Kisalföld, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Felszabadulásunk ünnepére készül a megye (Folytatás az 1. oldalról.) Délután fél 3 órakor a Sza­badság szobornál 15.15-kor pedig a szovjet hősi emlék­műnél rendeznek koszorúzá­si ünnepséget. Az ünnepi megemlékezés 16 órakor a Petőfi Színház­ban lesz. Ünnepi beszédet mond Szigethy Dezső or­szággyűlési képviselő. A szü­net után a Liszt Ferenc Mű­velődési Központ művészeti csoportjai adnak műsort. Mosonmagyaróváron ápri­lis 3-án 16 órakor a temető­ben megkoszorúzzák a szov­jet hősök emlékművét. Az ünnepi megemlékezést ugyanezen a napon 17 óra­kor az Agrártudományi Egye­tem dísztermében rendezik. Beszédet mond dr. V. Nagy Lukács tanszékvezető egye­temi tanár. Kapuváron, április másodi­kén 19 órakor fáklyás felvo­nulást rendeznek a városköz­pontban az ünnep tiszteleté­re. Köszöntőt mond Szabó Gizella, a KISZ városi Bi­zottságának titkára. Április 3-án 15 órakor a felszabadu­lási emlékműnél és a temető­ben a szovjet hősök sírjánál lesz koszorúzási ünnepség. Csornán április 2-án 11 órakor Schmuck István, a megyei tanács elnökhelyette­se adja át rendeltetésének a Korona étterem mellett épült ezer négyzetméter alapterü­letű ABC-áruházat. Április 3-án 17 órakor mindkét csor­nai temetőben megkoszorúz­zák az elesett szovjet hősök emlékművét és sírjait. 18.15 órakor a fiatalok fáklyás fel­vonulása indul a gimnázium­tól és a városi KISZ-bizott­­ság épületétől a felszabadu­lási emlékműhöz, ahol 18.45 órakor Szalai József, a Rába­közi Áfész elnöke mond ün­nepi beszédet. Nagycenken április 4-én a forradalmi ifjúsági napok jegyében második alkalom­mal rendezik meg a nagycen­ki sportpályán és környékén a honvédelmi bemutatóval egybekötött járási és városi fiatalok ifjúsági találkozó­ját. A 8 órakor kezdődő sportversenyek alkalmával kerékpártúra, kispályás lab­darúgótorna, mezei futóver­seny, légpuska-lövészver­­seny és hogy a vidámság se hiányozzék, zsákbanfutás is lesz. Háromnegyed 10-kor a soproni járás és Sopron vá­ros fiataljai a megemlékezés virágait helyezik el a szov­jet hősi emlékműnél. Tízkor a görkorcsolya- és a gyer­­mekrajz-versenyt rendezik meg, s ekkor kerül sor a mi­ni-színpadi bemutatókra és az ifjúsági fúvószenekarok találkozójára. Tizenegy órakor kezdőd­nek a mindig nagy érdeklő­déssel kísért lovasversenyek. A délután a honvédelmi be­mutatóké. Műrepülők, ejtő­ernyősök és modellezők mu­tatják be ügyességüket, de tűzvédelmi és kutyabemuta­tót is láthat a közönség 13.30- tól. Április 4-én Rábapatonán és Kimlén 9 órakor egész napos járási ifjúsági találko­zót rendeznek a felszabadu­lás tiszteletére. Az említetteken kívül me­gyénk minden helységében, üzemében és intézmények­ben ünnepi megemlékezése­ket tartanak hazánk felsza­badulásának 34. évforduló­ján. Irán népe az iszlám köztársaságra szavazott Megdőlt egy 2500 éves császárság, s megalakult az iszlám köztársaság , az irá­ni nép szombaton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal valójában már február 11-én kivívott. A kétnapos népszavazás végeredményére még néhány napot várni kell, ez azonban mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a várt­nál nagyobb számban járul­tak az urnák elé, s ezzel magyarázata, hogy a sza­vazóhelyiségeket a tervezett időpontnál néhány órával később, este tíz órakor zár­ták be. Előzetes adatok sze­rint az urnák elé járultak mintegy 99,7 százaléka sza­vazott a forradalom vezető­je, Khomeini ajatollah által meghirdetett iszlám köztár­saság létrehozására. Az iráni nép történelmé­ben ezúttal másodízben vett részt valóban szabad népsza­vazáson, de ez a mostani tör­ténelmi sorsforduló, jelentő­ségét tekintve, a korábbi re­ferendumot jóval felülmúlta. Akkor — 1953-ban — az ak­kori miniszterelnök, Mo­sza­dik kérte a népet, hogy já­ruljon az urnák elé, s dönt­sön a parlament tevékenysé­gének folytatásáról. Most