Kisalföld, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Magyar - szovjet_____________ kormányközi bizottság ülésszaka Az együttműködés szocialista fejlődésünk meghatározó tényezője Eskütétel Szerdán Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, va­lamint ár. Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztott tagjai. Az eskütételen jelen volt Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Hoós János, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai . osztályának veze­tője és Szakait József, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. Fogadás Huszár István miniszterel­nök-helyettesnek, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének meghívására szerdán Buda­pestre érkezett Kiril Zarev, a Bolgár Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese, a bolgár Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország ter­vezési együttműködésének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Vladimir Videnov, a bu­dapesti bolgár nagykövet is. BVT-ülés Berlinben A magyar békemozgalom képviseletében ' Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Bé- ke-világtanács elnöksége tag­jának vezetésével öttagú kül­döttség utazott szerdán Ber­linbe, a Béke-világtanács feb­ruár 1—5. között tartandó ülésére. A tanácskozás napi­rendjén olyan fontos kérdé­sek megvitatása szerepel, mint a leszerelés, az enyhü­lés. a nemzetközi szolidaritás erősítése Vietnam. Laosz és Kambodzsa néoeivel. a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. A plenáris és a szekcióülésekkel párhuza­mosan tanácskoznak a Béke­világtanács bizottságai is. hogy végleges formába önt­sék a nemzetközi békemozga­lom 1979. évi akcióprogram­ját. fl fejlődő világ lévőjéről A nemzetközi békemozga­lom idei fórumainak előké­szítéséhez, az állásfoglalások kimunkálásához a Béke-vi- lágtanácsnak is elküldik a szerdán befejeződött buda­pesti tudományos szeminári­um több mint félszáz előadá­sának s a vitának az anyagát. A fejlődő világ jelenlegi hely­zetének és jövőjének legfon­tosabb kérdéseit tárgyaló bu­dapesti tanácskozás zárónap­ján ezt is elhatározták, ami­kor a szeminárium tapaszta­latait összegezték. Nemes hagyomány, hogy megyénk országgyűlési kép­viselői ellátogatnak Győr- Sopron megye egyik különö­sen jó munkát végző gyárá­ba. intézményébe. A megyei képviselőcsoport tegnap a győri Közlekedési és Távköz­lési Mjűszaki Főiskolán tar­totta meg ülését. Dr. Marton János, a képvi­selőcsoport elnöke üdvözölte a megjelenteket, közöttük Horváth Jánost, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkárát, Fördös Andrásáét, a Hazafias Nép­front megyei titkárát, dr. Papp Józsefet, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. Dr. Hegedűs Gyula főigaz­gató adott tájékoztatást a fő­iskola történetéről. Az intéz­ményt 1974-ben avatták fel és 1977-ben adták át teljes egészében rendeltetésének. Örömét fejezte ki. hogy or­szággyűlési képviselőink el­látogattak hozzájuk. Elmond­ta. hogy a főiskola nagy jövő előtt áll. Szervezésében elő­ször valósította meg azokat a reformokat, amelyeket a kor­mányzatunk a hazai felsőok­tatásban meghonosítani kí­ván. Jelenleg 1500 nappali és 1200 levelező hallgatója van a KTMF-nek. A nappali tago­zatról évente 380, a levelező tagozatról pedig 150 üzem­mérnököt bocsátottak ki. A 12 üzemmérnöki szak mellett műszaki oktatói szak is van a főiskolán. Legfontosabb feladatként az alábbiakat hangsúlyozta. 1982-ig befejezik az oktatás színvonalát emelő összes jegy­zetek elkészítését. Tovább ja­vítják az oktató-nevelő mun­kát. Céljuk még, hogy a fő­iskola minél eredményeseb­ben működjön a tudomány területén; a tanárok és a di­ákok minél hasznosabban kapcsolódjanak be a Győr és a megye tudományos, tár­sadalmi. kulturális eleiébe. Kiemelt feladatként jelölte meg az úgynevezett posta- graduális képzést, hogy a végzett növendékek bizonyos idő utón hosszabb-rövidebb időre térjenek vissza tovább­képzési tanfolyamokra. Az említettekhez a végzett üzem­mérnököket alkalmazó vál­lalatok segítségét is kérte. A tudományos munka fel­tételei adottak: 260 főállású tanára van a főiskolának, többségük fiatal, az oktatók között hét a tudományok kandidátusa. 