Kisalföld, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

IS Szovjetunió Legfelsőbbb Tanácsának Elnöksége jóváhagyta az alkotmány­tervezetet A moszkvai Kremlben pén­teken ülést tartott a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, az alkotmány­bizottság elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmány­tervezet össznépi vitájáról és az an­nak során­ elhangzott javas­latokról. Leonyid Brezsnyev össze­foglalta az országos vita eredményeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmány­bizottság az új szovjet alaptörvénybe bele­foglalni javasol. Az alkot­mány­tervezet társadalmi vi­tája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosításá­hoz, az új szovjet alaptör­vény tartalmi gazdagításá­hoz. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkot­mány­bizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektí­váitól, a társadalmi szerve­zetektől és az egyes állam­polgároktól érkezett észrevé­telek áttekintése, rendszere­zése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az al­kotmány­bizottság által elé­je terjesztett alkotmány-ter­vezetet a társadalmi vita so­rán elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figye­lembevételével jóváhagyta. Az alkotmány-tervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának rendkívüli üléssza­ka elé terjesztik. Az eszmecsere tanulsága A Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáig már csak né­hány nap van hátra. Október 4-én — pontosan négy hónap­pal az új alkotmánytervezet közzététele és országos megvita­tásának kezdete után — összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Az alkotmánybizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, a bizottság elnökével befe­jezte a vita eredményeit összegező és elemző beszámoló je­lentés elkészítését, a megfelelő következtetésekkel és javas­latokkal együtt. Az ország a nagy eseményt várja. Tudjuk, hogy a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küszöbön álló ülésszaka a világközvélemény széles köreiben is élénk érdeklődést kelt. Mennyiben gyümölcsöző ez a vita és milyen eredménnyel zárult? A személyes érdekeltségnek arra az őszinte megnyilvánu­lására, amelyet az állam alaptörvényének tökéletesítéséről folytatott vita során sok millió ember tanúsított, az alkot­­mánybizottság hasonló őszinteséggel válaszol. Egyetlen megjegyzést vagy javaslatot sem szabad figyel­men kívül hagyni — jelentette ki a bizottság, s felhívta a minisztériumokat, hatóságokat, a párt- és tanácsi szerveket, hogy vegyék figyelembe a bírálatokat, és tegyenek intézke­déseket a helyzet javítására ott, ahol ez szükséges. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a de­mokrácia, a szabadságjogok problémájának megoldása a ki­zsákmányolás törvényben rögzített, tényleges megszünteté­sével kezdődött, — a munka szabadságának törvényes és gya­korlati megvalósításával. A Szovjetunióban — fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — mindenki­nek biztosítják azokat a szociális és gazdasági jogokat, ame­lyeknek megvalósítása nélkül az ember semmiféle más jogá­val és szabadságával nem élhet. Az új alkotmánytervezet a munkához való jogot kiegészíti a munka neme, a foglalko­zás megválasztására való joggal, kiegészül a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítási ellátásra, az ingyenes orvosi ellátásra, a pihenésre való jog. Sőt a tervezet a lakáshoz való jogról is beszél. Az új alkotmány kiszélesíti és elmélyíti az állampolgárok politikai és személyi jogait. Az alkotmány humanitása az egyénnek a társadalom más tagjai érdekeivel szemben érzett tudatos magatartásán, az állam mindenki számára kötelező törvényeinek tiszteletben tartásán alapszik. Az új alkotmány kimondja, hogy a Szovjetunióban minden hatalom a népé, s rögzíti, hogy az állami