hogy a győri ankéten elég teret hagytak a gyomirtási teendőknek, feladatoknak. Az egyik előadást a baseli Zenit Kft. a Ciba- Gergyt AG. világcég magyarországi képviselője tartotta. A KSZE ugyanis szerződéses kapcsolatban áll a nagy vegyi üzemmel. A szerződés a tapasztalatok szerint ugyancsak fokozza a termelési biztonságot. Az eredmények ezt igazolják a KSZE- nél. Varga L. A nemzetiségiek művelődését segíti Két fontos napirendi pont volt tegnap Győrött, a Győr-Sopron megyei tanács Közművelődési Bizottsága ülésén, amelyen megjelent Kreiter Mária, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Milassy Béla, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának munkatársa is. A tanács először a megye művészeti életéről, a hivatásos művészeti intézmények és az öntevékeny művészeti mozgalom helyzetéről, a fejlesztés további feladatairól tárgyalt. Virág Miklós közművelődési csoportvezető terjesztette elő a vaskos anyagot, amely hosszas és alapos előkészítés után került a bizottság elé, majd két korreferátum következett: Söre Imre, az SZMT kultúrbizottságának elnöke a szakszervezetek művészeti és politikai nevelőmunkájáról tartott tájékoztatót. Cziráki Lajos, a Képzőművészeti Szövetség területi szervezetének megyei titkára a szervezet tevékenységét ismertette. A bevezető és a vita ismertetésére viszszatérünk. Ezután a Győr-Sopron megyei tanács 1977. július 1-i határozatának értelmében megalakult a közművelődési bizottság nemzetiségi albizottsága. Ennek feladata, hogy segítse a megyei tanács és más szakigazgatási szervek olyan gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi határozatainak végrehajtását, amelyek megyénk nemzetiségi községeit érintik. Segíti a nemzetiségi lakosságot népi hagyományainak feltárásában és ápolásában, segítséget nyújt az anyanyelvi oktatáshoz és nemzetiségiek kulturális rendezvényeihez. A nemzetiségi albizottság — amelynek elnöke Pagrits Mária (Kópháza) lett — rövidesen felméri a nemzetiségi amatőr művészeti mozgalom helyzetét Győr- Sopron megyében, és lerakja a Délszláv valamint a Német Nemzetiségi Szövetségekkel és a helyi tanácsokkal való együttműködés gyakorlati alapjait. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendeletnek az Állami-díjra, és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövőben — a nagy díj mellett — egységes elnevezéssel Állami-díjat és Kossuth-díjat adnak ki. A díjakkal együttjáró összeget a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figyelembe véve a módosító rendelkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelmét a gyorsütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint továbbfejlesztik a művelődési kötelezettség ellenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésének rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba, és végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaroszewicz, a DEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ünnepi közgyűlés Jánossomorján Új erőre kapott a háziipari szövetkezet Ünnepi közgyűlésre jött össze tegnap délután a Jánossomorjai Háziipari Szövetkezet tagsága: huszonöt évvel ezelőtt — akkor még Pusztasomorján — alakult meg kis létszámmal a szövetkezet. Az eltelt negyed század eredményeiről és küzdelmeiről szólt ünnepi beszédében Morvay Zoltán elnök. A községben már évszázados hagyománya volt a gyékényszövésnek, amikor megalakult a szövetkezet. Ez az esemény egyúttal azt is jelentette, hogy megszűntek a gyékénytermelők értékesítési gondjai, szervezettebb, biztonságosabb lett munkájuk. Az idő teltével „elfogytak” a gyékényszövők, a fiatalok már más munkát kerestek maguknak. Ebből adódott, hogy az 1968. évi 2,6 millió forintos termelési érték 1971- re a felére csökkent. Ekkor a bedolgozók kötényeket, otthonkákat kezdtek készíteni. Ugyanekkor indult a hálóing-gyártás, szovjet exportra. Ennek, és a létszámfejlesztésnek köszönhető, hogy lényegesen megemelkedett a termelés, értéke 1975- re elérte a 16 millió forintot. A termelés ilyen arányú növekedéséhez, a további eredményes gazdálkodáshoz viszont már nem voltak meg a feltételek. Elmaradtak a fejlesztések, gazdaságtalanná vált a termelés, a jelentős anyagi támogatás ellenére csak veszteséget könyvelhettek el. Az éppen egy évvel ezelőtti közgyűlés új vezetőséget választott. Az „örökség” 1976. október elsején: 260 ezer forint mérleghiány. (December végére 76 ezerre csökkent). Az idei tervet márciusban 15,5 millió forint árbevétellel, 460 ezer forint nyereséggel hagyták jóvá. A félévi mérleg alapján 8 millió 350 ezer forint volt az árbevétel, 796 ezer forint a nyereség. Jogos a megállapítás, a szövetkezet újjáéledt. Gépeket, berendezéseket vásárolt a háziipari szövetkezet, az első félévben két hónap alatt elkészült egy varróműhely, a hozzá tartozó raktárakkal. Szorosabb, hatékonyabb lett a kapcsolat a társvállalatokkal, a vásárló partnerekkel. A biztató fejlődés ösztönzött arra, hogy a tegnapi, ünnepi alkalommal a közgyűlés egyúttal módosíthassa ötéves tervét. Az eredeti terv nem tartalmazott sem fejlesztést, sem a termelés és a munkabérek növelését. A módosítás szerint az 1980-ra tervezett 16 milliós árbevételt 18 millióra emelik. Lényegesen növelik a bérszínvonalat is. A közgyűlésen külön köszöntötték azokat, akik részt vettek a szövetkezet megalapításában. Kiváló dolgozókat tüntettek ki, s az eredmé-nyes munka megérdemelt jutalmaként a tagság összesen 90 ezer forintot vehetett át. J. F. A jubileumi alkalomra kiállítást rendezett termékeiből a szövetkezet. A ruhák, gyékény áruk mellett elhelyezett táblák a termelési eredményekről is tájékoztatják az érdeklődőket.