Kisalföld, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

IfflBBSI BUDAPEST. Újabb két ma­gyar iparvállalat, a BEAG és a Mechanikai Laboratórium kapta meg „Az 1980-as moszkvai olimpia hivatalos szállítója” címet — jelentet­te be szerdán Vlagyimir Bi­­kov, az Olimpiai Szervező Bi­zottság elnökhelyettese az ELEKTROIMPEX székházá­ban abból az alkalomból, hogy a külkereskedelmi vál­lalat vezetőivel a közelmúlt­ban 23 millió rubel értékű­­ szerződést írt alá olimpiai tévé- és rádióközpontokhoz szükséges berendezések szál­lításáról. 4 ♦ ♦ Szerdán dr. Otto Schlecht­­nek, az NSZK gazdaságügyi minisztériumi államtitkárá­nak vezetésével delegáció ér­kezett Budapestre a magyar­­NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság második ülé­sére. BERLIN: Erich Honecker­­nek, az NSZEP KB főtitkárá­nak, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével szerdán elutazott az a párt- és állami küldöttség, amely felkeresi a Vietnami Szocialista Köztár­saságot, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot és a Fülöp-szigeteket. A küldött­ségnek tagja — többek kö­zött — Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, va­lamint Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, DAMASZKUSZ. A Szadat egyiptomi elnök kezdeménye­zésével szembehelyezkedő arab államok csúcsértekezle­tét hétfőn, december 5-én tartják meg Bagdadban. A hírt Jasszer Arafat, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke szerdán délután jelentette be Damaszkuszban, a PFSZ Központi Tanácsa 7 órás ülésének befejezésekor. BÉCS: December 8. és 11. között tartják meg Bécsben az Osztrák Kommunista Párt 23. kongresszusát — közölték szerdán hivatalosan is a sajtó képviselőivel. A párt életé­ben jelentős eseménynek szá­mító tanácskozáson megvitat­ják a hazai s a nemzetközi helyzetet, valamint a párt szervezeti, politikai és ideoló­giai erősítésével összefüggő kérdéseket. A négynapos ta­nácskozáson újraválasztják a párt vezető szerveit is. LOUIS DE GUIRINGAUD francia külügyminiszter az „Europe 1” rádióállomásnak adott interjújában szerdán az egyiptomi elnök kezdeménye­zéseit és a kairói konferenciát értékelve úgy vélekedett, hogy „a közel-keleti probléma kul­csa Begin kezében van”. A francia diplomácia vezetője kijelentette: „ha az izraeli kormány nem teljesíti Szadat igényeit, akkor ezt a kezde­ményezést, amellyel szemben a többi arab államnak súlyos fenntartásai vannak, elítélik majd, és Szadat elnök még jobban elszigetelődik.” RÖVIDEN ADEN. A Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban tegnap ünnepelték meg a függetlenség napját. Ebből az alkalomból Adenben — a fő­városban — katonai díszszem­lét és nagyszabású sportün­nepséget rendeztek. Szalem Ali Rubin, az Elnöki Tanács elnöke, az ünnepi gyűlésen elhangzott beszédében kije­lentette, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság szilárd kapcsolatokat tart fenn a szocialista világrend­­szerrel, a nemzetközi mun­kásmozgalommal és a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal. JAPÁN hamarosan az Egyesült Államokba küldi a most megalakult új kormány két gazdasági kulcsminiszte­rét, hogy igyekezzenek elsi­mítani a két ország kapcso­latait mérgező külkereskedel­mi vitát — jelentette be a kabinet átalakítása után megtartott első sajtóértekez­letén Fukuda Takeo minisz­terelnök. A miniszterelnök kormánya külpolitikai törek­véseit taglalva szükségesnek mondotta, hogy „Japán egy­aránt baráti viszonyt tartson fenn Kínával és a Szovjet­unióval. WASHINGTON. Frank Johnson bíró betegségére hi­vatkozva lemondott a