Kisalföld, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt honfitársak! Az új év első napján számvetést készít az ország és az állampolgár egyaránt. Szá­mot vetünk az elvégzett munkával, és egy­ben előre nézve, megszabjuk a jövő fel­adatait is. A közösségi és az egyéni szám­vetés jól megfér egymással a mi társadal­munkban, és jól össze lehet hangolni azo­kat a feladatokat, amelyek a haza sorsá­nak további alakulását meghatározzák. Milyen évet hagytunk mögöttünk? Nyu­godt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy olyan esztendőn vagyunk túl, amelyet — gondjaival egyetemben is — alapjában eredményesnek ítélhetünk. Fejlődésünk kézzelfogható eredményei öltenek testet abban, hogy új gyárakkal, lakóházak tíz­ezreivel, iskolákkal, óvodákkal, kulturális, egészségügyi intézményekkel gyarapod­tunk. Népünk békében, nyugodt körülmé­nyek között élhetett és dolgozhatott. Ered­ményeink értékét csak növeli, hogy nehe­zebb külső és belső feltételek közepette ér­tük el azokat. Sikereinkben népünk egészének tudatos erőfeszítése, akarata és igyekezete ölt tes­tet; a munkások becsületes és fegyelmezett helytállása, a természet erőivel is megbir­kózó parasztok munkája, az értelmiség mind hatékonyabb erőfeszítése. Más sza­vakkal: népünk közös akarata és erőkifej­tése áll a teljesítmények mögött. Népünk a gazda szemével nézi dolgain­kat, felelősen mérlegel, józanul ítél. Politi­kai érettségéről, a szocializmus eszméihez való ragaszkodásáról tesz tanúságot, amikor fegyelmezetten és megértően vállalja az olyan intézkedéseket is, amelyek az orszá­gos gondok megoldására irányulnak, jólle­het ezek áldozatot is követelnek tőle. Több évtizedes tapasztalat alapján meg van győ­ződve, hogy a párt és a kormány politiká­ját népünk érdekei vezérlik. A munkában edzett és politikailag ta­pasztalt népünk jól tudja, hogy a szocia­lizmus építése nem mentes a gondoktól sem. De erősíti hitét és bizalmát az a tu­dat, hogy országunk az emberiség élvona­lában a szocializmus építésének útján ha­lad. Igaz, terveink az idén szerényebb célo­kat tűznek ki, de valójában nem kisebb jelentőségű feladatokat kell megoldanunk. Mindezek arra irányulnak, hogy megvéd­­jük eddigi eredményeinket, amelyeket a gazdaság, a kultúra és az életszínvonal te­rén oly sok harccal és munkával vívtunk ki. Érdemes értük dolgozni, érdemes értük cselekedni! Kedves barátaim! Teljes joggal mondhatjuk: nem gondta­lanul, de reménykedve nézhetünk az új év elé. Előrehaladásunk fontos feltétele ma, hogy minden területen fegyelmezettebben, jobban dolgozzunk, hogy takarékosabb gazdálkodással, a hatékonyság és a minő­ség javításával növeljük népgazdaságunk eredményeit. Meg vagyok győződve róla, hogy eleget tudunk tenni e követelmények­nek, hiszen történelmünk során nem egy esetben, a mainál rosszabb körülmények közt is úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. Jó alapot adott ehhez a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, ami­kor kendőzetlenül és őszintén tárta fel a valós helyzetet és mutatott rá a következő tennivalókra. Népünk abban a tudatban végezheti nyugodt alkotó munkáját, hogy a párt következetesen folytatja azt a fő po­litikai irányvonalat, amely a múlt évtize­dekben történelmi sikereket hozott. Olyan eredményeket és vívmányokat, amelyekért szoros nemzeti egységbe tömörülve, határo­zott eltökéltséggel, elemi érdekeitől vezé­reltetve kell dolgoznia, alkotnia minden magyar államipolgárnak, akinek drága a haza üdve és további felvirágoztatása. Bizton építhetünk a nemzetet szocialista egységbe tömörítő összefogásra!