Kisalföld, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Nicaragua t Az ideiglenes kormány feladatai A­z agr­árreformról, a sandi­nista politikáról, a hatalom kérdéséről, valamint a lakos­ság különböző rétegeit érin­tő, esetenként nyugtalanító híresztelésekről adott a rádió és a tv által közvetített tájé­koztatást hétfőn este a San­dinista Front egyesített veze­tőségének három tagja. A tá­jékoztatásra meghívót a Ma­­naguában tartózkodó külföl­di sajtótudósítókat is. Jaime Weelock, a nicara­­guai ideiglenes újjáépítési kormány földművelésügyi mi­nisztere, az egyesített vezető­ség tagja, miután vázolta az agrárreform fő vonalait, ösz­­szegezte a front filozófiáját, politikai hitvallását. Értéke­lése szerint a sandinisták forradalma a széles néptö­megek támogatásával, azok javára született, a dolgozói­ boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egy­ség létrehozásán munkálko­dik, amelyet létfontosságú­nak tart az újjáépítés szem­pontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszek­tornak, amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellen­tétesen és nem az állam biz­tonságát veszélyeztető módon működik. A front kül- és belpolitikáját a szuverenitás, a függetlenség, az önrendel­kezés, valamint a nemzeti érzés ápolása jellemzi. A forradalom védelmét kicsi, de eltökélt hadsereg védelme alá kívánja helyezni. Weelock az agrárreformot vázolva leszögezte: a szűz­­földeket nem osztják föl, és az állam veszi tulajdonba a Somoza-féle és a rend­szerét kiszolgálók birto­kait. A földosztásnál elsőd­legesen az ország gazdasági érdekeit tartják szem előtt, mivel ésszerűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosz­tása. Egyidejűleg fokozatosan földhöz juttatják a földnél­külieket és a mini-parcel­lán gazdálkodókat. Hivatko­zott az élelmiszer-ellátás ko­moly nehézségeire és az el­sietett földfoglalás veszé­lyeire. A hatalom kérdésével kap­csolatban főként a nyugati sajtó által terjesztett „nyug­talanságra” válaszolt Daniel Ortega, a vezetőség tagja. Leszögezte: a Sandinista Front a nép támogatására épülő forradalmi, fegyveres és politikai erő, amely a felszabadító harc idején po­litikai és adminisztratív fel­­adatokat is ellátott. A jelen­legi átmeneti helyzetben még mindig számos admi­nisztratív kérdést katonai szervezet útján lehet csak megoldani. A nemzeti újjá­építés kormányzótanácsa a katonai győzelem során ki­alakult politikai és admi­nisztratív rendszerben fogadni és arra épült. Ebben az ösz­­szefüggésben kell vizsgálni, hogy a Sandinista Front vagy a kormányzótanács ke­zében van-e a hatalom — hangoztatta. Baktiar sajtókonferenciája Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök kedden Pá­rizsban most jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy februárban eltűnt Iránból. Baktiar mindenekelőtt tagad­ta azt­ a kedden elterjedt hírt, amely szerint tevékeny sze­repet kíván játszani hazája politikai életében. Leszögezte, hogy nem akar emigránskor­mányt vagy politikai pártot létrehozni. Közölte, hogy a közelgő iráni alkotmányozó nemzet­­gyűlési választásokon maga és hívei semmiféle listán nem indulnak, mint jelöltek. „Nem hiszek az iszlám köztársaság­ban” — jelentette ki. Az iszlám forradalmi tör­vényszék által távollétében halálra ítélt Baktiar azzal vá­dolta az iráni politikai és val­lási vezetést, hogy nem ura a helyzetnek. Gyakorlatilag semmit sem közölt saját politikai szándé­kairól, és arról sem volt haj­landó nyilatkozni, hogy an­nak idején miképpen sikerült eltűnnie. Arra a kérdésre, hogy haza kíván-e térni, kö­zölte: a lehető leghamarabb vissza kíván menni Iránba amint a helyzet ott biztonsá­gossá válik. A mintegy másfél órás saj­tókonferencián Baktiar nem győzte hangsúlyozni, hogy ő „mint egy egyszerű állampol­gár” fejti ki véleményét. Ki­derült, hogy három hónapra érvényes francia vízuma van, akárcsak annak idején Kho­meini ajatollahnak Iránban általános visszatet­szést keltett Sapur Baktiar nyilatkozata. A Khomeini hí­veit tömörítő iráni iszlám