Kisalföld, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1979. DECEMBER 1., SZOMBAT ARA: 1,60 FORINT XXXV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Camp David csődje Akár a világ lelkiis­­meretén­ek is nevezhet­jük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világszervezetben föl­borulnának az értékren­dek és visszájára fordul­na az igazság. Híven tükrözi a föld­kerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a tö­rekvését a csütörtök esti határozat, amelyet a pa­lesztin­ ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellensza­vazat és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ köz­gyűlés kimondta: ér­vénytelen a Camp Da­­vid-ben kötött külön­­megál­lapod­ás. A földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött pa­lesztin nép jövőjét, el­idegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomi—izraeli— amerikai egyezmény. A Közel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Iz­rael bizonyos területeket visszaszolgáltatott Egyip­tomnak — jogos tulaj­donosának —, a kérdé­sek kérdése máig is megoldatlan. Nevezete­sen­, a palesztinai arab nép államalapítási jogát változatlanul nem is­merték el, s az erre vo­natkozó tárgyalások elől Izrael makacsul elzár­kózik. A világszervezet felis­merte ezt a tarthatatlan állapotot. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes kép­viselője, a PFSZ szá­­­mára megfigyelői stá­tuszt engedélyezett, s le­hetővé tette, hogy­ Jas­­­­szer Arafat a világszer­vezet fórumán kifejtse népének konstruktív ja­vaslatait a válság meg­oldására. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísér­letet lett obstrukcióval megakadályozni a hatá­rozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azonban hatástalanok maradtak. További fi­gyelemreméltó jelenség, hogy a kilencek korábbi elysége fölbomlott: az EGK­, nyolc tagjának el­utasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, mi­szerint a PFSZ egyenjo­gú félként üljön tár­gyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan ta­nácskozáson, erőfeszítés­ben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját - módját keresi. .Ezt az ál­lásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál is nagyobb egyetértés övez­te. A világ nagy többsége józan, reális módon ér­tékeli a közel-keleti hely­zetet, s törekvése egybe­esik a palesztin nép cél­jaival. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom­ fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendel­kezések elősegítik a hatéko­nyabb munkaerőgazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembe vételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és­ egyszerűsí­tik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegít­ a nemzetközi munkaügyi szer­vezet által elfogadott nem­zetközi egyezményekben fog­lalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvé­nyesülését. Az új szabályok 1980 január 1-én lépnek ha­tályba. A törvényerejű ren­delettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabá­­­­lyozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri ren­deleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnagg­­gyá , és dr. Csiba­­ István rendőrezredest­ rendőrvezér­őrnaggyá nevezte ki. A belügyminiszter dr. Csi­ba István vezérőrnagyot ki­nevezte a­­ budapesti rendőr­­főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. Érkeznek a m­­unkat­er­vek A népfrontbizottságok kongresszusi felajánlásai Mint ismeretes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez év szeptember 2-án felhívással fordult a lakossághoz: a párt XII. kongresszusa, és a hazánk felszabadulása 35. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz csatlakozva vállaljanak jelentős társadalmi munkát, lakóhe­lyük fejlesztésében, csinosításában, környezetük védelmében. A felhívás nyomán a megyében a népfrontbizottságok is egy­más után készítik el a jövő év végéig érvényes felajánlásai­kat. Eddig a HNF megyei bizottságához mind az öt városé, a csornai járásból 37, a győriből 17, a soproniból 17 és a mo­sonmagyaróváriból 8 községé érkezett be. Mosonmagyaróváron az éves társadalmi munkater­ven­­felül a népfront aján­lása nyomán a lakosság a kö­vetkező nagyobb jelentőségű tennivalókat ígéri: a majo­roki tornaterem befejezése, a MOFÉM-telepi iskola ud­varának rendbetétele, a vá­rosi játszóterek összes esz­közének felújítása,­ a Báger­­tó hasznosítási tervének el­készítése, az éves szokásos mennyiségen túl húsz tonna hasznos papír- és textil­hul­ladék gyűjtése. A mihályi népfrontbizott­ság is részletes tervet küldött a megvalósítandó feladatok­ról. Gyermekintézmények fel­újítására, korszerűsítésére négyezer órát vállalnak a helyiek. A cadosfai ifjúsági klub teljes felújítása mint­egy ezer társadalmi munka­órát­ igényel. Himodon is több ezer órát tesz ki a zöld­övezetek felújítása, gondozá­sa, az utak karbantartása. Gyáván az­ iskola kisdiákjai­nak körülményein javít majd a társadalmi összefogás. Bágyogszovátról kilenc, pontban összefoglalt részle­tes társadalmi munkaválla­lási terv érkezett a község intézményeinek és útjainak re­ndezéséről, ősi n­ossítási ról. Ribaújfal­i, Kisbabot.­­Mér­ges összesített vállo Rása több mint ötszázezer forint ér­tékű ’1979—80-ban: óvoda­éte­tések, környezetrendezé­sek, útkavicsozás. • Park­gon­dozás, közterületek takar­ása, karbantartása a szili és a sopronnémeti nép­­frontbi­zott­ságok ajánlása 580 ölelve 000 ezer forint érték­ben. Básárkány és a hozzá tartom HrskA'réfiffek (Aeca­­laa. Barhacs. Moara. Car­ó­­hn--n. Pábc.nkapi. Tárnokréti) lakossága vízműépítés., park­­létesítés, sportfelszerelések karbantartása révén forint­ban kimutathatóan több mint másfél milliós társadalmi összefogást ígér. A bog­yosz­lói népfrontosok Bogyoszló, Jobaháza, Magyarkeresztúr és Potyond lakóira számítva 21 féle munkával 870 ezer forintnyi értékkel gazdagítják lakóhelyüket. A mécsének húszezer fo­rintnyi társadalmi munka­végzésének főbb céljai: gyermekintézmények rendbe­tétele, a Duna-part és a sportpálya rendezése, az ut­cák parkosítása, a község árokhálózatának tisztán tar­tása. Mosonszolnokon szoci­alista brigádok jelentős át­­kavicsozást vállaltak, aztán mini-sporttelep létesítése és a­, iskolai napközi, a műve­lődési ház kerítésének elké­szítése szerepel a tervekben. Tengőn a falucsinosítás­ je­gyében mintegy 700 ezre­ fo­rint a társadalmi összefogás isért mértéke. Társzentmik­­lóson az MHSZ-tőtér kiala­kítása, az áfész-üzletház kor­szerűsítése, a közterületek parkosítása az összefogás cél­ja. A községi tanáccsal megvi­tatott elképzelések szerint Újtéren egy lakosra szám­ít­­va várhatóan mintegy 410 forint lesz 1930-ban a társa­dalmi munkavégzés értéke a — tavalyi ?-1.7-tel szemben Szakony, Gy­alóka. Répc­e­­vis több mint fél millió fo­rintos vállalása a községek szépítését szolgálja. A sor­­­ron’sorpács’.ak nem részletez­ték a­ mun­kanállal*«■ok fo­rint értékét, de múlván te­temes összeg alakul ki az el­­számol­ásnál mert az orvosi rendelő építésének segítése, Játszó­ Rt .létest­ése iskolai sporttelep áttelepítése, bőví­tése áll a feladatok sarában. A kicsi lélekszámú Zsira felajánlása is meghaladja a negyvenezer forintot. Pannonhalma „nagy ügye” az iskolaépítés, ehhez 21 vál­lalat, szövetkezet, intézmény, illetve azok szocialista bri­gádjai ajánlották fel jelentős összegeket a munkabérükből, és csaknem négyszáz napnyi társadalmi munkaórát, vala­mint fuvart, munkagépet. Rajkán rendkívül részletes társadalmi munka­progra­mot állítottak össze a követ­kező esztendőre: közel egy­millió forint értéket tervez­tek. Sokat kapnak majd a gyermekintézmények a fel­nőttektől, de az iskolai úttö­rőcsapat is számos jó kez­deményezést jelentett be. Nagy gondot fordítanak a község szépítésére, parkosí­tására, tisztán tartására , hiszen a határállomás miatt igen jelentős az átmenő ide­genforgalom. A tartalomból Párttagok a munka élvonalában A­Az agráripari egyesülés beruházásai 4-16 évet zárhat a közösség­­i Dunától a Dunához. Oktatás és népesedés A megyei NEB jelentése Pénteken délelőtt Győrött, a megyei tanács székházában ülést tartott a Győr-Som­or­ megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Előbb Várvölgyi Gyu­­la, a megyei NEB elnöke szá­molt be az­ előző ülés óta vég­zett munkáról, majd a bizott­ság megvitatta a jövő évi el­lenőrző tevékenységre készí­tett tervet, végezetül pedig ar­ról tárgyalt, milyen körülmé­nyek között jennek iskolába a meg­növekedett létszámú g­term­e­k kor­osztá­lvok Az utóbbi napirendi ponttal kapcsolatosan készített jelen­tés emlékeztet arra: az MSZMP Központi Bizottsága már 1972-ben rámutatott, hogy az általános iskolák egy része a gyenge személyi és tárgyi feltételek miatt nem tud eleget tenni a megnöve­kedett követelményeknek, ezért az általános iskolai há­lózat fejlesztését kiemelt fel­adatként kell kezelni. A statisztika azt mutatja, hogy amíg korábban az elöre­gedés, 1970 óta a népesség fi­­atalodása jellemző Győr- Sopron megyére 1973-tól kez­dődően különöse­n a tanköte­­les korú gyermekek száma nőtt meg és a demográfiai robbanás nehéz helyzetet te­remtett a bölcsődei, óvodai, iskolai és napköziot­thonos el­látásban. Bár az óvodai he­lyek száma 1979-ben elérte a 16 ezret, mégis növekedett az óvodák zsúfoltsága, minden eddiginél többre, 535-re nőtt a felvételt kért és helyhiány miatt elutasított gyermekek száma. A megyében átlagosan 120 százalékos az óvodák ,,ki­használtsága”, a megyeszék­helyen Dedia megközelíti a 140 százalékot. Az 1978—79-es tanévben 6187, a mostani tanévben pe­dig 6536 gyermek kezdte me­gyénkben az általános iskola első osztályát (A beiskolázás csaknem száz százalékos volt az idei őszön s ezzel Győr- Sopron megye országosan az élre került.) A megyében 88 néni ellenőr 37 oktatási intézményben vizsgálta, miyen körülmények között tanulhatnak ezek a gyerekek. A számadatok ön­magukért beszélnek; az egy tanulócsoportra jutó gyer­­meklétszám az 1973-ben számlált 23,3-ról 23-re nőtt. Győrött ez a szánt majdnem 30. Egy tanteremben átlago­san 29 kisdiák tanul. Az e­gy pedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám­ megközelí­ti a 15-öt. A győri Móra Fe­renc Általános Iskolában pél­dául átlagosan 26,3, az első osztályokban pedig majdnem 35 gyermek jut eggy tanítóra. A tanítási célra épült helyi­ségekkel ma már nem oldható meg a tanulócsoportok foglal­koztatása, ezért egyre több szükségtantermet kell kialakí­tani a m­egye településein. Az általános iskolai tantermek 60 százaléka kis alapterülete, megromlott állaga, rossz fel­szereltsége miatt nem felel meg a korszerű oktatási kö­rülményeknek, így még jó ideig szükség lesz az ,,alkal­mi” tantermekre. Mindezek ellenére — álla­pította meg a népi ellenőrzé­si bizottság — az elmúlt öt esztendő során is sokat fejlő­dött a gyermekintézményi, oktatási hálózat Győr-Som­on megyében. A helyi tanácsok időben és jól ismertek fel a gyermekek számának növe­kedéséből adódó gondokat és eredményes intézkedéseket tettek a tanítás feltételeinek javítására. Új iskolákat épí­tettek, tantermeket bővítettek, körzethatárokat módosítottak stb. Ahhoz azonban, hogy a gyermekoktatás körülményei tovább javuljanak, a vizsgá­latot végző szakemberek szük­ségesnek tartják a tárgyi fel­tételek további javítását, újabb tantermek építését, a megye napközis hálózatának fejlesztését, korrekciós osztá­lyok létrehozását és a kisegí­tő iskolák bővítését. R. D. Magyar-szovjet megállapodás A magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény keretében a Mineralimpex és a Metalimpex külkereske­delmi vállalatok aláírták jö­vő évi export, illetve import megállapodásaikat, a szov­jet Raznoimport­ külkereske­delmi egyesüléssel. Eszerint­ hazánk 330 ezer tonna tim­földet szállít 1980-ban a Szovjetunióba, ahonnan 160 ezer tonna alumíniumot kap. Szerződést kötöttek a külön­böző nehézfémek, így a réz, a magnézium, az ólom hor­gany jövő évi importjának egy részéről is. „ Földgépei» dolgoznak Moson Magyaróvár határában, a nemzetközi főúri­­mai men­­tén. Év végére előzetes tervek szerint befejezik a csalói ú.­ építési munkát. A közmű­érő Mélyépítő Vállalat szakemberei 400, illetve 600 milliméter átmérőjű csapadék- és szenny­v­ízcsatornát építenek.

Next