( A társa­dalom egésze és a kisebb közösségek azo­nosan ítélik­ meg szocialista nemzetünk sorskérdéseit és a rá váró tennivalókat, amelyekről a XII. pártkongresszus irány­elvei így szólnak: „Az előttünk álló időszak fő feladata az, hogy támaszkodva eddigi nagy vívmánya­inkra, tovább erősítsük társadalmunk szo­cialista vonásait, megszilárdítsuk a terme­lés, az életszínvonal és az életkörülmények területén elért eredményeinket, és biztosít­suk népgazdaságunk fejlődését, szocialista építőmunkánk sikeres folytatását.” Kedves elvtársak és elvtársnők! Bizakodással nézhetünk a jövőbe! Hazai tennivalóinkkal tisztában vagyunk, de tu­datában vagyunk annak is, hogy békés al­kotó munkánknak fontos nemzeti feltételei vannak. A világ eseményei ellentmondáso­sak és bonyolultak. Sőt, feszültséggel, néha fenyegetésekkel terhesek. Elegendő emlé­keztetni a NATO nemrégiben elfogadott veszélyes európai rakétafegyverkezési dön­tésére. De mindezek ellenére is az a meg­győződésünk, hogy a békés egymás mellett élésé, az enyhülésé a jövő, hogy tovább szélesedik a különböző társadalmi rendsze­rű országok együttműködése. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy az enyhülés ma­radjon az uralkodó irányzat a nemzetközi küzdőtéren. A nemzetközi viszonyok kedvező alaku­lásában növekvő szerepet játszik a szocia­lista világrendszer, a nemzetközi munkás­­osztály, a nemzeti felszabadító és függet­lenségi mozgalom. Ezért tartjuk külpoliti­kánk alapjának, hogy erősítsük szövetsé­günket a Szovjetunióval, a Varsói Szerző­dés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Szolidárisak vagyunk a nem­zeti felszabadító mozgalmakkal és a gyar­mati uralomtól megszabadult népekké). A békés egymás mellett élés elveitől vezérel­tetve, a kölcsönös előnyök alapján, tovább építjük kapcsolatainkat a tőkésországokkal politikai, gazdasági, kulturális és más te­rületeken. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az előttünk álló út zökkenőmentes. Azonban meggyőződéssel valljuk, hogy ebben az év­ben is teljesíthető célokat tűztünk magunk elé. Szocialista rendszerünkben az egész magyar nép kezébe van letéve sorsának, jövőjének alakulása. Hisszük, hogy ki-ki jól érti a maga feladatát, kötelességét és e szellemben munkálkodik, alkot saját maga és egyben szocialista hazánk javára és bol­dogulására. Ezeknek az egész nemzetünket átfogó, egységes cselekvésre ösztönző feladatoknak a sikeres végzéséhez kívánok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya nevében minden ha­zánkfiának jó erőt, egészséget, egész ma­gyar népünknek, boldog új évet. Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács el­nökének újévi köszöntője január 1-én hangzott el a Kossuth Rádióban és a tele­vízióban. Törökország Katonai vezetők emlékirata A török katonai vezetők fi­gyelmeztetést intéztek a kor­mányhoz és a parlamenthez: záros határidőn belül számol­ják fel az országban dúló anarchiát. Fahri Korutürk köztársasági elnök szerdán az elnöki palotába rendelte Sü­leyman Demirel kormányfőt és Bülent Ecevitet, az ellen­zéki Köztársasági Néppárt vezetőjét, hogy ismertesse velük a hadsereg vezetőinek az ország politikai pártjaihoz és alkotmányos intézményei­hez intézett figyelmeztető fel­jegyzését. A dokumentum felszólítja a parlamentet, hogy „a lehe­tő leghamarabb hozza meg a szükséges intézkedéseket a nemzeti egység biztosítására, az állampolgárok élet- és va­gyonbiztonsága helyreállítá­sára”. A török fegyveres erők úgy látják, hogy „anarchis­ták és szeparatisták” fenye­getik az