Kisalföld, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Ünnepi gyűlés a prágai várban Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák felszólalása Tegnap délelőtt a prágai várban ünnepi gyűlést rendeztek a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A gyűlést Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja,­ miniszterelnök nyitotta meg, majd Gustáv Husák mondott beszédet.­­ Csehszlovákia vezető párt- és állami szervei, egész népe nevében szívélyesen üdvözöl­te a szovjet küldöttséget és vezetőjét, az ország nagy ba­rátját, Leonyid Brezsnyevet. — A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének láto­gatása újabb szemléletes megnyilvánulása pártjaink és a két ország népei közötti megbonthatatlan barátság és minden irányú együttműködés egyre erősödő kötelékeinek — mondotta. — Testvéri viszonyunk egyik alappillére az 1970. évi szövetségi szerződés. Ez közös történelmi tapasztalatokat tükröz és tág teret ad össze­fogásunknak és együttműkö­désünknek az élet minden te­rületén történő fejlesztéséhez. Mindennapi tapasztalataink tanúsítják, hogy ez a szerző­dés szilárd záloga államunk biztonságának és a fejlett szocialista társadalom építé­sének. — Soha nem feledjük el, hogy a Szovjetunió mindig híven oldalunkon állt, és ha kellett, habozás nélkül segítő kezet nyújtott nekünk. Így volt ez tíz éve is, azokban az időkben, amikor a csehszlo­vákiai szocializmus létéről vagy nemlétéről volt szó. Annyi év után ismét kijelent­jük: nagyra értékeljük a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista se­gítségnyújtását. Nemzetközi kérdésekről szólva Gustáv Husák a többi között kijelentette:­­ a Szov­jetunió békepolitikája kivív­ja a világ minden békeszere­tő emberének tiszteletét és elismerését. A béke az em­beriség legnagyobb értéke, és megőrzése teremti a legked­vezőbb feltételeket nemzete­ink építő erőfeszítéseihez. Pártunk és az egész csehszlo­vák nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja a Szovjetunió elvi békepoliti­káját és arra törekszik, hogy minden erejével segítse meg­valósítását. Gustáv Husák a Szovjet­unió és a csehszlovák—szov­jet barátság éltetésével fejez­te be beszédét. Leonyid Brezsnyev beszé­de elején emlékeztetett arra, hogy a Csehszlovák Köztár­saság már csaknem hatvan éves, s ennek az időszaknak felét már a szocializmus csil­lagzata alatt élte át. Három évtizeddel ezelőtt, amikor a proletariátus és a parasztság hatalmas erejű megmozdulása a nép igazi képviselőit juttatta a prágai várba, a kommunista párt előtt rendkívül bonyolult fel­adatok tornyosultak. Fel kel­lett számolni a háború és a fasiszta megszállás következ­ményeit, új, szocialista alapo­kon kellett átépíteni a társa­dalmat, biztosítani kellett a gazdaság és a kultúra fel­lendülését, minden vonatko­zásban meg kellett javítania a dolgozó emberek életkö­rülményeit. Ezt a hatalmas alkotó munkát az osztályel­­lenséggel vívott éles harcban kellett megvalósítani. Az el­lenség még hosszú időn át tu­datta létezését, s 1968-ban a szocializmus ellenségei új, alaposan átgondolt támadást indítottak a munkásosztály forradalmi vívmányai ellen — mondotta Brezsnyev. — Csehszlovák elvtársaink a múltba visszatekintve ma megelégedéssel mondhatják el hogy becsülettel kiállták a nem könnyű próbát — Csehszlovákiát nap­jainkban a hatalmas és terv­szerűen fejlődő gazdaság, az élenjáró tudomány és tech­nika, a népjólét magas foka jellemzi.­­ A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, a szocialista államok testvéri családjának megbecsült tagja nagy szere­pet tölt be a nemzetközi élet­ben, tevékenyen és gyümöl­csözően vesz részt az idősze­rű nemzetközi kérdések meg­oldásában, az európai és az általános béke megszilárdítá­sában. Brezsnyev méltatta a szo­cialista kultúra növekvő te­kintélyét, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában résztvevő országok eredmé­nyeit, hangsúlyozva, hogy mindebben nagy szerepe van az együttműködésnek.­­ A legfontosabb feladat most véleményünk szerint az, hogy maximálisan növeljük kapcsolataink hatékonyságát, ne csak az adott pillanat, ha­nem a nagy távlatok követ­kezményeit is számításba ve­gyük — hangoztatta az SZKP főtitkára, majd beszéde to­vábbi, nemzetközi kérdése­ket tárgyaló részében a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésének jelentőségéről, a le­szerelés fontosságáról szólt. Gustáv Husák és Leonyid Brezsnyev beszédét több al­kalommal szakította félbe az ünnepi gyűlés résztvevőinek lelkes, viharos tapsa, és mindkét beszédet nagy tet­szésnyilvánítás követte. A gyűlésen Lubomir Strou­­gai mondott zárszót, majd az internacionálé eléneklése után a megjelentek forró ün­neplésben­­ részesítették az SZKP KB főtitkárát és a többi szovjet vendéget. + + / Leonyid Brezsnyev, az SZKP 10 titkára, a Legfelsöbb Tanács Einoksegenek eütö­tte szerdán a prágai vámnán ma­gas szovjet kitüntetést nyúj­tott át Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének és Vasil Bilaknak, a CSKP KB elnök­sége tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának. A két csehszlovák vezetőt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a közelmúlt­ban tüntette ki, a két nép ba­rátsága és együttműködése elmélyítésében szerzett ér­demeikért, a nemzetközi kom­munista és munkásmoz­galomban, a Csehszlovák Kommunista Pártban végzett tevékenységükért, a béke és a szocializmus megszilárdításá­hoz nyújtott hozzájárulásu­kért. Gustáv Husákot 65. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom érdem­renddel, Vasil Bilakot 60. születésnapja alkalmából Le­­nin-renddel tüntették ki. + + ♦ ' Leonyid Brezsnyev és a szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai a kíséretükben levő csehszlovák vezetőkkel együtt szerdán este Pozsony­ba érkeztek. A vendégeket a város repülőterén Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovák­ KP KB első titkára, Petr Colotka, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnöke és más vezető szlovák szemé­lyiségek fogadták. 2- KIÍMFÖLD Gromiko­ Waldheim t­atalkusó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — aki az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka alkalmá­ból New Yorkban tartózko­dik — szerdán találkozott Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kárral. A baráti légkörű megbeszé­lésen a leszerelési ülésszak munkájával kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. Kurt Waldheim nagyra értékelte a Szovjetunió által előterjesz­tett, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól szóló javaslat konst­ruktív jellegét. A nap folyamán a világ­­szervezet főtitkára ebédet adott Andrej Gromiko tiszte­letére. Sajtó­konzultáció Budapesten Május 29—31. között Bu­dapesten tartották a szocia­lista országok külügyminisz­tériumai sajtó- és tájékozta­tási főosztályainak sokoldalú konzultációját. A tanácskozá­son Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió képviselői vettek részt. Megfigyelőként jelen volt Vietnam és Laosz képviselője. Hasznos véleménycserére ke­rült sor a tájékoztatási mun­ka tapasztalatairól, a szocia­lizmus eredményei további népszerűsítésének feladatai­ról és a szocialista országok békeszerető külpolitikájáról. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára, és Rácz Pál kül­­ügyminisztériumi államtitkár. Házi Vencel külügyminiszter­helyettes fogadást adott a ta­nácskozáson résztvevők tisz­teletére. Külügyminiszterünk beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) — A nemzetközi feszültség csökkenésével, a béke és a biztonság megszilárdításával arányosan országunk szívesen csökkentené katonai kiadá­sait. Ehhez azonban arra len­ne szükség, hogy más orszá­gok, mindenekelőtt a katonai­lag jelentős államok és közü­lük is elsősorban a nukleáris hatalmak — összhangban a szovjet kormány erre vonat­kozó javaslatával — kezdjék el katonai költségvetésük csökkentését. — Változatlanul azon a vé­leményen vagyunk, hogy a leszerelés folyamatában kü­lönös fontosságot és sürgős­séget kell biztosítani a nuk­leáris leszerelés kérdéseinek. Ennek az ülésszaknak is fel kell hívnia a nukleáris fegy­verrel rendelkező államokat: szüntessék be a nukleáris fegyverek előállítását és kezd­jenek hozzá a meglévő kész­letek fokozatos csökkentésé­hez, amelynek végső soron el kell vezetnie a nukleáris fegy­verkészletek teljes és végle­ges megsemmisítéséhez.­­ Feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban, hogy ezen intézkedésekkel párhuzamo­san tárgyalások kezdődjenek az államok biztonságának nemzetközi politikai és jogi eszközökkel való megszilárdí­tásáról. A szükséges intézke­dések közül elsőrendű fontos­sága lenne olyan nemzetközi szerződés megkötésének, amely a nemzetközi kapcso­­latokból véglegesen kiiktat­ná az erőszak alkalmazásá­nak és az erőszakkal való fe­nyegetésnek minden formá­ját.