ismét az igazi nép­akarat döntött, még akkor is ha a referendum formája nem talált egyértelmű he­lyeslésre. Nem tudni még hogy hányan nem vettek részt a népszavazáson, de annyi máris bizonyos, hogy számuk elenyésző az „igen­nel” szavazó túlnyomó több­séghez képest. A nemzetisé­gek tekintélyes része — el­sősorban a kurdok és a türk­­mének , a baloldali fudaji­­nok, a nemzeti demokratikus front és a nőszövetségek többsége már előre bejelen­tette, hogy távol marad a re­ferendumtól, s ezt meg is tet­ték. Visszariasztotta őket a választás korlátozott lehető­sége. Khomeini ajatollah éppen ezért az elmúlt hetekben nem győzte hangsúlyozni, hogy az iszlám köztársaság mindenki számára „szabadsá­got és egyenlőséget” biztosít majd. Bazargan miniszterel­nök többször leszögezte, hogy az új államrend az iszlám alapelvein nyugszik, s az iszlám magában foglalja a demokráciát. Begin Kairóba látogat Szombaton délután haza­érkezett Kairóba Anvar Sza­dat egyiptomi elnök, aki a hét elején Washingtonban aláírta az egyiptomi—izraeli különmegállapodást. Hétfőn — Izrael állam lét­rejötte óta — első ízben láto­gat izraeli miniszterelnök hi­vatalosan Kairóba. (Az 1977. karácsonyi iszmailiai megbe­széléseket nem tekintették hivatalos állami látogatás­nak.) Az előzetes tájékozta­tás szerint Begin huszon­nyolc órát tölt majd Kairó­ban. Izraeli források utaltak rá: biztonsági okokból elkép­zelhető, hogy az utolsó pilla­natban keddre halasztják Begin megérkezését. Ugandai-tanzániai viszály Elhalasztott BT-ülés Ugandából érkező hírek szerint újabb Idi Aminhoz eddig hű erőik állta­k át a je­lenlegi rendszer ellen harcoló csapatok oldalára. Nyugati hírügynökségek az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front közleményére hivatkozva ar­ról számolnak be, hogy a felkelőik között található Ib­rahim Mondo eddigi hadügy­miniszter is. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken úgy határozott, hogy nem tesz eleget a BT sürgős összehívását sürgető ugandai kérésnek. Az ülést, amelynek kampalai kérésre kellett volna megvitatnia az ugandai—tanzániai viszályt, az afrikai országok javaslatá­ra meghatározatlan időre el­halasztották. KI­MFÖLD 2 ­ Meir Vilner a kü­lönalkuról Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt KB főtit­kára, az egyiptomi—izraeli különalkuval kapcsolatban a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatásával létrehozott egyiptomi—izraeli szerződés egy lépéssel sem segíti elő az igazságos és tartós közel­­keleti béke létrehozását. El­lenkezőleg — mondotta — ez a szerződés békeellenes. — Az Izraeli Kommunista Párt és a békéért és az egyenjogúságért küzdő de­mokratikus front a szerződés ellen szavazott az izraeli par­lamentben. Gyakorlatilag a békére, s a megszállás foly­tatása az imperialista katonai támaszpontok létrehozása el­len szavaztunk. Olyan béké­re, amelynek alapját az iz­raeli csapatoknak való kivo­nása az 1967 óta megszállt összes arab területtől, a Palesztinai arab nép jogai­nak elismerése, beleértve az önálló államalapítás jogát is, s az összes állam területi egységének és biztonságának szavatolása jelenti — bele­értve Izraelt és egy palesztin államét is — hangsúlyozta az Izraeli Kommunista Párt KB főtitkára. Szekér Gyula­­ Nigériába utazott Szekér Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese a Ni­gériai Szövetségi Köztársa­ság kormányának meghívá­sára szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. ßagdadi konferencia P______________________ Közös közlemény Az arab országok külügy- és gazdasági miniszterei­­bag­dadi értekezletükön elhatá­rozták az Egyiptomban akk­reditált nagyköveteik azon­nali visszahívását. Az érte­kezleten résztvevő országok azt ajánlják kormányaiknak, hogy egy hónapon belül sza­kítsák meg politikai és dip­lomáciai kapcsolataikat Egyiptommal — hangsúlyoz­za az értekezletről szomba­ton kiadott