Kisalföld, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1977. NOVEMBER 1., KEDD ÓRA: 80 FILLÉR XXXIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ’H?v'•Aiv FÓKUSZ Algéria ünnepén Algéria, ez a nagy te­rületű és nagy múltú észak-afrikai ország most 23 esztendeje kezdte meg a maga legendás — és győzelemmel végző­dött — szabadságharcát a francia gyarmatosítók ellen. 132 évi idegen el­nyomás során halmozó­dott fel az az érzelmi­politikai gyúanyag, ami 1954. november elsején az egységes fegyveres ellenállás megkezdésé­ben robbant. „Afrika Vietnamjá­ban” csaknem egy évti­zeden át ropogtak a fegyverek. Massu tábor­nok és a többi hírhedt ejtőernyős főtiszt nem válogatott az eszközök­ben. Működtek az ujj­­szorítók, fejeket vágott le a guillotin, megteltek a koncentrációs táborok és a börtönök, a „pá­rák” békés falvak lakos­ságán mutatták be a „felperzselt föld” brutá­lis módszertanát. A Nemzeti Felszabadí­­tási Front (FLN) veze­tésével folytatott harc egymillió (!) hősi halot­tat követelt, nagy ára volt annak, hogy az 1954. november elsejei kezdet után végre meg­születhetett 1962-ben az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. Az új állam mind bel-, mind külpolitiká­ban haladó elvek pillé­reire épült. A sebek gyó­gyítása, a kiáltó társa­dalmi-gazdasági egyen­lőtlenségek felszámolá­sának megkezdése után 1970-ben hirdették meg a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági, kulturális felemelkedés) nagyszerű programját, amelynek megvalósítása — természetesen nem könnyen, nem is áldoza­tok nélkül — mindmáig sikeresen folyik. Tavaly újabb látvá­nyos továbblépés tör­tént. A népszavazás el­söprő többséggel fogad­ta el azt a nemzeti char­tát, amely már egyértel­műen a szocialista típu­sú, minden kizsákmá­nyolástól mentes társa­dalom fokozatos felépí­tését szorgalmazza. Erre az algériai vezetés az el­múlt években megte­remtette a reális alapot: az ipari termelés kilenc­ven (!) százalékát ma már az állami szektor jelenti. Algéria el nem köte­lezett konstruktív külpo­litikája nagy tekintélyt vívott ki az ország szá­mára a nemzetközi élet minden fórumán. A szo­cialista országok, ame­lyek támogatták Algéria hős népét az antikolo­­nialista harc nehéz nap­jaiban, mindenoldalú se­gítséget nyújtanak a bé­kés építés munkájában is. Nagy ünnepén hazánk népe is őszinte szívvel kíván további sikereket a baráti Algériának. Őszi munkák a földeken BEFEJEZŐDÖTT A BÉZAVETÉS Eleinte csak száraznak tituláltuk ezt az őszt, de most már bízvást mondhatjuk aszályosnak. Mintegy száz milliméterrel kevesebb csapadék esett az előző évek átlagánál, s ez főként a vetést hátráltatta. A megye gazdaságainak gépállománya, a vetőmagellátás és az előzetes talajmunkák azzal a jogos ki­látással biztatták a szakembereket, hogy a tavalyi esztendő­höz hasonlóan az idén is október 25-ig talajba kerül az őszi árpa és a búza. De a tervezett 62500 hektár búza vetését csu­pán mára tudták befejezni megyénk gazdaságai. Napokban mérve nem is túl nagy a lemaradás, s sem­miképpen sem jelzi azt a munkát, melyet az idén a földeken végezni kellett. Vol­tak olyan területek, amelye­ken csak az előző évinél há­­romszor-négyszer több talaj­munka adott kielégítő mag­ágyat. A gazdaságok nagyon helyesen, nem sajnálták a többletmunkát, mindenütt azon fáradoztak, hogy meg­felelően előkészített talajba kerüljön a mag. Így még a késő őszi eső sokat segíthet. Az eddigi csírázás, éppen a szárazság miatt, egyenlőtlen, s nem is ad igazi képet a ve­tés minőségéről. Néhány helyen, mint pél­dául a Soproni Állami Gaz­daságban, az kéltette a mun­kákat, hogy az eredeti tábla­tervet meg kellett változtat­ni, mert csak így tudták be­vetni a tervezett területnagy­ságot. Ebben a gazdaságban az őszi árpa kelését jónak tartják, de a repcével már nem elégedettek, mert a száznyolcvanöt hektárnyi te­rületből nyolcvan hektáron gyenge volt a csírázás. A ta­vaszi fagyok miatt a