Kisalföld, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

Szovjet -amerikai konzultáció Csütörtökön szakértői szin­tű megbeszélésekkel kezdő­dött a szovjet fővárosban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi és gazdasági tanácsa, a két or­szág kormányszintű konzul­tációs szervezete jövő heti ülésének előkészítése. Az amerikai küldöttséget Juani­ta Kreps kereskedelmi és Michael Blumenthal pénz­ügyminiszter vezeti, a szov­jet fél részéről a tárgyaláso­kon Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter és más személyiségek vesznek részt. Folytatja munkáját a Legfelsőbb Tanács A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán csü­törtökön egyhangúlag jóvá­hagyták az 1979. évi népgaz­dasági terv és költségvetés törvénytervezetét, amelyeket szerdán terjesztett a két ház együttes ülésen a képviselők elé Nyikolaj Bajbakov, mi­niszterelnök-helyettes és Va­­szilij Gorbuzov pénzügymi­niszter. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka csütörtökön a Szövet­ségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön-külön üléseivel folytatódott. A Szövetségi Ta­nács ülésén Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitkára a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke vezetésével részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. A Legfelsőbb Tanács állan­dó bizottságai által előterjesz­tett módosítások figyelembe­vételével a jövő évi költség­­vetés bevételeit 269,2 milliárd, kiadásait 268,9 milliárd ru­belben határozták meg. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács tagjai ugyancsak egyhangúlag jóvá­hagyták az 1978. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának menetéről és az 1977. évi költ­ségvetés végrehajtásáról elő­terjesztett beszámolókat és megfelelő határozatokat hoz­tak erről. A szovjet parla­ment két háza jóváhagyta a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge által a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszakban hozott törvényerejű rendeleteket. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka pénteken folytatódik. A MITO-hatalmak felelősek a bécsi tárgyalások sikertelenségéért Nem a szocialista országo­kon múlik, hogy Bécsben mindezideig nem született megállapodás a fegyveres erők és a fegyverzet Közép- Európa területén történő csökkentéséről. Mint a Var­sói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületé­nek legutóbbi moszkvai ülé­sén is rámutattak, a szocia­lista országok Bécsben tár­gyaló küldöttségeinek leg­utóbbi javaslata olyan komp­romisszum lehetőségét te­remtette meg, ami messze­menően figyelembe veszi a nyugati fél, a NATO-tagál­­lamok korábbi elképzeléseit. A szocialista országok pél­dául elfogadták a közös fel­ső határ elvét, mint ismere­tes, javaslatuk szerint a tér­ségben mindkét fél számára 100 ezer főben szabnák meg a fegyveres erők létszámát, ebből 200 ezer fő lenne a légierő létszáma. Ez például jóval magasabb szint, mint amit korábban a szocialista országok javasoltak, különö­sen a légierő létszámát ille­tően. Ugyancsak elfogadták a szocialista országok azt a nyugati elképzelést, hogy a csökkentés a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegy­veres erőinél más és más módszerekkel történjék: a Szovjetunió teljes hadosztá­lyokkal csökkenti erőit, ame­rikai részről kisebb egysé­gekkel történne a létszám­­csökkentés. Ugyancsak