köztársaság pártjának szóvi­vője szerint Baktiar „politi­kai visszatérésének” egyálta­lán nincs jelentősége”. A szóvivő kijelentette: Baktiar nyilatkozata az iráni forra­dalom megosztására szőtt „imperialista és cionista ösz­­szeesküvés része”. Közben Iránban folytatódik a péntekre kiírt alkotmányo­­zógyűlési választások előké­szítése Carter és Waldheim megbeszélése a Közel-Keletről Carter amerikai elnök hét­főn Washingtonban a közel­­keleti helyzetről és a Sinai­­félszigeti izraeli csapatvissza­vonások ellenőrzéséről tár­gyalt Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárral. Az amerikai el­nök kifejtette, az izraeli el­lenkezés dacára Washington azt szorgalmazza, hogy az egyiptomi,izraeli különalku végrehajtására az ENSZ-nek a térségben 1948. óta szolgá­latot teljesítő közel-keleti fegyverszünet ellenőrző szer­vezete (UNTSO) ügyeljen. Elmondotta, hogy a közeljö­vőben szeretné e kérdést az izraeli és egyiptomi fél képvi­selőivel megvitatni. Ismeretes, hogy Washing­ton vasárnap meghívást kül­dött ez ügyben Kairóba és Tel Avivba. Dajan izraeli külügyminiszter elfogadta az amerikai meghívást, de az egyiptomiak visszautasítot­ták, arra hivatkozva, hogy megvárják míg véget ér az egyiptomi és az izraeli had­ügyminiszter tárgyalása a Sí­­nai-félszigeti kivonulásról. Washingtoni diplomáciai kö­rök szerint így az egyiptomi­­izraeli—amerikai találkozóra legfeljebb csak a jövő héten kerülhet sor. Izrael arra hivatkozva el­lenzi a sínai csapatvisszavo­násoknak az UNTSO által való ellenőrzését, hogy a fegyverszünetellenőrző szer­vezetet Waldheim bármikor visszavonhatja és ezzel lehe­tővé teheti új háborús konf­liktus kirobbanását. Washing­toni értesülések szerint az amerikai kormányzat azt sze­retné, ha az UNTSO alakula­tait 800 főre növelnék, és mozgékonyságuk fokozására repülőgépekkel látnák el őket. ■ Maria Pintassilgo asszony, új portugál miniszterelnök bemutatta szakértőkből és katonatisztekből álló új kormá­nyát. Képünkön: a kormányfő mellett Freitas Cruz külügy­miniszter. Cinikus érvelés Az ETA baszk terrorszer­vezet cinikus módon a mad­ridi kormányt vádolta „bű­nös felelőtlenséggel” azért, mert — úgymond -­ nem in­tézkedett az öt halálos és több mint száz sebesült áldo­zatot követelő vasárnapi bombarobbantások esetében a színhely gyors kiürítéséről, holott a szervezet „idejében előre jelezte a merénylete­ket”. Az ETA­ a terrorhullám folytatásával fenyegetőzik arra az esetre, ha ősszel megtartanák a népszavazást a baszk autonómia kérdésé­ről, és az autonómia helyett mindenáron a teljes függet­lenség kicsikarását akarja elérni. 2 HIJMFOU) Biztonsági Tanács Elhalasztott vita Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn augusztus 23-ra halasztotta a Palesztinai kér­désről korábban megkez­dett vita folytatását. A vita elhalasztását az Egyesült Ál­lamok, Kuvait és a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet képviselői kérték. ENSZ-kö­­rökben elterjedt találgatások szerint Washington állítólag azt fontolgatja, hogy ha a PFSZ elismeri az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának 1967-es, 242. számú, a közel-keleti rendezésre vonatkozó határo­zatát és ezzel Izrael állam lé­tét, az Egyesült Államok is támogatna egy olyan BT-ha­­tározatot, amely leszögezné a palesztin népnek az önren­delkezéshez és az önálló ál­lamalapításhoz való jogát. Robert Strauss, aki Wa­shington részéről volt jelen Egyiptomnak és Izraelnek a palesztin ,,önkormányzatról” folyó tárgyalásain, hétfői nyi­latkozatában arra célzott, hogy Washington talán tár­gyalóasztalhoz ülhet a palesz­tinok ,,mérsékelt” képviselői­vel. Zehdi Terazi, a PFSZ ENSZ-megfigyelője viszont cáfolta, hogy bármilyen kap­­csolat is volna az amerikai kormány és szervezete között. A Panamai KP tanácskozása A panamai fővárosban ülést tartott a Panamai Néppárt (Kommunista Párt Központi Bizottsága). A plé­­num döntése szerint a párt VI. kongresszusát az idén novemberben hívják össze. Az erről szóló határozat aláhúzza, hogy a kongresz­­szuson