szőlő­termés is messze elmaradt a várttól, így a szüretet hamar befejezték. A Soproni Állami Gazdaságban kukoricát és cukorrépát nem termeszte­nek, a megye számos más mezőgazdasági üzemében azonban ezeknek a betakarí­tását is meg kellett szervezni. Megyénk szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a tizen­­kétezer-hatszáz hektáros cu­korrépa-terület mintegy hat­vanöt százalékán végeztek a szedéssel. A munkák eddig az ütemezés szerint, jól ha­ladtak, bár a kemény, száraz talaj itt is egyre több gondot okoz. Törnek a gépek, nehéz a kiemelők, a fejezők pontos beállítása, s így törvénysze­rűen nagyobbak a vesztesé­gek is. Az átlagtermések még így is jobbak a tavalyinál, a cukortartalom pedig lényege­sen meghaladja az előző éve­két. Ha továbbra is ilyen szá­raz marad az idő, akkor a cukorrépa betakarítása no­vember közepe táján befeje­ződhet. A terület mintegy nyolc­van százalékán a kukoricát is betakarították megyénk gazdaságai. A kukorica sze­désének kedvezett a száraz idő, szinte megállás nélkül mehettek a betakarító gépek. A kora őszi fagyok azonban nehezítették a kukorica ter­mészetes száradását, így az aszályos ősz ellenére is szá­rítékba kell vinni a termés tetemes részét. Befejeződött a mintegy kétezer-nyolcszáz hektáron termesztett burgonya betaka­rítása, melynek zömét már előkészítették a téli tárolás­ra. A szántóföldi zöldségfélék betakarítása szintén nyolcvan százalékosra tehető. A szá­razság itt is nagy gondokat okoz. Néhány gazdaságban a kemény talaj miatt abba kel­lett hagyni a gyökérzöldsé­gek szedését. Az elmúlt napokban fejez­ték be a szüretet Pannonhal­mán, s ezzel a megyében is. Az őszi mélyszántások kissé lassabban haladnak a várt­nál, a föld eszi az ekevasa­kat, s még a nagy elővigyá­zatosság ellenére is gyakoriak a törések. N. E. Számítástechnikát tanultunk Mind több számítógépet alkalmaznak az iparban és a ku­tatásokban. Ez szükségessé tette újabb szakemberek képzé­sét. Most készült el teljes egészében — az ENSZ támogatásá­val — a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ. Az új intézményben — amely Európa legnagyobb számítógép oktató komplexuma — évente 5—6 ezer hazai és több száz külföldi hallgató sajátítja el a különböző szintű ismereteket. Képünkön: táv adatátvitelt tanulnak a hallga­tók. ­ KÁDÁR JÁNOS VEZETÉSÉVEL PÁRT- ÉS KORMÁNY­KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Minisztertanácsa meghívására Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára vezeté­sével vasárnap magyar párt­os kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy részt ve­gyen a Nagy októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulójának szovjetunióbeli ünnepségein. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, ahol a Szovjetunióban csatla­kozik a küldöttséghez. Kádár Jánost útjára elkísérte fele­sége. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Aczél György, Biszku Béla, Huszár István, Németh Ká­roly és Óvári Miklós, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Bor­bély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügy-, Pója Frigyes külügy- és Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. A búcsúztatáson jelen volt Féliksz Bogdanov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője és a nagykövetség több vezető beosztású diplomatá­ja. Hétfőn délután érkezett meg Moszkvába a magyar párt- és kormányküldöttség. A magyar párt- és kor­mányküldöttséget a szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Kijevi pályaudvarán Kirill Mazu­rov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Konsz­­tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Leonyid Szmir­­nov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese, Ivan Pavlovszkij, közlekedé­si miniszter, Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Oleg Rahmanyin és Borisz Gosztyev, az SZKP KB