ké­szek a szocialista országok arra, hogy a NATO-orszá­­gok korábbi javaslatainak megfelelően a Szovjetunió és az Egyesült Államok az első szakaszban a térségben állomásozó fegyveres erőik létszámának arányában hajt­sák végre a csökkentést. Ezzel együtt természetesen a szocialista országoknak is megvannak saját javaslata­ik, amelyek összefüggnek az általuk elfogadott nyugati elképzelésekkel. Kiinduló­pontjuk az, hogy ebben a­­ térségben kialakult a fegyve­res erők viszonylagos egyen­súlya, s a csökkentést ennek megfelelően kell végrehajta­ni, úgy, hogy egyik fél biz­tonsága se szenvedjen káro­sodást. Ugyanakkor ki akar­ják járni annak lehetőségét, hogy a csapatcsökkentési megállapodások megkötése után az aláíró országok bár­melyike önállóan növelje fegyveres erőit, s ezzel meg­változtassa a meghatározott közös felső határt, illetve egyoldalúan növelje a csa­patok létszámát a közös ha­tár fölé. A szovjet sajtót a politi­kai tanácskozó testület ülése és a bécsi tárgyalások újabb fordulója óta élénken foglal­koztatják a bécsi tárgyalá­sokról érkező jelentéseket. A lapok — összhangban a tes­tület ülésénél elfogadott nyi­latkozattal — arra a követ­keztetésre jutnak, hogy a tárgyalások eredményének elmaradásáért elsősorban a NATO-hatalmak felelősek. Egyre homályosabb a King-gyilkosság A Martin Luther King meggyilkolásának körülmé­nyeit kivizsgáló amerikai képviselőházi albizottság mindeddig semmi olyan bi­zonyítékot nem talált, amely eldöntené, hogy King magá­nyos gyilkos, avagy összees­küvés áldozata volt-e. Leg­alábbis ez derül ki a bizott­ságban részt vevő nyomozók szerdai nyilatkozatából. A gyilkossággal egyedül gyanúsított James Earl Ray egy korábbi kihallgatás so­rán azzal próbált „védekez­ni”, hogy titkos szervezetek kiszemeltjeként cselekedett és 50 ezer dollárt kapott „szolgálataiért”. Ezt az ösz­­szeget azért kapta — állítot­ta —, hogy sikerüljön kül­földre menekülnie a gyilkos­ság elkövetése után. A bi­zottság közlése szerint azon­ban nincs bizonyíték arra, hogy Ray az összeget felvet­te. Csupán azt sikerült megál­lapítani, hogy az 50 ezer dol­lárt, King meggyilkolásának fejében egy bizonyos Missou­ri állambeli John Sutherland ügyvéd ajánlotta fel, nem tudni azonban, hogy kinek. Az összekötő szerepét, az ugyancsak Missouriból való Kauffman üzletember végez­te. Csütörtökön a gyanúsított Ray két fivérének kihallga­tásával folytatódik az immár egyre homályosabbnak tűnő King-gyilkosság kivizsgálása. 2 — KUMrt HD E^yiptom —Izrael—USA Leszerelés Menahem Begin izraeli kormányfő csütörtökön a kairói és a Tel Aviv-i ame­rikai nagykövetség közvetí­tésével levelet kapott Anvar Szadat egyiptomi elnöktől. A levél értesülések szerint az egyiptomi—izraeli békeszer­ződéssel kapcsolatos legújabb egyiptomi javaslatokat tar­talmazza. Az egyiptomi elnök üzene­tét Samuel Lewis, az Egye­sült Államok Tel Aviv-i nagykövete Begin kormány­fő és Robert Byrd amerikai szenátor délutáni találkozó­ján nyújtotta át. Byrd sze­nátor, aki Carter elnök sze­mélyes megbízottjaként szer­dán még Kairóban tárgyalt, tájékoztatta Begint Szadat­­tal folytatott megbeszélései­ről. Butrosz Ghali egyiptomi ügyvezető külügyminiszter csütörtökön elismerte, hogy a palesztinok önálló állam­­alapításra való jogát a „Camp David-i megállapo­dásokban nem mondták ki egyértelműen”, de úgy véle­kedett, hogy az Egyiptom ál­tal követelt rendezési