megvitatják a pana­mai kommunistáknak a párt programjában lefekte­tett legfontosabb feladatait és határozatot hoznak a párt további erősítéséről, az or­szág társadalmi-gazdasági átalakulásának gyorsításáról. A panamai­­ kommunisták üdvözlik a nicaraguai nép győzelmét, a diktatórikus re­zsim megdöntését. Ugyan­akkor a plénum felhívta a figyelmet arra,­­ hogy az im­perializmus és a nicaraguai reakció erőátcsoportosítást hajt végre Nicaragua újjá­­születésének megakadályo­zására. Ezért a párt határo­zatot hozott arról, hogy to­vábbra is támogatásban ré­szesíti a nicaraguai népet. BUDAPEST: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára kedden a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor minisz­terelnököt, aki néhány napos magánlátogatást tesz Magyar­­országon. V -V Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta Szalem Szaleh-t, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a KB titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen jelen volt Benczekovits Lajos, hazánk adeni nagykövete, HELSINKI. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya a Helsinkiben történt aláírásá­nak 4. évfordulója alkalmá­ból a Béke-világtanács üd­vözli a dokumentum alapján a nemzetközi együttműködés és az enyhülés terén elért haladást — hangoztatja a BVT Helsinkiben közzétett nyilatkozata. Az állásfoglalás rámutat: noha a katonai-ipa­ri komplexumra támaszkodó harcias NATO-körök meg­próbálták hátráltatni az eny­hülés folyamatát, sok fontos lépés történt a helyes irány­ba WASHINGTON. Henry Kissinger volt amerikai kül­ügyminiszter kedden a sze­nátus külügyi bizottságában kiállt a Szovjetunió és az Egyesült Államok SALT—II megállapodá­sa mellett, bár a szerződés támogatását számos feltételhez kötötte. Kissinger, aki maga is részt vett a SALT—II előkészítésében, fi­gyelmeztette a szenátus tag­jait: ne próbáljanak olyan módosításokat eszközölni a szerződés szövegében, ame­lyek azt elfogadhatatlanná tennék a Szovjetunió számá­ra. Kijelentette: a megálla­podás visszautasítása károsan befolyásolná a keleti-nyugati viszonyt, az enyhülést. BÉKEMOZGALMI KÜL­DÖTTSÉG: Az OBT meghívá­sára, Ingrid Kurz elnökségi tag vezetésével Budapestre ér­kezett az NSZK-beli Béke­unió küldöttsége. Vélemény­­cserét folytat az OBT és az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottsága képviselőivel. HANOI. Mint a vietnami hírügynökség közli, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma kedden határozottan tiltakozott Pe­­kingnek a vietnami határon folytatódó katonai akció el­len. A vietnami külügymi­nisztériumnak a kínai kül­ügyminisztériumhoz intézett jegyzéke újabb tényeket közöl arról, hogy a kínai csapatok fegyveres alegy­ségei megsértették a ha­tárt, aknavetőkből lőttek vi­etnami területeket. Békés polgári lakosok estek a táma­dások áldozatául. Több házat, gazdasági épületet felgyúj­tottak, leromboltak és kárt okoztak a vetésben. A viet­nami fegyveres erők a határ­sértőket visszaszorították sa­ját területükre — hangoztat­ja a vietnami jegyzék. LIEGE. A belga hírügynök­ség jelentése szerint kedden egy Liége-i központú anar­chista szervezet vállalta ma­gára Zuhair Mohszen palesz­tin vezető múlt héten Can­­nesban történt meggyilkolá­sát. A ,­Liege-i anarchista front” elnevezésű szervezet közleménye hozzáteszi, hogy a PFSZ katonai osztályának vezetője, az El Szaika főtitká­ra ellen a gyilkos merényle­tet a szervezet Marseille-ben RÖVIDEN működő, libanoni anarchis­tákat tömörítő szárnya haj­totta végre. TOKIÓ, M. Weisner ten­gernagy, a csendes-óceáni amerikai flotta főparancsno­ka a „Dzung-Ang Ilbo” című dél-koreai lap washingtoni tudósítójának adott nyilatko­zatában kijelentette, hogy a Koreai-félszigeten kialakult helyzet éleződésének esetére a Pentagon katonai beavat­kozás terveit dolgozta ki. We­isner közölte, hogy a kidolgo­zott tervek szerint rendkívü­li helyzet kialakulása esetén amerikai tengerészgyalogsá­got tennének partra a Ko­reai-félszigeten. Az adott esetben az Okinawán és a Hawai-szigeteken állomá­sozó egységek kerülnének be­vetésre. Ha ezek az erők ke­vésnek bizonyulnának, akkor az Egyesült Államok terüle­téről szállítanának Dél-Ko­­reába csapategységeket. GENF: További haladást sikerült elérni a vegyi fegy­verek betiltásáról szóló szov­jet—amerikai tárgyalásokon — állapítja meg az a közös nyilatkozat, amelyet Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet olvasott fel kedden a genfi leszerelési bizottságban. A nyilatkozat a bevezetőbe­n emlékeztet arra, hogy a bé­csi csúcstalálkozón mindkét fél egyetértett abban: továb­bi erőfeszítéseket tesznek a ve®vi fegyverek betiltását célzó közös javaslat kidolgo­zására. A 26 pontból álló nyi­latkozat az összes vegyi hatc­anyagok átfogó betiltását szorgalmazza. Mindkét fél elvetért abban, hogy e tila­lom alól azok a vegyi anya­­gok képeznek kivételt, ame­lyeket az iparban, a mezőgaz­daságban és a gyógyászatban alkalmaznak, és"" más békés célokra használnak fel. Nyilatkozat a helsinki záróokmány aláírásának évfordulója alkalmából A politikai enyhülés jelentős állomásának, a történelmi jelentőségű helsinki záróokmány 1975. augusztus 1-i aláírá­sának negyedik évfordulóján az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságának Elnöksége és az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé. Nagyra értékeljük a helsinki záróokmány aláírása óta meg­tett utat, amely igazolja a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának történelmi helyességét — hangsúlyoz­za a nyilatkozat. A Szovjetunió és a szocialista országok kö­vetkezetes elvi politikájának köszönhető, hogy — a hideghá­borús frakciós erők aktivizálódása ellenére — Európában ma egészségesebb a politikai légkör, mint korábban bármikor, s a kontinensünkön lezárult a feszültségekkel terhes korszak­. A további előrehaladáshoz azonban szükséges, hogy az aláíró országok még következetesebben, és teljesebben valósítsák meg a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvét és ajánlását, s már az előkészítő munka során — az együtt­működés lehetőségeinek újabb területeit munkálják ki az össz-európai értekezleten részt vevő országok képviselőinek jövő évi madridi találkozójára. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Béketanács fontos feladatának te­kinti, hogy a közvélemény tájékoztatásával és mozgósításá­val tevékeny részt vállaljon az enyhülés megszilárdításáért­, a katonai enyhülés kibontakoztatásáért, a leszerelésért folyó küzdelemből. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete tavaly no­vemberben Moszkvában, s a külügyminiszteri bizottság ez év májusában Budapesten közzé tett javaslatai konstruktív mó­don járulnak hozzá e célok megvalósításához. A katonai szembenállás, a leszerelés, valamint földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdítása útján kiemelkedő fontos­ságú lépés lehetne a záróokmányt aláíró államok politikai tanácskozásának mielőbbi összehívása. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége és az Országos Béketanács elnök­sége úgy véli, hogy a fegyverkezési verseny megállítása nap­jainkban az enyhülés folyamata megszilárdításának és to­vábbfejlesztésének egyik kulcskérdése. Ezen az úton nagy jelentőségű állomás a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti SALT II megállapodás, amelyet — a világ békeszerető erőivel együtt — hazánk népe is örömmel üdvö­zöl. A világközvélemény előtt most az a feladat áll, hogy mega lendó­­­y­ozz­a a szerződés módosítására irányuló kísérle­teket, s elhárítsa az új fegyverrendszerek kidolgozására és rendszerbeállítására irányuló törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottsága által ez év őszére a leszerelésért, a biztonságér­t összehívott európai fórum újabb lendületet ad az enyhülés­ért, a leszerelésért, a népek biztonságáért világszerte folyó küzdelemnek­­­ fejeződik be az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottsága elnökségének és az Or­szágos Béketanács elnökségének nyilatkozata. 1979. augusztus 1., szerda

Next