47 pedig műsza­ki doktor. Több Időt kíván­nak ezután fordítani a tudo­mányos munkára. Kezdettől fogva sürgetik, hogy Győr a főiskolához csatlakozva vál­jon a hazai hírközlés és köz­lekedés tudományos bázisává. A főiskola könyvtárát regi­onális könyvtárrá és doku­mentációs központtá kíván­ják fejleszteni. A főigazgató után Fodor László, a pártvezetőség, Szá­llási István, a KISZ-bizoüság munkájáról számolt be a kép­viselőknek. A program második részé­ben a vendégek meglátogat­ták a főiskola 57 ezer kötetes könyvtárát, megtekintették az aulában dr. Csanádi György emléktábláját; megelégedé­süket fejezték ki a korszerű előadótermek láttán. Nagy élményt jelenteti a képvise­lők számára a laboratóriumok­ban tett látogatás. Az ottani dolgozókkal folytatott beszél­getések alapján a képviselők árról is tájékozódtak, hogy a főiskola gazdag szellemi ér­tékeit megyénk vállalatai nem mindig használják ki eléggé. Látogatásuk befejezéseként a diákotthon Csanádi-termé- ben Czeglédi Lászlóné, Kocs­mán Ferencné, Makkos An- talné, Szemerits Ferencné. Weiszböck Rezsöné, Borbély Gábor. Lombos Ferenc, Pa­yer Imre, Pál József, R'iba Miklós, Szigethy Dezső, Var­ga Berta István, dr. Varga János és dr. Marton János tettek fel kérdéseket a főis­kola vezetőinek. Horváth János, a megyei pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta a főiskola oktatói­nak és diákjainak. Arra kér­te a főigazgatót, neveljenek olyan szakembereket, akik szakmai szempontból is meg­állják helyüket, amellett társa­dalmunk hasznos tagjai lesz­nek. A főiskolai ifjúság jelen­léte mielőbb éreztesse hatását a megye és a megyeszékhely eletében. Haladó hagyomá­nyaink felhasználásával já­ruljanak hozzá kulturális ér­tékeink gyarapításához. A fő­iskola gazdag szellemi tőkéje ne heverjen parlagon, segít­se megyénk gazdasági életé­nek dinamikus fejlődését. A képviselők látogatása a késő délutáni órákban ért véget. Imre Bcla Az új esztendőben kezde­ményezésekre, i ntézkedések- ré, változtatásokra ösztönöz­ték a vállalatokat az új fel­tételek. a szigorúbb követel­mények — ezt tükrözik a je­lentések, amelyekben az üze­mek januári eredményeiket, munkájuk főbb eseményeit összegezik. Az ország energiamérlegét számottevően javították a szénbányászok, akik a társa­dalom kérésére az év első hó­napjában a tervezettnél 40 ezer tonnával több. összesen 2 millió 243 ezer tonna sze­net hoztak felszínre, hogy a nagy hidegben se legyen fű­tőanyaghiány. Maguknak a bányászoknak két hídeghul- lám. és a hófúvások okozta akadályokkal, a kötélnálvák lefagyásával is mes kellett küzdeniök. több szabadnap­jukat is feláldozták. ho°y a lakosságnak és az marnak le­ven tüzelője. Nagy segítsé­get kaptak a vasutasoktól, akik lénvegesen csökkentet-, t^k a vagonhiánvt. A 1—mbb eredményt Oroszlány és Ta­tabánva, valamint a Thorez külfejtés érte el. Az itt dol­gozóké a fő érdem, hogy az egész évre felajánlott 355 ezer tonna terven f-'üli szén több rrtint 10 százaléka már megvan. Ennek a mennyiség­nek legalább kétszeresét, akariák kitermelni, a tél még hátralévő szakaszában. A szegedi szénhiHro°óome* (■lenedben 436 millió köbmé­ter föMgázt hozta'- felszínre januárban, ezzel teljesítették Szerdán Moszkvában meg­kezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XXii. ülésszaka. A tanácskozáson a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökéi: Marjai József és Konsztantyin Katuscv minisz­terelnök-helyettesek vezetik. Az ülésszak napirendjén az együttműködés számos fontos kérdése szerepel. Konsztantyin Katusev üd­vözlő beszédében hangsú­lyozta: a két ország népe az SZKP és az MSZMP vezeté­sével valósítja meg a két párt kongresszusain körvo­nalazott társadalmi és gazda­sági fejlesztési terveket. Eb­ben jelentős szerepe van or­szágaink gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­désének. Állandóan növekt szik a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság árucse- reforgalma, a kölcsönös szál­lításokban bővül a szakosí­tott termékek aránya, fejlő­dik a termelési kooperáció. — Bár a sikerek vitatha­tatlanok. azoknak a felada­toknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz. az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülés­szak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósí­tására irányulnak. Az együtt­működés továbbfejlesztésének feladatait a két párt vezetői: Leonyid Brezsnyev és Kádár János az elmúlt évben a Krím félszigeten megtartott találkozóján jelölték meg. s ennek megfelelően az egyes szervezetek, intézmények dol­gozták ki terveiket. Katusev méltatta annak a javaslatnak a fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga legutóbbi