Szövet­ségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatói tisztségéről , ame­lyet január 1-én vett volna át — jelentette be Washing­tonban Griffin Bell igazság­ügyminiszter. L HIXM fölD Gierek látogatása Torinóban Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának olaszor­szági látogatáson tartózkodó első titkára szerdán Milanó­ba és Torinóba tett utazást. Torinóban találkozott Gio­vanni Agnellivel, a Fiat mű­vek elnökével. A találkozón a felek hangsúlyozták a Fiat és a POLY MOT lengyel vál­lalat múlt héten megkötött újabb szerződésének jelentő­ségét. (Ez 1980-tól kibővíti a két­ vállalat együttműködését.) Edward Gierek, ma látoga­tást tesz a Vatikánban VI. Pál pápánál. A látogatás előkészí­téséül a LEMP KB első tit­kára még kedden este talál­kozott a Rómában tartózkodó Stefan Wyszynski bíborossal, Lengyelország prímásával, aki egyben a keleti egyházak kongregációjának tagja, és­­ Agostino Casaroli érsekkel, az egyházi közügyek tanácsa tit­kárával, a Vatikán „külügy­miniszterével”. Leonyid Brezsnyev fogadta a szíriai külügyminisztert • A Szovjetunió a nemzet­közi szolidaritás lenini elvé­től vezettetve szilárdan a sza­badság és a haladás erői mel­lett áll az arab keleten abban a harcban, amelyet az impe­rializmus próbálkozásai ellen vívnak az izraeli agresszió következményeinek felszá­molásáért — jelentette ki Le­­onyid Brezsnyev, Khaddam Szíriai külügyminiszterrel szerdán lezajlott találkozóján. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Andrej Gromikoval, az SZKP Politikai Bizottságának tagjá­val, a Szovjetunió külügymi­niszterével együtt fogadta a Szovjetunióban baráti látoga­táson tartózkodó Abdel Ha­lim Khaddam Szíriai minisz­terelnök-helyettest és kül­ügyminisztert, az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja ve­zetőségének tagját. Khaddam átnyújtotta Leo­­nyid Brezsnyevnek Hafez Asszad szíriai elnöknek, a párt főtitkárának személyes üzenetét. A barátság és a teljes egyet­értés légkörében lefolyt meg­beszélésen a felek megálla­pították, hogy nézeteik telje­sen azonosak a közel-keleti helyzet megítélését, az igaz­ságos és tartós béke megte­remtését illetően éppúgy, mint a szovjet—szíriai kap­csolatok továbbfejlesztésé­vel kapcsolatban. A felek kifejezésre juttat­ták megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a két őr­ség sokoldalú együttműködé­se sikeresen fejlődik. Aláhúz­ták, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig a Szíriai Arab Köztársaság külpolitikája fontos feladatának trtja ba­ráti kapcsolataik további megszilárdítását és elmélyíté­sét. A Szovjetunió és Szíria határozottan visszaver min­den olyan kísérletet, amely barátságuk és együttműködé­sük megbontására irányul. A Szovjetuniónak és Szíriá­nak egyaránt eltökélt szándé­ka az, hogy kivívja az átfo­gó közel-keleti rendezést, olyan körülmények között, amelyek kizárják az egyes arab országok vezetői által szorgalmazott különmegálla­­podásokat és amelyek bizto­sítják a Palesztinai arab nép törvényes képviselője, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet telj­es jogú részvételét a rendezésben. Ha az az eset fordulna elő, hogy a genfi konferencia meghiúsul, akkor súlyos, felelősség terhelné azokat, akik ebben közreját­szottak. Abdel Halim Khaddam a Szíriai Arab Köztársaság ve­zetése és népe nevében nagy­­ra értékelte a Szovjetunió külpolitikáját, amely a nem­zetközi feszültség enyhítésé­re, az egyetemes béke meg­szilárdítására irányul. Hálá­ját fejezte ki a Szovjetunió­nak az arab népek igazságos ügyéhez, a közel-keleti igaz­ságos és tartós békéért vívott harcához nyújtott állandó