Kisalföld, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. NOVEMBER 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ’H?v'•Aiv FÓKUSZ Algéria ünnepén Algéria, ez a nagy területű és nagy múltú észak-afrikai ország most 23 esztendeje kezdte meg a maga legendás — és győzelemmel végződött — szabadságharcát a francia gyarmatosítók ellen. 132 évi idegen elnyomás során halmozódott fel az az érzelmipolitikai gyúanyag, ami 1954. november elsején az egységes fegyveres ellenállás megkezdésében robbant. „Afrika Vietnamjában” csaknem egy évtizeden át ropogtak a fegyverek. Massu tábornok és a többi hírhedt ejtőernyős főtiszt nem válogatott az eszközökben. Működtek az ujjszorítók, fejeket vágott le a guillotin, megteltek a koncentrációs táborok és a börtönök, a „párák” békés falvak lakosságán mutatták be a „felperzselt föld” brutális módszertanát. A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetésével folytatott harc egymillió (!) hősi halottat követelt, nagy ára volt annak, hogy az 1954. november elsejei kezdet után végre megszülethetett 1962-ben az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. Az új állam mind bel-, mind külpolitikában haladó elvek pilléreire épült. A sebek gyógyítása, a kiáltó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásának megkezdése után 1970-ben hirdették meg a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági, kulturális felemelkedés) nagyszerű programját, amelynek megvalósítása — természetesen nem könnyen, nem is áldozatok nélkül — mindmáig sikeresen folyik. Tavaly újabb látványos továbblépés történt. A népszavazás elsöprő többséggel fogadta el azt a nemzeti chartát, amely már egyértelműen a szocialista típusú, minden kizsákmányolástól mentes társadalom fokozatos felépítését szorgalmazza. Erre az algériai vezetés az elmúlt években megteremtette a reális alapot: az ipari termelés kilencven (!) százalékát ma már az állami szektor jelenti. Algéria el nem kötelezett konstruktív külpolitikája nagy tekintélyt vívott ki az ország számára a nemzetközi élet minden fórumán. A szocialista országok, amelyek támogatták Algéria hős népét az antikolonialista harc nehéz napjaiban, mindenoldalú segítséget nyújtanak a békés építés munkájában is. Nagy ünnepén hazánk népe is őszinte szívvel kíván további sikereket a baráti Algériának. Őszi munkák a földeken BEFEJEZŐDÖTT A BÉZAVETÉS Eleinte csak száraznak tituláltuk ezt az őszt, de most már bízvást mondhatjuk aszályosnak. Mintegy száz milliméterrel kevesebb csapadék esett az előző évek átlagánál, s ez főként a vetést hátráltatta. A megye gazdaságainak gépállománya, a vetőmagellátás és az előzetes talajmunkák azzal a jogos kilátással biztatták a szakembereket, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan az idén is október 25-ig talajba kerül az őszi árpa és a búza. De a tervezett 62500 hektár búza vetését csupán mára tudták befejezni megyénk gazdaságai. Napokban mérve nem is túl nagy a lemaradás, s semmiképpen sem jelzi azt a munkát, melyet az idén a földeken végezni kellett. Voltak olyan területek, amelyeken csak az előző évinél háromszor-négyszer több talajmunka adott kielégítő magágyat. A gazdaságok nagyon helyesen, nem sajnálták a többletmunkát, mindenütt azon fáradoztak, hogy megfelelően előkészített talajba kerüljön a mag. Így még a késő őszi eső sokat segíthet. Az eddigi csírázás, éppen a szárazság miatt, egyenlőtlen, s nem is ad igazi képet a vetés minőségéről. Néhány helyen, mint például a Soproni Állami Gazdaságban, az kéltette a munkákat, hogy az eredeti táblatervet meg kellett változtatni, mert csak így tudták bevetni a tervezett területnagyságot. Ebben a gazdaságban az őszi árpa kelését jónak tartják, de a repcével már nem elégedettek, mert a száznyolcvanöt hektárnyi területből nyolcvan hektáron gyenge volt a csírázás. A tavaszi fagyok miatt a szőlőtermés is messze elmaradt a várttól, így a szüretet hamar befejezték. A Soproni Állami Gazdaságban kukoricát és cukorrépát nem termesztenek, a megye számos más mezőgazdasági üzemében azonban ezeknek a betakarítását is meg kellett szervezni. Megyénk szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a tizenkétezer-hatszáz hektáros cukorrépa-terület mintegy hatvanöt százalékán végeztek a szedéssel. A munkák eddig az ütemezés szerint, jól haladtak, bár a kemény, száraz talaj itt is egyre több gondot okoz. Törnek a gépek, nehéz a kiemelők, a fejezők pontos beállítása, s így törvényszerűen nagyobbak a veszteségek is. Az átlagtermések még így is jobbak a tavalyinál, a cukortartalom pedig lényegesen meghaladja az előző évekét. Ha továbbra is ilyen száraz marad az idő, akkor a cukorrépa betakarítása november közepe táján befejeződhet. A terület mintegy nyolcvan százalékán a kukoricát is betakarították megyénk gazdaságai. A kukorica szedésének kedvezett a száraz idő, szinte megállás nélkül mehettek a betakarító gépek. A kora őszi fagyok azonban nehezítették a kukorica természetes száradását, így az aszályos ősz ellenére is szárítékba kell vinni a termés tetemes részét. Befejeződött a mintegy kétezer-nyolcszáz hektáron termesztett burgonya betakarítása, melynek zömét már előkészítették a téli tárolásra. A szántóföldi zöldségfélék betakarítása szintén nyolcvan százalékosra tehető. A szárazság itt is nagy gondokat okoz. Néhány gazdaságban a kemény talaj miatt abba kellett hagyni a gyökérzöldségek szedését. Az elmúlt napokban fejezték be a szüretet Pannonhalmán, s ezzel a megyében is. Az őszi mélyszántások kissé lassabban haladnak a