sza­kaszok teljesítése után a pa­lesztinoknak „saját államuk lesz”. Az egyiptomi fél javasla­taival tarsolyában — rövid párizsi látogatását befejezve — csütörtökön továbbuta­zott Washingtonba Musztafa Khalil egyiptomi miniszter­­elnök. Aláírták a magyar-román árucsereforgal­s jegyzőkönyvet Tordai Jenő és Marin Tra­­istaru külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 1979. évi magyar—román árucsere-forgalmi jegyző­könyvet. Az okmány az áru­forgalom 8 százalékos növe­kedésével számol, és értéke eléri a 400 millió rubelt Fi­gyelemre méltóan növeke­dik a gépipari termékek kölcsönös szállítása, melyek­nek részesedése eléri a 60 százalékot. A magyar gépipar jelentős volumenben szállít a román járműipar részére motorokat, hátsóhidakat és egyéb járműipari fődarabo­kat. A magyar export fontos tételei a szerszámgépek, a kohászati berendezések, a műszerek, az állattartási és mezőgazdasági gépek, vala­mint a könnyű- és vegyipari gépek is. A román gépipar a magyar vasút részére 1890 tehervagont, valamint 450 ló­erős dízel-hidraulikus moz­donyokat szállít, figyelemre méltóan növekszik a román szerszámgépek és villamos fogyasztásmérők importja, és építőipari gépekből 45 lóerős traktorokból, a kőolajipari berendezésekből és Dacia személykocsikból is tekinté­lyes tételeket vásárolunk. Magyarország hengereltáru­­kat, növényvédőszereket is szállít, s román földgázt, fa­ipari termékeket, vegyi és építőanyagokat vásárol. Je­lentősek a két ország fekete­fém és színesfém kohászati termékcseréi is. A hazai áru­­választék román gáztűzhe­lyekkel, zománcozott vas­kályhákkal, és olajkályhák­kal bővül. Az aláírásnál jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Rajnai Sándor, ha­zánk bukaresti nagykövete, valamint Constantin Cimbru, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ügyvivője. Földrengés Mexikóban Hatalmas pánikot keltett szerdán a 13 millió lakosú Mexikóvárosban az a három, közepes erősségű földrengés, amely közép-európai idő sze­rint este kilenc óra körül rázta meg a fővárost. Az első jelentések szerint a Richter skála szerint 6,3 erősségű földlökések , ame­lyeknek epicentruma a fővá­rostól 640 kilométerre dél­keletre volt — számottevő anyagi károkat okoztak épü­letekben. Nem hivatalos köz­lés szerint ketten életüket vesztették, mintegy 100-an megsebesültek. Ülésezik a kínai pártvezetés „Bonyolult” kérdések Illetékes kínai forrás csü­törtökön megerősítette, hogy november 10. óta folyik a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága által össze­hívott kibővített munkaérte­kezlet, amelyet néhány na­pon, esetleg egy héten belül követhet a Központi Bizott­ság plenáris ülésszaka. A kibővített munkaérte­kezleten Hua Kuo-feng, a Központi Bizottság elnöke tartott terjedelmes beszámo­lót az ország belpolitikai helyzetéről és a „négy mo­dernizálás" ütemének meg­gyorsításáról. A beszámoló, amelyet az értekezlet részt­vevői egyhangúlag elfogad­tak, egyebek között hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy alapvető változásokat kell végrehajtani a kínai gazdaságirányítás rendszeré­ben, különösen, ami az állam és a nagyvállalatok, illetve a központi kormány és a tar­tományok gazdasági jellegű kapcsolatait illeti. Hua Kuo­­feng beszámolója szerint Kí­na társadalmi és politikai életében a most következő időszakban a hangsúlyt a törvényesség és a demokrá­cia