tá­mogatásáért. Abdel Halim Khaddam, szerdán hazautazott Moszkvá­ból. A repülőtéren Andrej Gromiko búcsúztatta a szíriai vendéget. Carter a közel-keleti rendezésről James Carter amerikai el­nök szerdai sajtóértekezleten meleg támogatásáról biztosí­totta az újabb egyiptomi—iz­raeli tárgyalásokat s „törté­nelmi áttörésnek” minősítette Szadat és Begin találkozóját. Az elnök előre elkészített nyilatkozatában különösen Anvar Szadat szerepét mél­tatta, amelynek révén Izrael két legfontosabb igénye már teljesült: sor került közvetlen tárgyalásokra és a legnagyobb arab ország elismerte Izrael államát. Carter ugyanakkor röviden és hűvösen foglalkozott Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár ja­vaslatával, hogy hívják össze valamennyi közel-keleti ér­dekelt fél tanácskozását. Az elnök emlékeztetett rá, hogy Izrael már elutasította az ENSZ-konferencia tervét, s Washington még korainak tartja dönteni a kérdésben. Az Egyesült Államokat Alfred Atherton külügyi ál­lamtitkár képviseli majd Kairóiján, a december 13-án kezdődő egyiptomi—izraeli tárgyalásokon — közölte az elnök. Carter elismerte, hogy Sza­­datnak és Beginnek a béké­hez való „óriási hozzájáru­lása” ellenére nem megoldott még sem a palesztinaiak, sem a közel-keleti biztonság kér­dése és az arab országok, Wa­shington nyomatékos sürgeté­se ellenére, nem álltak Sza­dat mögé, nem tekintik őt képviselőjüknek. Az elnök éppen ezért óvott a túlzott várakozásoktól és emlékezte­tett az izraeli és az egyiptomi vezetők kijelentéseire: külön­­tárgyalásaikat az átfogó genfi rendezéshez vezető lépcsőnek tekintik. A kérdésre, támogat-e az Egyesült Államok egyiptomi —izraeli különbékét, az elnök meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a többi arab or­szág is békére törekszik Iz­raellel. Amennyiben mégsem vezetnének sikerre e törek­vések ,alternatíva kell”, de a kérdés jelenleg még nem idő­szerű, hangoztatta. Az elnök emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió ENSZ- határozatok alapján részese 1973 óta a közel-keleti rende­zési terveknek. A két nagy­hatalom bizonyos eljárási és egyéb kérdésekben nem ért egyet, de újabban jobban ösz­­sze tudta egyeztetni állás­pontját. „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió akadályozni kí­vánná a közel-keleti rende­zést —, csak más szemszög­ből nézi a kérdést, mint mi” — mondotta. Bajai sajtóértekezlete Izrael különbéke megköté­sére törekszik Egyiptommal és a közel-keleti válságban érintett többi arab országgal. A tel-avivi kormány a genfi értekezletet csupán keretnek tekinti, a békés rendezés ér­demi kérdéseit azonban két­oldalú tárgyalások során kí­vánja tisztázni — ez volt a lényege Mose Dajan izraeli külügyminiszter mondaniva­lójának a sajtóértekezleten, amelyet szerdán délelőtt tar­tott Bonnban. Dajan nem hagyott kétsé­get afelől, hogy izraeli rész­ről most kizárólag azokra a tárgyalásokra összpontosíta­nak, amelyek Szadat egyip­tomi államfő jeruzsálemi lá­togatása nyomán kerültek előtérbe. Az izraeli küldött­ség mindenképpen elmegy Kairóba, akkor is, ha egyetlen arab ország delegációja sem fogadja el az egyiptomi meg­hívást. Dajan ugyanakkor el­utasította Waldheim ENSZ- főtitkár javaslatát egy New Yorkban tartandó közel-keleti értekezletről, amelynek fel­adata a genfi békekonferen­cia előkészítése lenne. A nagyhatalmak szerepét Dajan a jelenlegi időszakban kevéssé fontosnak minősítet­te. Utalt arra, hogy sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem játszhat döntő szerepet Izrael számára a kö­zel-keleti béke elérésében. „Nem a nagyhatalmakkal, hanem az arab országokkal