Kisalföld, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Felszabadulásunk ünnepére készül a megye (Folytatás az 1. oldalról.) Délután fél 3 órakor a Szabadság szobornál 15.15-kor pedig a szovjet hősi emlékműnél rendeznek koszorúzási ünnepséget. Az ünnepi megemlékezés 16 órakor a Petőfi Színházban lesz. Ünnepi beszédet mond Szigethy Dezső országgyűlési képviselő. A szünet után a Liszt Ferenc Művelődési Központ művészeti csoportjai adnak műsort. Mosonmagyaróváron április 3-án 16 órakor a temetőben megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Az ünnepi megemlékezést ugyanezen a napon 17 órakor az Agrártudományi Egyetem dísztermében rendezik. Beszédet mond dr. V. Nagy Lukács tanszékvezető egyetemi tanár. Kapuváron, április másodikén 19 órakor fáklyás felvonulást rendeznek a városközpontban az ünnep tiszteletére. Köszöntőt mond Szabó Gizella, a KISZ városi Bizottságának titkára. Április 3-án 15 órakor a felszabadulási emlékműnél és a temetőben a szovjet hősök sírjánál lesz koszorúzási ünnepség. Csornán április 2-án 11 órakor Schmuck István, a megyei tanács elnökhelyettese adja át rendeltetésének a Korona étterem mellett épült ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. Április 3-án 17 órakor mindkét csornai temetőben megkoszorúzzák az elesett szovjet hősök emlékművét és sírjait. 18.15 órakor a fiatalok fáklyás felvonulása indul a gimnáziumtól és a városi KISZ-bizottság épületétől a felszabadulási emlékműhöz, ahol 18.45 órakor Szalai József, a Rábaközi Áfész elnöke mond ünnepi beszédet. Nagycenken április 4-én a forradalmi ifjúsági napok jegyében második alkalommal rendezik meg a nagycenki sportpályán és környékén a honvédelmi bemutatóval egybekötött járási és városi fiatalok ifjúsági találkozóját. A 8 órakor kezdődő sportversenyek alkalmával kerékpártúra, kispályás labdarúgótorna, mezei futóverseny, légpuska-lövészverseny és hogy a vidámság se hiányozzék, zsákbanfutás is lesz. Háromnegyed 10-kor a soproni járás és Sopron város fiataljai a megemlékezés virágait helyezik el a szovjet hősi emlékműnél. Tízkor a görkorcsolya- és a gyermekrajz-versenyt rendezik meg, s ekkor kerül sor a mini-színpadi bemutatókra és az ifjúsági fúvószenekarok találkozójára. Tizenegy órakor kezdődnek a mindig nagy érdeklődéssel kísért lovasversenyek. A délután a honvédelmi bemutatóké. Műrepülők, ejtőernyősök és modellezők mutatják be ügyességüket, de tűzvédelmi és kutyabemutatót is láthat a közönség 13.30- tól. Április 4-én Rábapatonán és Kimlén 9 órakor egész napos járási ifjúsági találkozót rendeznek a felszabadulás tiszteletére. Az említetteken kívül megyénk minden helységében, üzemében és intézményekben ünnepi megemlékezéseket tartanak hazánk felszabadulásának 34. évfordulóján. Irán népe az iszlám köztársaságra szavazott Megdőlt egy 2500 éves császárság, s megalakult az iszlám köztársaság , az iráni nép szombaton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal valójában már február 11-én kivívott. A kétnapos népszavazás végeredményére még néhány napot várni kell, ez azonban mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a vártnál nagyobb számban járultak az urnák elé, s ezzel magyarázata, hogy a szavazóhelyiségeket a tervezett időpontnál néhány órával később, este tíz órakor zárták be. Előzetes adatok szerint az urnák elé járultak mintegy 99,7 százaléka szavazott a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztársaság létrehozására. Az iráni nép történelmében ezúttal másodízben vett részt valóban szabad népszavazáson, de ez a mostani történelmi sorsforduló, jelentőségét tekintve, a korábbi referendumot jóval felülmúlta. Akkor — 1953-ban — az akkori miniszterelnök, Moszadik kérte a népet, hogy járuljon az urnák elé, s döntsön a parlament tevékenységének folytatásáról. Most ismét az igazi népakarat döntött, még akkor is ha a referendum formája nem talált egyértelmű helyeslésre. Nem tudni még hogy hányan nem vettek részt a népszavazáson, de annyi máris bizonyos, hogy számuk elenyésző az „igennel” szavazó túlnyomó többséghez képest. A nemzetiségek tekintélyes része — elsősorban a kurdok és a türkmének , a baloldali fudajinok, a nemzeti demokratikus front és a nőszövetségek többsége már előre bejelentette, hogy távol marad a referendumtól, s ezt meg is tették. Visszariasztotta őket a választás korlátozott lehetősége. Khomeini ajatollah éppen ezért az elmúlt hetekben nem győzte hangsúlyozni, hogy az iszlám köztársaság mindenki számára „szabadságot és egyenlőséget” biztosít majd. Bazargan miniszterelnök többször leszögezte, hogy az új államrend az iszlám alapelvein nyugszik, s az iszlám magában foglalja a demokráciát. Begin Kairóba látogat Szombaton délután hazaérkezett Kairóba Anvar Szadat egyiptomi elnök, aki a hét elején Washingtonban aláírta az egyiptomi—izraeli különmegállapodást. Hétfőn — Izrael állam létrejötte óta — első ízben látogat izraeli miniszterelnök