országot, amely „polgárháború küszöbéhez érkezett”. A katonai vezetés az országban uralkodó álla­potokért nemcsak a terroris­ta csoportokat és szervezete­ket hibáztatja, hanem a po­litikai erőket, vezető szerve­ket is, mert „állandó enged­ményeket tettek és véget nem érő civakodásuk miatt cse­lekvési képtelenek”. A katonai vezetés a válság megoldását célzó intézkedéseiket „nemze­ti és kemalista szellemben, a demokratikus parlamenta­rizmus keretein belül” kíván­ja meghozni — hangsúlyozza a katonai vezetők emlékira­ta. Batak Kar­­ai beszéde Együttes ülésen emlékezett meg az Afganisztáni Népi­ De­mokratikus Párt megalakulá­sának 15. évfordulójáról, a párt Központi Bizottsága, a Forradalmi Tanács elnöksége és az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormánya. Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnö­ke, miniszterelnök az ülésen elhangzott beszédében nagyra értékelte a pártnak az ország életében betöltött szerepét. A párt — mondotta — az or­szág érdekeinek valódi védel­mezőjeként küzd az imperia­lizmus és a reakció ellen, a kizsákmányoló osztály felszá­molásáért, a demokráciáért, a haladásért és a társadalmi igazságosságért. Népünk legfontosabb fel­adata, hogy megvédje a for­radalmat mind a belső reak­cióval, mint az imperialista beavatkozással szemben. En­nek a feladatnak a megoldá­sában is az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párté a ve­zető szeren — állapította meg Babrak Karmai. Beszéde to­vábbi részében elítélte Carter amerikai elnöknek azokat a kijelentéseit, amelyek — az afganisztáni vezető szavai szerint — lényegében beavat­kozást jelentenek Afganisz­tán­­ belügyeibe. Babrak Karmai, nagyra ér­tékelte az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió népei közötti ba­ráti kapcsolatokat és hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió által a haladás és a fejlődés, a demokrácia, a nemzeti füg­getlenség és a területi egy­ség védelme érdekében Af­ganisztánnak nyújtott széles körű — gazdasági, műszaki, politikai és katonai — segít­séget az afganisztáni nép őszinte elismeréssel fogadta. Babrak Karmai elmondta: a szovjet katonai segítség tel­jes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a nem­zetközi joggal. ■ Az alapok­mány 51. cikkelye ugyanis kimondja: minden ország jo­ga, hogy szükség esetén segít­séget kérjen más baráti or­szágtól. Mihelyt megszűnik a külföldi agresszió veszélye, a­m­int szavatolják a békét é­s biztonságot a térségben, a korlátozott létszámú szov­jet erők — az afgán kormány kívánságára — bármely pil­lanatban elha­gyják az or­szág területét. Kijelentjük azonban — fűzte hozzá —, hogy amennyiben Afganisz­tán külső ellenségei tovább bujtogatnak és folytatják a­g­­ressziós cselek­ményeiket, az áprilisi forradalom vívmá­nyainak, függetlenségünknek és nemzeti szuverenitásunk­nak a védelmére még haté­konyabb segítséget kérünk a Szovjetuniótól és más béke­­szerető országoktól. Kambodzsa ünnepre készül Az országépítés eredményei A felszabadításának közel­gő egyéves évfordulójára ké­szülő Phnom Penhben a for­radalmi közigazgatás közpon­ti és tartományi képviselői tanácskozáson vonták meg munkájuk eddigi eredménye­it, s vitatták meg a megol­dandó feladatokat. Pan Sovan alelnök, a Népi Forradalmi Tanács nevében méltatta azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket, a kambodzsai nép és hadsereg tett a Pol Pot-re­­zsim következményeinek fel­számolására, az újjáépítésre az élet stabilizálásában, a for­radalmi közigazgatás, a tömeg­­szervezetek, a forradalmi had­sereg