élet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára bocsátják. A vita lefolyását minden tekintetben sikeresnek mondhat­juk és jogosan tekinthetjük kimagasló eseménynek a szov­jet társadalom életében, már csak azért is, mert az ország minden vagy csaknem minden polgára a dokumentum társ­szerzőjének érezte magát. Annak a dokumentumnak, amely­nek a jelentősége túlnő korunk keretein. ZÁSZLÓLEVONÁS. Pén­teken reggel a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással le­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyet csütörtökön a fegyveres erők napja tiszte­letére vontak fel. LOSONCZI PÁL, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Szpirosz Kiprianut, a Ciprusi Köztársaság elnökét Ciprus nemzeti ünnepe al­kalmából. A MAGYAR NÉPKÖZ­­TÁRSASÁG Elnöki Tanácsa Károlyi Mihályné Andrássy Katinkának több évtizedes kiemelkedő közéleti tevé­kenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. MARÓTHY LÁSZLÓ, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken este haza­érkezett Prágából, ahol — küldöttség élén — részt vett a csehszlovák Szocialista If­júsági Szövetség II. kong­resszusán. DEBRECENBEN pénteken a Déri Múzeum nagytermé­ben Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke megnyitotta az 1977. évi országos múzeumi és műemléki hónapot. ADDISZ ABEBÁBAN re­akciós elemek csütörtökön este meggyilkolták Temeszgen Madebot, az Etióp Általános Szakszervezeti Szövetség el­nökét. A szakszervezeti ve­zetőt akkor támadták meg, amikor hazafelé tartott iro­dájából. Bár azonnal kórház­ba szállították, a gyors or­vosi beavatkozás nem tudta megmenteni életét — jelen­tette pénteken az etiópiai rádió. JAMES CARTER amerikai elnök csütörtöki sajtóérte­kezletén leszögezte, hogy az Egyesült Államok szempont­jából reményt keltő a Szov­jetunió együttműködési kész­sége. Hozzáfűzte: Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel megtartott két tár­gyalásából kiderült, hogy a szovjet fél álláspontja rend­kívül rugalmas,­­ az Egye­sült Államok pedig igyeke­zett nem lemaradni az együtt­működési készség tekinteté­ben. A FRANCIA rendőrség pénteken őrizetbe vette Kla­us Croissant-t, a Bader-cso­­port védőügyvédet, aki júli­usban kért Párizsban mene­dékjogot. Croissant ellen elő­zőleg elfogatóparancsot ad­tak ki az NSZK hatóságai, és a Schleyer-ügy kirobbanása óta az NSZK sajtója erőtel­jesen követeli, hogy a fran­cia hatóságok tartóztassák le. MADRID: Santiago Car­rillo, a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkára minden valószínűség szerint novem­ber második felében utazik az Egyesült Államokba — közölte pénteken az Europa Press spanyol hírügynökség kommunista párti forrásokra hivatkozva. A párt főtitkára előadást tart a Yale egyetemen, mely a látogatást szervezi, ezen kívül a Harvard és a Balti­more egyetemen, valamint a Massachussets-i Műszaki Egyetemen. 2» KMAI PÖID Kitüntetés A béke megőrzéséért és erősítéséért vívott harcban szerzett érdemeinek elisme­réseként Nemzetközi Lenin­­békedíjjal tüntették ki Hor­tensia Bussi Allendet, a ne­ves chilei közéleti személyi­séget, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség tisztelet­beli alelnökét. A díjjal járó aranyérmet és oklevelet pén­teken a moszkvai Kremlben nyújtották át Allende asz­­szonynak. Ifjúsági kongresszus Pénteken folytatta munká­ját a Csehszlovák Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség II. or­szágos kongresszusa. A második tanácskozási na­pon a kongresszusi küldöttek Jindrich Polendiknek, a szö­vetség központi bizottsága elnökének csütörtöki beszá­molójához kapcsolódva fej­tették ki véleményüket az if­júsági mozgalom időszerű kérdéseiről és feladatairól. A vita közben szót kapott több külföldi küldöttség vezetője is. A péntek délelőtti ülésen mondta el üdvözlő felszóla­lását dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára, a