pót­tagjai, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei, va­lamint Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető­­helyettese fogadta. A fogadtatásnál jelen vol­tak a moszkvai magyar nagy­­követség vezető diplomatái és a moszkvai magyar kolónia tagjai is. Kádár Jánost, fele­ségét és a magyar küldöttség tagjait magyar úttörők virág­csokrokkal köszöntötték. Budapestre érkezett Dusán Cskrebics Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnöke Szekér Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett. Dusán Cskre­bics kíséretében van Szlavol­­jub Raskovics, a Szerb Szoci­alista Köztársaság nemzet­­gyűlése társadalmi-politikai tanácsának elnöke, Rade Csolics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, a külügyi bizottság el­nöke, Bozsidar Manics, a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának tagja, Milorad Mijovics, a Szerb Szocialista Köztársaság külügyi titkársá­gának titkára. Vitomir Gas­­parovics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete a ma­gyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. (Folytatás a 2. oldalon.) EXPORT NYOLCVAN ORSZÁGBA Meggyorsult a fejlődés — Akik vállalják az újat, és akik nem — Névtelenségre ítélve Hasznos, bevált módszer, hogy a miniszterek rendszeres időközönként meghívót küldenek az országos és a megyei sajtó munkatársainak és tájékoztatják a közvéleményt a tár­cákhoz tartozó vállalatok, szövetkezetek helyzetéről, a gaz­dálkodás, a fejlődés pozitív és negatív jelenségeiről. Az új­ságírók e sajtótájékoztatókon számos, a közvéleményt fog­lalkoztató kérdést tesznek föl a minisztereknek; gyakorlati­lag minden aktuális kérdés szóba kerül. Köztük olyanok is, amelyekről a tájékoztató alapján készült egyetlen írásban lehetetlen beszámolni. Ezért térünk vissza most a könnyűipari miniszter közelmúltban megtartott parlamenti sajtótájékoz­tatójára, ahol a farmer-ügytől a szolgáltatások helyzetéig számos érdekes témáról beszélt Keserű Jánosné. A kínálat és a kereslet A könnyűipari ágazatokhoz tartozó vállalatok adják nem­zeti jövedelmünk 17 százalé­kát. Ez tavaly 32 milliárd fo­rintot jelentett, és bár a ter­melés elmaradt a tervezettől, több területen kedvező volt a fejlődés iránya, több iparág­ról, vállalatról viszont bebi­zonyosodott, hogy tevékeny­sége elszakadt a vásárlók igényeitől, termékeiből keve­sebbet tudott eladni, mint amennyit megtermelt. Lássuk előbb ez utóbbiakat. Főleg a cipőipar az, amely szembekerült a fogyasztói igényekkel. Az egyre kiter­jedtebben alkalmazott műa­nyagot a vásárlók nem fo­gadták el, s inkább keresték a drágább import lábbelit, amely természetes alapanya­gokból készül. A kialakult helyzet fontos kérdéseket ve­tett föl a vállalatoknál is, a minisztériumban is. Azt pél­dául, hogy a belföldi árak nem tükrözik a világpiaci árakat, s ez akadályozza az igények jobb kielégítését. A fogyasztók által igényelt pu­ha bőr egyre drágább, s mi­vel az anyagárak növekedé­sét a vállalatok nem hárít­hatták át a vásárlókra, na­gyobbrészt lemondtak a mi­nőségi alapanyagok felhasz­nálásáról. Megoldásra váró feladat lehetővé tenni a ci­pőipar számára, hogy a több­letköltségeket beszámíthassa a fogyasztói árba, vagyis a jobb minőségi terméket a vi­lágpiacihoz hasonló áron ad­hassa át a kereskedelemnek. A cipő árában egyébként a nyersanyagköltség teszi ki a teljes ráfordítás 60—70 szá­zalékát, s ez azt jelenti, hogy az anyagárak minimáis emelkedése is nagy terheket ró a vállalatokra és az álla­­­mi költségvetésre is. Ezek­­ a terheket csak részben vál­lalhatja át a költségvetés ár­támogatások formájában. A bútoripar a másik olyan ágazat, ahol a vásárlók ala­posan „beleszóltak” a terme­lés alakulásába. Kevesebbet költöttünk bútorra, s ez azt eredményezte, hogy a bútor­gyárak többsége nem tudta kihasználni a kapacitásét. Mindez arra hívja föl a fi­­gyelmet, hogy a vállalatok­nak jobb minőségű bútorok­kal kell a vásárlók elé állni. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next