ülésén: a feles­leges és gazdaságtalan tőkés imoort csökkentésére fokozni kell a tagállamok együttmű­ködését. termelési szakosítá­havi tervüket, s egyben jól jövedelmező új termék, az úgynevezett izobután gyártá­sára is felkészültek. Az egyik gázíeldolgozó. üzemet alkal­massá tették a hazánkban eddig nem gyártott, a legkü­lönbözőbb vegyiipari célokra jól • használható izobután le­választására. Ezzel a gázzal helyettesíthetik például az aerosolos flakonokban hasz­nálatos freon-gázt, amely egves szakemberek szerint a magas légkört szennyezi, és ezért használata nem kívá­natos. Az új termék előállí­tása többlet-munkaerőt nem igényel, sőt bizonyos termelő- berendezések további auto­matizálásával a jelenleginél 22-vel kevesebb emberrel oldják meg a szénhidrogén­medence idei feladatait. A Borsodi Veavikombinát tavaly elkészült úi üzeme, a PVC-°'yár termékeiről megér­keztek az első minősítések. Ezek szerint az itt előállított PVC-norok kii'fn'-ii niacokon is bebizonyították, hogy a leafeilettebb ioari államok­ban készült műanyagokkal is felveszik a versenvt. sőt hő- stabilitásuk meghaladia azo­kat. A gyár berendezései ki- ‘■""á.stalanul működnek, s ha szüksé—«. az idén 125 ezer tonna PVC nort állíthatnak e'n többet a tervezettnél. Eb­ből az aiananvaaból az éiítő- inar részére aitóka.t. ablako­kat és válaszfalakat, a mező- gazdaságnak csöveket és fó­tiakat'. mác jnará°ak számára pedig több mint 200 féle sát egyes berendezések, gép- alkatrészek gyártásában. Marjai József válaszbeszé­dében hangsúlyozta: a ma­gyar—szovjet gazdasági es tudományos-műszaki együtt­működés az egyik meghatá­rozó tényező szocialista fejlő­désünkben s ennek az együtt­működésnek jelentősége 'nem csökken, hanem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb je­lentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredmé­nyesebb. konkrétabb, opera­tívabb legyen — hangoztatta. Rámutatott: a gyakorlati együttműködés elősegíti az előttünk álló feladatok sike­resebb megvalósítását. Ez biztosítéka annak, hagy tel­jesítsük ötéves tervünk alap­vető célkitűzéseit s megfelelő módon készítsük elő a kö­vetkező ötéves terveket. Nem­csak népgazdaságunk egyen­súlya, hanem a világgazda­ságban betöltött szerepe szempontjából is alapvető fontosságú, hogy teljesítsük a kölcsönösen vállalt kötele­zettségeket. Marjai József megállapí­totta Alekszej Koszigin és Lázár György múlt évi meg­beszélése rendkívüli jelentő­ségű volt ezen a téren, s most az a feladat, hogy konkréten kidolgozzák az együttműködési terveket az 1980 utáni időszakra is. A kormány elnökhelyettese ktifön aláhúzta a hosszú iá- vú együttműködési, szakosí­tási tervek jelentőségét. Együttműködésünknek elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció fejlődé­sét. a két- és többoldalú együttműködés célkitűzéseivel. (Folytatás a 2. oldalon.) egyeb terméket készítenek: a PVC granulátum egy részét pedig külföldön értékesítik. Zavartalanul indult az év a gvőri Rába Maavar Vagon- és Gépgyárban is. ahol janu­árban 1.4 milliárd forint ér­tékű termék — főles futómű dízel motor és mezőgazdasá­gi gép — készült. Mind s szocialista, mind a tőkés or­szágokba jelentős tételekben exoortál. A múltévi 30 millió dollár helvett az idén 60 mil­lió dolláros bevételt -tervez­nek exportból, s ehhez a ja­nuári start kedvezőnek bizo­nyult. Egyebek között 1500 futóművet szállítottak az Eavesült Államokba, s ugyan­ebből a termékből ki«ebb té­teleket Hollandiába A hónán folvpmón elkészült 120 kami­onból harmincat jugoszláv vállalatok vásároltak meg. A jelentős viharkárok elle­nére a tervezett eredménye­ket érte el januárban az inó­tái alumíniumkohó i.s. Vo’úik időszakok, amikor a vihar megszakította a kohó ener­giaellátását. a helvreáilítás után azonban terven felüli esaoo'ással oótolták az elma­radást. Az üzem életében fon­tos eseménv. hogy meske/d- ték az alumíniumkohót gz inótái November 7. Erőművei összekötő új távvezeték éoj- ‘gsét. amelvnek ses;*;é"é*';1 a kohó az eddi-' 81 belvett R6 me-awatt villamosén-- -iát kanhat. s ígv az idén in'1 iö- vőre pedig 1700 tonnával nö­velhetik a kohó fémtermelő kapacitását. Sikeres törekvések a gazdaságosság javítására AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ARA: 1,20 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Országgyűlési képviselők a műszaki főiskolán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE!EK.-

Next

/
Thumbnails
Contents