kell békét kötnünk” — han­goztatta. Hasonlóképpen „in­tette” a nyugat-európai or­szágokat is attól, hogy bár­milyen aktív szerepet vállal­janak a közel-keleti rende­zésre irányuló erőfeszítések­ben. A nemzetközi sajtóértekez­lettel véget ért Dajan NSZK- beli látogatása. Hazánk új diplomáciai kapcsolatai A Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatot létesí­tett nagyköveti szinten a Comore Köztársasággal és a Sey­chelles Köztársasággal. Comore Köztársaság A Comore Köztársaságot 1975. november 12-én az ENSZ 143. tagállamaként fel­vették a világszervezetbe. A Comore-szigetcsoport az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika délkeleti partjainál, Madagaszkártól északnyugat­ra fekszik. A szigetcsoporthoz tartozó négy sziget — Grande Comore, Anjouan, Mohéli és Mayotte — összterülete 2237 négyzetkilométer, lakosainak száma 1975. évi becslés sze­rint 300 000. A mai népesség arab—malgas—néger keverék, a legelterjedtebb afrikai nyelvvel, a szuahélivel rokon comore nyelvet beszéli. Mint­egy ezer francia ültetvényes és alkalmazott él a szigete­ken. Fővárosa 1956 óta a 15 ezer lakosú Moroni. A szigetcsoport a XIX. szá­zadban lett francia gyarmat. 1958-tól Franciaország ún. tengerentúli területe volt, élén francia főbiztos állt. 1961 decemberében belső autonó­miát kapott: helyi parlament és kormány alakult. Az 1972-es választások előtt a függetlenség követelésének jegyében a szigetcsoport leg­jelentősebb pártjai szövetség­re léptek. A választások után Ahmed Abdallah, a Comore-i Demokratikus Szövetség ve­zetője alakított kormányt, amely azonnal tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a szigetek függetlenségéről. 1973 májusában megegyezés jött létre, hogy a lakosság népszavazáson dönt az ország jövőjéről. Az 1974. december 22-én megtartott népszavazá­son a szavazók 95,56 százalé­ka a Franciaországtól való el­szakadás, a teljes függetlenség, mellett döntött. Mindössze a 45­00 lakosú Mayotte szigete­n volt fordított eredményű a re­ferendum. Erre a tényre hi­vatkozva a francia parlament 1975. június 30-án a népsza­vazás szigetenkénti megis­métlését rendelte el. Ahmed Abdallah akkori miniszterel­nök ezt törvényellenesnek mi­nősítette, s 1975. július 6-án egyoldalúan kikiáltotta a Co­­more-szigetek függetlenségét; Abdallahot államfővé válasz­tották meg. A mayotte-szigeti képviselők ezzel egyidőben hűségnyilatkozatot küldtek a francia államfőnek. A szige­ten 1976. február 8-án meg­tartott népszavazáson a la­kosság Mayotte Franciaor­szághoz való tartozása mel­lett döntött. A Comore Köztársaságban 1975 augusztusában az ellen­zéki pártokat tömörítő Egye­sült Nemzeti Front (FNU) égisze alatt végrehajtott ál­lamcsíny megfosztotta hatal­mától Ahmed Abdallahot, államfővé 1976. január 2-án Ali Soilih-ot választották meg. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka 1977. november el­sején határozatot szavazott meg, amelyben felszólította a Comore-szigetek és Francia­­ország kormányát, hogy dol­gozzon ki olyan igazságos rendezést a Comore-szigetek­­hez tartozó Mayotte-sziget problémájára, amely össz­hangban áll a Comore-szige­tek politikai egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásáról intéz­kedő ENSZ-határozatokkal. Seychelle-szigetek Köztársaság A közel 90 szigetből álló Seychelle-szigetek az Indiai­óceánon, Kelet-Afrika partjai mellett fekszik. A főképpen korallszigetekből álló sziget­­csoport területe 277 négyzet­­kilométer, a hozzá tartozó la­katlan szigetekkel együtt 376 négyzetkilométer. Lakóinak száma: közel 60 ezer (1976). Fővárosa Viktória (14 500 lakos) a