közös közlemény, amelyet Szadun Hammadi iraki külügyminiszter ismer­tetett a sajtó képviselőivel. A közös közlemény értel­mében hat tagország (Irak, Szíria, Tunézia, Kuvait, Szaúd-Arábia és Algéria), va­lamint az Arab Liga állandó titkárságának részvételével bizottságot hoznak létre az­zal a feladattal, hogy vég­rehajtsa az Arab Liga köz­pontjának és a kapcsolódó intézményeinek Kairóból tör­ténő elköltöztetését. A közlemény, hivatkozva az egyiptomi—izraeli szerző­désből fakadó veszélyekre megállapítja, hogy a határo­zatok „minimális intézkedé­seknek” tekinthetők. Ugyan­akkor a közlemény fenntart­ja az arab országok kormá­nyainak a lehetőségét, hogy az „egyéb szükségesnek ítélt intézkedéseket hozzanak”. Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának el­nöke fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az értekezleten nem született döntés az Egyesült Államok elleni embargóról. Lengyel-kubai megbeszélés A Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök vezette lengyel kormányküldöttség hatnapos kubai látogatásáról szomba­tot­ hazaérkezett Varsóba. Piotr Jaroszewicz Fidel Castróval, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkárával, ál­lam- és kormányfővel foly­tatott tárgyalásokat Havan­nában. A hivatalos baráti lá­togatásról közös közleményt adtak ki. A lengyel és a kubai kor­mányfő határozottan elítélte Kína Vietnam-ellenes agresz­­szióját, és megállapította, hogy a jelenlegi pekingi ve­zetés politikája súlyosan ve­szélyezteti Ázsia, Európa és az egész világ békéjét. A hét eseményei HÉTFŐ: Kádár János fogadta Fanes portugál köztár­sasági elnököt. Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalások végén — Washing­tonban Szadat és Begin aláírta a különbéke-meg­­állapodást — Gromiko szovjet külügyminiszter be­fejezte damaszkuszi látogatását. .­EDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai út­ját — Az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvában összeült a KGST Vég­rehajtó Bizottsága. SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-meg­­állapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a palesztinok, szírek és ira­kiak kivonultak az ülésről. CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kez­dődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Be­mutatkozott az olasz parlament előtt Andreotti kor­mánya. PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombamerénylet áldozata lett a kon­zervatív párt egyik vezetője, az „árnyék-kormány”­­ban az észak-ír ügyek felelőse — Megegyezés Ku­­vaitban Észak- és Dél-Jemen államfői között a két ország egyesítéséről. SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztársaság megalakításáról . Ülésezik Ró­mában az olasz, Brüsszelben a belga kommunisták kongresszusa. OKP-kongresszus A nemzetközi munkásmozgalomt tovább erősíti egységét _Mezér György beszéde Bresciában Az OKP kongresszusára érkezett külföldi küldöttsé­gek — mintegy százan — nem szólalnak fel a tanács­kozáson, hanem Olaszország­­szerte tömeggyűléseken vesz­nek részt, mondanak beszé­deket. Szombaton Rómán kí­vül 22 városban, Velencétől Nápolyig tartottak ilyen gyű­léseket, amelyeken a testvér­­pártok és a nemzeti felszaba­­dítási mozgalmak, szerveze­tek képviselői tolmácsolták népük és­ szervezetük üdvöz­letét az olasz kommunisták­nak. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja a lom­bardiai Bresciában tartott be­szédet lelkes hangulatú gyű­lésen, együtt a délnyugat-af­rikai népi szervezet (SWAPO) és a svájci Munkapárt kép­viselőjével. A világ és benne a magyar nép sorsának alakulása a nemzetközi élet fő esemé­nyeinek, viszonylatainak függvénye — kezdte beszé­dét Aczél György. — Önök­kel együtt mi is aggodalom­mal tekintünk az enyhülést veszélyeztető imperialista tö­rekvésekre, a fegyverkezési verseny fokozódására. Külö­nösen aggasztónak tartjuk az olyan fegyveres agresz­­sziót, mint amilyent Kína hajtott végre a sokat szen­vedett, a békés építésre oly nagyon rászoruló vietnami nép ellen. Egyetértünk Ber­­linguer elvtárssal, amikor azt mondja: „senki sem hi­heti, hogy Vietnam követett el agressziót Kína ellen... Ha a konfliktus tovább tar­tana, csak a legagresszívabb imperialista körök cinikus számításainak kedvezne.” Népünk — a világ népei­nek többségével — kezdettől fogva cselekvő szolidaritást vállalt a szocialista Vietnam­mal, és erejéhez mérten tá­mogatta, támogatja annak igazságos harcát. A Magyar Népköztársaság kormánya az állampolgárok legalapvetőbb érdekét és óha­ját követve, következetesen síkraszáll a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok békés egymás mellett élésének kibontakoztatásáért, a nemzetközi enyhülés vív­mányainak megvédéséért és megszilárdításáért. Mit tartunk mi meghatá­rozónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel ví­vott világméretű küzdelem­ben? A haladás nemzetközi erői­nek, mindenekelőtt a kom­munista és munkáspártok összefogását, internaciona­lista szolidaritását. Hatalmas erőt jelent ma a béke szempontjából a szocia­lista világrendszer, a tőkés országok nagyszerűen har­coló munkásosztálya, a volt gyarmati népek antiimperia­­lista küzdelme. Kétségbevon­hatatlan igazság, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom biztatást adott az elnyomottaknak, bebizo­nyította, hogy igenis meg le­het változtatni a világot. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szo­lidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és munkáspár­tok nemzeti sajátosságaiknak megfelelően eltérő módszere­ket alkalmazzanak a politi­kai, a gazdasági­­ és a társa­dalmi élet különböző terüle­tein, hogy sajátos utat kö­vessenek szocialista társadal­mi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmét, a szocialista épí­tést, és nem gátolja, hanem segíti az alkalmazkodást sa­játos nemzeti körülmények­hez. Nem engedhetjük meg, hogy a burzsoázia az ellen­tétek, a különbözőségek hangsúlyozásának és kiélezé­sének útjára kényszerítsen bennünket. A pártok közötti együtt­működés nem zárja ki a vi­tákat, az alkotó eszmecseré­ket. Ezeket a vitákat, nézet­ütköztetéseket mi az élet ter­mészetes velejáróinak tart­juk, s ahogy korábban, úgy a jövőben sem zárkózunk el előlük. Minden egyes testvérpárt jogának és kötelességének tartjuk, hogy a marxizmus— leninizmus tanításait, a szo­cialista forradalom és építés törvényszerűségeit a saját országa adottságainak, ha­gyományainak megfelelően, önállóan alkalmazza. Nem­igen van épeszű ember, aki feltételezné vagy elvárná, hogy a társadalmi haladásért azonos módon és formában cselekedjenek, harcoljanak pl. Svédországban is és Mo­­zambikban is. Az viszont tény, hogy a ma létező szo­cializmus mind ez ideig gaz, egyetlen tapasztalat arra, hogyan szabadult meg az em­ber a tőkés kizsákmányolás­tól. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi munkásmoz­galom tovább erősíti a ma­ga egységét a leglényege­sebb kérdésekben, ami nél­külözhetetlen feltétele a bé­kéért, a haladásért vívott harc sikerének. Megkülönböztetett figye­lemmel és tisztelettel kísér­jük az olasz kommunisták küzdelmét. Úgy hisszük, ért­jük harcuk fő irányát, célját, és azt erőnkhöz mérten tá­mogatjuk. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és az Olasz Kom­munista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nem­zetközi kommunista moz­galom alapvetően azonos ér­dekei kapcsolják össze. Szilárdan hisszük, hogy az emberiség sorskérdéseiben a kommunisták nélkül sem dönteni, sem eredménnyel cselekedni nem lehet. Szilár­dan hisszük, hogy a közös munkánk által egyre erősö­dő nemzetközi kommunista mozgalom képes lesz betölte­ni történelmi küldetését, ké­pes lesz átvezetni az embe­riséget az új, a szocialista világba. 1979. április 1., vasárnap

Next