helyreállítására, kibonta­koztatására és megszilárdítá­sára kell helyezni. A beszámoló részletesen foglalkozott a káderpolitika problémáival, mindenekelőtt az elmúlt két évtized során félreállított és meghurcolt vezetők rehabilitálásának sürgető kérdésével. Az idé­zett forrás szerint várható, hogy rövidesen bejelentik a Liu Sao-csi volt államelnök köréhez tartozó hatvanegy vezető káder rehabilitálását. A rehabilitáltak között em­lítik Peng Csent és Po Ji-pot. Mint mondják, mindkét po­litikus elmúlt már hetven éves, de jó egészségnek ör­vend, és teljes mértékben alkalmas a vezetői munkára. A kínai pártvezetés ugyan­csak jóváhagyta az 1958-ban leváltott Peng Tö-huaj mar­sall, honvédelmi miniszter rehabilitálását. (Peng Tö­­huaj 1974-ben meghalt.) Az említett forrás szerint egyelőre nincs napirenden Liu Sao-csi egykori államel­nök rehabilitálásának kérdé­se, amelyet „bonyolultnak” ítél a jelenlegi vezetés, nyil­vánvalóan Mao Ce-tung újr­­raértékelésének vajúdó prob­lémája miatt. A rehabilitálá­sokra vonatkozó döntésről magasabb szinten már tájé­koztatták a pártkádereket. Kínai források rámutatnak, hogy a pártvezetés vélemé­nye szerint Mao Ce-tungot nem lehet és nem szabad felelőssé tenni az 1976-os Tienanmen-téri tömegtünte­tések elnyomásáért, mert a szóban forgó április eleji na­pokban Mao Ce-tung már olyan súlyos beteg volt, hogy „nem volt tudatában annak, ami körülötte történt”. A ve­zetés mindenképpen el akar­ja kerülni, hogy folytatódjék a Mao Ce-tung „bemocsko­­lására” irányuló kampány. Ezért igyekszik korlátozott mederbe terelni a pekingi nasivbetűs faliújság-hadjára­tot. A jelek szerint nem vár­ható lényeges változás a KKP legfelsőbb vezetésében. Legfeljebb talán annyi, hogy egy-két, a fali újság kampány­ban megtámadott vezetőt „más munkakörbe” helyez­nek. Ilyen kérdésekben azon­ban még semmiféle döntés nincs — mutatnak rá illeté­kes kínai források. Hazánkba érkezik Mengisztu Hailé Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Mengisztu Hailé Mariam alez­redes, a szocialista Eti­ópia ideiglenes katonai kormányzó ta­nácsának elnöke, állam- és kormányfő. MAGYAR—ETIÓP KAP­CSOLATOK Az egymillió 222 ezer négy­zetkilométeren elterülő, 27 millió lakosú északkelet-afri­kai Etiópiát Szudán, Kenya, Szomália, Dzsibuti és a Vö­rös-tenger határolja. Az or­szág több évszázadon át gyarmati elnyomás alatt élt; a feudális­ egyházi monarchi­át, a császári uralmat 1974 szeptemberében döntötte meg a hadsereg haladó szellemű szárnya, az ideiglenes katonai kormányzó tanács. Államosí­tották a bankokat és a pénz­intézeteket, az iskolákat, va­lamint a legfontosabb 76 ter­melővállalatot, s állami irá­nyítás alá vették a külkeres­kedelmet. Néptulajdonná nyilvánították a földet, sza­bályozzák a külföldi tőke működését, az ország vezeté­se a tudományos szocializmus elvét követő élcsapatpárt megszervezését, a népi de­mokratikus államforma lét­rehozását tűzte ki célul. Eti­ópia híve az enyhülésnek, el­lenzi az újfajta tömegpusztí­tó fegyverek bevezetését, s támogatja a szocialista orszá­­goknak a béke megszilárdí­tását szolgáló törekvéseit. Tá­mogatja az afrikai felszaba­dító mozgalmakat, valamint a függetlenségüket elnyert ál­lamoknak az önállóságért, a szuverenitásért és a fejlődés­ért vívott harcát. A forrada­lom győzelme óta — imperi­alista ösztönzésre — számos külső és belső támadás érte az új rendszert. A Szomáliai