hivatalosan Kairóba. (Az 1977. karácsonyi iszmailiai megbeszéléseket nem tekintették hivatalos állami látogatásnak.) Az előzetes tájékoztatás szerint Begin huszonnyolc órát tölt majd Kairóban. Izraeli források utaltak rá: biztonsági okokból elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban keddre halasztják Begin megérkezését. Ugandai-tanzániai viszály Elhalasztott BT-ülés Ugandából érkező hírek szerint újabb Idi Aminhoz eddig hű erőik álltak át a jelenlegi rendszer ellen harcoló csapatok oldalára. Nyugati hírügynökségek az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front közleményére hivatkozva arról számolnak be, hogy a felkelőik között található Ibrahim Mondo eddigi hadügyminiszter is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken úgy határozott, hogy nem tesz eleget a BT sürgős összehívását sürgető ugandai kérésnek. Az ülést, amelynek kampalai kérésre kellett volna megvitatnia az ugandai—tanzániai viszályt, az afrikai országok javaslatára meghatározatlan időre elhalasztották. KIMFÖLD 2 Meir Vilner a különalkuról Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt KB főtitkára, az egyiptomi—izraeli különalkuval kapcsolatban a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatásával létrehozott egyiptomi—izraeli szerződés egy lépéssel sem segíti elő az igazságos és tartós közelkeleti béke létrehozását. Ellenkezőleg — mondotta — ez a szerződés békeellenes. — Az Izraeli Kommunista Párt és a békéért és az egyenjogúságért küzdő demokratikus front a szerződés ellen szavazott az izraeli parlamentben. Gyakorlatilag a békére, s a megszállás folytatása az imperialista katonai támaszpontok létrehozása ellen szavaztunk. Olyan békére, amelynek alapját az izraeli csapatoknak való kivonása az 1967 óta megszállt összes arab területtől, a Palesztinai arab nép jogainak elismerése, beleértve az önálló államalapítás jogát is, s az összes állam területi egységének és biztonságának szavatolása jelenti — beleértve Izraelt és egy palesztin államét is — hangsúlyozta az Izraeli Kommunista Párt KB főtitkára. Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. ßagdadi konferencia P______________________ Közös közlemény Az arab országok külügy- és gazdasági minisztereibagdadi értekezletükön elhatározták az Egyiptomban akkreditált nagyköveteik azonnali visszahívását. Az értekezleten résztvevő országok azt ajánlják kormányaiknak, hogy egy hónapon belül szakítsák meg politikai és diplomáciai kapcsolataikat Egyiptommal — hangsúlyozza az értekezletről szombaton kiadott közös közlemény, amelyet Szadun Hammadi iraki külügyminiszter ismertetett a sajtó képviselőivel. A közös közlemény értelmében hat tagország (Irak, Szíria, Tunézia, Kuvait, Szaúd-Arábia és Algéria), valamint az Arab Liga állandó titkárságának részvételével bizottságot hoznak létre azzal a feladattal, hogy végrehajtsa az Arab Liga központjának és a kapcsolódó intézményeinek Kairóból történő elköltöztetését. A közlemény, hivatkozva az egyiptomi—izraeli szerződésből fakadó veszélyekre megállapítja, hogy a határozatok „minimális intézkedéseknek” tekinthetők. Ugyanakkor a közlemény fenntartja az arab országok kormányainak a lehetőségét, hogy az „egyéb szükségesnek ítélt intézkedéseket hozzanak”. Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az értekezleten nem született döntés az Egyesült Államok elleni embargóról. Lengyel-kubai megbeszélés A Piotr Jaroszewicz miniszterelnök vezette lengyel kormányküldöttség hatnapos kubai látogatásáról szombatot hazaérkezett Varsóba. Piotr Jaroszewicz Fidel Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, állam- és kormányfővel folytatott tárgyalásokat Havannában. A hivatalos baráti látogatásról közös közleményt adtak ki. A lengyel és a kubai kormányfő határozottan elítélte Kína Vietnam-ellenes agreszszióját, és megállapította, hogy a jelenlegi pekingi vezetés politikája súlyosan veszélyezteti Ázsia, Európa és az egész világ békéjét. A hét eseményei HÉTFŐ: Kádár János fogadta Fanes portugál köztársasági elnököt. Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalások végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a különbéke-megállapodást — Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását. .EDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai útját — Az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvában összeült a KGST Végrehajtó Bizottsága. SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a palesztinok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről. CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt Andreotti kormánya. PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombamerénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kormány”ban az észak-ír ügyek felelőse — Megegyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen államfői között a két ország egyesítéséről. SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársaság megalakításáról . Ülésezik Rómában az olasz, Brüsszelben a belga kommunisták kongresszusa. OKP-kongresszus A nemzetközi munkásmozgalomt tovább erősíti egységét _Mezér György beszéde Bresciában Az OKP kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek — mintegy százan — nem szólalnak fel a tanácskozáson, hanem Olaszországszerte tömeggyűléseken vesznek részt, mondanak beszédeket. Szombaton Rómán kívül 22 városban, Velencétől Nápolyig tartottak ilyen gyűléseket, amelyeken a testvérpártok és a nemzeti felszabadítási mozgalmak, szervezetek képviselői tolmácsolták népük és szervezetük üdvözletét az olasz kommunistáknak. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Politikai Bizottság tagja a lombardiai Bresciában tartott beszédet lelkes hangulatú gyűlésen, együtt a délnyugat-afrikai népi szervezet (SWAPO) és a svájci Munkapárt képviselőjével. A világ és benne a magyar nép sorsának alakulása a nemzetközi élet fő eseményeinek, viszonylatainak függvénye — kezdte beszédét Aczél György. — Önökkel együtt mi is aggodalommal tekintünk az enyhülést veszélyeztető imperialista törekvésekre, a fegyverkezési verseny fokozódására. Különösen aggasztónak tartjuk az olyan fegyveres agreszsziót, mint amilyent Kína hajtott végre a sokat szenvedett, a békés építésre oly nagyon rászoruló vietnami nép ellen. Egyetértünk Berlinguer elvtárssal, amikor azt mondja: „senki sem hiheti, hogy Vietnam követett el agressziót Kína ellen... Ha a konfliktus tovább tartana, csak a legagresszívabb imperialista körök cinikus számításainak kedvezne.” Népünk — a világ népeinek többségével — kezdettől fogva cselekvő szolidaritást vállalt a szocialista Vietnammal, és erejéhez mérten támogatta, támogatja annak igazságos harcát. A Magyar Népköztársaság kormánya az állampolgárok legalapvetőbb érdekét és óhaját követve, következetesen síkraszáll a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének kibontakoztatásáért, a nemzetközi enyhülés vívmányainak megvédéséért és megszilárdításáért. Mit tartunk mi meghatározónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel vívott világméretű küzdelemben? A haladás nemzetközi erőinek, mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok összefogását, internacionalista szolidaritását. Hatalmas erőt jelent ma a béke szempontjából a szocialista világrendszer, a tőkés országok nagyszerűen harcoló munkásosztálya, a volt gyarmati népek antiimperialista küzdelme. Kétségbevonhatatlan igazság, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom biztatást adott az elnyomottaknak, bebizonyította, hogy igenis meg lehet változtatni a világot. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és munkáspártok nemzeti sajátosságaiknak megfelelően eltérő módszereket alkalmazzanak a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet különböző területein, hogy sajátos utat kövessenek szocialista társadalmi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmét, a szocialista építést, és nem gátolja, hanem segíti az alkalmazkodást sajátos nemzeti körülményekhez. Nem engedhetjük meg, hogy a burzsoázia az ellentétek, a különbözőségek hangsúlyozásának és kiélezésének útjára kényszerítsen bennünket. A pártok közötti együttműködés nem zárja ki a vitákat, az alkotó eszmecseréket. Ezeket a vitákat, nézetütköztetéseket mi az élet természetes velejáróinak tartjuk, s ahogy korábban, úgy a jövőben sem zárkózunk el előlük. Minden egyes testvérpárt jogának és kötelességének tartjuk, hogy a marxizmus— leninizmus tanításait, a szocialista forradalom és építés törvényszerűségeit a saját országa adottságainak, hagyományainak megfelelően, önállóan alkalmazza. Nemigen van épeszű ember, aki feltételezné vagy elvárná, hogy a társadalmi haladásért azonos módon és formában cselekedjenek, harcoljanak pl. Svédországban is és Mozambikban is. Az viszont tény, hogy a ma létező szocializmus mind ez ideig gaz, egyetlen tapasztalat arra, hogyan szabadult meg az ember a tőkés kizsákmányolástól. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi munkásmozgalom tovább erősíti a maga egységét a leglényegesebb kérdésekben, ami nélkülözhetetlen feltétele a békéért, a haladásért vívott harc sikerének. Megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel kísérjük az olasz kommunisták küzdelmét. Úgy hisszük, értjük harcuk fő irányát, célját, és azt erőnkhöz mérten támogatjuk. A Magyar Szocialista Munkáspártot és az Olasz Kommunista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nemzetközi kommunista mozgalom alapvetően azonos érdekei kapcsolják össze. Szilárdan hisszük, hogy az emberiség sorskérdéseiben a kommunisták nélkül sem dönteni, sem eredménnyel cselekedni nem lehet. Szilárdan hisszük, hogy a közös munkánk által egyre erősödő nemzetközi kommunista mozgalom képes lesz betölteni történelmi küldetését, képes lesz átvezetni az emberiséget az új, a szocialista világba. 1979. április 1., vasárnap