Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1978. OKTOBER 1., VASÁRNAP ÁRA: 80 FILLÉR XXXIV. ÉVFOLYAM, 232 SZÁM A nemzetiségek kongresszusai elüti Szombaton befejező­dött a nemzetiségi szö­vetségek kongresszusai előkészítésének jelentős szakasza: a nemzetiségi lakosság, a helyi párt- és állami szervek, a Hazafi­as Népfront helyi szer­vezeteinek támogatásával szervezett közgyűléseken választotta m?a kongresz- szusi küldötteit. Az öt évvel ezelőtt tar­tott — kongresszusuk óta csaknem megkétsze­reződött a, nemzetiségi klubok száma, nemzeti­ségi könyvtárak könyv- állománya. ' Üiabb és újabb nemzetiségi köny­vek jelennek meg. Békés. Csongrád, Haj- dú-Bihar megye román nemzetiségű lakosai örömmel fogadták, hogy szövetségük lapia a Foaia Noastra júliustól hetilap­ként jelenik meg. akár­csak a németnyelvű Neue Zeitung, a szlovák Jbudové Novini és a dél­szláv Narodna Novina. A te'evízió. a rádió és a sajtó svakran beszámolt a román nemzetiségű la­kosság életéről, munká­járól. A Magvar Rádió budaoesti adója, július ó+a. hetenként egvszer. az egész ország területén hallható szlovák horvát- sz.erb nvelvű műsort su­gároz. A pécsi stúdió na- oonta fél órában német, horvát-szerb. a szolnoki stúdió nedig szlovák nyelvű műsort közvetít. A gyűlések többségére a tennivalók és feladatok felelősségteljes elemzése, kezdeményező és cselek­vő készség volt jellemző. A megválasztott kong­resszusi küldöttek — több mint 800-an — ok- tóberban megyei értekez­leteken vitatják meg a gyű'ések tapasztalatait, tanácskoznak a párt és ál'ami szervek, társadal­mi szervezetek megvei vezetőivel a felvetett problémákról. javasla­tok megvalósításáról. Az első mecvei értekezlet Szabolcs-Szatmár megvé- gvében lesz október 5-án. A Bács megvei küldöt­tek 4-én. a Vas megyei­ek 5-én értekeznek. Ok­tóber 52-ig a nemzetisé­gek lakta összes megyék­ben lezaj’anak a küldött- értekezletek. Ebben az időszakban a nemze+iségi szövetségek titká-sásai. illetve or­szágos választmányai fo­lyamatosán elemzik a legutóbbi kongresszusok óta végzett munkát, a kongresszus; előkészítő. szerkesztő és telölő bi­zottságok eddigi tevé­kenységét. Széles körben vitaiak meg azokat a beszámolókat] amelyeket novemberre tervezett kongresszusuk elé ter­jesztenek. Elsőként no­vember 4—5-én a ma­gyarországi németek, a következő hétvégén 11— 12-én a szlovákok, aztán 18—19-án a délszlávok és végül 25—26-án a ro­mánok kongresszusára kerül sor. Véget ért Varsóban az á pártközi-tudomány os konfe­rencia, amelyen a testvérpár­tok központi bizottságainak küldöttei a demokrácia fej­lődésének és az emberi jogok megvalósításának kérdéseivel foglalkoztak. A küldöttek há­rom munkabizottságban te­vékenykedtek. majd beszá­molójukat a plénum elé ter­jesztették. Az első számú bizottság a demokrácia tökéletesítésének kérdéseivel foglalkozott, a második — az emberi jogok­nak a szocializmusban való érvényesülésével, a’ harmadik pedig az embernek a béké­ben éléshez való jogával. A konferencián Andrzej Werblan professzor, a LEjYIP KB titkára, a KB Marxiz­mus—Leninizmus Intézetének igazgatója tartott záróbeszé­det. Méltatta a szovjet párt és a szovjet állam óriási ta­pasztalatainak jelentőségét és rámutatott arra. hogy értéke­sen járulnak hozzá a szocia­lista demokrácia fejlődésének kibontakozásához a testvéri országok nemzeti hagvomá nvpi és a szocialista demok ráciát megvalósító társada’ mi-politikai rendszerei. A tartalomból 85 000 egészségügyi dolgozó bárét emelik ♦ ♦ ♦ Tiszta vizet a medencékbe! ♦ ♦♦ Kisalföld postája ♦ ♦ ♦ Napvilágra került a föld aiatti bástya Kedvező a számvetés eredménye Okosan gazdálkodnak a lehetőségekkel Feladatok az év végéig a győri járás községeiben Lassan az év utolsó negyede következik, így hát már most szinte mindenütt számvetést készítenek: nii valósult meg ed­dig az elképzelésekből, mi az, amire a még hátralevő .időszak­ban különösen oda kell figyelni.. A napokban elvégezték ezt az összegezést a győri járás községeiben is. Ahogy az egyik községi