vártnál, a föld eszi az ekevasakat, s még a nagy elővigyázatosság ellenére is gyakoriak a törések. N. E. Számítástechnikát tanultunk Mind több számítógépet alkalmaznak az iparban és a kutatásokban. Ez szükségessé tette újabb szakemberek képzését. Most készült el teljes egészében — az ENSZ támogatásával — a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ. Az új intézményben — amely Európa legnagyobb számítógép oktató komplexuma — évente 5—6 ezer hazai és több száz külföldi hallgató sajátítja el a különböző szintű ismereteket. Képünkön: táv adatátvitelt tanulnak a hallgatók. KÁDÁR JÁNOS VEZETÉSÉVEL PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa meghívására Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezetésével vasárnap magyar pártos kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a Nagy októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, ahol a Szovjetunióban csatlakozik a küldöttséghez. Kádár Jánost útjára elkísérte felesége. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, Biszku Béla, Huszár István, Németh Károly és Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügy-, Pója Frigyes külügy- és Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A búcsúztatáson jelen volt Féliksz Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több vezető beosztású diplomatája. Hétfőn délután érkezett meg Moszkvába a magyar párt- és kormányküldöttség. A magyar párt- és kormányküldöttséget a szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Kijevi pályaudvarán Kirill Mazurov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Ivan Pavlovszkij, közlekedési miniszter, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, Oleg Rahmanyin és Borisz Gosztyev, az SZKP KB póttagjai, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei, valamint Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezetőhelyettese fogadta. A fogadtatásnál jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség vezető diplomatái és a moszkvai magyar kolónia tagjai is. Kádár Jánost, feleségét és a magyar küldöttség tagjait magyar úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Budapestre érkezett Dusán Cskrebics Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn Budapestre érkezett. Dusán Cskrebics kíséretében van Szlavoljub Raskovics, a Szerb Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése társadalmi-politikai tanácsának elnöke, Rade Csolics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, a külügyi bizottság elnöke, Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, Milorad Mijovics, a Szerb Szocialista Köztársaság külügyi titkárságának titkára. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. (Folytatás a 2. oldalon.) EXPORT NYOLCVAN ORSZÁGBA Meggyorsult a fejlődés — Akik vállalják az újat, és akik nem — Névtelenségre ítélve Hasznos, bevált módszer, hogy a miniszterek rendszeres időközönként meghívót küldenek az országos és a megyei sajtó munkatársainak és tájékoztatják a közvéleményt a tárcákhoz tartozó vállalatok, szövetkezetek helyzetéről, a gazdálkodás, a fejlődés pozitív és negatív jelenségeiről. Az újságírók e sajtótájékoztatókon számos, a közvéleményt foglalkoztató kérdést tesznek föl a minisztereknek; gyakorlatilag minden aktuális kérdés szóba kerül. Köztük olyanok is, amelyekről a tájékoztató alapján készült egyetlen írásban lehetetlen beszámolni. Ezért térünk vissza most a könnyűipari miniszter közelmúltban megtartott parlamenti sajtótájékoztatójára, ahol a farmer-ügytől a szolgáltatások helyzetéig számos érdekes témáról beszélt Keserű Jánosné. A kínálat és a kereslet A könnyűipari ágazatokhoz tartozó vállalatok adják nemzeti jövedelmünk 17 százalékát. Ez tavaly 32 milliárd forintot jelentett, és bár a termelés elmaradt a tervezettől, több területen kedvező volt a fejlődés iránya, több iparágról, vállalatról viszont bebizonyosodott, hogy tevékenysége elszakadt a vásárlók igényeitől, termékeiből kevesebbet tudott eladni, mint amennyit megtermelt. Lássuk előbb ez utóbbiakat. Főleg a cipőipar az, amely szembekerült a fogyasztói igényekkel. Az egyre kiterjedtebben alkalmazott műanyagot a vásárlók nem fogadták el, s inkább keresték a drágább import lábbelit, amely természetes alapanyagokból készül. A kialakult helyzet fontos kérdéseket vetett föl a vállalatoknál is, a minisztériumban is. Azt például, hogy a belföldi árak nem tükrözik a világpiaci árakat, s ez akadályozza az igények jobb kielégítését. A fogyasztók által igényelt puha bőr egyre drágább, s mivel az anyagárak növekedését a vállalatok nem háríthatták át a vásárlókra, nagyobbrészt lemondtak a minőségi alapanyagok felhasználásáról. Megoldásra váró feladat lehetővé tenni a cipőipar számára, hogy a többletköltségeket beszámíthassa a fogyasztói árba, vagyis a jobb minőségi terméket a világpiacihoz hasonló áron adhassa át a kereskedelemnek. A cipő árában egyébként a nyersanyagköltség teszi ki a teljes ráfordítás 60—70 százalékát, s ez azt jelenti, hogy az anyagárak minimáis emelkedése is nagy terheket ró a vállalatokra és az állami költségvetésre is. Ezek a terheket csak részben vállalhatja át a költségvetés ártámogatások formájában. A bútoripar a másik olyan ágazat, ahol a vásárlók alaposan „beleszóltak” a termelés alakulásába. Kevesebbet költöttünk bútorra, s ez azt eredményezte, hogy a bútorgyárak többsége nem tudta kihasználni a kapacitásét. Mindez arra hívja föl a figyelmet, hogy a vállalatoknak jobb minőségű bútorokkal kell a vásárlók elé állni. (Folytatás a 3. oldalon.)