kongresszuson résztvevő magyar ifjúsági küldöttség vezetője. Emlékeztetett rá, hogy a csehszlovák és a magyar if­júságot, ifjúsági szövetsége­it a barátság, az elvtársi együttműködés erősödő szá­lai kötik össze. Beszéde további részében méltatta a csehszlovák szo­cialista ifjúsági szövetség te­vékenységét. Szovjet-francia tanácskozás Moszkvában pénteken be­fejeződött a Szovjetunió és Franciaország állandó ve­gyes bizottságának, az úgy­nevezett nagybizottságnak 12. ülésszaka. A szovjet küldött­séget Vlagyimir Kirillin mi­niszterelnök-helyettes, a tu­dományos és műszaki álla­mi bizottság elnöke, a fran­cia delegációt Raymond Bar­re, miniszerelnök, gazdasági és pénzügyminiszter vezette. A tanácskozásokról kiadott közös közlemény szerint a megbeszéléseken a két or­szág küldöttsége kiegészítet­te a tíz évre szóló szovjet— francia műszaki együttmű­ködési tervet, olyan új terü­leteket jelölve meg a tudo­mányos együttműködés szá­mára, mint a szeizmológia, a csillagászat és az élettan. A két ország gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatait átte­kintve a vegyesbizottság megállapította, hogy 1975- ben és 1976-ban évente mint­egy 30 százalékkal növeke­dett a kereskedelmi forgalom. Ennek értéke 1975—1979 kö­zött előreláthatólag meghá­romszorozódik. A Szovjetunió állandóan növeli francia gép- és gyárberendezések vásárlását. 1975—1979 között az ilyen rendelések értéke mintegy 3 milliárd rubel lesz, több mint háromszorosa az előző ötéves tervidőszak tel­jes szovjet vonatkozású fran­cia exportjának. Franciaor­szág az utóbbi időben az áru­­forgalom mérlegének ki­egyensúlyozottabbá tétele ér­dekében növelte szovjet vá­sárlásait. Jelenleg szovjet gé­pek és berendezések vásárlá­sáról is tárgyalnak, és arra is lehetőség nyílik, hogy a Szovjetunió berendezések szállításával, licencek és mű­szaki dokumentáció átadásá­val vegyen részt francia ipa­ri létesítmények létrehozásá­ban. A vegyes bizottság legkö­zelebbi ülését 1978-ban Fran­ciaországban tartják meg. A jegyzőkönyv aláírását követő sajtókonferencián mind Kirillin, mind pedig Barra nagy megelégedéssel szólt az elért eredményekről, a tanácskozás sikeréről. Enrico Berlinguer Budapestre érkezett Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának meghívására pénteken Bu­dapestre érkezett Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Anselmo Gouthier, a párt titkársága tagjának kíséretében. Enrico Berlinguert a­­Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Gromiko nyilatkozata A Carter amerikai elnök­kel és Vance külügyminisz­terrel folytatott washingtoni tárgyalásokon a felek állás­pontja közeledett egymás­hoz. A két ország rálépett a megoldáshoz vezető útra — állapította meg Andrej Gro­miko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a­ moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában. A televízió pénteken este híradásában részleteket közvetített az in­terjúból, amelyet teljes egé­szében ma este sugároznak.­­ A szovjet embereket joggal érdekli az a kérdés, hogy mi volt e tárgyalások eredménye — mondotta Gro­miko. — Azt­­mondhatom, hogy az elmúlt napokban­ Washingtonban megtartott tárgyalások eredményeként a felek álláspontja néhány vonatkozásban közeledett egymáshoz. Ma ezen a téren jobb a helyzet, mint koráb­ban volt. Elmondhatjuk, hogy a két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok most arra az útra lépett, amely elvezet a megoldáshoz. Szófiában pénteken befe­jeződött az Interparlamentá­ris Unió 64. konferenciája. A tíz napig tartó tanácsko­záson 66 ország csaknem 600 parlamenti képviselője vitat­ta meg a béke és a leszerelés kérdését, a népek önrendel­kezési jogát, egy új nemzet­közi gazdasági rend kialakí­tásának szükségességét, a nemzetközi tenger­jog, a kör­nyezetvédelem problémáit, valamint az emberi jogok szavatolásának kérdését. A 11 plenáris ülésen és a szer­kesztőbizottsági üléseken a küldöttek aggodalmukat fe­jezték ki több olyan nemzet­közi válsággal, köztük első­sorban a közel-keleti és a dél-afrikai helyzet miatt, amelyek súlyosan veszélyez­tetik a békét és a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyü­lését. A pénteki záró ülésen a küldöttek határozatokat fo­gadtak el.