agresszió visszaverésében a szocialista országok — köz­tük hazánk is — politikai, diplomáciai és gazdasági se­gítséget is nyújtottak. Magyarország 1959-től kö­veti, majd 1964-től nagykö­veti szinten létesített diplo­máciai kapcsolatot Etiópiával, az ország fővárosában, Ad­­disz Abebában 1962-ben nyílt kereskedelmi kirendeltsé­günk. 1974-től kapcsolataink­ban minőségi változás követ­kezett be, és az együttműkö­dés számos területén kiugró­an fejlődött. Az elmúlt évek­ben politikai, jószolgálati kül­döttségek érkeztek Etiópiá­ból, és a két ország vezetői között állandó, rendszeres a tapasztalatcsere. Tavaly Eti­ópia nemzeti ünnepén az igzaságügy-miniszterünk veze­tésével járt kormányküldött­ség Addisz Abebában. Az idén külügyminiszterünk, majd — a Központi Bizottság titkárának vezetésével — ma­gyar párt- és kormánykül­döttség látogatott az észak­kelet-afrikai államba. Az el­múlt hónapokban Magyaror­szágon fogadták az etióp épí­tésügyi államtitkárt, valamint a főváros polgármesterét. Az elmúlt három évben megháromszorozódott a ke­reskedelmi forgalmunk, s a magyar kivitelben nőtt a gépipari termékek aránya. A két ország 1978-ra 50 Ikarus autóbusz szállítására kötött, szerződést, s exportunkban megtalálhatók a fonodai gé­pek, a gyógyszerek és a tex­tiláruk is. Tavaly két tábori kórházzal, orvosi műszerek­kel, gyógyszerekkel, valamint a szakszervezetek és a Ma­gyar Vöröskereszt segélyszál­lítmányaival igyekeztünk hozzájárulni a külső agresz­­szi­ókból és az ország gazda­sági fejletlenségéből adódó gondok enyhítéséhez. A mű­szaki—tudományos együttmű­ködés keretében 1978—79-ben 35 szakértőt küldünk Etiópiá­­ba, s vállaltuk 60 szakember — köztük 50 szakmunkás ma­gyarországi képzését. Tavaly 87 ösztöndíjas tanult a ma­gyar felsőoktatási intézmé­nyekben, számuk az idén to­vább növekedett. 1977-ben a kulturális és tudományos együttműködésre is munka­program készült és a tervek valóraváltása hozzájárul a di­­namikusan fejlődő kapcsola­­­tok további szélesítéséhez. Az olasz keresztény­demokraták politikai vonala Rómában csütörtökön köz­leményt hoztak nyilvános­ságra az Olaszországot kor­mányzó Kereszténydemokra­ta Párt (DC) szerdai vezető­ségi üléséről, amelyen a kö­vetendő politikai vonalat vi­tatták meg. Az il Popolo, a DC hivatalos lapja csütörtö­kön teljes terjedelemben, négy újságoldalon közölte Zaccagnini főtitkár beszá­molóját. A közlemény szerint a ve­zetőségi vitát folytatni fog­­­­ják, mivel nem sikerült be­fejezniük. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a DC vezetősége nem egységes Zaccagnini politikájának és személyének támogatásában. A főtitkár beszámolój­ában teljes támogatásáról biztosí­totta Andreotti kormányát és felszólította a parlamenti többség többi négy pártját, hogy fokozza együttműködé­sét a kormány támogatása érdekében. A jövőbeni kilátásokról szólva Zaccagnini kijelentet­te: meg kell teremteni annak feltételeit, hogy leküzdjék a „szükségmegoldást” (a ke­reszténydemokraták az OKP- val kialakított parlamenti együttműködést értik szük­­ségmegoldássnl. Ezzel kap­csolatban felszólította a kom­,­munistákat, politikájok és ideológiáink „további rövi­dlátására”. A­­» Unitá, az OKP lamna csütörtöki számában azt érzi ki a"ceasnini szavaiból, ho«­" a DC főtitkára a közA"Hal megoldásra céloz, de állás­­pontja még tisztázatlan és­­kétértelmű. ­1978. december 1., péntek

Next