­­ A nukleáris leszerelés egyik fontos közvetlen fel­adatának tekintjük a nukleá­ris fegyverkísérletek általá­nos és teljes eltiltására irá­nyuló tárgyalások meggyor­sítását és mielőbbi sikeres befejezését. Bízunk abban, hogy a folyamatban lévő há­romhatalmi tárgyalásokon, amelyeken már jelentős ha­ladást értek el, megoldást ta­lálnak a még nyitott kérdé­sekre.­­ A magyar kormány nagy jelentőségű lépésnek tekinte­né, ha az Egyesült Államok kormánya véglegesen lemon­dana a neutronbombának, ennek az új típusú nukleáris fegyvernek a gyártásáról. A neutronfegyver gyártása és rendszerbe állítása a fegyver­kezési verseny új hullámát indítaná el, és ez komolyan ártana a béke és a biztonság ügyének.­­ Jóllehet a magyar kor­mány a legsürgősebb feladat­nak a nukleáris és más tö­megpusztító fegyverek korlá­tozását és eltiltását tartja, fontosnak és időszerűnek te­kinti azt is, hogy a katonai­lag jelentős államok kezdje­nek hozzá a hagyományos fegyverzet — mindez­ekelőtt a legkorszerűbb és legnagyobb pusztító erejű fegyverzet — csökkentéséhez. — Szeretném ezen a helyen ismételten kifejezni kor­mányom reményét, hogy a X. rendkívüli ülésszak­­előrevi­szi a leszerelés ügyét azzal is, hogy ráirányítja az egész vi­lág figyelmét a fegyverkezési verseny igazi okaira, káros­ hatására, a gyorsabb és na­gyobb arányú leszerelési in­tézkedések szükségességére." Bízunk abban, hogy a rend­kívüli ülésszak ajánlásai alap­ján a meglévő leszerelési fóru­mokon is elmélyül és felgyor­sul a munka ", fejezte be beszédét Puja Frigyes. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről Az alábbiakban rövidített formában ismertetjük a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének gyakorlati út­jairól szóló, az ENSZ-köz­­gyűlés rendkívüli, a leszere­lés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán előterjesztett, Moszkvában kedden nyilvá­­nosságra hozott szovjet ja­vaslatot. A világban zajló esemé­nyek jelenleg a nemzetközi politikai központ kérdésévé teszik a fegyverkezési haj­sza megszüntetését. Az új fegyverfajták és fegyverrendszerek kidolgozá­sának, gyártásának és rend­szerbe állításának gyorsuló és szélesedő folyamata egyre veszélyesebb formákat ölt. Az országok birtokában lévő megsemmisítő erő rohamo­san nő, bár már ma is elegen­dő ahhoz, hogy ha működésbe jön, kérdésessé tegye az em­beri élet fennmaradását a földön. Csak egyetlen választás le­hetséges, határozott fordula­tot kell elérni a fegyverke­zési hajsza megszüntetésé­ért vívott harcban. Nem sza­bad több időt elvesztegetni, mivel ez rendkívül súlyos következményekkel járna. A fegyverkezési hajsza megszüntetése minden ország, minden kormány és minden nép közös feladata. Megol­dani is közösen kell. Ezzel összefüggésben a Szovjetunió, amely változat­lanul a béke és a békés együttműködés lenini irány­vonalát követi, azzal a felhí­vással és javaslattal fordul az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének minden tagállamához, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a fegyverkezési hajsza megál­lítását lehetővé tevő lépése­ket. A Szovjetunió a maga részéről kész minden lehet­séges módon elősegíteni ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalát, s ha szüksé­ges, kész közvetlenül részt venni megvalósításukban. A Szovjetunió tehát java­solja annak megvitatását, hogy miként lehetne megha­tározott időn belül végre­hajtani a következő intézke­déseket : — A nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásá­nak megszüntetése. — Minden más tömegpusz­tító fegyverfajta gyártásá­nak megszüntetése és e fegyverek betiltása; A nagy romboló erejű új konvencionális fegyverfaj­­ták létrehozásának meg­szüntetése ; Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa állandó tagjainak és a hozzájuk katonai megál­lapodásokkal kötődő orszá­goknak a lemondása hadse­regeik és hagyományos fegy­verzetük növeléséről. Először: Mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása je­lenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben köz­ponti helyet kell elfoglalni­uk azoknak az intézkedé­seknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, majd visszaszorítsák a fegyverke­zési hajszát. Másodszor: A fegyverkezé­si hajsza beszüntetésével kap­csolatban az egyik legfonto­sabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. Az utóbbi évtizedben, a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló szerző­dés megkötése óta e feladat megoldásában sikerült jelen­tősen előbbre lépni. Nem tet­tek meg azonban minden szükséges lépést és most újabb erőfeszítésekre van szükség. Harmadszor: A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez köz­vetlenül kapcsolódik egy má­sik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegy­ver olyan államok területén történő elhelyezésének meg­akadályozása, amelyek jelen­leg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Ezt a kérdést szin­tén meg kell oldani. Negyedszer: A nemzetközi kérdések között jelentős he­lyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rend­szerei létrehozásának megtil­tása. A Szovjetunió vélemé­nye szerint ezt a kérdést már néhány évvel ezelőtt meg le­hetett volna oldani, akkor, amikor először felvetődött. Néhány állam álláspontja sajnos a kérdés megoldásá­nak elhalasztásához vezetett. Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy most, amikor a legkülönbözőbb te­rületen folyó tudományos ku­tatások fejlődése érezhetően megnöveli a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rend­szerei megjelenésének veszé­lyét, e területre összpontosul­janak az erőfeszítések. ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének fel­adata megköveteli a már fo­lyamatban levő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szin­tű tárgyalások mielőbbi sike­res befejezését. Hatodszor: A fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben levő megállapodá­sokat és egyezményeket meg kell erősíteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. Hetedszer: Szemmel látha­tóan széles körű egyetértés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlő­dése megbonthatatlan kap­csolatban áll a fegyverkezé­si hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a megoldásá­val. Az ilyen célú gyakorlati akciók eredményeként felsza­baduló eszközök hatalmas le­hetőséget biztosítanak az or­szágok és népek jólétének fo­kozására, fontos tartalékot jelentenek a fejlesztési célok­ra nyújtott segítség bővítésé­hez. Minél radikálisabbak lesznek a megfelelő intézke­dések, minél mélyebbre és tá­volabbra hatolnak, annál több pótlólagos anyagi eszközt for­díthatunk e célokra. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának megvan a szükséges joga és meghatal­mazása ahhoz, hogy ténylege­sen elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé történő haladást. Ez köte­lessége, s ezt meg is kell ten­nie. Ezzel az ENSZ-közgyű­lés előkészítené a leszerelési világkonferencia összehívásá­nak és sikerének feltételeit. A fegyverkezési hajsza meg­szüntetését célzó hatékony lépések megtételével az álla­mok áttérhetnének a leszere­lés problémájának gyökeres megoldására — az általános és teljes leszerelésre. Feszült helyzet Libanonban *■­­ Eliasz Szárkisz libanoni ál­lamfő szerdán délelőtt Lata­­kia szíriai kikötővárosba ér­kezett. A város repülőterén Hafez Asszad elnök és több száz főnyi tömeg üdvözölte. A két államfő találkozójára olyan időszakban kerül sor, amikor ismét dörögnek a fegyverek Libanonban: a leg­frissebb jelentések szerint az izraeli csoportok és az Izrael által támogatott jobboldali keresztény erők által Nabati­­je városára és a környező falvakra zúdított ágyútűz­nek 12 polgári személy esett áldozatul és mintegy 20 em­ber megsebesült. A térségben újólag kiala­kult feszült helyzetért Izrael a felelős — hangoztatta a PFSZ szóvivője. Mint hozzá­fűzte, az ismételt izraeli ag­resszióról tájékoztatták a li­banoni kormányt és az Uni­­fil-erők parancsnokságát is. NATO: tervek A NATO washingtoni csúcsértekezletének szerdai, második, egyben befejező napján a nyugati szövetség 15 évre szóló, példátlan mé­retű fegyverkezési terveiről tárgyaltak az állam- és kor­mányfők. Carter amerikai elnök az ülésen tett nyilat­kozatában ismét azzal ér­velt, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagálla­mai ..jogos védelmi szük­ségleteiken túlmenő mérték­ben” fejlesztették haderő­iket, ezért ..kényszerül” a NATO hadikiadásainak je­lentős növelésére. Az ülésen a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjéről kiala­kult NATO-álláspont ellent­mondásos. A szerdán nyil­vánosságra került szöveg szerint hosszú távon nem várható lényeges változás a Szovjetunió politikájéban „beleértve azt is, hogy a Szovjetunió az enyhülésre törekszik”. 1978. június 1., csütörtök

Next