­ ­ Befejeződött az IPU-konferencia Üdvözlő távirat Hua Kuo-feng-nek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánsá­gaimat küldöm önnek, a kí­nai népnek és a Kínai Nép­­köztársaság Államtanácsá­nak, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 28. évfor­dulója, a kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Remélem, hogy a két or­szág közötti kapcsolatok a béke és a haladás ügyét szolgálva fejlődnek. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NATO-kü­ldöttségvezetők értekezlete A NATO tagállamoknak a belgrádi konferencián részt vevő küldöttségvezetői Evere városban zártkörű értekez­letet tartottak, amelyen meg­vitatták, milyen álláspontot képviseljenek a belgrádi ta­lálkozón. A zárt ajtók mögött tar­tott értekezletről természe­tesen nem adtak ki közle­ményt, de megbízható for­rásból származó értesülések szerint a 14 nagykövet (Iz­­land képviselője nem volt jelen) három kérdésről tár­gyalt: állásfoglalásukról a megnyitó ülésen, munkájuk­ról a bizottságokban és a zá­róközleményről. A megbe­szélésen olyan vélemény ala­kult ki, hogy a NATO-orszá­­gok képviselői „párhuzamos” magatartást tanúsítanak, de ne terjesszenek elő közös javaslatokat, s ezáltal kerül­jék el azt az esetleges szem­rehányást, hogy „tömbök kö­zötti megbeszélések” irányá­ba akarják vinni a belgrádi konferenciát. Abban is meg­állapodtak, hogy hangoztatni fogják: a helsinki záróok­mány ajánlásai érvényesek maradnak a következő 15—20 évben. A belgrádi konferen­ciának tehát az legyen a fel­adata, hogy megvizsgálja, ho­gyan hajtotta végre minden egyes aláíró ország a helsin­ki ajánlásokat, és hogy arra ösztönözze az aláírókat: lép­jenek tovább azokon a te­rületeken, amelyeken még kívánnivalót hagy hátra a gyakorlati végrehajtás. KÍNA V­ersenyfutás az idővel Az új kínai vezetés gazda­ságcentrikus elképzeléseit erősítette meg a párt köz­ponti lapja és elméleti folyó­irata, illetve a népi felszaba­dító hadsereg lapja közös, október elsejei vezércikke. Az írást az Új Kína hír­­ügynökség megjelenése előtt néhány órával, pénteken es­te hozta nyilvánosságra, kö­rülbelül akkor, amikor Hua Kuo-feng, a Kínai KP KB el­nöke háromezer vendég — közöttük a szinte teljes kínai vezetés — előtt ünnepi be­szédet mondott a pekingi parlament épületében. Huánál kevésbé, a közös vezércikkben erőteljesen ju­tott felszínre a gondolat, hogy az idei október elseje — a KNK fennállásának 28. év­fordulója — az első olyan nemzeti ünnep, amelyet Kí­na Mao özvegyének és össze­esküvő társainak lakat alá tétele után ünnepel. „Nincs többé az elnyomás­nak az a légköre, amelyet a „négyek bandája” teremtett” — hangoztatta a vezércikk­ címében is jelezve, hogy a 800 millió kínainak hazáját „hatalmas, modern szocia­lista országgá kell fejleszte­nie”. Ezzel kapcsolatban az el­ső komoly felhívás az, hogy „a munka valamennyi front­ján versenyt kell futnunk az idővel, arra kell töreked­nünk, hogy teljesítsük és túl­teljesítsük a termelési terve­ket. Ámde, a mennyiségi mu­tatók mellett eleget kell ten­nünk a minőségnek is, lé­vén, a nagyobb, gyorsabb, j­obb, gazdaságosabb eredmé­nyek elérését tekintve, ez az előbbinél még fontosabb”. A három központi sajtóor­gánum közös vezércikke ez­után megismételte Teng Hsziao-ping pártalelnök és miniszterelnök-helyettes kongresszusi felhívását, mi­szerint „kevesebb üres be­szédre és több erőfeszítésre, keményebb munkára van szükség”. 1977. október 1., szombat

Next