tanács elnöke elmondta: egyre igé­nyesebbek az emberek, s ezekkel az igényekkel — a rendel­kezésre álló anyagiakat figyelembe véve — nem könnyű lé­pést tartani. A járás községeiben is — mint másutt — bár­ki körülnézhet, új házak sorát találja, az udvaron gépkocsik állnak, egyre több az elektromos háztartási gép. berendezés... Fel kell újítani az energiahálózatot, az utakat, óvodák, isko­lák, kereskedelmi létesítmények szükségesek — mégpedig színvonalasak. Akkor is, ha a beruházásokat az év, elejétől korlátozó rendelkezések kötik. Az összegzés alapján mond­ható, hogy a járás községei­ben idáig jól gazdálkodtak. Példa rá, hogy a tanácsok szeptember első hetében azt jelentették: felújításaik elő­irányzatának műszaki ké­szültségi foka 77 százalékos. Más területen ütemesen ha­ladnak egyebek között az óvodai építkezések, bár ezek­nél a beruházásoknál gond is adódik. Péren elvonultak az építők, mert nem biztosítot­ták számukra a szükséges te­rületet, Vámosszabadiban a vízvezeték szerelési munkái­ra még nincs kivitelező. Ab­dán pedig el sem kezdték az óvodabővítést. Az említettekből, s az ezút­tal fel nem soroltakból adód­nak az idei hátralevő felada­tok. A felúiítási munkák zömmel a második félévben fejeződnek be. és fontos, hogy a tervek szerint va’óban be­fejeződjenek Üi. a következő évre vaev évekre áthúzódó beruházások kezdődnek. Leg­fontosabbak az islmlaévité- .sek. uavanakkor a tanácsok szentember elején méa alapo­zási tervet sem kaptak. Igaz viszont az is. amit önkritiku­san meaáUaníthattak: nem mindenütt hiánytalan az elő­készítés. Az építőknek víz és villamos energia kell. hogy dolgozni tudjanak, a leendő iskolák helyéről el kell távo­lítani a termőtalajt. E sürgős munkában kell cselekedniük a tanácsoknak. Mielőtt valaki félreértené: ezek említése nem a községi tanácsok elmarasztalása. A feladattervben szerepelnek,* mintegy figyelmeztetőül, mi­ről nem szabad elfeledkezni. Hiszen már most elő kell ké szíteni az 1979-es költségveté­si évet. Felül kell vizsgálni a középtávú terv szerinti fej­lesztési elképzeléseket, célfel­adatokat. Például az utak, hi­dak felújítását. (Mostani ta­pasztalat, hogy néhány helyen túllépték a „keretet”, másutt pedig megkéstek a munká­val. Györújbaráton 800 ezer, Koroncón 400 ezer forintos útfelújítást kell még az idén elvégezni.) A községi tanácsok anyagi gondjain, mint mindig, az idén is sokat enyhített a lakosság társadalmi munkája. A cél a iárás falvaiban: min­denütt érje el a társadalmi munka értéke a személyen­kénti háromszáz forintot. Fel­méréseken, a felajánlások összegezésén alapuló reális el­képzelés ez. Feladat termé­szetesen: megteremteni a fel­tételeket. hogy az önkéntes munkára ajánlkozókat ne kellien tennivaló htján elkül­deni. A társadalmi munka nyil­vántartásának, elszámolásá­nak rendje az idén év elején megváltozott Az átállás után néhánv községben még az el­ső félév végén sem volt ki­elégítő nyilvántartás. Az el­lenőrzések során gyakran ta­pasztalták. hogy elkészült va­lami társadalmi munkában, csak éppen elfelejtették be­írni ... Okosan gazdálkodni a le­hetőségekkel — olyan mottó ez, amelyet mindenütt ugyan­csak tanácsos a napi munká­ban is szem előtt tartani. A megyei tanács nemrégi érté­kelése szerint a győri járás tanácsai valóban eszerint te­vékenykednek. J. F. vffoffíha és huMmizffHts ÉRTELMISÉGI KÖRBEN akörül forgott a vita, hogy napjainkban ki az igazán humanista gazdasági vezető. Valaki azt mondta, az az igazán emberséges vezető, aki elnéző a munkások iránt. Szó szót. érv érvet Követett, végül kialakult az elfogadható vélemény. A társaság legtöbb tagja úgy vélekedett, hogy az az igazán huma­nista vezető, aki a munkát mindenféle megalkuvástól és elnézéstől mentesen megköveteli Azóta több munkástól is megkérdeztem, kit tartanak bent a gyárban szocialista típusú, emberséges vezető­nek. Valamennyiüknek az volt a véleménye, hogy mun­ka nélkül semmire sem lehet menni Az a mérnök vagy művezető, aki elnézi a lógást, a fusizást, a fél órákig