megszervezésében, a biztonság, a társadalmi rend fenntartásában, Kína, az Egyesült Államok és más reakciós erők manővereinek meghiúsításában.. Egy Phnom­penh-i jelentés a tavaly elért katonai ered­ményeket összegzi. Az akciók mérlegét meg­vonva a jelentés rámutat, hogy „42 ezer ellenséges ka­tonát tettek harcképtelenné, a dzsungelekbe, menekülésre kényszerített százezreket sza­badítottak fel, szétzúzták­­az ellenség katonai erejének zö­mét, s meghiúsították azokat a stratégiai terveket, hogy megerősítse állásait Kambod­zsa nyugati, illetve délnyuga­ti részein.” A jelentés megállapítja, hogy „a legutóbbi időben a régi rezsim több mint tíz­ezer katonája és polgári al­kalmazottja, köztük sok ma­gas rangú tiszt állt át a for­radalmi erőkhöz”. A Phnom Penh-i értékelés hangoztatja, hogy — a forra­dalmi fegyveres erők folya­matosan erősödnek, s szoro­san együttműködnek Viet­nammal és Laosszal az ellen­ség terveinek meghiúsításá­ban. — A fegyveres erők éberen őrzik az ország területi integritását, szuve­renitását, s meghiúsítják a pekingi terjeszkedők, az ame­rikai imerialisták és a thai­földi hatóságok által támo­gatott, a határ mentén tevé­kenykedő fegyveres reakciós bandák szabotázsakcióit. Nkomo és Mugabe hazatér Hosszú száműzetés után a hét végén érkezik Salisbury­­be a rhodesiai felszabadítási mozgalom két vezetője, Jo­shua Nkomo és Robert Mu­gabe, hogy megkezdjék vá­lasztási kampányukat, és sze­mélyes jelenlétükkel járulja­nak­ hozzá a törékeny tűzszü­net fenntartásához: Mugabe szombaton, Nkomo pedig va­sárnap tér haza. Szerdai nyilatkozatában mind Mugabe szóvivője, mind Nkomo felszólította Lord Soames angol főkor­mányzót, hogy az idő rövid­ségére való tekintettel a sza­badságharcosok jelentkezésé­re kiszabott egyhetes határ­időt feltétlenül hosszabbítsa meg. Lusakai sajtóértekezle­tén Nkomo élesen bírálta, hogy Lord Soames a volt rhodesiai kormány alakula­­tait használja fel a tűzszünet ellenőrzésére. Javasolta, hogy, a főkormányzó ismét vegye fontolóra a Hazafias Front korábbi javaslatát, s a fegy­­vernyugvás­­biztosítására ki­zárólag nemzetközösségi erő­ket hozzon létre. A Zimbabwe Afrikai Nem­zeti Unió bejelentette, hogy Mugabe vezetésével különál­lóan, s nem­ a front keretén belül indít választási kam­pányt. Ezzel kapcsolatban Nkomo kijelentette, hogy szervezete, a ZAPU Hazafias Front néven vesz részt a sza­vazáson, hacsak nem jön lét­re más megállapodás közte és Mugabe között. Nkomo hozzáfűzte: Mugabe döntése csak annyit jelent, hogy kü­lön választási listán indul­nak. Állást foglalt a hazafias erők egysége mellett, s emlé­keztetett rá: Mugabe vezette Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió sohasem beszélt arról, hogy ki akarna válni a két mozgalom szövetségéből ala­kult Hazafias Frontból. «Hl·nniesai ír mi........■mi EfflMBI MEN BUDAPEST. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Pója Frigyes külügyminiszter tar­tott előadást „Az enyhülési folyamat jellemzői és pers­pektívái” címmel. Az előadá­son a megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gaz­dasági, politikai, társadalmi életünk képviselőit Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. LISSZABON. Francisco da Carneiro, az új portugál mi­niszterelnök ismertette kor­mánya névsorát. A decembe­ri választásokon győztes jobboldali pártkoalíciót kép­viselő kabinet a kormányfő­vel együtt 15 tagú. A minisz­terelnök Szociáldemokrata Pártja a kormá­nyfői poszt mellett még nyolc miniszteri tárcát kapott. A koalíció másik pártját, a Demokrati­kus Centrumpártot (CDS-t) öt miniszter képviseli a kabi­netben: a CDS vezetője, a 38 éves Diego Freitas do Ama­ral miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Egy füg­getlen tagja is van a kor­mánynak, amelyet ma iktat­nak be hivatalába. PÁRIZS. A kőolajszámla emelkedéséről és a nemzet­közi helyzetről tárgyalt szer­dai — idei első — ülésén a francia kormány. A kabinet elhatározta, hogy az áremel­kedés következményeit a fo­gyasztókra hárítja, az új üzemanyagárakat csütörtökön teszik közzé. Januárban lép életbe egy sor díjszabás — szén, elektromosság, gáz — vasúti közlekedés, posta, te­levízió-előfizetés stb. — 3— 12 százalékos emelése is. A francia kormány megvitatta az iráni helyzet alakulását és az afganisztáni változásokat. Azonban nem hoztak nyilvá­nosságra hivatalos állásfog­lalást.­­ ARUSHA. Szerdán a tan­zániai Arushában csúcstalál­kozó kezdődött a három ke­let-afrikai­ állam, Kenya, Tanzánia és Uganda elnöké­nek részvételével. Utoljára tíz évvel ezelőtt tartott talál­kozót a három ország veze­tője, LONDON. A Panamában tartózkodó volt sah olyan nyilatkozatot tett, hogy eset­leg — bizonyos feltételekkel — hajlandó valamiféle nem­zetközi ítélőszék elé állni. A Daily Mail című londoni lap tudósítójának kijelentette: ..elégedett és boldog lennék, ha annak alapján ítélnének rólam, amit uralkodásom idején értek el Iránban'’.2 — HitAlpotlo---------------------------------— Waldheim Iránban Tanácskozás a külügyminiszterrel­ ­ Szerdám délelőtt megtar­totta első tanácskozását Sza­­degh Ghotbzadeh iráni kül­ügyminiszter és a közvetítő feladattal Iránban tartózko­dó Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár. A megbeszélés rész­leteiről semmit sem közöl­tek. Ellentmondóak az értesü­lések arról, sor kerül-e kap­csolatfelvételre a világszer­vezet főtitkára és a túszokat fogvatartó „iszlám diákok” között. A teheráni lapok szer­dai jelentése szerint a diá­kok készek találkozni Wald­­heimmel, bár a túszok sza­badon bocsátásáról nem haj­landók tárgyalni vele. A nagykövetség megszállóinak egyik szóvivője viszont — ugyancsak szerdán — kije­lentette, hogy a diákok úgy vélik: semmi dolguk Wald­­heimmel és nem is fogják beengedni őt a nagykövetség épületébe. Hosszein Sahveisszi, Kurdisz­­tán főkormányzója közölte hogy szerdán mintegy húsz­ezer, önkormányzatot és az „iszlám forradalmi gárdis­ták” kivonását követelő kurd tüntetett Szanandadzsi hiva­tala előtt. A Kurd Demokra­ta Pártot támogató tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy szerdán­­ délután a gárdis­ták helyi főhadiszállása elé vonulnak. A kormányzó sze­rint egyébként a kedden éj­szaka lezajlott fegyveres ösz­­szecsapásoknak öt halottja és legkevesebb nyolc sebesültje volt. A Pars iráni hírügynök­ség ezzel szemben csak há­rom halottról, de mintegy 12 sebesültről tud. Az elmúlt hét végén, „el­lenforradalmi tevékenység” vádjával letartóztatták Ahmed Alizadehet, a kelet-azerbajd­­zsáni bázisú párt, a Mohame­dán Nép Iszlám Köztársasági Pártja főtitkárát — közölték szerdán a párt teheráni fő­hadiszállásán. A hatóságok nem erősítették, meg a hírt, de nem is cáfolták. Ugyan­csak az iráni fővárosból je­lentették, hogy Tabrizban, Kelet-Azerbajdzsán székhe­lyén szerdán szabadon bocsá­tották azokat az „iszlám for­radalmi gárdistákat”, akiket múlt csütörtökön ejtettek tú­szul,­­és azóta az Iráni Iszlám Népi Köztársaság Pártja he­lyi székházában tartottak fog­va. A szabadonbocsátásra Kazem Sariat-Madari aj­a­tol­laknak, a párt szellemi veze­tőjének közbenjárására ke­rült sor. ­mű­ 1980. január 3., Csütörtök

Next