legnagyobb szigetén, Mahén terül el. Népességét kreolok (a fran­cia telepesek ún. kreol nyelv­járást beszélő utódai), bantu négerek (az afrikai rabszol­gák leszármazottai), mulattok, malájok, indiaiak, kínaiak és kis számban európaiak alkot­ják. A hivatalos nyelv az angol és a francia, a lakosság több­sége (94,4 százalék) a kreolt beszéli. Seychelle mezőgazdasági ország. A városi és a falusi lakosság számaránya 26,74. Ipara az utóbbi időben in­dult fejlődésnek. Kisebb kor­pa- és vaníliafeldolgozó üze­mei, illóolaj-lepárlói és szap­panfőzői vannak. Mezőgazda­­sági termékei egyben külke­reskedelmének legfontosabb tételei is. Kivitele elsősorban Indiába irányul, behozatala legnagyobbrészt Nagy-Bri­­tanniából származik. Az ország két számottevő pártja 1964 óta működik. Ek­kor alapította Albert René ügyvéd — jelenlegi köztársa­sági és miniszterelnök — a teljes függetlenségért síkra szálló Seychelle-i Egyesült Néppártot (Seychelles Peo­ple’s United Party). James Mancham — aki Seychelle fő­minisztere, majd a független állam első köztársasági el­nöke volt — pedig megalakí­totta a Seychelle-i Demokra­ta Pártot (Seychelles Demo­kratie Party), amely hosszú ideig az angolokkal való szo­ros együttműködés szószólója volt. Az alkotmányjogi tárgyalá­sok eredményeképpen 1975. október 1-én a Seychelle-szi­getek teljes belső önkormány­zatot kapott, majd 1976. jú­nius 28-án éjfélkor elnyerte teljes függetlenségét. A függetlenség elnyerése­kor a Demokrata Párt és ,az Egyesült Néppárt tagjaiból koalíciós kormány alakult, élén Albert Renével, aki 1977. június 5-én sikeres állam­csínnyel átvette a köztársa­sági elnöki hatalmat is, az éppen Londonban tartózkodó James Manchamtól. A Seychelle-szigetek Köz­társaság 1976. szeptember 21-e óta tagja az­ ENSZ-nek (145. tagállam) 1976. június 29-e óta az Afrikai Egységszerve­zetnek (48. tagállam). Egyszerűsítések a valutakiutalás rendjében 1978. január 1-től megvál­toznak az európai tőkés or­szágokba és Jugoszláviába irányuló turistautazásokra ér­vényes valutakiváltási rend lebonyolításának szabályai. Ettől az időponttól kezdve az említett utazásokra a Magyar Nemzeti Bank a valutakiuta­lást a kiutazásokhoz egyéb­ként is szükséges útlevélké­rőlapon fogja engedélyezni. Ennek megfelelően megszű­nik a korábban rendszeresí­tett (négy példányos) valuta­igénylési űrlap, s azt az út­levélkérőlap helyettesíti. Az útlevél-kérőlapot meg­felelően kitöltve a valuta­el­adásra felhatalmazott OTP- fiókoknál, illetve utazási iro­dáknál kell. valutaigénylés céljából benyújtani, amelyek azt — elbírálásra — a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz továb­bítják, majd a Magyar Nem­zeti Bank határozatával az igénylőnek (utazni szándéko­zónak) visszaküldik. A valu­takiutalási engedéllyel ellá­tott útlevélkérőlappal lehet azután az eddigi gyakorlat­nak megfelelően az IBUSZ Utazási Irodájához, ill. az útlevélhatósághoz fordulni. Könnyítést jelent az is, hogy az eddigi 30 nap helyett a valutakiutalási engedély kel­tétől számított egy éven be­lül lehet az útlevélkérőlapot az útlevél hatóságnál — a kiutazás engedélyezése cél­jából — felhasználni, s a tu­rista utazásra érvényes útle­vél alapján — a már emlí­tett valutakiszolgáltató he­lyeken, a kiutalt valutát — az eddigi 6 hónap helyett az útlevél érvényességi idején belül bármikor meg lehet vá­sárolni. Az új eljárással kapcsolat­ban az útlevélkérőlapok áru­sításával is megbízott OTP- fiókok és utazási irodák ad­nak bővebb felvilágosítást. A valuta kiutal­ással össze­függő egyéb rendelkezések változatlanok maradnak. 1977. december 1., csütörtök

Next