tartó eszmecseréket, a munkaidő rendszeres kihaszná­latlanságát, csak látszólag humanista gondolkodású, a valóságban éppen az ellenkezője. Egy marós rokonom, miközben saját szakmájának szépségeit ecsetelte, így vélekedett: „Nekem sokat kell dolgoznom, de meg is fizetnek érte. Örülök, hogy min­dig látom az eredményt, és büszke vagyok, ha tudom, hogy aznap mit adtam az országnak. S az olyan vezető, aki nem segíti elő, hogy zavartalanul dolgozhassam, le­het akármilyen jószívű és elnéző, árt nekem, a gyár­nak. meg a társadalomnak is." Ismert az a lenini tétel, ami szerint végső soron a munka termelékenységének magasabb fokával mérjük egy társadalom fejlettebb voltai. Azok a vezetők, akik mindent megtesznek a munkaidó jobb kihasználásáért, a termelékenység növeléséért, a lenini gondolat jegyé­ben tevékenykednek. De mit mondjunk az olyan veze­tőkről, akik elnézik a szervezetlenséget, a tunyaságot, a drága gépek állását, es jóindulaluan behunyják a szemüket, ha lazsalo embereket latnak a műhelyekben? f urcsa lenne, ha ázt állítanánk, hogy a lógósok nem szeretik az ilyenfajta vezetői opportunizmust. Nekik nyilvánvalóan olyan csoportvezetőre, művezetőre vagy igazgatóra van szükségük, aki elnéző — a kollektíva és társadalom kárára. Nekik ez a fajta vezetői maga­tartás jelenti a humanizmust. Ez azonban hamis ér­telmezés, visszájára fordítása mindannak, amit szá­mukra a humanizmus jelen!. A MUNKA TÁRSADALMA vagyunk, és az emberek döntő többsége tisztességesen elvégzi a dolgát. A lógó- sok, a trehányok, a munkátlanok szerencsére minde­nütt kisebbségben vannak. El kell érni azonban, hogy arányuk egyre csökkenjen, de ez csak úgy érhető el, ha tőlük is megköveteljük azt. hogy megdolgozzanak a fi­zetésükért. Nagyon embertelen dolog, ha a jó munká­soknak kell megtermelni a lógósok munkabérét is. S nagyon embertelen az olyan emberség, amelynek révén ez bármelyik üzemben lehetségessé válik. Számunkra a tisztességesen dolgozó emberek vélemé­nye az irányadó, nem pedig azoké, akik alig várják a munkaidő végét, s közben igyekeznek minél többet la­zsálni a nyolcórás műszakban. Szó sincs arról, hogy tú! akarnánk hajszolni az embereket, hiszen köztudomású, hogy a tőkés üzemekben összehasonlíthatatlanul na­gyobb a munkaintenzitás, mint nálunk. A tudományos­technikai forradalom ezernyi nagyszerű eredményét pró­báljuk meghonosítani, és megkönnyíteni általa a fizikai munkát. Munkaerőhelyzetünk, gazdasági viszonyaink*és kiaknázatlan lehetőségeink azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy növeljük a munka termelékenységét. S ugyan hogy lehetne ezt növelni lógással és lazsálás­sal? A napokban beszélgettem egy esztergályossal, aki ko­rábban egy rendezetlen, piszkos műhelyben dolgozott. Ott mindent elnéztek neki. A közelmúltban átszervezés folytán átkerült egy modern nagyüzembe, ahol teljesít­ménybérben kell dolgoznia. Nincs lazsálásra lehetőség. Ez az esztergályos azonban most összehasonlíthatatla­nul jobban érzi magát, mint korábban a kisüzemben. Olyan szervezett a munkája, és olyan nagyszerűek az egyéb körülmények, hogy úgy érzi, most tudja csak igazán, milyen öröm az ember számára a szocialista munka. S HOGY VÉGÜL IS ki az igazán humanista vezető? Azt hiszem, a válasz egyértelmű. Az, aki gondoskodik a munka szervezettségéről, a jó anyagellátásról, a tisz­ta, világos, megfelelő hőmérsékletű és levegőjű helyisé­gekről. s számos más fontos munkafeltételről, amit a dolgozók igényelnek. S aki ezeket az igényeket kielégíti, az joggal meg is követelheti a fegyelmezett munkát, és a javuló feltételekkel arányosan növekvő munkaterme­lékenységet. Enélkül ugyanis a szocialista gazdaság iga­zi fejlődése elképzelhetetlen. K. L. Megkezdték a búza vetését * Elsők között kezdte meg a búza vetését a péri Egyetér­tés Termelőszövetkezet. Ezek­ben a napokban 1500 hektár gabonát vetnek el, amelyből 1100 hektáron kerül a búza a talajba. Matusz Károly felvétele Ideológiai értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents