Kisalföld, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT_______________ ÁRA: 1,60 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nemeken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel újraszabályozta a bí­rósági végrehajtást. A korszerűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás sza­bályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszonyainkkal, másrészt egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bírósági végrehajtá­sát. Többek között: megkönnyíti a tartásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és át­adására vonatkozó határozat végrehajtását, hatékonyabb eszközöket biztosít a bírósági döntésből fakadó kötelezettségeiket nem tel­jesítő állampolgárok és a szervek elleni haté­konyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az ál­lampolgári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután­*sze­­mélyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai — nyugállományba vonulása miatt —­­ ,fel­mentette tisztségéből ezzel egyidejűleg Ba­logh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Az El­nöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel. Megbeszélés Ulánbátorban A Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának meghívására augusztus 27-től 31-ig a szocialista országok külügyminisztériumainak képviselői konzultatív ta­nácskozást tartottak Ulánbá­torban. A tanácskozáson­ a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép­­köztársaság, a Csehszlovák Szocialista­­ Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztár­saság, a Mongol Népköztár­saság, a Német Demokrati­­­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­­­ságok Szövetsége, az Ukrán— Szovjet Szocialista Köztársa­­­ság és a Vietnami Szocialist­­ Köztársaság külügyminiszté­riumának miniszterhelyette­sei és más vezető munkatár­sai vettek részt. A tanácskozás munkájában részt vettek­ a KGST titkár­ságának képviselői is. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az ENSZ t­evékenységének aktuális problémáiról, és az ENSZ- közgyűlés 34. üléssisakáztak kérdéseiről. A találkozó szí­véivel, baráti légkörben folyt le. I Vendégkiállítás­­ Az osztrák ellenállási moz­galom archívuma Magyaror­szágon is bemutatja az Oszt­rákok a száműzetésben cí­mű kiállítást, amelyet az utóbbi öt évben, amióta el­készítették, sok-sok­ érdeklő­dő tekintette meg Ausztria városaiban, az Amerikai Egyesült Államok 30 egyete­mén, Stockholmban, Frank­furtban és Brüsszelben. Amint Herbert Steiner pro­fesszor, az archívum tudo­mányos titkára — egykori ellenálló — pénteken a sajtó képviselőinek elmondta: 1934 és 1945 között, miután Ausztriában a munkáspárto­kat, a szabad szakszervezete­ket beszüntették, majd a né­met csapatok megszállták Ausztriát, az osztrák ellenál­lók 10 ezreinek kellett el­hagyniuk hazájukat. A kiállítás ünnepélyes­­megnyitóján részt vett Bo­ros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes, Sárközi Sán­dor, a Magyar Partizán Szö­vetség titkára. Valamint po­litikai, társadalmi életünk számos képviselője. Megje­lent Gerhard Vek­ovsky, az osztrák szövetségi köztársa­ság budapesti ideiglenes ügyvivője, valamint az oszt­rák e­lszállási mozgalom ve­teránjainak egy csoportja. A Soproni Ruhagyár csornai üzeme A minőség javításáért A visszaadott munkakör • Döntő az alapanyag Amikor június utolsó napjaiban a Soproni Ruhagyár csor­nai üzemében jártunk, valósággal vibrált a levegő, olyan sürgést-forgást tapasztaltunk. Sokáig úgy tűnt, hogy a kollek­tíva minden erőfeszítése ellenére sem tudja pótolni azt a le­maradását, amely az év eleji iparági alapanyaghiány miatt keletkezett. A hajrá azonban sikerült, az üzem becsülettel teljesítette feladatát. Török Andrásné üzemvezető is sokkal nyugodtabbnak tűnik most a nyár végén.­ ­ Tizenkét év óta nem volt ilyen hajtás, mint az idén. Csak dicsérni tudom az asszonyokat — mondja az üzemvezetőnő. — Most a mi­nőség megjavítása az első számú feladat. A terv szerint 97 százalékban első osztályú terméket kell szállítanunk, de ez az első félévben csak kilencvennégy százalékra si­került. Az alapanyaggal kap­csolatos gondjaink csak né­mileg csökkennek, s ezen a legutóbbi másfél éves kísér­let sem segített. Azért mon­dok kísérletet, mert éppen a gondok miatt úgynevezett cserélőket állítottunk be, akik a hibás anyagot kike­resik és megfelelőre cseré­lik, de átütő eredményt ez sem hozott. Most ezt a ,,stá­tuszt" visszaadjuk a központ­nak. — Próbálkoztak-e más módszerekkel? — Már nem kísérlet a mi­nőségi bérezés. .Egy éve a legkülönbözőbb mutatók sze­rint vizsgáljuk a jobb mun­kára való ösztönzést. Még va­júdunk vele, de a terv sze­rint 1980-ban véglegesítjük. Elvünk, az őszinteség, mert enélkül a lényege veszne el. Alapvető változást azonban csak a jobb alapanyag hoz­hat. A férsev ruhák értéke is nagyobb — bár a pontos adatokat nem ismerem — gazdaságosabb is gyártásuk. — A megyében a munka­erő-gazdálkodás területén számos kezdeményezés tör­tént. Hogyan érintette ez­t a csornai üzemet? — Egy kicsit távolabbról kezdem. Néhány éve száz­nyolcvan-háromszázezer ru­hát varrtak egy év alatt. Most a félévi szám megköze­líti a kétszázötvenezret. Ugyanakkor létszámunk nem jelentősen nőtt." Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a kétszázhatvan dolgo­­­zóra jut négy művezető, akiknek még néhányan se­­gítkeznek. Ezek az adatok ta­lán mutatják, hogy a terme­lés, létszámgazdálkodás és a munka- és üzemszervezés összehangolása évek óta a fi­gyelem középpontjában volt. Eleve nem alakult ki n­agy változtatást igénylő helyzet. . A termelésirányítók feladat­körét már 1978-ban írásba rögzítve korszerűsítettük és a­­ mi­nden dolgozóra kiterjedő , felülvizsgálat megtörtént Külön vizsgáltuk a normát nehezen teljesítők helyzetét. Az egyéni adottságokat fi­gyelembe véve változtattunk és változtatunk a jövőben is. A gondos egyeztetés után ju­tottunk arra a­ következtetés­re, hogy a harmadik negyed­évben hat munkakört épí­tünk le, közöttük a már em­lített cseréjet.­­ Az emberi erővel törté­nő takarékoskodás mellett milyen más területen takaré­koskodnak? — A gyár nyolcvan száza­lékban első osztályú anyagot kap, a maradék egyötöd hi­bás a legnagyobb termékünk alapanyagából. A kellékek sem megbízhatóak. Marad a cérna és az energia. Villa­­mosenergia-megtak­arí­tás­unk a világítás átalakításával je­lentős lesz. Nehezebb meg­valósítani a hőenergetikai el­képzeléseket, mert saját üze­münkön kívül szolgáltató szerepet is betöltünk. Ha má­sok nem köteleznek az ú­j szabványok megsértésére, ezen a területen előbbre lép­hetünk — mondta az üzem­vezetőnő. H. S. ■ ENERGIA- ÉS ANY­AOTAK­A­RÉKOSSÁG. Az Egyesül Izzó nagykanizsai fényforrás gyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlet­termelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel a sc­e.it csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanat százalékát exportálják. Losonczi Pál­ üdvözlő t­á­v­i­r­a­t a Líbia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mo­urier el-Kadhafi ezre­dest, a Líbia Arab Népi Szocialista Dzsamahiri­­ja vezetőjét. Eszmecsere a szakszervezeti mozgalomról Marcelíno Camacho elutazott hazánkból A SZOT meghívására augusztus 18—31 között hiva­talos­ baráti látogatást tett hazánkban Marcelino Cama­cho, a Spanyol Munkásbi­zottságok Szakszervezeti Szö­vetségének (CCOO) főtitká­ra. Magyarországi tartózko­dása során a magyar szak­­szervezetek tevékenységével, a szocialista­ társadalomban betöltött szerepével és aktuá­lis feladataival ismerkedett. Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával folytatott meg­beszéléseken kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két or­szág szakszervezeti mozgal­mának helyzetéről, véle­ményt cseréltek; a nemzetkö­zi szakszervezeti­­ mozgalom­ időszerű kérdéseiről és a két­oldalú kapcsolatok tovább­­­fejlesztésének lehetőségeiről. A CCOO főtitkára ipari és mezőgazdasági üzemekben, kulturális, szociális és szak­­szervezeti intézményekben tett látogatást, fogadta Péter János, az országgyűlés alel­nöke. A SZOT vezetőivel folyta­tott tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta az ez év ok­tóberében Genfben megren­dezésre kerülő III. európai szakszervezeti konferencia jelentőségét és jövőbeni rendszeres megtartásának szükségességét. A SZOT és a CCOO képvi­selői megállapodtak a szer­vezeteik közötti kapcsolatok és együttműködés tovább­ erősítésében, a kölcsönös szo­lidaritás elmélyítésében. Mar­celino Camacho spanyolor­szági látogatásra hívta meg a magyar szakszervezetek kül­döttségét. A CCOO főtitkára pénteken elutazott hazánkból. Konzultatív tanácskozás A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség európai tagszerve­zeteinek kétnapos kibővített konzultatív tanácskozása — ame­lyet­ Jacek Paliszewskinek, a DIVSZ európai bizottsága veze­tőjének, a lengyel tagszervezet képviselőjének elnökletével tartottak Budapesten — pénteken befejezte munkáját. A résztvevők a tanácskozáson elismeréssel nyilatkoztak azokról az akciókról, amelyeket a szövetség az 1979 elején az NSZK-beli Dortmundban rendezett végrehajtó bizottsági ülé­se óta megvalósított. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta a közeli jövő egyik legfontosabb eseményének jelentőségét: ,,Békés biztonságos jövőt minden gyermeknek” címmel szer­veznek világkonferenciát Moszkvában. A konzultatív tanács­kozás résztvevői üdvözölték a SALT-II. megállapodást, támo­gatásukról biztosították a ratifikálására irányuló erőfeszítése­ket. Számos javaslatot tettek arra hogy a jövőben a világ ha­ladó ifjúsága miképp vállaljon nagyobb részt a demokráciá­ért, a demokratikus oktatásért, az ifjúság jogaiért és a munka-­­nélküliség ellen folytatott küzdelemben. Magyar-jordán egészségügyi egyezmény Nemzetközi egyezmény született a Magyar­ Népköz­­társaság és a Jordán Hase­­mita Királyság kormánya kö­zötti egészségügyi együttmű­ködésről. A megállapodást pénteken írta alá Budapes­ten — a Hilton Szállóban — a két ország egészségügyi minisztere, dr. Schultheisz Emil és Abdel Rauf Ravab­­deh. Az egyezmény értelmében a két ország illetékesei az egészségügy szervezése terén­­ rendszeresen tájékoztatják egy­mást a gyógyítóhálózat szer­vezetéről és az egészség­ügyet érintő fontosabb jog­szabályokról. Közük az egészségügyi statisztika m­ód­­­szereire vonatkozó tapaszta­lataikat­­ és közzétett statisz­tikai adataikat. Kölcsönösen megismerhetővé teszik (kí­vánságra meghatározott pél­dányban meg is küldik) új egészségügyi létesítmények típusterveit. Kiterjed az együttműködés az orvos- és gyógyszerészeti tudomány különféle területeire, az or­vosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi dolgozók képzésére és továbbképzésé­re. Ezt szolgálja majd a tu­dományos kutatások legfon­tosabb új eredményeinek közlése. Megismertetik az egészségügyi oktatás formáit, módszereit, és kérésre meg­küldik egymásnak az új ma­gyar, illetve jordán egészség­­ügyi tankönyveket, tájékoz­tató anyagokat, filmeket. Fontos fejezetét jelenti az egyezménynek a közegészség­­ügyben a környezet, a mun­ka-, élelmezés- és iskola­­egészségügy terén kialakítan­dó együttműködés, a jár­ványügyi tapasztalatcsere, a fertőtlenítésben alkalmazott módszerek és eredmények kölcsönös megismertetése. Tájékoztatják egymást — minden esetben a lehető leg­gyorsabban — azokról az egészségügyileg fontos jelen­ségekről eseményekről, ame­lyek hatással lehetnek a két ország járványügyi helyzeté­re. Az egyezményben rögzí­tették: ingyenes egészségü­gyi ellátásban részesítik azokat a magyar, illetve jordán állam­polgárokat, akik ideiglenesen a másik országban tartóz­kodva hirtelen megbeteged­nek, halaszthatatlan orvosi beavatkozásra szorulnak. Azt is lehetővé teszi a mos­tani megállapodás, hogy a két ország meghatározott időtartamra küldjön egymás­hoz tapasztalatcserére, illet­ve továbbképzőtt', orvosokat, gyógyszerészekes egyetemi és egészségügyi szakiskolai oktatókat, más egészségügy dolgozókat, meghívjanak szakembereket előadások tar­tására.

Next